Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-05 / 183. szám
a Képújság 1978. augusztus 5. « f ' mm V v Ahogy én tudom az írásokból, elbeszélésekből, már az Árpád-kora előtti időkben is laktak itt emberek. László királyunk 1093-ban alapított itt bencés apátságot, hogy az idetelepített besenyőket a katolikus hitre térítsék. Ezt a vidéket nagyon szerettek a Hunyadiak. Itt aratott ugyanis győzelmet Hunyadi a Czilleiek felett. Az itteni nép buzgón szolgálta Dózsa Györgyöt. Hogy becsülettel helyt álltak a harcban, bizonyítja: a bajaiak után ők fizették a legtöbb büntetést Dózsa leverctése után. 1848-ban erre jártak Windischgrätz seregei. A bátaiak kaszát, kapát fogtak és alaposan „megkeresztelték" a windicsöket. Települtek ide sokfelől: Somogyból, Zalából. Ezt bizonyítja: sok a Karádi és Sümegi nevű a községben. A községnek valamikor 4 ezer lakosa is volt. Ma úgy tudom: valamivel több mint 2800 ember él a községben. Nagyobb részük a November 7. Termelőszövetkezetben dolgozik, amely 1959-ben alakult az 1954-ben létrejött Vörös Zászló és az 1955-ben alakított Rákóczi egyesülése útján. (Elmondta: Vörös Mihályné). LEARATTAK Kerítés festett pádból Bátán is sok minden: régi szerszám, konyhafelszerelés, különböző használati eszköz veszendőbe megy. Kidobálják, vagy ami használható valamire újra hasznosítják. Az Árpád utcában például van egy kerítés, amelynek a deszkája festett pádból van. Törik a fejüket a bátaiak, hogyan lehetne ezeket a régi értékeket megmenteni. Megértik: állami támogatást nem kaphatnak tájházhoz. Most azon gondolkodnak: a református parókia üresen áll. Tárgyalásokat folytatnak a bérbe vételére. Úgy gondolják ott ki lehetne alakítani pedagóguslakást is, egy kis helyiséget is lehetne biztosítani a régi dolgok összegyűjtésére, kiállítására. Fogy a lakosság Egy 1829-ben kiállított kérdőív szerint, amelyet Ágota János városbíró írt alá, erre a kérdésre: „Hány lélek vagyon?”, így válaszoltak: 2658 fő. Harminc évvel ezelőtt még 3500 a lakosok száma. 1970- ber már csak 3044 lelket tartottak számon. A mai adatok szerint 2853 lakosa van Bátának. A fogyás oka: a valamikori egykézés most érezteti hatását, emiatt egyre több ház ablakát deszkázzák be. A másik ok: az elvándorlás. A bátaiak nem vándorolnak messzire: SzekAz ötvenes évek végén, mikor néhány taggal megalakult a faluban az első téesz és a soros elnök — mert gyakorta váltották egymást —. az egyik zsebében a könyvelés papírjait, a másikban a pénztárt vitte magával, nos akkor valószínűleg senki sem gondolta — vagy ha tejte is nem mondta ki —, hogy a szövetkezet a hetvenes években meghatározó gazdasági egysége lesz a településnek. Hogy ez mennyire így van, ahhoz elég végighallgatni a szövetkezet vezetőit a hét- főnkénti elnöki értekezleten. Az itt szóba kerülő hosz- szabb-rövidebb távú gazdasági feladatokon kívül alkalmanként tíz-húsz olyan aktuális kérdést is megtárgyalnak, amely a téesz tagságát, vagyis a falu nagy részét érintő probléma, rendeznivaló; mondhatni belpolitikai súllyal bíró a meghozott dönKonfliktus A község vezetői konfliktushelyzetben vannak. Egyik feladatuk: segíteni a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődését. Segítik is. Ezt bizonyítja, hogy egyre több a háztáji és kisegítő gazdaságokban a sertés, a szarvas- marha. A sertésekkel nincs gond, mert azokat nem hajtják a legelőre. A szarvas- marhákkal annál inkább. A község lakói is, a vezetői is szeretnék, ha az utcáik szépek, virágosak lennének. A marhák miatt ez nem lehetséges. A Fő utcán végigvonuló csorda lelegeli a virágot. Kerestek már megoldást. Úgy gondolták, hogy a Vágóhíd utcán kellene a tés, határozat. Szó van a megrendezésre kerülő öregek napjáról — rövid vitával a jutalmak elosztásáról —, az aratással kapcsolatosan a háztáji gazdaságok hogyan, miként kapjanak szalmát, tápellátásról és így tovább. Központi téma természetesen az aratás. Ottjártunkkor, tehát hétfőn fejezték be a Harisadnak nevezett dűlőben a búzát és vonultak át a kombájnok a Szigetbe a maradék rozsot vágni. Az eredmény jónak mondható a tervezett szinten mozog a termésátlag a nyolcszáz hektár búzából. Az indulás előtt tizenkilenc napra tervezték a búza betakarítását és bár többször esett az eső, azért mindennap tudtak többet, kevesebbet dolgozni a kombájnok, így rövidebb idő alatt sikerült levágni a termést. Szombaton már megkezdték a borsó aratását. A Pösze mazsolás Ne gondoljon senki valamiféle pikáns ízű parasztételre; az alábbiakban Báta közelében — kisebb-nagyobb távolságra lévő dűlök, lapályok, dombok neveit soroljuk fel. Remélhetőleg a tényszerű szárazság ellenére érezhető a nevek, az elnevezések tájra jellemző íze, zamata: Hattyasszél, Hosszúság, Jajtanya, Sáros sziget, Szőr- tó, Gyűrűsalj, Szeremle, Ásvány, Tórógyér, Mazsolás, Paptava, Pösze, Ebes, Aranya, Furkó, Szántó-szállás. Középrét, Közép, Harisad, Rigóvár, Czenege, Alsómező, Középrét, Látóhegy, Leánka, Határvölgy. szeles, csapadékos idő nemcsak a búzát döntötte meg, hanem a borsót is lenyomta a földre, ez okozza a legnagyobb problémát a kombájnoknak. Folyik a tarlóhántás, talajmunkák, műtrágyaszórás, a táblák előkészítése a következő termelésre. Mivel a sok eső után száraz napok köszöntöttek az országra; itt is öntöznek. Jól hoztak az idén'eddig a kalászosok — a lucernások és a rét egyaránt —, a betárolt széna a kétszáz vagont közelíti. A gyümölcsösben folyamatosan szedik a barackot. Itt a kajszi gyenge termését a franciabarack kielégítő hozama ellensúlyozza. A másik £ő ágazatban az állattenyésztésben rendben mennek a dolgok. Egy kellemes tény kíván említést, a tehenészetben 150 literrel javult a tejtermelés. Tízezer hímes tojás Az egyik bótai monográfiában többek között ez olvasható: „Mesélő kedvű, művészetet szerető a bótai nép." Mindkét jó tulajdonságát megtartotta. A községben ma harminc asszony foglalkozik szőnyeg- készítéssel és öten festenek tojást. A tojásfestők évente mintegy tízezer tojásra festik rá álmukat. A „bótai álmok” közül a világ minden táján, számos a szobák dísze lett. A szilosiak összefogtak Valamikor Szilos volt, most József Attila utca. Az itt élő nép régebben is nagyon ösz- szetartott, ma is összefog. Amikor Órfi Imrét követnek választották, hogy rá szavazzanak, azt a feltételt szabták: köveztesse le az utcájukat. A szavazás is, a kövezés is rendben megtörtént. Most az utca betonútjának érdekében fogtak össze. Szükség volt a községre zúduló víz miatt az utca betonozására. A községi tanács határozatot hozott, a József Attila utcabeliek sem tétlenkedtek. Társadalmi munkát vállaltak. Jöttek más utcabeliek is segíteni. A vendég társadalmi munkásoknak kalácsot, sütményt készítettek, borral kínálták őket. Ebben az utcában 220 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Amikor elkészült a betonút, a József Attila utca lakói saját pénzből kőművest fogadtak és betonjárdát építettek. Most ez a község legszebb utcája. ti megszórni Báta nemcsak gyümölcsöseiről nevezetes, hanem arról is, hogy a gazdák szeretnek a szőlővel (és a borral) foglalatoskodni. Vasárnap esett az eső, így hétfőn gyakran találkoztunk permetlés hordókkal rakott kocsival, hátra akasztott permetező- géppel karikázó emberekkel, így eső után, mikor „fojtós”, meleg, párás a levegő, illő megszórni a szőlőt. Az idén már hétszer permeteztek a szőlőkben, az óvatosabbja nyolcszor, kilencszer (!) is védekezett, a peronoszpóra és most már egyre inkább a lisztharmat ellen. A szőlő egyébként szép — a Csabagyöngye már színesedik — annak ellenére, hogy néhol megcsípkedte a peronoszpóra. A telepítések meglehetősen vegyes képet nyújtanak, már a fajta tekintetében. Úgy tűnik, most van fajtaváltás folyamatban a régi szlanka, kadarka már kevésbé szerepéi az új telepítésekben, inkább a nagyüzemben is kedvelt fajták oltványai kerülnek a bátai domboldalra. Halleviben tészta Bátán halászléről nem beszélnek. Náluk a halászlé: „Halleviben tészta”, amelynek a receptje a következő: egy kiló halhoz — úgy jó, ha többféle a hal: ponty, törpeharcsa, csuka, kárász, dör- gincs — megtisztítanak és apróra metélnek egy közepes vöröshagymát. Az egy kiló halhoz körülbelül fél liter vizet öntenek. Hüvelyes cseresznyepaprikát tesznek bele ízlés szerint, a lobogó forrásban lévő halhoz, egy kilóra számítva egy evőkanál piros tört paprikát szórnak. Vannak, akik borsot is tesznek bele, hogy még erősebb legyen. Azt tartják: a halnak lobogva kell főni és akkor jó igazán, ha az ember a hal gőze fölé tartja a tenyerét és a kéz ökölbe szorításkor érezhetően ragad. A levet tésztával, mely csak tojással, esetleg ikrával keverve készül, tálalják. A bátaiak szerint: „A halleviben tésztára vizet inni vétek, mert a hal azt hiszi, hogy disznó ette.” szárdra, Bajára, Bátaszékre. Érdekes, hogy a szomszédos Baranya megyei Dunaszek- csőre még vásárolni sem mennek szívesen. marhákat a legelőre hajtani. Ez sem megoldás, mert itt meg a háztáji kertek vannak. Egyelőre nincs más megoldás, mint a Fő utcán végighajtani a csordát. „Bútorbolt?” Panaszkodtak a faluban a vasboltra. Nem lehet 25—30-as szögvasat, 10-es betonvasat és több olyan árucikket kapni, amire kerítéskészítésnél, építkezésnél nagy szükség van. Bosz- szantónak találják, hogy át kell érte utazni Dunaszekcsőre, Bátaszékre vagy Szekszárdra. Ha érdeklődnek a boltban, azt a választ kapják, hogy .hiánycikk”. „Hát máshol nem az? Bútor meg annyi van, hogy alig lehet a boltba bemenni. Pedig azt nem vásárol olyan sűrűn áz ember, mint dróthuzalt vagy lapos vasat.” Kenyérpanasz Problémák voltak a kenyérrel. A legnagyobb dologidőben órákat kellett várni rá. Sütnek helyben is kenyeret, s azt a boltokban árusítják, de a pék egyedül nem győzi a sok munkát, s Báta- székről is kell rendelni, azt meg későn hozták, meg rossz is volt. „Azért nem elég a kenyér, mert van aki a disznókkal is azt eteti, másnak meg nem jut! Elvisznek a boltból három kétkilós kenyeret. Ki eszi azt meg?” — mondják sokan. Az élesztőpapír Jó negyven évvel ezelőtt így próbálták jobb belátásra bírni az egyik bátai legényt, aki nősülés előtt állt: „Jó dolgos, házias lány, de számolj azzal is, hogy olyan feleséged lesz, aki még az élesztős papírt is elolvassa.” Az olvasás akkoriban még nem volt divat itt. Ma már annál inkább. Több mint ezer napi- és hetilap-előfizető van a községben. Halászok, vadászok, horgászok Bátán nagy hagyományai vannak a vadászatnak, halászatnak. Azt mondják: mindig akadt hal a vízben, vad a mezőn, az erdőben. Ha más nem, hát ez biztosította a családok életben maradását. Ez a víz-, hal- és vadszerctet ma is megvan Bátán. A bátai vizeken kilenc halász húzza a hálót a Bajai Halászati Szövetkezet tagjaként. A vadászbrigádnak huszonnégy tagja van, a vizen 150 horgászladik és 35 motorcsónak ring. A bátai horgászegyesületben 187 tagot tartanak nyilván. Friss a lángos Ellentétben a várossal, falun még elég ritka látvány a lángossütő bódéja. Bátán — mondhatni központi helyen, lévén a kocsmával átellen- ben — Bognár Józsefné kínálja kora reggeltől a friss, ropogós reggelinek valót. A forgalom változó, ha iskolások vannak, akkor majd ötszáz is elfogy reggelente, így szünidőben háromszáz, háromszázötven naponta. Kérte Bognárné, hogy kakót és zacskós tejet is árusíthasson, de nem kapott engedélyt, pedig a tejtermék kora reggel biztos kelendő cikk lenne, legalábbis reggel kilencig, míg a szembe lévő vendéglő ki nem nyit... Az oldalt készítették: Pordán Jánosné, Steiner István, Szalai János, Szepesi László. Augusztus 7-én, hétfőn munkatársaink Pincehelyen lesznek.
