Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 205. szám ARA: 0,80 Ft 1918. augusztus 31., csütörtök Mai számunkból A szállítás FŐ IDÉNYE (3. old.) FIGYELEM: FELVÉTEL INDUL! (4. old.) CSILLEBÉRC SZÜLETÉSNAPJA (5. old.) ÜDVÖZLET ZEMPLÉNBŐL (1. old.) ÜJ ÜT A PAKSI FŐUTCÁN (3. old.) Egy új munkahely ára HOGY MIBE KERÜL egy új munkahely létesítése, erre voltaképpen roppant egyszerű a válasz; él kell vé­gezni bizonyos számításokat, s kiderül, hogy ennél és ennél a beruházásnál — új gyár, vagy üzemrész építé­sénél — ennyibe és ennyibe kerül, vagy került az a bi­zonyos új munkahely. A beruházási gyakorlatban — — feltehetően — végeznek is efféle számításokat... Hogy milyen áron lehet és szabad egy új munkahelyet léte­síteni, erre megintcsak könnyű a válasz; egy már meg­lévő munkahely megszüntetése árán, vagy legalábbis annak tudomásulvételével, hogy minden új gyár, min­den új termelőrészleg a már meglévők munkaerőgond­jait súlyosbítja. Nem lehet másKént! Közhely, hogy munkaerőhiány van. A közgazdá­szok és demográfusok ezzel kapcsolatos megállapításai nem túlságosan biztatóak. A férfiak foglalkoztatásá­ban elértük a demográfiailag lehetséges maximumot, a nők foglalkoztatásában pedig azt a lehetséges felső ha­tárt, amelyet már nem léphetünk át annak veszélye nélkül, hogy másféle társadalmi gondjaink ne súlyos­bodnának. Röviden: a jelenlegi ötéves tervidőszakban legfeljebb 50—60 ezer főnyi növekedés lehetséges a munkaerőmérlegben, s a távlati előrejelzések sem biz­tatnak semmi jóval. A következő 15 évben 100—120 ezer új munkavállalóval számolhatunk, ez pedig jószerével arra is kevés, hogy a munkából kiöregedetteket pótol­juk, arról nem is beszélve, hogy az új munkahelyeket megfelelő létszámmal lássuk el. (Egyik példa a Duna­újvárosban épült hullámvertikum; üzembe lépése nem kis munkaerő-veszteséget okozott a város egyéb üze­meiben.) Némi logikai ugrással az iménti tényekből arra a következtetésre is juthatunk, hogy a célszerű beruhá­zási tevékenység ma már nemcsak pénzkérdés. Nem az a baj. hogy kevés a pénz, sokkal inkább az, hogy a beruházási tevékenységnél figyelmen kívül hagynak egy sor olyan meghatározó tényezőt, amelyek végül is | összegeződnek és gyakran kérdésessé teszik az egész j beruházás célszerűségét, gazdaságosságát, illetve csak nehezen kivédhető feszültségeket okoznak a gazdálko- i dás egyéb területein. A munkaügyi szakemberek régi gondja, hogy egy- egy beruházás elhatározásánál nem kérdezik meg őket, vagy véleményüket nem veszik figyelembe. A jó más­fél évtizede föllángolt vidéki ipartelepítés talán egé­szen másként alakult volna, ha a telepítendő gyárakért, üzemekért versengő kisvárosok és községek nem fe­ledkeztek volna meg arról a roppant egyszerű tényről, hogy a nagy harcok árán megszerzett „ipar” épületek és gépek mellett „iparosokat”, embereket, munkaerőt is követel. Igaz; az ipartelepítés, ma már, ebből a szem­pontból is megfontoltabban történik, ám nem mondha­tó el ugyanez az egész beruházási gyakorlatra. S AHOL SZAKÍTOTTAK az eddigi rossz gyakor­lattal, s megpróbálják az új létesítmények telepítésénél reálisan számba venni a rendelkezésre álló munkaerőt, még ott is fenyeget annak veszélye, hogy figyelmen kí­vül hagyják az új létesítményeknél törvényszerűen gyakoribb és nagyobb mérvű munkaerőmozgást. Ezzel bizony jobban kellene számolni, mint a már kialakult tradíciókkal és munkásgárdával rendelkező munkahe­lyeken (ahol — mellesleg — szintén nem alacsony a munkaerőmozgás mutatószáma...). Igenám, de gyakran olvasni, hallani, hogy olyan népgazdasági ágak fejlesztésére van szükség, amelyek jelentős létszámtöbbletet igényelnek; hogy csak egy példát említsünk: ilyen a szolgáltatóipar. Fejlesztésé­nek nem szabhat határt az, hogy a munkaerőforrások i beszűkültek. Vagyis: ha mai körülményeink közepette j egy-egy különösen fontos ágazatot fejlesztenünk kell. j akkor másutt meg kell találni a munkaerőt felszabadí­tó fejlesztések módszereit. Másképpen fogalmazva: az j ágazati struktúra átalakításának egyes elemei nagy se­gítséget adhatnak ahhoz, hogy a munkaerőkereslet j mérséklődjék; az iparon belüli beruházáspolitika, a mű­szaki fejlesztésekre való törekvés minden módon való j elősegítése azzal jár, hogy a nagy létszámot — és aj nagy létszámtartalékokat — lekötő ágazatok csökkent- j hessék a munkaerő iránti igényeiket, ily módon te­remtve meg más, létszámigényes ágazatok erőteljes fej­lesztésének lehetőségeit. ÉS MÉG VALAMIT, hazánkban — érthető módon — sérthetetlen elv a teljes foglalkoztatottság fenntartá- j sa. Ám a teljes foglalkoztatottság fenntartására irá­nyuló törekvések nem azonosíthatók a jelenlegi feszült helyzet konzerválásával, esetleg a feszültségek további növelésével. Sokkal inkább kellene törekedni a teljes foglalkoztatottság olyan formájának megvalósítására, amely a munkahelyek és a dolgozók számának egyen­súlya alapján jönne létre. Ennek megvalósítása olyan szituációt hozna létre, amelyben verseny lenne a dol­gozók között a jobb munkahelyekért. E feltétel megte­remtése jelentené azt az automatizmust, amely megfe­lelő biztonsággal szabályozhatná a szükséges fejlesz­tések módját, s ezzel együtt a munkaerő elosztását és újraelosztását. VERTES CSABA Őszi vetések előtt A naptár szerint még négy hét van vissza a nyárból, de az időjárás — reméljük, egyelőre csak néhány napra — már ősziesre fordult. A mezőgazdasági szövetkeze­tekben, állami gazdaságok­ban a tarló jó részét már el­munkálták, s ezután a nyári vetőszántás és mélyszántás van soron. Minden gazdaság érdeke, hogy idejekorán, jól előkészí­tett talajba vesse el a búzát, az őszi árpát, a rozsot. Ez a sikeres kalászosgabona­termesztés egyik alapvető feltétele. S az idei kedvezőt­len esztendő után különösen fontos, hogy szocialista nagy­üzemeink a következő gazda­sági évben lehetőleg az utol­só szemig megtermeljék a gabonát. Ahhoz, hogy ez Fotó: Bakó Jenő valósággá váljék, az őszi munkák tökéletes megszer­vezésére, további lendületes munkára, gondosan előkészí­tett és jól karbantartott gé­pekre, az agrotechnikai kö­vetelmények betartására, jó vetőmagra és megfelelő táp­anyag-visszapótlásra van szükség. Ezekben a napokban bár­merre is járunk az ország­ban és a megyében, szerves- cs műtrágyaszórókkal, a ta­lajt vetés alá előkészítő erő- és munkagépekkel találko­zunk. Ha a szántás, a talaj- eiőkészítés továbbra is jó ütemben halad október kö­zepére, végére megfelelően előkészített magágyba kerül­nek a kalászosok. Trágyázzák a földet. Kiss Sándor traktorvezető gépével szerves trágyát szór a földre. A bóleskei Rákóczi Termelőszövetkezet hetvenhektáros tábláján búza alá szánt Ledneczky György Iskolát, óvodát, lakásokat adnak át • • Ünnep Bogorodcsányban Huszt, Győri Margit, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: Az orenburgi gázvezeték építkezésének első szociális és.kommunális létesítményeit csütörtökön avatják fel Bo­gorodcsányban. Az elkövetke­ző hetekben, hónapokban egymást követő üzembe he­lyezések és kulcsátadások négy esztendő jó munkájára tesznek pecsétet és összesen mintegy 4000 magyar szak­ember erőfeszítéseit, keze- munkáit dicsérik. Szerdán a négyezer lakosú járási székhely 1100 magyar­lakta ideiglenes munkásszál­lásán mindenki a közelgő ünnepségre készült. Csütör­tökön népes közönség előtt avatják fel a 960 diáknak Palesztin tiltakozás A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet tiltakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa so­ros elnökénél azért, mert Izrael augusztus 20-án bom­batámadást hajtott végre Da- mour és Burzs Brazsneh li­banoni palesztin menekült- táborok ellen. Labib Zehdi Terazi, a PFSZ megfigyelői jogállással rendelkező ENSZ-képvisele- tének vezetője hangsúlyozta, hogy Izrael az említett tá­madással „újabb állami szin­tű terrorakciót követett el”. A PFSZ képviselője követel­te, hogy haladéktalanul hoz­zanak hatékony intézkedése­ket a hasonló izraeli atrocitá­sok megelőzésére. épített 24 tantermes tízosztá­lyos iskolát, amelyet házgyá­ri elemekből alakítottak ki. A kétszintes, korszerű előadó­termekkel és sportudvarral „felszerelt" épület H betűt formál. Az átadás névadó­ünnepséggel fonódik össze: az iskola ünnepélyesen fel­veszi Kun Béla nevét. A földszinti előcsarnokban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének életét bemu­tató kiállítást nyitnak meg. Bogorodcsány művelődési há­zában a járás vezetői ünne­pélyesen átveszik a 21-es szá­mú Állami Építőipari Válla­lat dolgozói által emelt 145 lakást. A két- és háromszo­bás kényelmes otthonok két épületben" kaptak helyét, s a Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár szerdán terjesztette a Biztonsági Tanács elé a Namíbiába küldendő ENSZ békefenntartó erőkkel, vala­mint a namíbiai szabad vá­lasztások előkészítéséért és ellenőrzéséért felelős polgári ügyintézők feladataival kap­csolatos javaslatát. Az ENSZ segédletével és felügyeletével megvalósítan­dó namíbiai rendezési terv szerint az országban válasz­tásokat kell tartani és át kell adni a hatalmat a többségi fekete lakosságnak. A vá­lasztások megrendezése előtt ENSZ-csapatok érkeznek az országba és ezzel párhuza­gázvezeték bogorodcsányi lé­tesítményeinek kezelői, üze­meltetői foglalják el azokat. Az épületek tőszomszédságá­ban épített 140 személyes óvoda-bölcsőde átadása egé­szíti ki a csütörtöki esemé­nyeket. Kevésbé látványos, de a kommunális létesítmények avatásakor mindenképpen említést érdemel: a közmű- és mélyépítő vállalat a ha­tárban hat kilométer hosszú szennyvízcsatorna-rendszert épített meg igen mostoha kö­rülmények között. Elkészült ezenkívül egy szennyvíztisz­tító telep és több kilométer hosszú betonút. Az új laká­sokba vezetéken érkezik majd a gáz és víz. mosan fokozatosan kivonul­nának a dél-afrikai kormány­csapatok. A jelenlegi több mint 20 ezer dél-afrikai ka­tonából csupán 1500 marad­hat Namíbiában. Az ENSZ-főtitkár úgy nyi­latkozott, hogy a választások tiszta lebonyolításához leg­alább 5000 ENSZ-katona és 1000 polgári személy felügye­lete szükséges. A Biztonsági Tanács Na­míbiával foglalkozó ülésén részt vett Roelof Botha dél- afrikai külügyminiszter és Sam Nujoma, a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke is. Szaljut 6. Fényképezési programok A különböző fényképezési programokkal foglalkoztak elsősorban szerdán a Szal­jut—6 űrállomás „négyes fo­gatának” tagjai. A nemzet­közi együttes, amelyben az NDK űrhajósa, Sigmund Jähn is részt vesz, nem csu­pán a szovjet és NDK-beli összefogással a Kari Zeiss gyárban elkészült különleges berendezéssel, a hat zónában, különböző színtartományok­ban dolgozó MKF—6M gép­pel dolgozik, hanem más, NDK gyártmányú fényképe­zőgépeket és filmeket is ki­próbál a világűrben. Mint ismeretes, az MKF— 6M eredeti változatát éppen a nemzetközi együttes jelen­legi parancsnoka, Valerij Bi- kovszkij próbálta ki annak idején nagy sikerrel a Szo­juz—22 űrhajón. Az akkori tapasztalatok alapján a szer­kesztők, tervezők néhány módosítást hajtottak végre a berendezésen és azt máris sikerrel használták a Szal­jut—6-on. Az NDK űrhajós részvételével folyó munka most valamelyest eltér az eddigiektől, amennyiben kü­lön az NDK területéről is készítenek . felvételeket. A berendezés sajátossága az, hogy a különböző színtarto­mányokban készült felvéte­lek a Föld felszínének olyan domborzati és egyéb viszo­nyait tárják fel, amelyek normális géppel nem kerül­nének a felvételekre. Az MKF—6M képei bizonyos mértékig még a Föld mélyé­be is „betekintenek”, mert a felszíni jelenségek alapján következtetni lehet a mélyeb­ben lévő rétegekre is. Választások ENSZ-felügyelettel Waldheim Namíbia-terve

Next

/
Thumbnails
Contents