Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-29 / 203. szám
A KÉPÚJSÁG 1978. augusztus 29. Film Alcímként olvassuk, A jónevű senki — Martin Ritt filmje — plakátján ezt a jószerivel már feledésbe merült fogalmat. A német nácizmusnak fokozatosan behódoló Horthy-rendszer idején virágzó stómansághoz kizárólag kifogástalan kereszt- levéllel rendelkező nagyszülők szükséglettek. A rendszer számára jól csengő nevek tulajdonosait a kisebb- nagyobb üzletek, gyárak, vállalkozások megkülönböztető rendelkezésekkel sújtott . tulajdonosai vásárolták meg — cégér gyanánt. Jellemző, hogy e megalázó üzlet éppen az emberi jogok védelmezőjének szerepében oly szívesen tetszelgő USA-ban támadt új életre az ötvenes években. A hidegháború legforróbb szakaszában a „kommunista szimpatizáns”-nak bélyegzett művészek előtt zárultak be a szerkesztőségek, színházak, stúdiók ajtai. A harmadosztályú bisztró pénztárában ügyetlenkedő kis senki nevét gyermekkori barátja, a hallgatásra ítélt író veszi meg 10 százalék részesedés fejében. A csúnya, esetlen, egy kicsit rámenős, egy kicsit balek kisember figurája tipikusan a mostani divatos „antisztárok- ra” szabott szerep. Közülük ezúttal Woody Allent választották ki. A forgatókönyv előírásainak megfelelően igyekszik szerénykedni, a sikertől vérszemet kapni, helyzetét a szerelemben és pénzszerzésben egyaránt kihasználni, végül, enyhe émelyt kapva, a maga módján fellázadni. A forgatókönyv pedig hiteles tényekre épü'het. hiszen az alkotók felsorolásánál feltüntetik, hogy nagy részük annak idején szintén feketelistára került. És mégis : hiányérzettel küszködünk, nem ragad magával sem a sovány sztori, sem a rengeteg felszínes, szónoklatszerű párbeszéd. Mit hiányoltunk? Ami éppen a jószándékú műveknél elengedhetetlen és jobb híján így nevezzük: művészi erő. Nem, nem a komolykodást kérjük számon. A Kabaré például sokkal vidámabb volt, és mégis, vagy éppen ezért képes volt a néző megragadására, a lényeges összefüggések feltárására Ám a mozivászon olyan mint az újság. Üresen nem maradhat, ami pedig megtölti, nem lehet mindig a legtökéletesebb. Az olvasónak, a nézőnek viszont kifizetődik, ha nem csügged: már akár másnap, ugyanott kárpótláshoz juthat. Ez esetben is. A Panoráma mozi a hét második felében a Ser- mcot vetítette. CSONTOS KÁROLY TV-NAPLÓ Sportstílus A televíziózás első időszakában még természetes gyermekbetegségnek foghattuk fel, hogy egyik-másik riporter nem tudott átállni arra a stílusra, amelyet az eseményt vele egyidöben látó néző igényel, de ma már ugyanez a hiba nagyon bosszantó. Még inkább ingerlő, ha a riporter taktikai utasítást ad a pályán, vagy a vízben küzdő játékosnak, aki azt természetesen nem hallja, de lehet, hogy ha hallaná sem fogadná meg, mert az edzője — aki általában többet ért a dologhoz, mint a mérkőzést tudósító újságíró — egészen mást kíván tőle. Az utasítást így csak az eseménytől esetleg több száz kilométerre lévő és ez ügyben teljesen tehetetlen néző hallja, akinek szintén van véleménye a látottakról — de a tudósításról is, amit a nagy izgalomban ki is mond, de azt viszont a riporter nem hallja. Szerencsére, mert alighanem becsületsértési per lenne belőle. Egy szó, mint száz: ideje lenne megoldást találni, és a példáért még csak a szomszédba sem kell menni, hisz a tv háza táján vannak igazán jó mesterek. (f) Fiatalok a Szovjetunióban Statisztikai évkönyv Egy év számokban — megjelent a tavalyi év legfontosabb adatait tartalmazó Statisztikai Évkönyv, 1977. Az 530 oldalas, 27 fejezetre tagolt kiadvány áttekintést nyújt a gazdasági és társadalmi élet változásairól, belső összefüggéseiről, a nemzeti jövedelem felhasználásáról, az állóeszközök és beruházások alakulásáról. Először kerültek önálló fejezetbe a társadalom és a gazdaság szerkezetét bemutató adatok. Ezekből képet nyerhetünk a társadalmi szektorok és a népgazdasági ágak arányáról, az ipar, a mezőgazdaság és a külkereskedelem szerkezetéről, a forgalom megoszlásáról. Az ezredik koncert előtt Nyolcvannyolc hangversenyt adott itthon és külföldön az elmúlt évadban a debreceni Kodály-kórus. A következő évad programjában koncertet adnak többek között Nyugat-Ber- linben, a Fülöp-szigeteken, Portugáliában, Spanyolországban, Lengyelországban. Az Angliában sorra kerülő tizennyolc hangverseny közül kiemelkedő jelentőségű lesz a Cardiffben tartandó, ez lesz a Kodály-kórus ezredik koncertje. Háromezer magyar fiatal kereste fel az év első felében a Szovjetunió legszebb tájait, városait nyolc ifjúsági barátságvonattal. Az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda évről évre több külön- vonatot indít munkás-, értelmiségi és diákfiatalokkal: 1978-ban például a tavalyinál kettővel többet, s december végéig további öt ifjúsági barátságvonat kel útra, mintegy 1800 fiatallal. Szeptember végén 360-an tölthetnek tíz napot Kijev- ben és Ogyesszában, az iparban, a mezőgazdaságban dolgozók, valamint diákok Baranya megyei csoportja pedig október 8—19 között Moszkva és Leningrád nevezetességeivel ismerkedik. A Komszomol megalakulásának 60. évfordulóján, október 29- én újabb barátságvonat indul Kijevbe, utasai eljutnak Leningrádba is és részt vehetnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójának moszkvai ünnepségein. Moszkvát és Le- ningrádot keresi fel december 5—13 között a magyar fiatalok idei utolsó barátságvonata. Rádió Há ttér-rádiózás Olimpia ’80 Nemzetközi plakátpályázat Kisebb-nagyobb, óhatatlanul előforduló és megbocsátható döccenőktől, visszaesésektől eltekintve, a Magyar Rádió műsora már hosszú ideje jó, gazdag és változatos. Ezt akár a legutóbbi hét adásainak részletezésével is dokumentálni lehetne, de felesleges. Békés vasárnap délután van, fekszem a díványon és regényt olvasok. Az asztalon, mellettem a Sanyo szól, a szappantartóra emlékeztető külsejű japán zsebrádió és lágy zenét áraszt. Lassan azon kapom magamat, hogy nem értem, amit olvasok, de ugyanakkor nem figyelek teljes odaadással az egyébként nagyon szép zenére sem. Furcsa, énhasadt állapotba kerülök, mintha egyszerre két helyen lennék, de igazából nem lennék jelen egyiken se. Lezárom a rádiót, a helyzet rövidesen megvál- tdzik, megszüntetem a „háttér-rádiózás” hibáját. Ez a hiba korántsem magántulajdonom. Mi sem érthetőbb annál, ha főzés közben egy háziasszony mellett a konyhában szól a rádió. Eredendően teljes értékű szellemi tevékenységet megosztani azonban vétek. (Amivel persze nem akarom a szakácstudomány szellemi részének értékét alábecsülni.) A műsor megérdemli, legalábbis az esetek többségében megérdemli, a száz- százalékos odafigyelést. Az osztott figyelem osztott eredménynél nem hozhat többet. Egészségügyi szakemberek még az evés közbeni olvasást is kifogásolják, mert megosztja a koncentrálóképességet. Zene nem kombinálható olvasással, olvasás hírekkel és így tovább. Az önmagámon véletlenül végzett kísérlet eredményéről megkérdeztem egy orvos ismerősömet. Megnyugtatott. Elmeállapotomért egyelőre ugyan nem kell aggódnom, de az úgynevezett „háttér- rádiózás” az esetek túlnyomó többségében valóban káros.-s. -n. A moszkvai olimpiai játékok szovjet szervező bizottsága a Szovjetunió számos állami és társadalmi szervezetével karöltve, olimpiai plakát ’80 elnevezésű nemzetközi pályázatot hirdet. Célja olyan új plakátművészeti alkotások létrehozása, amelyek tükrözik a tartós békéért, biztonságért, az államok közötti teljes, kölcsönös megértésért és bizalomért küzdő haladó erők harcát, meggyőző erővel tárják íel a sportkapcsolatoknak a béke és a népek közötti barátság további erősítésére gyakorolt befolyását, kifejezésre juttatják az olimpia jelszavát: „Gyorsabban, migasabbra, erősebben”. Úgy ábrázolják a testnevelést és a sportot, mint az ember harmonikus fejlődésének fontos eszközét, a tömegsportra buzdítanak, hirdetve, hogy az olimpia nemcsak az olimpikonok versenye. A pályázat nyilvános. Egyes művészek éppúgy reszt vehetnek rajta, mint a plakátkiadó szervek. A pályázóknak az alábbi címre kell beküldeniök munkáikat: Szovjetunió, 117 049, Moszkva, V—49. Krimszkaja Naberezsnaja 10—14. Beküldhetők még nem közölt plakátok eredetijei nyomtatásra alkalmas formában, valamint olyan kiadott plakátok, amelyek a XXII. olimpiai játékokkal foglalkoznak. A plakáteredetiket szilárd kartonra ragasztva 60x90 vagy 70x100 cm méretben kell beküldeni. A plakát hátlapján egy tetszés szerinti hatjegyű számot kell feltüntetni és a pályaműhöz ugyanezzel a számmal ellátott zárt borítékot kell csatolni. Az ebben elhelyezett lapon fel kell tüntetni az alkotó teljes nevét, születési helyét, szakképzettségét és postai lakcímét. A pályázati munkák beküldésének határideje 1978. december 31. A feladás időpontjának megállapítására a postabélyegző szolgál. Sík Csaba: Mindenkori mesterek Az olvasó mindig külön örül annak, ha az átlagosnál szebb kiállítású könyvet kap kezébe. Örömünk szinte teljes, mikor a Magvető Kiadó újszerűségében és kivitelében is ritka kiadványát forgatjuk; a színvonalas kötet a Mindenkori mesterek pazar gyűjteménye. Sík Csaba értő összeállításában látott napvilágot, sze- met-lelket gyönyörködtető a nyomdai munka és a képanyag is, melyhez jól illenek — hisz ez maga a vállalkozást létrehozó lényeg: az irodalmi reflexiók, a gondolatok, miket egy-egy műalkotás sugallt vagy kiváltott. Sajátos elrendező elv alapján forrt egybe képi és irodalmi anyag, így az is értékes ismeretekhez juthat, aki csak közhelyeket ismert az összművészet világából, ugyanakkor a speciális területeken jártas olvasónak is szolgál meglepetéssel. Nem zavaró módon, ha előismeretekkel is rendelkezünk, a mű minden kronológiát, időrendet felrúgva, mintegy ad-hoc következteti a képzőművészeti alkotásokat, s az ezekhez kapcsolódó irodalmi „aláfestéseket”. A tükrök tükre: maga a képzőművészeti alkotás, az azt illusztráló másnemű mű (pl. vers), s hozzá az ismeretterjesztő szándékú rövid magyarázat, ami nem mindig fölösleges. Érdekes azért is, mert párbeszédre, vitára csábít, a közös képnézegetés örömét kínálja értő kísérővel, a költővel, aki elmondja gondolatait. Divatos vállalkozás ma rádióműsorokat könyv alakban is megjelentetni. Valami hasonlóról van szó itt is: Kassák egykori ötletét tette magáévá az összeállító, a könyvet ily módon létrehozni. A képzőművészet gazdag tárházából kiemelt híres vagy kevésbé ismert alkotásokat modern szépírók versei kommentálják, s együttesen igazolják a kortárs- kapcsolatnál is mélyebb, távolibb szellemi kapcsolatokat. A szellemi kommentárokhoz hatalmas irodalmi műveltség és jártasság kell — a szerkesztő részéről, ezeket felkutatni, összegyűjteni nem kis munka. Bravúr is. Képzőművészeti-irodalmi antológia — mondhatnánk tehát, s ezért ritka szellemi kaland e válogatás. (A teljességigény itt hatásromboló lenne.) Szubjektív álláspontú élménybeszámolót tartunk tehát kezünkben, s ez is kell, hisz a műélvezés is alapvetően szubjektív forrású. Nem népszerűsítő művészettörténet — mégha úgy is tetszik —, mert nem ez a szándéka. Képekről, mozaikokról, épületekről, szobrokról szól a „megfelelő” irodalmi illusztráció, avagy a verseket festjük alá, vetítjük ki a szemnek a képi látvánnyal. A művészetről szóló látványos irodalmi antológia ez, amolyan „költők a művészetről”. S így a cím is kettős értelmű: a festőket, képfaragókat, építészeket jelentő minden- koriság és mester-cím egyformán vonatkozik az őket megéneklő dalnokokra is, ők ugyanígy mindenkori mesterek. A művészettörténeti magyarázat és e képi szemlélet között lényeges különbség van tehát, tárgyilagosmagyarázó értékelés és az én-így-látom-mert-így- érzem különbsége. Nívós vallomások mindenesetre, így aztán mást is meglátunk, megérzünk ezekben a műalkotásokban, mint ami iskolai órák emlékeként él bennünk Ismeret és élvezet hangulatos összjátéka Sík Csaba szerkesztői munkájának eredménye. De sír a másik szem, mikor a meglepően „gazdag” hibaigazító is kezünkbe akad: a nemes szándékot követő kapkodás nyoma. Még így is szépség- flastrom csupán a kész mű testén, de újfent arra figyelmeztet, hogy kiapadha- tatlanul mély az emberiség történetének és kultúrájának kútja, s mind nehezebb az eligazodás benne. DRESCHER ATTILA Romániai magyar művészek közreműködésével készült tv-játék Tamási Áron „Hullámzó vőlegény” című művéből, melynek történetében egy gazdag, csúnya lányt szeretnének sok pénzzel férjhez adni. A tv-játékot Tompa Miklós, a marosvásárhelyi Szent- györgyi Intézet rektora rendezi. A szereplők között találhatjuk a romániai Ferenczy Istvánt és Király Józsefet. A vezető operatőr: Kecskés László. A képen: a televízió I. stúdiójában forgatás közben Ferenczy István és Király József. (MTI fotó: Fiedmann Endre felvétele — KS) Hullámzó vőlegény I Jövő heti jegyzetünket a San Babila egy napja című olasz filmről írjuk
