Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

e Képújság

1978. augusztus 27.-----——----t

Wi

mm

A héten ismét egy állomásához érkezett Fácánkerten a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Természet- és Vadvédelmi Állomásának bővítése. Megkezdték a volt Kunffy-kas- télyban otthont kapott tudományos bázis továbbfejlesztéséhez oly lényeges vízvezeték- és szennyvízhálózat építését. korszerűsítését.

Az egymillió forintos beruházás szolgálja az impozánsan berendezett, kutatásra és konferenciák rendezésére hivatott épület jobb felszerelését. de ennél talán lényegesebb. hogy lehetővé teszi új állatházak és laboratóriumok létesítését.

Fácánkertben végzi-k a napjainkban egyre nagyobb jelentőségű környezetvédelmi mujika egyik fontos részét. Itt vizsgálják a növényvédő szerek és a mezőgazdaságban használt egyéb kemikáliák hatását a vadon élő állatokra. Azokra, amelyek a vad- gazdálkodás szempontjából fontosak, s azokra, amelyeket vadászni sem szabad, mert ritka természeti kincsünket képezik. Fácánkert egy láncszeme a három kutatóhelyből álló növényvédelmi-környezetvédelmi. hálózatnak. Keszthelyen a mezőgazdaságban használt kemikáliák hatását vizsgálják a felhasználó, illetve a vegyszerekkel közvetve, vagy közvetlen kapcsolatba kerülő emberekre. Százhalombattán pedig az agrokemikáliáknak a vízi életre gyakorolt hatását vizsgálják.

Megyénkben tavaly fejezték be a fácánkerti állomás főépületének átalakítását, megteremtve ezzel a munka korszerű alapfeltételeit. Itt jelenleg — többek között — több lépcsős vizsgálatokat végeznek a már használatos, illetve az ezután forgalomba kerülő növényvédő szerekkel. Pár napja kezdték meg például a már ismert Thio- dan új típusának vizsgálatát. Ezt a szert, korábbi formájában már több évtizede használják az oly nagy károkat okozó mezei pockok irtására. Most azt nézik, hogy a módosított szerrel permetezett lucernát evő -nyúlra, illetve a levelet csipegető, s arról a harmatot leszedő fácánra hogyan hat a szer. A kísérletek érdekében a bepermetezett parcellára állatokat telepítenek, nagy. mozgatható ketrecekben. Bizonyos idő elteltével pedig az. állatokon vizsgálják a vegyszer hatását. Ez már laboratóriumi munka, ahol mikroszkópos, szövettani és analitikus vizsgálatok során kapják meg az eredményt.

Ezzel párhuzamosan folyik a vadriasztó szerek hatásának megfigyelése is. Ilyen szerekből sokféle ismert. Segítségükkel a permetezett területekről a védendő vadat zavarják el, illetve az elvetett magot óvják a kapirgáló madaraktól. Itt íz-, vagy szaghatás szolgálja a védelmet.

A napokban az egyik mezőgazdasági üzemmel közösen az érőfélben lévő napraforgót károsító madarak riasztásának lehetőségét figyelik meg. Ebben a munkában a távcső is szerepet kap.

Az állomás kérésére az amúgy is használt szerhez az állomás adta riasztó anyagot kevernek, s ezt a terület egyik részén a növényre juttatják. Ezután a szakemberek magaslesről figyelik, hogy mennyi madár lakmá- rozik a hagyományosan kezelt. illetve a vadriasztóval kombinált kemikáliákkal beszórt területen.

Ez a vizsgálat a népgazdaság hasznát hivatott növelni. A napraforgó ugyanis egyre fontosabb exportcikkünk, s ma még eléggé rontják a termésátlagot a magot dézsmáló madarak.

A sok vizsgálat között az egyik legeredményesebbnek' számít egy új méreg kikísérletezése. Ezt tojásokba juttatva a nagyon szapora és sok kárt okozó vetési és szürke varjú ellen vetik be. Az új vegyülettől azt várják fácánkerti alkotói, hogy az a varjakra legyen hatással, de ne károsítsa a madártojásokba is néha bele-bele kostoló védett, illetve hasznos madarakat, többek között az ege- résző ölyvet, vörösvércsét. Ebben a természetvédelmi és növényvédelmi szempontból egyaránt fontos munkában együttműködnek a fácánkerti állomás szakemberei a növényvédelmi központ kémikusaival. Az itt dolgozott elképzelések alapján Pesten előállították a vegyszert, hamarosan megkezdik a megyében a kísérleteket.

A víz- és szennyvízhálózat, aminek építéséhez a napokban látnak hozzá, a Fácánkerten dolgozó mérnökök, állatorvosok, ornitológusok, toxikológusok, kémikusok és biológusok munkájához biztosít jobb feltételeket. Uj laboratóriumok, állatházak készülhetnek, s mindez jelentős segítség abban a munkában, amit az itt tevékenykedő szakemberek végeznek mezőgazdaságunk korszerűsítése. s környezetünk védelme érdekében.

— szepesi —

Póla Károly

Laboratórium Fácánkerten. Az itt dolgozók munkájának —- célja a növényvédelem

Minden tanév végén nagy gond a végzős általános iskolások továbbtanulásának kérdése. Ki középiskolába, ki szakmunkásképzőbe jelentkezik, a választott szakma reményében. Végül kinek hogyan sikerül, milyen kényszerhelyzetek alakulnak ki, nehéz lenne követni. A szekszárdi 505-ös Szakmunkásképző Intézet igazgatóját, Póla Károlyt kérdeztük:

— Hogyan sikerültek a felvételik, hány gyereket nem tudtak felvenni a választott szakra, a felnőttképzés sikeres-e, milyen változások lesznek a tanításban?

— Az intézetbe.az új tanévre 764 általános iskolát f végzett fiatal jelentkezett,

620 tanulót vettünk fel. Nem mindenkit arra a szakmára, amit a jelentkezési lapján feltüntetett. A kényszerű pályamódosulások • közismert oka: vannak különösen kedvelt szakmák és vannak a tanulók (a szülők, a pedagógusok) előtt alig ismertek. A jeléntkezésekben a kifejezett szándékot nagyrészt ezek a tényezők határozzák meg; az iskola felvételi lehetőségeit pedig a megyei munkahelyek ma látható igényei.

— Az egyéni, a családi szándék és a társadalmi szükséglet egymáshoz illesztése a mi — gyakran népszerűtlen — feladatunk.

— Néhány példa az említett aránytalanságokra: az általános iskolákból mindössze 220 leány jelentkezett intézetünkbe, de kétharmad részük szabónak, vagy fodrásznak. így csak minden harmadik leány mondhatja: felvettek a választott szakmára. Pedig az eltökéltség nagy lehetett, mert az átirányítási próbálkozásaink majdhogy eredménytelenek voltak, ez az oka annak, hogy csak 130 elsősünk lesz a leányok közül. A fiúk felvétele összességében kedvezőbb: a jelentkezőknek mindössze tizede nem nyert nálunk felvételt. Igaz, itt is felbillen a mérleg az álmok és a lehetőségek között: 527 jelentkezőből 196 jelölte meg a három autós szakmát (autószerelő, gépjárművillamossági műszerész, karosszérialakatos). Hetven fiatal kívánsága teljesült.

— Most már csak abban reménykedhetünk, hogy a választott helyett felajánlott — és elfogadott — szakmát sikerül megszerettetni leendő elsős tanulóinkkal. Én bízok tanárainkban és szakoktatóinkban.

— Sajnos fontos szakmák igényeit nem tudtuk kielégíteni: kevés a hegesztő, az ács-állványozó, a kőműves és nincs bádogos.

— Hetvenhat érettségizett fiatal kérte felvételét szakmunkástanulónak. Mindössze öt pályázót nem tudtunk a kért szakmára felvenni.

— Egy évvel ezelőtt kaptunk jogot a középiskolai felnőtt- oktatásra. Nagy az érdeklődés a szakmunkások szakközép- iskolája iránt. Különösen szívesen jelentkeznek továbbtanulni saját iskolájukba a volt - szakmunkástanulók. Kilencven felett van az elsőbe felvettek száma és még osztálynyi az el- utasítottaké. Ha annyi lenne az akarat és törekvés az évközi tanulásban és a vizsgákon, mint a jelentkezéskor, akkor örülhetnénk igazán.

— Az eddigi tanítási rendben tanulóink egy héten belül váltották az iskolai és a munkahelyi napokat. Az új tanévben — néhány más szakmunkásképző intézet példáját is követve — új váltakozást vezetünk be: tanítványaink egyik héten csak iskolába járnak, a másik héten öt napig a tanműhelyekben, munkahelyeken dolgoznak.

— A szervezeti változtatás mindig sok gonddal, munkával jár. A megszokottság áttörése pedig sok energiát felemészt. Mégis kértük az említett oktatási rend engedélyezését, mert a következőket reméljük tőle:

— A gyakorlati idő így jobban kihasználható, mert kevesebb a szervezési időveszteség és nem lesz munkanapkiesés a vállalati szabad szombatok miatt.

— Kéthetenként szabad szombat biztosítható minden tanulónak (sajnos pedagógusainknak még nem).

— Könnyebb lesz a tanulók váltása tanulásról munkára a szombat és hétfő között, illetve a munkáról az elméleti tanulásra a péntek és a hétfő között, mint jelenleg, amikor gyakran délutáni vagy esti munka után másnap reggel már iskolába kellett jönni.

— A tanmenetek megfelelő átalakításával nagyobb zárt tananyagegységek tervezhetők az elméleti anyag feldolgozására, illetve gyakorlására. így lehetővé válik a jobb megértés, a beVésés, a rögzítés is, és ez kiegyenlíti, vagy felül is múlja azt a „veszteséget”, amit az egyheti „felejtés” jelent.

— A tanórán kívüli nevelés (sport, szakkör, stb.) egyenletesebben, jobban tervezhető.

— Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az új tanévben e szervezeti változtatással együtt a délutáni tanítást is megszüntetjük. Látható, hogy — reményeink szerint — a módosítások a tanulók és az oktatás érdekeit szolgálják.

— Az elmúlt tanév második felében a városi "KISZ- bizottság határozata nyomán létrejöttek intézetünkben az önálló KISZ-alapszervezetek és az intézeti KISZ-bizottság. Az utóbbinak nem kicsi a feladata: ezernél több KISZ-tag szervezeti, mozgalmi életét és 1800 fiatal kulturális és sport- tevékenységét kell önállóan, illetve tanári és szakoktatói segítséggel irányítani. A téli-tavaszi tagfelvételek, átigazolások után elkészült a bizottság akcióprogramja, sok vonzó cél és feladat megjelölésével. Bízom abban, hogy KISZ-vezetőink. tanulóink és az őket segítő nevelők — a kéthetes tanítási, gyakorlati ciklus előnyeit is kihasználva — pezsgő mozgalmi életet teremtenek iskolánkban«,

— Tovább javultak az iskolán kívüli oktatás feltételei: üzemi tanműhelyek létesültek, illetve bővültek már az elmúlt tanévben a TÁÉV-nál, a Szakály testvérek Építőipari Szövetkezetnél, a nyár folyamán adták át a Volán új, valóban korszerű tanműhelyét is.

— Intézetünk tanműhelye az elmúlt három évben mozgás- sérült betegek részére gyártott tolókocsikat. Erre a munkára a SZOT Társadalombiztosítási Igazgatósága tovább nem tart igényt. E kocsik gyártásával nagyobb kapacitással működő gyárat bíztak meg. Az új tanévben még befejezzük a félkész kocsikat, majd taneszközöket, audiovizuális eszköztarlókat, vasszerkezeti elemeket gyártunk.

— A tanévre nemcsak pedagógia, szervezeti téren készülünk fel: nyolc úi tanárt, három új szakoktatót köszöntünk a tanévnyitón, közülük öten idén végeztek egyetemen, illetve főiskolán. Az épületek (iskola, tanműhely, tanulóotthon) tisztán várják a tanulókat; az egyévi koptatás, rongálódás nyomait igyekeztünk eltüntetni. Iskolánk berendezéseinek korszerűsítése, ruhatárak kialakítása, tantermek bútorainak cseréje is folyamatban van.

— Remélem, az új tanévben is eredményes munkát tudunk végezni. Tanulóink pezsgő kulturális és sportélet mellett sajátíthatják el egy életre szóló munkájukat. II. .1.

Ha ránézünk arra a térképre, amely az 1514. évi jobbágyfelkelésről készült, akkor megállapíthatjuk, hogy Tolna megye területén is volt megmozdulás, Tolna térségében. Erre a megmozdulásra azonban az az egyik jellemző vonás, hogy' általában nem Tolna megyei parasztok keltek fel, hanem a megyén kívüli vidékekről érkeztek. A jogfosztottság, az elnyomás okozta keserűségüket, haragjukat Tolna mezővárosra összpontosították. Monostor, Gara, Arany, Vajas, Tóti, Palota, Katymár, Borsod. Pongrác. Szent- györgy. Mátyusháza, Báta, Szeremlyén és Baja mezővárosok és falvak felkelt lakói 1514-ben feldúlták Tolnát. Nincsenek adatok birtokunkban arról, hogy miért éppen Tolnát rohamozták meg a felkelők. Nem nagy a valószínűsége annak, hogy konkrét oka lett volna a gyújtogatásnak. fosztogatásnak. Nagy a valószínűsége annak, hogy a sereg vonulásának irányába esett a város.

A feldúlt, felgyújtott mezőváros polgárai panasszal éltek, kártérítést követeltek és az akcióban részt vevők megbüntetését kérték. Annak rendje és módja szerint az alispánok, a szolgabírák. 12 esküdt és maga a vármegye nemesi közgyűlése vizsgálta ki a panaszt, és hozta meg az ítéletét. A vizsgálat évekig eltartott. Az 1514-ben okozott károk ügyében csak öt esztendővel később, 1519 augusztus 22-én született meg a döntés.

„Végül is mi. az okozott kárt 3105 forintra és 27 dénárra becsültük” — mondja az ítéletet közlő oklevél, amelyet a székesfehérvári egyház prépostjához küldött még a megyei közgyűlés és egyidejűleg kiadta azt Tolna mezőváros polgárainak is. Az ítélet szerint a fenti összeget a korábban felsorolt mezővárosok és községek egyetemlegesen tartoznak megfizetni, de az ítélet a községek, mezővárosok nagysága szerint az összeget felosztotta településekre. Ennek megfelelően az ítélet részletezi az egyes községek kötelezettségét. Ebből kiderül például, hogy Báta csaknem azonos nagyságú település volt a XVI. század első felében. Baját ugyanis 572 forint és 40 dénár. Bátát 519 forint és 93 dénár megfizetésére kötelezték.

Arról nincsenek feljegyzések. hogy a hosszúra nyúlt perben meghozott ítélet szerint a tolnaiaknak sikerült-e követeléseiket behajtani. Ennek nem nagy a valószínűsége. mert a földesurak — legyenek azok' világiak vagy egyháziak — „megvédték” jobbágyaikat más feudális urakkal szemben. Ennek a „védelemnek'’ nem humanista okai voltak, hanem egyszerűen az, hogy ezáltal önmaguk részére biztosították a nagyobb kizsákmányolási lehetőségeket.

Szulejmán szultán azzal kezdte uralkodását, hogy seregeit Magyarország ellen vezényelte. Hősies küzdelemben. de nagyon rövid ideig tartó harcban elesett Zimony és Szabács. Szabács ostroma idején, elkésve bár de kihirdették az országban a király behívóparancsát. A török szinte minden ellenállás nélkül vonulhatott Nándorfehérvár ellen, és megkezdhette annak ostromát. A vár, amelyet két emberöltővel korábban Hunyadi János seregeivel oly vitézül megvédett az ellenséggel szemben, hamar elesett. Ez többek között a vár parancsnokainak, a nándorfehérvári bánoknak hanyagsága miatt következett be. akik ostrom idején nem tartózkodtak a gondjaikra bízott várban. Nem kisebb felelősség terhel másokat sem. A király későn indult el és csak augusztus- 22-én ért Tolnára, majd onnan Bátára,

ahol Nándorfehérvár elesté- nek híre fogadta őket. A vonuló seregről, az ott zajló életről Szerémi György írt többékevésbé elfogadható sorokat. Olykor a nagyot- mondás is megtalálható levelében, különösen a maga szerepét emelte ki, lényegesen jobban a kelleténél. Idézzünk írásából:

„A nagyságos András úr a nagyobbik hadihajóra lovagolt és megparancsolta, hogy a jó ágyúit belülre helyezzék. Meglátott engem, ahogy bámészkodva álldogáltam és odaszólt:

— Mi dolgod itt? Nos! Én még ma száz gyalogos élére századossá teszlek és hópénzt kapsz.

Ezt én végig hallgattam és azt mondtam:

— Szívesen nagyságos uram, kész vagyok veled tartani halálomig!

— Hozzál útra miseruhákat és oltáriszentséget, mivel én meg nem lehetek mise nélkül.

' Én így felszereltem magam és vidáman ellovagoltam vele. Háromszor kiáltottuk Jézus nevét és a királyné kíséretével nézett minket az ablakból.

Amikor is Bátára értünk, ahol urunk, Jézus Krisztus vére megjelent, az uram, Báthory András kapitány elment a vérhez, hogy búcsúf nyerjen és a királyt ott várja meg, engem pedig megtett a helyettesének.

Mikor két napja odavolt, már csodálkoztunk. A sereg vezérei hozzám jöttek és azt mondták:

— Kérjük uraságodat, hogy menjen atyaságod Bátára, mivel urunk, a kapitány három nap múltán sem akar megjelenni ennél a nagy hadnál. Most is ezalatt sokszor van köztünk összetűzés és veszekedés, tehát ha ii,. lenne, jobb lenne. Napról napra hol egy, hol kettő, hol három is megszökik és a sereg meg csökken.

Én felkerekedtem és két szolgámmal gyorsan Bátára mentem. Bementem Nagy Ágoston polgár fogadójába, mivel azt mondták, hogy a kapitány itt vett ki szállást. Amikor meglátott engem igen megörült, viszont a vele lévő többi mágnásurak, Désház István, Lőrinc herceg és Bánffy János valamint sokan mások nagy bánatosan, szomorúan törték a fejüket. És mindazt elmondtam, amit a vezérek rámbíztak, hogy csak neki mondjam el. Azt mondta nekem:

— Jaj nekünk magyaroknak, György barát, mivel a török császár elfoglalta az igen fontos Nándorfehérvá- rat, miután hatvanhat napig ostromolta és senki sem sietett a segítségére. Ezért restelltem egyedül hozzátok menni. Maradj itt velem ebédre, ebéd után pedig siess a hajók körül lévő csapatokhoz, és küldd hozzám minél előbb Pált, aki három századnak parancsol;

Én pedig annak rendje- módja szerint intézkedtem elküldtem Pált gyorsan a kapitányhoz. Pál igen derék és harcias férfiú volt. Ö miután annak rendje-módja szerint meghallgatta a kapitánynak szóló üzenetemet, rögvest, villámgyorsan elrohant, hat óra múlva ugyancsak gyorsan visszatért a hajókhoz és megparancsolta, hogy mindenki készüljön fel a harcra. Dobszót és zászló- bontást rendelt el. Az erdődi révhez küldtek a Dunán bennünket...”

Nos, ilyen harci szellemben, ilyen lassú hadmozdulatokkal nem lehetett sokra menni a török ellen.

K. BALOG JÁNOS