Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

1978. augusztus 22. ^PÚJSÁG 3 • • Ünnepelt az ország, a megye Biszku Béla a nyíregyházi ünnepségen Bokor József vezérőrnagy felköti a csapatzászlóra a hon­védelmi miniszter szalagját (Fotó: Gyuricza) (Folytatás az 1. oldalról) Nyíregyháza eddig épült legnagyobb új városrésze, Jósaváros — amelyet ez al­kalommal avattak fel —, adott otthont vasárnap Sza- bolcs-Szatmár megye köz­ponti alkotmánynapi ünnep­ségnek. A városnegyed 9. szá­mú általános iskolájának tor­nacsarnokában megtartott po­litikai nagygyűlésen, amelyen részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, továbbá Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Pénzes János, a megyei tanács elnöke is, Bisz­ku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, Nyíregyháza országgyűlési képviselője mondott beszé­det. Áttekintve a felszabadulás óta eltelt időszak legjelentő­sebb eredményeit, kiemelten foglalkozott a XI. pártkong­resszuson hozott határozatok . A várossá nyilvánításának tizedik évfordulóját is ün­neplő Sárváron színpompás felvonulással kezdődtek meg az augusztus 20-i ünnepségek. A Nádasdy-vár előtti téren felállított díszemelvény előtt — amelyen többek között he­lyet foglalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, továbbá Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­ke. valamint Horváth Mik­lós, a Vas megyei pártbizott­ság .első titkára és Bors Zol­tán, a Vas megyei Tanács el­nöke — egy órán át vonultak a város üzemeinek, vállalatai­nak, szövetkezeteinek, in­tézményeinek dolgozói. A felvonulás után a festői szépségű várparkban nagy­gyűlést tartottak. A szónok Borbély Sándor volt. Ünnepi beszédében a ha­zánkban bekövetkezett társa­dalmi változásokat méltatta, mint mondotta: 29 éve szüle­tett alkotmányunk töretlenül érvényesül, politikai és gazda­sági céljaink lelkesítő formá­ban valósulnak meg. Nem volt hiábavaló elődeink hősi áldozata, a nyomukba lépők dolgos hétköznapokon hulla­tott verítéke. Hűek marad­tunk a legnehezebb órákban is. Nyíltan és egyértelműen val­lott elkötelezettségünkhöz: politikánk és gazdasági ter­vünk nem öncél, nálunk min­den erőfeszítésnek, az embe­ri felemelkedést, az ember­nek emberhez méltó boldogu­lását kell szolgálnia. Alkotmányunk, amely né­pünk alaptörvénye — hang­súlyozta a továbbiakban — ezt a történelmi célt rögzíti jogok és kötelességek for­májában. Teszi ezt sérthetet- lenül és ugyanakkor a lenini alkotmányhoz méltóan, mert gazdaságilag és anyagilag is biztosítja, hogy hazánk vala­mennyi becsületes állampol­gára — fajra, nemre, anya­nyelvi hovatartozásra és val­lási meggyőződésre való te­kintet nélkül — szabadon gyakorolhassa ezeket a jogo­kat és kötelességeket. Ugyan­akkor a szocialista alkot­mány sajátossága — így a mi- enké is —, hogy az emberi szabadságjogokat nem korlá­tozhatja hazánkban sehol senki, semmilyen szerv és szervezet. Szekszárd Bár a reggeli órák nem ígértek verőfényes napot és senki személyre szóló meghí­vást nem kapott, a megye- székhely új köztéri szobrának felavatásán nem volt hiány az ünneplőkben. A jeles ese­mény díszelnöksége — élén K. Papp Józseffel, á megyei pártbizottság első titkárával, Császár Józseffel, a Tolna megyei Tanács általános el­nökhelyettesével, dr. Molnár Ferenc kulturális államtit­végrehajtásával. Mint mon­dotta: a párt Központi Bi­zottsága áprilisi ülésén mély­rehatóan elemezte az eltelt két és fél esztendő tapasztala­tait. A Központi Bizottság ar­ra a fő következtetésre ju­tott, hogy népünk mindenna­pi tetteivel, eredményes mun­kájával támogatja és megold­ja a kongresszus által kijelölt feladatokat. Ennek köszönhe­tő, hogy a kongresszusi hatá­rozatok végrehajtása az élet minden fő területén sikeresen folyik. Céljainknak megfele­lően haladunk a gazdasági épí­tőmunkában a kulturális élet­ben, a nemzetközi kapcsola­tok fejlesztésében. Az ötéves tervben előírt feladatok telje­sítésével töretlenül és ered­ményesen folyik hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése. Az ország gazdasága erősödik, az életszínvonal emelkedik. Tovább nő hazánk nemzetközi tekintélye. kárral és Varga Imre Kos- suth-díjas kiváló művésszel —, nem sokkal fél kilenc előtt foglalta el a helyét. Kísére­tükben ott volt vendégeinken kívül a megye, a város párt-, állami és társadalmi életének úgyszólván valahány ismert vezetője. Ekkorra már több százan várakoztak az alig megszületett, de jövendő szépségét máris jól sejtető park sétálóútjain és a teret szegélyező járdákon, hogy résztvevői legyenek lakóhe­lyük újabb gazdagodásának. Az ünneplőket Szekszárd város Tanácsának elnöke, dr. jNedók Pál üdvözölte, majd dr. Molnár Ferenc államtit­kár lépett mikrofonhoz, hogy emlékeztessen államalapí­tónkra, I. Istvánra és az al­kotmány születésére, illetve átadja Szekszárd új köztéri szobrát a város lakosságának. Az államtitkár, rövid ün­nepi beszédében méltatta Varga Imre szobrászművész munkásságát is, ebben a most felavatott mű jelentőségéről is szólt és őszinte köszönetét mondott mindazoknak, akik a Prométheusz méltó elhelye­zésében tervezőként és kivi­telezőként ^közreműködtek. Az esemény nem ért véget a Himnusz elhangzásával. Az emberiség felemelkedését, a közösség boldogulásáért fo­lyó küzdelmet jelképező mű­alkotás birtokba vétele tartott egész napon át. A már hagyományos mun­kás—paraszt-találkozók a szoboravatás után kezdődtek Szekszárdon. Az Aranyfürt Tsz gazdái, a TOTÉV és a MEZŐGÉP munkásaival, az Óra- és Ékszeripari Vállalat dolgozói az őcsényi, a Volán Vállalat munkásai pedig a sióagárdi téesz gazdáival találkoztak és .tájékoztatták egymást a termelésben elért eredményeikről. Dombóvár Dombóvárott az augusztus 20-ához kapcsolódó ünnepsé­gek közül kiemelkedik az az egység csapatzászló adomá­nyozási ünnepség, amelyet 19-én tartottak a város főte­rén. A tribünön ott volt Oroszvári László, a MÁV ve­zérigazgató-helyettese, Csá­szár József, a megyei tanács elnökhelyettese, Harmat Jó­zsef, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a társ fegy­veres testületek megyei ve­zetői, a szovjet testvéregy­ség, a MÁV pécsi és szom­bathelyi igazgatóságának képviselői, az igazgatóságok dolgozói, a város párt- és állami vezetői. Pontosan fél tizenegykor díszjel harsant. Az ünnep­ségre érkező Bokor Józsel vezérőrnagyot, a honvédelmi miniszter képviselőjét Haj- gató Dénes őrnagy fogadta. Simon Sándor alezredes, olvasta fel Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter adományozó ok­iratát, melyben a miniszter elismerését fejezte ki a mű­szaki építő egységek szemé­lyi állományának, méltatta az általuk végzett munka népgazdasági jelentőségét. Ezt követően Bokor József vezérőrnagy köszöntötte a katonákat a műszaki építő zászlóalj csapatzászlajának ünnepélyes átadása alkalmá­ból. Többek között elmon­dotta, hogy közel másfél év­tizede hívta életre pártunk és kormányunk a népgazda­ság kiemelt beruházásai megvalósításának érdekében a Magyar Néphadsereg épí­tő alakulatait, amelyek ki­emelkedő helytállást tanúsí­tottak. Eredményes és társa­dalmilag szükséges munká­jukat elismeri társadalmunk, ennek bizonysága az is, hogy az alakulat most csapatzász­lót kap. A honvédelmi mi­niszter képviselője után Föl- desi Gyula, a MÁV pécsi igazgatóságának igazgatóhe­lyettese lépett a mikrofon­hoz, és a zászlót adományo­zó vállalat részéről méltatta a katonák tevékenységét, azt a jó kapcsolatot, amely az alakulat személyi állománya és az igazgatóság munkás­kollektívái között kialakult. Ezt követően átadta Simon Sándor alezredesnek a csa­patzászlót. A honvédelmi mi­niszter szalagját Bokor Jó­zsef vezérőrnagy, a MÁV pécsi igazgatóságáét pedig Földesi Gyula kötötte a zász­lóra. Simon alezredes köszö­nő szavai és az egység dísz­menete után a csapatzászlót bekísérték az őrzési helyre. A vendégek laktanyalátoga­táson vettek részt, amit a katonák és a meghívottak részvételével megtartott díszebéd követett. A dombóvári Városi Taná­cson 18-án tartottak ünnepi ülést, melyen Kurucz József, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mon­dott beszédet. Szőke Géza, az Alkotmány Tsz elnöke adta át Vidóczi Lászlónak, a vá­rosi tanács elnökének az új búzából sütött kenyeret. A város és a város környék ta­nácsi dolgozói közül az ün­nepségen heten kapták meg a törzsgárdajelvény ezüst fokozatát, egy személy bronz fokozatot kapott, Vidóczi László arany pecsétgyűrűt és arany nyakláncot adott át Gilicze Jánosnénak, a városi tanács adóügyi főelőadójá­nak, Bakó Károly igazgatási főelőadó ugyancsak arany pecsétgyűrűt kapott. Mind­ketten negyedszázada állnak tanácsi szolgálatban. Tizen­kilencedikén délután került sor az Alkotmány Tsz és a Láng-gyáriak hagyományos munkás-paraszt találkozójá­ra. A tsz-tagok határszemlén mutatták be gazdaságukat, majd lovasbemutatóval ked­veskedtek a vendégeknek. Méltóképpen emlékeztek meg az alkotmány napjáról a vá­ros környéki községekben is. Ünnepségekre, sport- és kul­turális rendezvényekre ke­rült sor Attalán, Döbröközön, Kaposszekcsőn, Kocsolán és Szakcson. Bonyhád Az alkotmánynapi ünnep­ségek már szombaton délután elkezdődtek Bonyhádon, a művelődési központban. Szen­tes Pál, a Hazafias Népfront titkára üdvözölte a megje­lenteket, majd Daradics Fe­renc, a járási pártbizottság el­ső titkára, országgyűlési kép­viselő mondott ünnepi be­szédet. A szónok, az elért eredmények tükrében mél­tatta az ünnep történelmi je­lentőségét, köszöntötte alkot­mányunk születésnapját. Be­széde után a Pannónia Ter­melőszövetkezet képviselői új lisztből készült kenyeret szeg­tek meg, és megkínálták vele az ünnepség résztvevőit. Ez­után a Váraljai Népi Együt­tes adott színpompás, színvo­nalas műsort. Az ünnepi mű­sor befejezéseként a bonyhádi felnőtt fúvószenekar adott térzenét a Perczel-kertben. Az ifjúságot az Animáto ze­nekar szórakoztatta Majoson. Vasárnap délután pedig az Animató, a Signal és a Di­namit együttesek tartottak beat-koncertet a bonyhádi strandon. A Pannónia Termelőszö­vetkezet és a cipőgyár dol­gozói jól sikerült munkás­paraszt találkozón cserélték ki véleményüket, tapasztala­taikat. Paks Pakson a munkás-paraszt találkozókat már pénteken megtartották, tekintettel a zsúfolt ünnepi programra. A három termelőszövetkezet tagjainak küldöttségét látták vendégül az atomerőmű épí­tésénél a PAV, az ERBE-és a 22-es ÁÉV vezetői, Pakson dolgozó szakemberei és mun­kásai. Ez a látogatás viszon­zása volt a tavalyi találko­zóknak, amikor erőműépítők jártak a szövetkezetekben. Az ünnepség előtt kitüntető jelvényeket adott át a nép­frontirodán Süth Miklós, a Hazafias Népfront Paks Nagyközségi Bizottságának titkára 6 kiváló társadalmi munkásnak és 7 érdemes tár­sadalmi munkásnak. Az al­kotmánynapi ünnepséget a művelődési házban tartották 11 órakor, ezen részt vett az erőmű építésénél dolgozó len­gyel szakmunkások küldöttsé­ge is. Varga Imre, a nagyköz­ségi - tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, az új kenyeret Oláh Mihály ta­nácselnök szegte meg és szét­osztotta a résztvevőknek. Hangulatos, jó műsort adott a községi néptánccsoport és a tamburazenekar. A hagyományos népfront- vándorkupa lövészversenyt ugyancsak szombaton rendez­ték meg Biritón, mert á pak­si lőtér építése még nem fe­jeződött be. Hat csapat ver­senyzett: a Paksi Állami Gazdaságból négy, továbbá a paksi területi klub és a hon­védség csapata. A biritói klub győzött, immár harmadik al­kalommal, így a kupa végle­gesen ott maradt Biritón. Lö­vészverseny Bölcskén is volt, munkás-paraszt találkozó al­kalmából : Százhalombattáról látogattak munkások a köz­ségbe 19-én. Az egyik legérdekesebb esemény Pakson szombat es­te történt a népfrontirodán, Szirtes Ádám színművésszel beszélgettek a Talpalatnyi föld című film vetítése után, a bensőséges találkozó este 9 óráig tartott. G. J. Tamási (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tamásiban augusztus 19jén tartották az alkotmánynapi nagygyűlést, amelyen dr. Pol­gár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára mondott ünnepi beszédet. Tamásiban az alkotmány ünnepe egybeesett a járási népművészeti napokkál, amelynek kiemelkedő esemé­nye volt a népviseleti bemu­tató. Ezen a napon megtelt a sportpálya lelátója, de sokan voltak a termálfürdőben is. Augusztus 20-án köszöntöt­ték az idei ötvenezredik ven­déget. KÖNYE IVÁN Duna­szentgyörgy A dunaszentgyörgyi műve­lődési' házban délelőtt tíz óra­kor kezdődött az ünnepség. A Himnusz elhangzása után dr. Dömötör Sándor falukutató múzeológus — a község szü­lötte — mondott ünnepi be­szédet. Beszélt Dunaszentgyörgy régmúltjáról és a XIX. szá­zadi eseményekről. A jelen­legi Dunaszentgyörgy már az őskőkor óta lakott település, a történelem folyamán több­ször cserélt gazdát. A törökök kivonulásakor — az 1600-as évek végén — az óriási pusz­títás következtében mindössze egyetlen ember maradt a községben. Az újjátelepítés 260 évvel ezelőtt történt, 1718-ban már körülbelül 400 főre tehető a lakosság lélekszáma. Ettől az időponttól kezdve nevezik a községet Dunaszentgyörgy- nek, addig Tolnaszentgyörgy néven szerepelt. A múlt szá­zad vége szintéfi fordulópont a település történetében: a Duna szabályozása folytán ekkor váltak mezőgazdasági művelésre alkalmassá a ré­tek. Az ünnepi beszédet a ke- nyérszegés követte, majd az idén alapított „Dunaszent- györgyért” emlékplakettet nyújtottak át a községből el­származott, neves emberek­nek: Böcz Sándornak, a Nép- szabadság külpolitikai tudó­sítójának, dr. Dömötör Sán­dornak, Haypál Tibor újság­írónak és Palcsó Sándornak, a Magyar Állami Operaház magánénekesének. Az ünnep­ség az Internacionálé hangjai­val zárult. Délután avatták fel a mű­velődési ház szomszédságá­ban lévő sportkombinátot. A sportlétesítmény tornatermet, öltözőket, klubhelyiséget és futballpályát foglal magában, jövőre készítik el a kézilab­da-, a röplabda- és az atléti­kai pályát. Ezáltal nemcsak a felnőttsporthoz, de az is­kolai sportélethez is biztosít­ják a lehetőséget. A sport­kombinát javarészt a község saját anyagi erejéből épült, és rendkívül jelentős a vég­zett társadalmi munka. Az avatás után a Szek­szárdi Dózsa cselgáncs-szak­osztályának sportolói tartot­tak bemutatót, majd a fut­ballrajongók örvendezhettek két labdarúgó-mérkőzésnek. Először a tengelici és a duna­szentgyörgyi öregfiúk csapata mérkőzött egymással, azután pedig a Dunaszentgyörgy— Szekszárdi Dózsa mérkőzésre került sor. Borbély Sándor beszélt Sárváron Aratási jelent a népviseleti bemutatón, Tamásiban

Next

/
Thumbnails
Contents