Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 197. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. augusztus 22., kedd Mai számunkból TV-NAPLÓ (4. old.) PROMÉTHEUSZ TÖRTÉNETE (4. old.) MEGYEI LABDARÚGÓ- BAJNOKSÁG (5. old.) BEFEJEZŐDÖTT A NEMZETKÖZI LOVASVERSENY (fi. old.) Ünnepelt az ország, a megye Nagygyűlések, tisztavatás, vízi- és légiparádé Az alkotmány ünnepén, vasárnap az Országház épü­leté előtt — sok ezer érdek­lődő jelenlétében — tartották meg a hagyományos tisztava­tó ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság ka­tonai tisztképző főiskoláin, s a hazai egyetemeken, főisko­lákon idén végzett hallgatók tettek tiszti esküt. Az állami zászló előtt dísz­őrség sorakozott fel. A térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen el­foglalták helyüket az ünnep­ség meghívottai, közöttük Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Borbándi János, a Ópusztaszeren mondott Az Ópusztaszer határában lévő millenniumi emlékműnél vasárnap tartották meg a ha­gyományos Árpád-emlék- ünnepséget, s egyben Csong- rád megyei munkás—paraszt­találkozót, ahol mintegy ti­zenötezren gyűltek össze az Árpád-ligetben a tíz órára meghirdetett nagygyűlésre. A virág- és zászlódíszbe öl­töztetett monumentális em­lékműnél felállított díszemel­vényen foglalt helyet Loson- czi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára és Perjési László, a megyei ta­nács elnöke. Nagy Istvánnak, a Hazafias Népfront Csong- rád megyei Bizottsága elnökének megnyitója után az Elnöki Tanács elnöke emel­kedett szólásra. Losonczi Pál beszédének bevezető részében rámutatott arra, hogy államalapító ki­rályunk, I. István ünnepé­nek napját választottuk a nép alkotmányának törvény­be iktatása napjául, ezzel is nyomatékkai hangsúlyozva, hogy István király állam- alapító tettét a magunkénak valljuk. — István királyunk törté­nelmet formáló életművéből — mondotta — nekünk leg­többet ez a tette, államépí­tő és társadalomalakító mun­kája üzen, az a nagyság, amellyel felismerte és a gyakorlatban végbe vitte a magyarság átvezetését, az idejét múlt társadalmi for­mából és életmódból az ak­kor jövőt hordozó újba. — Alkotmányunk törvény­be foglalása óta egy ember­öltő járt el felettünk. Sok mindenben tapasztaltabbak lettünk. A magunk fárado­zásai, útkeresései, eredmé­nyei ismeretében ma még in­kább és még mélyebben fog­juk fel az István királyi mű nagyságát, és jelentőségét. Ma már teljességében értjük és tudjuk, hogy államot ala­pítani, szocialista államot építeni nem egyszerű aktus, nem pusztán törvényalkotás dolga, hanem szakadatlan cselekvés, mindennapos tett, örökös fáradozás. Ahogy an­nak idején, ezer éve, nem egy csapásra született meg a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Pontosan 10 órakor kürt­szó harsant: megérkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, meg­hallgatta Kazai Barna vezér­őrnagy parancsnoki jelenté­sét, majd ellépett a felsora­kozott tisztek előtt, köszön­tötte a katonákat. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédel­mi miniszternek a tisztavatás alkalmából kiadott parancsát. A parancs ismertetését kö­vetően az ifjú tisztek foga­dalmat tettek, majd Czinege Lajos mondott beszédet. Vasárnap a Parlament előt­ti Duna-szakaszon több tíz­ezer nézője volt a budapesti honvédelmi nap fő eseményé­nek, a színpompás vízi- és légiparádénak. Losonczi Pál beszédet magyar államiság, és nem a koronázási szertartással lé­pett a fejlődés útjára a ma­gyarság, úgy a mi szocialista világunk se került és kerül tető alá egyik napról a má­sikra. Küzdeni, dolgozni, ál­dozni kellett és kell érte! — E felismeréssel egye­temben lett és lesz mind A dél-baranyai Sellyén, az Ormánság központjában nagyszabású munkás-paraszt találkozót és kenyérszegő ün­nepséget tartottak vasárnap mintegy félszáz Dráva menti település lakóinak részvéte­lével. A találkozót megnyitó nagygyűlésen, amelyen részt vett Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság első- titkára is, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke mondott beszédet. Bevezetőben kitért arra, hogy augusztus 20-a az új gazdagabb tartalmú, mind ki- terjedtebb és mind mélyebb gondolatokat hordozó ünne­pünk augusztus 20., amely egyre teljesebben járja át népünk érzésvilágát és gon­dolatait. kenyér ünnepe is, s az idén megint van mit megünnepel­nünk ebben a vonatkozás­ban. Büszkék vagyunk arra, — hangsúlyozta —, hogy is­mét biztosított népünk jövő évi kenyere, fedél alá került az ország teljes ellátását biz­tosító kenyérgabona-meny- nyiség. Ez azért is nagy öröm, mert népünk újabb hősies helytállását tanúsítja, hiszen rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok között kellett learatni a termést. Az aratási munkákat a nehéz körülmények ellenére, ma­gas fokú szervezettség és együttműködés jellemezte mind a mezőgazdasági üze­mekben, mind pedig a köz­reműködő kereskedelmi, for­galmazó és szolgáltató válla­latoknál. — Az ország kenyerének megtermelése, biztos fedél alá juttatása jól szimbolizál­ja a két baráti osztály — a fnunkásosztály és a paraszt­ság — szilárd szövetségét, egész népünk, a fizikai és a szellemi dolgozók, a magyar és más anyanyelvű állampol­gárok szoros egységét, össze­fogását a szocialista Magyar- ország építéséért. A szónok ezt követően rendszerünk demokratizmu­sának tényeivel, megnyilvá­nulásaival, majd pedig szo­cialista építőmunkánk idő­szerű kérdéseivel foglalko­zott. (Folytatás a 3. oldalon) Apró Antal beszélt a sellyei nagygyűlésen Levonták az állami zászlót Hétfő délelőtt ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással levonták az állami zászlót, amely augusztus 20-a, az al­kotmány ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Or­szágház előtti Kossuth Lajos téren. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a Gellért-hegyi felszabadu­lási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a mun­kásmozgalom vörös zászla­ját. (MTI) Hanoi A VNA közleménye a vietnami-kínai tárgyalásokról A VNA hírügynökség köz­leményt adott ki a Vietnam­ban élő kínai nemzetiségű személyek kérdésével foglal­kozó vietnami—kínai tárgya­lások harmadik fordulójáról. Hoang Bich Son külügymi­niszter-helyettes, a vietnami küldöttség vezetője a tárgya­lásokon kijelentette, hogy az első rendű feladat, azon kí­nai nemzetiségű személyek ügyének megoldása, akik a vietnami—kínai határállomá­sokon gyűltek össze. A leg­utóbbi ülésen a kínai küldött­ség vezetője kijelentette, hogy a kínai fél üdvözölni fogja, ha a vietnami fél visszatéríti ezeket a szemé­lyeket korábbi lakhelyükre. Mindazonáltal a kínai fél a mai napig nem szüntette meg úszító tevékenységét, amely­nek célja, hogy a kínaiak to­vábbra is a határon marad­janak. Hoan" Bich Son indítvá­nyozta a kínai küldöttségnek, hogy a két delegáció intézzen közös felhívást a kínai nem­zetiségű személyekhez, hogy „térjenek vissza korábbi lak­helyükre, s folytassák normá­lis életmódjukat és munká­jukat”. A kínai, fél nem adott vá­laszt erre a javaslatra. Csüng Hszi-tung, a kínai küldöttség vezetője az ülésen elhangzott beszédében megismételte kor­mányának korábbi rágalma­zó tételeit a vietnami állás­pontról és egy sor képtelen követeléssel állt elő, nyilván­valóan azzal a céllal, hogy újabb nehézségeket támasz- szón a vietnami fél számára. A kínai álláspont a VNA szerint ismételten azt bizo­nyítja, hogy a kínai nemzeti­ségű személyeket álnok és veszélyes mesterkedések esz­közeiként kívánják felhasz­nálni. (TASZSZ) Plzenből Paksra Útban a reaktor első részegysége A paksi atomerőmű egyik csehszlovák gyártmányú re­aktorának első részegysége hétfőn Plzenből magyar ka­mionon útnak indult rendel­tetési helyére. Ez a szállít­mány az atomreaktornak az a része, amely a WER—440 tipusú reaktor úgynevezett aktív zónájában a neutron­áram mérésére szolgál. Az egész reaktorberendezés szállítási szempontból 39 ilyen részegységre oszlik. A berendezés a plzeni Sko­da Müvekben készül, amely az egyik legfontosabb gyártó szervezet a szocialista orszá­gok hosszútávú atomenerge­tikai programjában. A jelen­legi ötéves terv folyamán, 1980 végéig a hatalmas cseh­szlovák ■ gépipari kombinát összesen öt atomreaktort gyárt. Ezek közül kettő a paksi atomerőműbe kerül, kettőt Csehszlovákiában, egyet pedig az NDK-ban sze­relnek fel. (MTI) Ötvenezredik busz a Szovjetunióba A csaknem három évtized­re visszatekintő magyar- szovjet autóipari együttmű­ködés jelentős állomásához ér­kezett. Hétfőn a vállalat bu­dapesti törzsgyárában ünnepé­lyes külsőségek között adta át Toldi József, az IKARUS vezérigazgatója V. T. Ocsere- tyinnek, a Szovjetunió buda­pesti kereskedelmi képviselő­jének a Szovjetunió részére készült ötvenezredik autó­buszt. A különleges kivitelű, lég­kondicionált távolsági jár­művet — az ugyancsak az IKARUS-tól vásárolt, s a szovjet VIT-delegáció kubai utaztatásában igen jól bevált autóbuszok ikertestvérét — a tervek szerint nyolc nap múl­va hasonló ünnepélyességgel fogadják majd Moszkvában, s az Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaság terü­letén közlekedik majd. A ha­zai autóbuszgyártás viszony­lag rövid idő alatt jutott fej­lettségének jelenlegi fokára, s az Ikarus nemcsak az euró­pai országok sorában, hanem világviszonylatban is az autó­gyártók élvonalába került. 'Autóbuszgyártásra a szocia­lista integráció keretében a KGST-országok termelői kö­zül az IKARUS szakosodott, s a gyártmánykorszerűség te­kintetében vezető szerepe van. Már az elmúlt év tava­szán legördült a szalagról a százezredik IKARUS-autó- busz Losonczi Pál az ópusztaszeri ünnepségen Szoboravatás Szekszárdon Fotó: GOTTWALD

Next

/
Thumbnails
Contents