Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

2 Képújság 1978. augusztus 20. Ezt hozta a hét Hétfő: Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov találkozó­ja a Krím-félszigeten. — Közlemény a magyar—kubai kül­ügyminiszteri tárgyalásokról. — Merényletsorozat Liba­nonban, meghiúsulnak a tűzszünettervek. Kedd: Újabb mélyponton a dollár a nyugati valuta- tőzsdéken. — Egiptomban Szadat új kormánypártot alakít. — Sztrájk Rhodesiában. Szerda: Baloldali politikus kormányalakítási megbízása Izlandon. — Hua Kou-feng Bukarestbe érkezik. — Riadó­készültség Iránban. Csütörtök: A Béke-világt anács szolidaritási nyilatko­zata Vietnammal. A hanoi lapok a provokatív kínai ma­gatartás miatt borúlátóan ítélik meg az újabb vietnami— kínai tárgyalások kilátásait. — Növekvő bírálat a japán— kínai szerződéssel szemben. — Carter sajótértekezlete. Péntek: Az afganisztáni államcsínykísérlet kudarca. — Folytatódnak a portugál kormányalakítási megbeszélé­sek. — Világkonferencia Genfben a fajüldözés ellen. A hét 3 kérdése Nemcsak a szeszélyes időjárás von felhőket a nyár­végi égboltozatra, hanem a világpolitikában sem ritkák ez idő tájt a viharzónák. Európa legészakibb és legdélibb csücskén, Izlandon és Portugáliában kormányokat keres­nek, Kongóból és Afganisztánból elvetélt puccskísérleteket jelentettek, Bejrútban lassacskán a jubileumi száz felé közeledik a meg nem valósult tűzszünetek száma, s Carter — szabadságának előestéjén —, sajtóértekezleten kénysze­rült magyarázkodpi a mélypontra zuhant dollárról. Külö­nösképpen aggodalmat keltőek a Délkelet-Ázsiából érkező jelzések, amelyek a békeellenes pekingi irányvonal továb­bi aktivizálódását mutatják. 1. Hogyan értékeljük Peking viszonyát Japánnal és Vietnammal? A világ nem egyszer tapasztalhatta már, amikor bizo­nyos kínai külpolitikai törekvésekről esik szó, hogy milyen óriási szakadék tátong a szavak és a tettek között. Egy bé­keszerződés megkötését, ha az nemzetközi jogilag csak­nem negyven esztendős ellenségeskedésre tesz hivatalosan pontot — érthető örömmel kellene fogadni. Peking és To­kió azonban furcsa békét kötött, kínai részről nem titkolva: ezt a szerződést mások, mindenekelőtt a Szovjetunió ellen szeretnék fordítani. A japán közreműködés ebben jogosan váltott ki éles bírálatokat, függetlenül attól, hogy a kínai­ak által javasolt, sokat vitatott hegemóniacikkelyt megpró­bálták egy suta mondattal ellensúlyozni. A kommentátorok foglalkoznak a japán elhatározás hátterével is: kiemelik a valószínű amerikai nyomást a szerződés aláírása érdeké­ben, a japán nagytőke reményeit a kínai piacon, valamint a bonyolult belpolitikai felállást, ahol a kormánypárt jobb­oldalának engedve, a centrumban elhelyezkedő Fukuda már a közeli választásokat is figyelembe vette. Kína nyil­vánvalóan a saját szája íze szerint fogja értelmezni a meg­állapodást, s a kulcskérdés' az lesz, hogy az egyes konkrét helyzetek, fejlemények kapcsán mit tesz majd Japán. Genfben ülésezik a fajüldözés elleni világkonferencia. A kép bal szélén a tanácskozás elnöke: a lesothoi Molapo. (Képtávírónkon érkezett). Az átmeneti kínai—japán „mézeshetekkel” egyidőben, Peking ugyan nem térhetett ki Vietnammal történő tárgya­lások felújítása elől, ám a jelek szerint „alibi-tárgyaláso­kat” akar. A Vietnamban élő kínai származású hoák ügyét a két ország 1955-ös egyezménye elvileg rendezte, s ki­mondta, hogy ezek fokozatosan vitanami állampolgárokká válnak. Peking azonban most mégis kétségbe vonja ennek érvényét, s gyakorlatilag is mindent elkövet a helyzet éle­zésére. így került sor több incidensre a határon, valamint egy hanoi szállodában. A kambodzsai határról is végső­soron Pekingbe vezetnek a szálak, s változatlanul tart a Vietnam-ellenes provokáció sora. Ilyen körülmények kö­zött aligha csodálkozhatunk azon, hogy a vitanami párt­lap a tárgyalások nehézségéről szól, s nem ítéli meg túl­ságosan derűlátóan a megegyezés kilátásait. A délkelet-ázsiai jelentések ismét arra utalhatnak, hogy miközben Peking a hegemóniaellenesség zászlaját lo­bogtatja, maga kívánja rákényszeríteni akaratát más or­szágokra. Hosszú távon a kínai—japán békeszerződés ezért nem a béke és az enyhülés, hanem a feszültség és nyug­talanság növelésének tényezője e térségben. Ezt jól érzik a környező államok, de Amerikában is erősödnek a kritikai hangok a „furcsa párt” a maguk számára s.em láthatják teljesen ártalmatlannak. Amint a kínai származású lakos­sággal rendelkező ázsiai országokban is terjed az aggoda­lom: Peking könnyen túlteszi magát korábbi kijelentésein, vagy akár kötelezettségvállalásain is. A kínai politika leg­újabb manőverei még világosabbá teszik, hogy nem csupán szovjet- vagy Vietnam-ellenes lépések történnek, hanem Peking egyúttal az ázsiai békét, az enyhülés továbbvitelét veszélyezteti. 2. Mi a jelentősége a fajüldözés elleni genfi világkon­ferenciának? A genfi Nemzetek Palotája, annyi jelentős esemény színhelye, ismét benépesült a héten. Megkezdődött a faj­a külpolitikában Szovjet—bolgár csúcstalálkozó volt a Krímben. A képen jobbról balra: Todor Zsivkov és Leonyid Brezsnyev, vala­mint Csernyenko, az SZKP Politikai Bizottságának pót­tagja. (Képtávírónkon érkezett). üldözés elleni világkonferencia, amely újabb akcióval egé­szíti ki az ENSZ túlnyomó többségének következetes fellé­pését a kolonialista-imperialista-rasszista politikával szem­ben. A fajüldözés fő bástyái, az Afrika déli részén elhelyez­kedő telepes rendszerek elleni harc döntő szakaszába lé­pett. Az idei esztendő valószínűleg meghozza Namíbia fü- getlenségét, átalakulóban van Rhodesia—Zimbabwe, s erő­södik az ellenállás magában, a Dél-Afrikai Köztársaság­ban is. Ugyanakkor — a nyugati hatalmak közreműködé­sével — új taktikai változatokkal is találkozhatunk: a for­mális függetlenséget biztosítanák, de a fekete többség való­di képviselőit ki akarják zárni a hatalomból. Genfben ezért a maga bonyolultságában elemezték a helyzetet, s a gyarmatosítás megszüntetésének követelése mellett, jogo­san felvetődtek olyan problémák is, milyen legyen az új államok függetlensége, miként biztosítsák a többség igazi érvényesülését. Az Egyesült Államok és Izrael távollétével tüntetett, az amerikai saitó szerint nem látták értelmét, hogy dele­gációt küldjenek arra a Világkongresszusra, ahol csak bí­rálatokkal számolhatnak. Mindez természetesen nem vál­toztatott a tényeken, s nem érvényesült a távollevőkről vagy jót vagy semmit elv. A fajüldözés kiiktatása vilá­gunkból egyetemes nagy feladat, ha pedig valamely or­szág struccpolitikát folytat, magára vessen és ne lepődjék meg a még élesebb kritikákért. 3. Mit jelent a „török embargó” feloldása? Sok lyuk. kiskapu után az amerikai törvényhozás hi­vatalosan is felfüggesztette a Törökországgal szemben el­rendelt fegyverszállítási tilalmat, amelyet a ciprusi invá­zió idején rendeltek el. Viszonzásképpen Washington sze­retné, ha Ankara néhány gesztust tenne Nicosia és Athén irányába, valamint újra megnyitná az amerikaiak előtt hu­szonhat katonai támoszpontot. A NATO délkeleti szárnyán folyó játszma ezzel új, az eddiginél is bonyolultabb szakaszához érkezett. Ciprus jog­gal felveti, hogy az embargó feloldásával nem áll arány­ban Törökország semmire sem kötelező, néhány ígérete, amelyet tett. Amerikai részről láthatólag nem is „ciprusi áttörést” kívánnak elérni, hanem Törökországot visszatar­tani attól a reálisabb politikától, amelynek az elemei első­sorban szovjet—török viszonylatban jelentkeztek. Ecevit török kormányfő viszont arra is kitért, hogy Törökország­nak ma elsősorban nem katonai fenyegtettséggel, hanem a gazdasági gondokkal kell szembenéznie, s főként e terüle­ten vár megértést — atlanti szövetségeseitől is. A fegyverembargó megszüntetése tehát két vonatko­zásban sem könnyíti a helyzetet. Az újabb és újabb fegy­verszállítmányok sohasem szolgálták a feszültség csökke­nését Európa e viharsarkában, másrészt az igazi ellenszol­gáltatás, amit Washingtonban remélnek, a NATO-vonal iránti erősebb török elkötelezettség egyelőre, úgy tűnik, várat magára... RÉTI ERVIN Az izlandi államfő kormányalakítással bízta meg Ludvik Josefsont, a kommunistákat és a baloldali szocialistákat tö­mörítő Népi Szövetség vezetőjét. (Képtávírónkon érkezett). Felvonták az állami zászlót Az Alkotmány ünnepének tiszteletére szombat délután, az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, ka­tonai tiszteletadással felvon­ták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A Gellért­hegyen, ugyancsak katonai tiszteletadás közepette von­ták fel a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Vietnam ünnepe Hanoi. (MTI) Vietnam népe szombaton emlékezett meg az augusztu­si forradalom győzelmének 33. évfordulójáról, amely megnyitotta számára az igazi függetlenség, a szabadság és a szocializmus korszakát. A vietnami forradalom ra­gyogó győzelme — hangsú­lyozza vezércikkében a Nhan Dan, a vietnami KP lapja, népünk hosszú, nehéz, áldo­zatokkal teli harcának ered­ménye, egyben a szocializ­mus, a nemzeti függetlenség, a béke és a demokrácia a marxizmus—leninizmus erői­nek általános győzelmét is jelenti. Életünk új korszaka szoro­san kapcsolódik a haladó em­beriség életében bekövetke­zett új korszakhoz, amely­nek kezdetét az októberi for­radalom jelentette — állapít­ja meg a VKP lapja, majd leszögezi: a történelem ál­landóan előrehalad. Azok az erők, amelyek megpróbálják visszaforgatni a történelem kerekét, mindig pusztulásra vannak ítélve. Az USA távolmarad Washington. (MTI). A Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy nem vesz részt a faj üldözés és a faji megkülönböztetés elleni gen­fi világkonferencián. Ezt az­zal indokolták, hogy politikai célok érdekében állítólag visszaélnek a fajüldözés fo­galmával. A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem kíván részt venni a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni 10 éves kampányban sem. Megfigyelők véleménye sze­rint a távolmaradás oka nem" csak az, hogy Washington megpróbálja megvédeni Izra­elt, az arab lakossággal szem­ben követelt fajüldöző poli­tikája miatti vádaktól. A Fe­hér Ház döntésében közre­játszott az a tény, hogy ma­guk az amerikai hatóságok is támogatják a nemzeti kisebb­ségekkel, igy a négerekkel, az indiánokkal, a latin-ame­rikai származású állampolgá­rokkal szembeni faji megkü» lönböztetés politikáját. A Fehér Ház bejelentése ismételten arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok képmutató magatartást tanú­sít az emberi jogok kérdésé­ben. Urquhart Bejrutban tárgyal Szombaton megkezdődtek a dél-libanoni helyzettel kap­csolatos megbeszélések a pén­teken Bejrútba érkezett Brian Urquhart, az ENSZ főtitká­rának különleges politikai ügyekkel megbízott helyette­se és a libanoni vezetők kö­zött. Urquhart bejrúti tárgyalá­sainak megindulásával egy­időben különböző sajtóorgá­numokban Washingtont, Iz­raelt, sőt az ENSZ-lt is tá­madó cikkek jelentek meg. Az An-Nahar Párizsban meg­jelenő kiadásában Szelim Al- Hossz libanoni miniszterel­nök következő kijelentését „idézte”: „Amerika cserben­hagyott bennünket”. A mi­niszterelnök később tagadta, hogy bármiféle nyilatkozatot adott volna a lapnak. Szalah Szalmán libanoni belügyminiszter a „La Revue du Libán” című hírmagazin­nak adott nyilatkozatában „érthetetlennek” mondotta, hogy a többségében Szíriái alakulatokból álló arabközi békefenntartó erők elhagy­ják Libanont, mivel — mint mondotta — „majdnem biz­tos, hogy a polgárháború ki­újul”. A miniszter borúlátóan nyilatkozott a libanoni kor­mánycsapatok dél-libanoni küldetéséről is. Az El Fatah egységet sürget Az El Fatah, a palesztin ellenállási mozgalom legna­gyobb szervezete, valamint a Népi Front Palesztina Fel­szabadításáért (PFLP) a moz­galom radikális csoportja kö­zös közleményben szólított fel az egyes palesztin csopor­tok közötti egység mielőbbi megvalósítására. A két szervezet vezetőinek magas szintű találkozóján ki­adott közlemény rámutat: a palesztin forradalmat fenye­gető veszélyek miatt szilárd kötelékekre van szükség, a palesztin felszabadítási szer­vezet keretén belüli csopor­tok között. E közleményben a két szervezet képviselői ígé­retet tettek arra, hogy poli­tikai nézeteltéréseiket demok­ratikus párbeszéddel próbál­ják megoldani. Hozzátették még, hogy ezt a párbeszédet minden ellenállási csoportnak tiszteletben kell tartania. LAPZÁRTA VIGO DELHI Szombaton a spanyolorszá­gi Vigóban a rohamrendőr­ség gumilövedékekkel és gumibotokkal támadott rá 600, magát elbarikádozott hajógyári munkásra. Az ösz- szecsapás következtében két tüntető megsebesült. A rend­őrség öt munkást őrizetbe vett. Az Ascon hajógyár sztrájkoló munkásai és a rendőrök közötti összecsapá­sok immár harmadik napja tartanak. A hajógyári mun­kások 6 hónappal ezelőtt kezdték meg sztrájkjukat, hogy ily módon harcolják ki elbocsátott társaik visszavé­telét. Eddig 460 ember vesztette életét az India 10 szövetségi államát sújtó áradások kö­vetkeztében. Az áradás csa­ládok ezreit tette hajlékta­lanná és súlyos károkat oko­zott az ország gazdaságában. LONDON Szombatra virradóan egy­más után nyolc bomba rob­bant Nagy-Britannia külön­böző nyugat-németországbeli katonai támaszpontjain. Az első jelentések szerint a rob­banások következtében csak egy asszony sérült meg köny- nyebben. Az anyagi kár vi­szont jelentős.

Next

/
Thumbnails
Contents