Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-19 / 195. szám
A KÉPÚJSÁG 1978. augusztus 19. Felsőnána a bonyhádi járás egyik kis községe. A mai településről az első adatok az 1700-as évekből származnak. A falu őse ugyanis egykor, a mai ónánai határrészen volt és Királynána névvel neveztetett. Azt annak idején feldúlták a török martalócok. A lakosság akkor a mai helyre húzódott. II. József uralkodása idején épült az evangélikus templom, amely már egy tűzvészt is átélt. Ugyanis az 1820-as években az egész falu leégett. Csak a templom és a kocsma maradt épen. A mai falut a Hadikfalváról idetelepült székelyek lakják. Murgával, Kéttyel közös tanácsú a község. Kéty a székhely. A falu fő munkaadó helye a Kossuth Termelő- szövetkezet. A statisztikai adatok szerint az aktív keresők száma 500 fő, akiknek több mint fele a termelőszövetkezetben dolgozik. Mintegy százra tehető az ingázók száma. .Ök jobbára az iparban dolgoznak. A község területe 1893 hektár, a tsz mégis 3509 hektáron gazdálkodik, mert az említett három falu termelő- szövetkezete is közös. A tsz a fala gazdája akar lenni A termelőszövetkezet irodájában beszélgetünk a fiatal tsz-elnökkel, Erős Andrással. „Kossuth Tsz-ből” már felkészülten ültem le irodájában, mert korábban részt vettem egy munkaelosztáson, ahol sok mindent megtudtam a gazdaság életéről. Többek között azt, hogy két évvel ezelőtt szanálták a termelőszövetkezetet. Közös megegyezéssel ezt a dátumot választjuk alappontnak. — Ez már a múlt. Azóta nagyot léptünk előre. Mindenekelőtt jelentős nyereséggel zártuk már az elmúlt évet is és a mostani félév is szép eredményeket mutat. Az állattenyésztésben 120 százalék az időarányos teljesítés. Jók az. eddigi eredmények a növénytermesztésben is. Hogy mást ne mondjak, búzatermésünk 40 vagonnal és 66 mázsával több, mint tavaly. Ezzel az eredményei második helyezettek vagyunk a bonyhádi járásban — mondja az elnök. Aztán a gazdasági eredményektől egészen másfelé visz az út. Vagy talán ugyanaz az út is? — Akkor, amikor a szanálás utáni időben elemeztük a helyzetet és mérlegeltük a tennivalókat, minden vezető egyformán gondolkozott: ahhoz, hogy a termelőszövetkezet gazdaságilag erős legyen, az anyagi, a tárgyi feltételeken túl emberek kellenek. Megfelelő számban és megfelelő szakmai képeséggel. Ehhez megint tárgyi és anyagi feltételek kellenek. A legfontosabb tárgyi feltétel maga a falu. Annak olyannak kell lennie, hogy ott jól érezzék magukat a benne élők. Nem gondolkozhatunk csak tsz- méretekben, illetve ha jó tsz-méretekben akarunk gondolkozni, akkor az egész falut is kell néznünk. Ennek megfelelően ültünk le az illetékesekkel tárgyalni és határoztuk meg a feladatokat. A tervek részletes kidolgozása még csak most folyik, de a főbb elképzeléseket már elmondhatom. A részben kiürült új iskolában szeretnénk a termelőszövetkezeti központot betelepíteni, üzemi konyhával, a régi iskolába ifjúsági klubot és presszót tervezünk. Ezeket a dolgokat mind magunknak kell megoldani. Csak úgy tudunk jó tsz-gazdák lenni, ha jó falugazdák is leszünk. Egy kis sport Kéty és Felsőnána csapatai a járási labdarúgó-bajnokságban játszanak. A költségeik jó részét a termelőszövetkezet fedezi. A faluban élénk a tömegsport. Ez talán annak is köszönhető, hogy sok fiatal van a tsz-ben, és maguk a vezetők is többségükben fiatalok. Minden szombaton rendeznek egymás között a különböző „tsz-alakulatok” focimeccseket. Ezenkívül népszerű az asztalitenisz és a sakk. Augusztus 20-ra egy szovjet katonai csapattal kívánnak mérkőzni. Végül egy labdarúgó-eredmény. A búcsú napján játszották: Felsőnána—Kéty 5:0 (!), az ifiknél 2:1 a hazaiak javára. Iskolaiigy Az iskolának valóban van ügye és ugyan szívesen elbeszélgetnék azzal, aki a dolgokat úgy szervezte meg, ahogy jelenleg állnak. Csak alsó tagozat működik a nyolctantermes általános iskolában. A felsősök Zombá- ra járnak. Mennyivel logi- kusabb lett volna annakidején, ha a kétyiek jönnek ide tanulni. Az egyik tanítónő, Kertai Istvánné szerint az iskola jól felszerelt, még vittek is el eszközöket Zom- bára. — Mégiscsak jó az, hogy mindenkinek ismerem a családját, tudom, mit várhatok a gyerekektől. Tizenkét éve élek itt, megszerettem és engem is megszerettek. Él bennünk a bizonytalanság, igaz, azt ígérték, hogy addig nem lesznek be- körzetesítve az alsósok, amíg ilyen körülményeket nem tudnak nekik Zombán teremteni. Utak Mint megyénkben sok helyen, a faluba vezető út „zsákutca”. Csak visszafelé lehet rajta jönni. A vezetőkkel való beszélgetés során gyakran hallottam, hogy „megbeszéltük a pécsi postaigazgatósággal”, „együtt csináljuk Tevellel”, „segítünk, ők visszasegítenek”, és így tovább. Valóságos út tehát csak egy van, de képzeletbeli, úgy látszik Nánát is sok köti a világhoz. És az úton nemcsak elmenni lehet, hanem azon jön, jöhet valaki, valami. Nem könnyű háziasszonynak lenni Felsőnánán. A bolt ellátása enyhén szólva kifogásolható, igaz, nem csupán a hőgyészi ÁFÉSZ hibáztatható ezért. A boltosok gyakorlatlanok, nem mindig azt rendelik meg, ami kellene. A leginkább azt sajnálják az asszonyok, hogy hús nincs. Azt mondják, únják már a csirkét. Sokak szerint egy zöldséges is megélne a faluban. Elkelne még egy hűtőpult is a boltban, hogy felvágottat is lehessen kapni. Azt is nagyon hiányolják — a férfiak is. A búcsú Ez-^az Felsőnánáról és -ra buszok szállítják az embereket. Naponta 13 járat indul Szek- szárdra, Bonyhádra, Hőgyész- re. Közülük egy Budapestre. A 4 óra 35 perckor induló járat este ér vissza. így a nánai embernek sem gond a fővárosba jutni. » — Közel ötven gyereknek ad otthont a most már 2 szakképzett óvónővel rendelkező óvoda. Rajtuk kívül van egy dadus is. * — A kereskedelmi tevékenységbe a termelőszövetkezet is bekapcsolódik. Mivel a faluban TÜZÉP nincs, a tüzelőt, építőanyagot ők szerzik be és szállítják. Erre a célra külön kis teherautót állítottak munkába. * — Van és jól működik a vöröskeresztes szervezet. Patronálják az öregek napközi otthonát is. A legutóbbi véradáskor mozgósították a termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjait. A termelőszövetkezet mákot is termeszt és uborkát. Az igen munkaigényes növényeket asszonyok gondozzák. Ez a két növény jól jövedelmez a tsz-nek is, meg a vele foglalkozóknak is. A mákszedők 250—300 forintot is kereshetnek naponta. Ez lényegesen javítja az asszonyok kereseti átlagát. — Van valamilyen'gépesítés a mák termesztésében? — kérdezem. Van. SK—2-es — mondja komolyan Nemesvári László főagronómus. A körülöttünk lévők nevetni kezdenek — rajtam. Aztán ő is nevetni kezd. — Az SK—2-es azt jelenti, hogy mindenki a saját két kezével dolgozik ott. Ezért aztán a legfontosabb gyomirtó szerünk is a „kapazin”. Üdülő tsz-tagok Szeretnék felkelteni az emberekben a vágyat az igényességre, és ez úgy látszik, sikerül. Már többen jártak külföldön, a szövetkezet a nyári hónapokra üdülőt bérelt a Balatonon. Személyenként napi 50 forintért nyaralhat, családtagokkal együtt, évente 120—130 ember, a régi és már nem érvényes „dologidőben”. Az aratást elvégzi pár ember, még az elnök és pórttitkár is augusztus elején üdült. SK“2»os Különös történet Nem áruljuk el, kiről van szó, a nánaiak úgy is tudják, másra meg nem tartozik, kivel történt meg, hogy majdnem elvesztették. Bácskában született, kéthetes volt, amikor ismét pakolni kellett. A sietségben, felfordulásban a szülők kölcsönösen azt hitték, a másik viszi a legkisebb gyereket, így hát ottmaradt. Az apa lóháton ment vissza érte, akkor már egy szovjet katona dajkálta. Ha nem találják, ki' tudja, ma hol élne? Felsőnánán feltűnően sok a gémeskút. Szinte minden udvaron ágaskodik. Felsőnánán feltűnően rossz a víz és ez a tény is szinte. minden magazinunkban ágaskodik. Alig van a megyében olyan kisebb község, amelynek egészséges ivóvize lenne. Vezetékes víz Nánán sincs. A korszerűsítést hidroforral oldják meg — a gémeskút mellé szerelve. A víz persze ettől sem lesz egészségesebb. Felsőnána! magazinunkat összeállította: Czakó Sándor, Ihárosi Ibolya és Ke- menczik Gitta. Munkatársaink augusztus 21-én, hétfőn Gyönkr’e látogatnak, következő magazinunk augusztus 26-án jelenik meg. A falu életének legnagyobb eseménye. Hogy ez így van az alábbi esetek is bizonyítják. A búcsú hetében a termelő- szövetkezet a teveli asszonyokkal szedette a mákot, mert a falubeliek már elfoglalták magukat a búcsúi készülődéssel. A hétfői nánai tartózkodásunkon — a búcsú másnapja ez — mi is éreztük a vasárnap szelét. A fél falu aludt — reggelig tartott a bál —, sokan pedig a kutya harapását a szőrével gyógyítgatták. A falu egyetlen italboltja ennek megfelelően igen hangos volt. (A tavalyi búcsú után Gál János italboltvezető 70 ezer forintot adott postára. Az idén ennél is többet.) Persze a búcsú lényege azért ennél sokkal fontosabb. Részben a falu megújulását jelenti. Mindenki fest, meszel, takarít. Részben pedig a családok, a barátságok megújulását, megtartását jelenti. Ezen a napon ugyanis hazajönnek a távolba szakadt rokonok, ismerősök, barátok, külföldről, belföldről egyaránt. Szinte nincs olyan ház, ahova ne érkezne vendég. Több helyre 10—12 is. Óvatos becslések szerint ilyenkor ezerrel többen ülnek az ünnepi asztalokhoz Nánán, jó nagyot enni az elmaradhatatlan töltött káposztából. Megjönnek a bazárosok, a céllövöldések, a mindenféle árusok. Az idén is mindez meg volt, mégis azt mondták a nánaiak, hogy nem volt igazi a búcsú: nem volt körhinta, vagy ahogy ők mondják: krincsó. — Négy szolgálati lakás és két — pillanatnyilag — üresen álló állami lakás van a faluban. * — Az elmúlt tanévben 10- en végezték el az általános iskola első osztályát, az idén 16-an kezdik meg tanulmányaikat. * Újjáalakult az asszonykórus. Rengeteg székely népdalt tudnak. Tizenhat teljes népviseletük van. Legutóbb a termelőszövetkezet vásárolt számukra eredeti székely mellényeket. Ruhájuk egy részének anyagát még Bécsből hozatták annak idején az elődök. Sokat tett a kórusért Forgács László, aki az ügyeket intézi, a fellépéseket szervezi. A szállításról a termelő- szövetkezet gondoskodik. * — Hatvan-nyolcvanezer forintért lehet egy kicsi, de jó karban lévő házat venni a községben. A fiatal házasok rendszerint így is kezdik közös életüket. Telitalálat A termelőszövetkezetnek szüksége van egy gépszerelőre. Az óvodának óvónőre. Tehát olyan házaspárt keresnek, amelyik megfelel e feltételeknek. A postának még egy postavezető is kellene. Milyen családot találnak? A férj gépszerelő, a feleség óvónő, a fiuk postatiszt. Kispál Lajosék — ők a nevezetes család — a napokban költöztek Karcagról Felsőnánára. Igaz, a fiuk Szekszárdon fog dolgozni, mert a postamesteri állás kérdése közben közös megegyezéssel másként rendeződött. A faluban három kisiparos van. Cipész, fodrász, pék. Közülük legfontosabb az utóbbi. Ugyanis teljes egészében ő látja el a falut kenyérrel. Wolf Ádám pékmester húsz évvel ezelőtt került Nánára Bátaszékről. Azóta szolgálja a falubelieket finom kenyérrel. Jelenleg hetente húsz mázsát süt.
