Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

Mai számunkból HESSEN ELŐTT, BOTRÁNY UTÁN (2. old.) AZ A DRÁGA, AMI ROSSZ (3. old.) OLVASÖSZOLGÁLAT MŰZEUM LEHETNE (3. old.) Vezérfonal a mindennapi munkában Országszerte befejeződött a mezőgazdasági, az élel­miszeripari és a hozzájuk kapcsolódó intézményi párt- szervezetekben a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozatának taggyűlési vitája. Napjainkban már a megyei pártbizottságok összegezik a párttagság észre­vételeit, javaslatait, hogy testületi üléseiken megvitas­sák megyéjük mezőgazdaságának és élelmiszeriparának teendőit. TERMÉSZETES ÉS JOGOS AKTIVITÁS A KB márciusi határozata szerint az egész párt­tagságot „megmozgatta”. A mezőgazdasági és az élelmi- szeripari pártszervezetek tagságának 80—90 százaléka részt vett a határozatot tárgyaló taggyűléseken, de meg­ismerkedtek vele az ipari, a közlekedési, a kereskedel­mi, a hivatali és a lakóterületi pártszervezetek kom­munistái is. Az természetes, hogy élénk vita elsősorban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari pártszervezetek­ben alakult ki: a párttagság 15—25 százaléka szólalt fel, nyilvánított véleményt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a taggyűlések abban az időszakban zajlottak, amikor kint a földeken éppen a legnagyobb dolog volt, csak akkor érzékeljük igazán a párttagság nagy-nagy felelősségér- , zetét. Bizonyos értelemben rendhagyó módon történt a KB határozatának feldolgozása. Az általános gyakor­lattól eltérően az „út” nem a megyei és járási bizottsá­gokon keresztül vezetett „lefelé”, hanem a KB-ülést követően elsőként az alapszervezetek dolgozták fel a határozatot. A taggyűlések munkája azt bizonyitja, hogy a párttagság átérezte ennek jelentőségét, s nagy felelősséggel mondott véleményt. A közbeeső pártszer­vek, járási és városi pártbizottságok természetesen se­gítették a határozat minél eredményesebb feldolgozá­sát, de ez nem csökkentette, hanem erősítette a párt- szervezetek vezetőségeinek és a taggyűléseknek az ön­állóságát, kezdeményezőkészségét. A párttagság nagy érdeklődése és felelősségérzete mellett a KB március 15-i határozatát tárgyaló taggyű­lések másik előnyös jellemzője volt az általános szóla­mok mellőzése, vagyis a konkrétság, a dolgok nevén ne­vezése. A pártszervezetek kis százalékában elégedett meg a vezetőség csupán azzal, hogy „egy az egyben” is­merteti a határozatot. A legtöbb pártszervezet vezető­sége a határozattal kapcsolatban szakemberek, tapasz­talt pártmunkások véleményét is kikérte. És nem csu­pán a határozatról, hanem a gazdaságuk, üzemük mun­kájáról is. A pártszervezetek vezetőségei tehát a hatá­rozat szellemében vizsgálták gazdaságuk helyzetét, tet­ték mérlegre munkájukat. KONKRÉT ÉS HASZNOS JAVASLATOK Sok-sok észrevételt, javaslatot tettek a kommunis­ták a taggyűléseken. Ezek jelentős hányada saját üze­mük gazdálkodását minősítette, de igen sokan nagy- nagy hozzáértéssel beszéltek az országos kérdésekről is. Voltak, akik napjaink sürgős problémáinak megoldását sürgették, mások a távoli jövő feladatait ecsetelték. A felszólalások tartalmának ez a sokszínűsége feltétlenül felveti azt a kérdést: vajon nem kerül e süllyesztőbe, nem megy e veszendőbe a sok-sok okos javaslat. Előfordulhat egyes pártszervezetekben, hogy a párt­vagy a gazdasági vezetés nem értékeli kellő komolyság­gal a kommunisták javaslatait, de országosan nem ez a jellemző. A felsőbb pártszervezetek idejében intézked­tek róla, hogy ami a helyi párt- és gazdasági vezetés­re tartozik, amit helyben kell megoldani, abban az álla­mi gazdaság, tsz, élelmiszeripari üzemek párt- és gaz­dasági vezetőinek kell intézkedniük, s erről a beszámoló taggyűlésen számot adniuk. Azokat a véleményeket, ja­vaslatokat, amelyek országos kérdésekre vonatkoznak, vagy azokat amelyeknek megoldása meghaladja a he­lyi párt- és gazdasági vezetők erejét, el kellett juttat­niuk a felsőbb pártszervekhez. Ezek nagy segítséget ad­nak a pártbizottságoknak a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar jövőjének, feladatainak kimunkálásához. CSELEKEDNI ITT ÉS MOST A határozattal való azonosulást — a szóbeli elis­merés mellett — legjobban azonban a cselekedet, a mindennapi munka fejezi ki. Ebben a tekintetben is sok a kedvező tapasztalat. A pártszervezetek többsége ugyanis a határozat ismertetését és feldolgozását kö­vetően nem terjesztett, vagy készített újabb határoza­tot. A taggyűléseken elhangzott javaslatok jelentős ré­szét éves cselekvési programjukba építették be, illetve munkaprogramjukat módosították. A pártszervezetek tehát jó politikai érzékkel hatá­rozták meg, mi az, ami számukra mindennapi feladat, amivel nem lehet hónapokat várni, s mi az ami távlati tennivalóik közé tartozik. Azzal, hogy cselekvési prog­ramjukba vették a KB-határozatból adódó sürgős gya­korlati feladatokat, egyben megkezdték a határozat vég­rehajtását, tehát mintegy vezérvonalként használják mindennapi munkájukban. Amikor a pártszervezetek javára kell írni a kezdeményezőkészséget, a gyors cse­lekvést, arra is figyelmeztetni kell, hogy a határozat nem rövid távra, hanem hosszú időszakra szabja meg a pártszervezetek, a gazdasági vezetők feladatait. A hosz- szú távú feladataik kimunkálásában az ősszel sorra ke­rülő megyei pártbizottsági ülések adnak számukra iránymutatást. MIHOK SÁNDOR Losnnczi Pál kétnapos látogatása Somogybán Az Elnöki Tanács elnöke a mömyagfeléolgozó gyár avatásán­Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke kétnapos somogyi látogatá­sának programja pénteken szűkebb hazájában, Barcson folytatódott. A magas rangú vendéget a járási pártbizott­ság épülete előtt a megye, a járás és Barcs nagyközség vezetői fogadták. Az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást hallgatott meg a járás, va­lamint a városiasodó Barcs nagyközség politikai, gazda­sági és kulturális helyzeté­ről, majd a megyei, a járási és nagyközségi vezetők tár­saságában megtekintette a nemrégen üzembe helyezett mészhomok-téglagyárat, amely évente 25 millió tég­lát állít elő. Útja innen a most épült 60 személyes bölcsődéhez és a régi általá­nos iskolához kapcsolódó új nyolc tantermes, tornaterem­mel is ellátott iskolaépület­hez vezetett, amelynek meg­valósításához a lakosság csaknem 4 millió forint tár­sadalmi munkával járult hozzá. Az úttörők virágcso­korral köszöntötték a ven­déget, aki megszemlélte a szép, korszerű gyermekin­tézményeket. Ezután az Elnöki Tanács elnöke a félmilliárdos be­ruházással létesített új épí­tésű műanyagfeldolgozó gyár avatásán vett részt, ahol Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter köszöntötte. Lo­sonczi Pál itt avatóbeszédet mondott, majd a gyár meg­teremtésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak kitüntetéseket adtak át. Az avatóünnepséget követő gyárlátogatáson az Elnöki Tanács elnökének bemutat­ták a korszerű üzemet, amelynek éves termelési ér­téke meghaladja a 335 mil­lió forintot. Losonczi Pál kétnapos so­mogyi látogatásának befeje­ző aktusaként átadta a bar­csi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetnek az 1977-ben elért kimagasló eredményei­ért odaítélt termelési nagy­díjat. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke megyei körútja első napján az Egyesült Izz ó kaposvári elektroncső- gyárában (Képtávírónkon érkezett.) Szaljut-6 Átszállították a rakományt Ismét a teherszállító űrha­jót használták fel tolatómoz­donynak a Szaljut—6 űrállo­más pályamódosításához. Az űrállomás pályáját — időről időre módosítani kell. Ezt ál­talában a Szaljut—6 fő haj­tóművének bekapcsolásával végzik el, de immár másodíz­ben a teherszállító űrhajót használják fel erre a célra. Az ok kettős: egyrészt a visszatérő Progressznek már csak minimális mennyiségű hajtóanyagra van szüksége ahhoz, hogy eltávolodjon az űrállomástól, s olyan pályá­ra térjen, amelyen haladva azután megsemmisül a lég­kör magasabb rétegeiben. Másrészt a teherűrhajó kikö­tőhelye az űrállomás fő haj­tóművénél van. Bár a hajtó­művet így is lehet működtet­ni, egyszerűbb a Progressz hajtóművét felhasználni. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov pén­teken befejezte a csomago­lást: a Progresszről már az űrállomásra szállították a ra­kományt. Kitüntetések a népfrontnál Tegnap, az alkotmány ün­nepe alkalmából, a szocialista építőmunka társadalmi segí­tésében kifejtett eredményes tevékenységért kitüntetése­ket nyújtottak át a Hazafias Népfront megyei székházá­ban. Csajbók Kálmán bevezető­je után dr. Kolumbusz Lászlóné megyei elnök, a „Hazafias Népfront kitüntető jelvényé”-t adta át Eszenyi Antalnénak, a szekszárdi vá­rosi népfrontbizottság titká­rának, Koleszár Istvánné- nak, a megyei népfrontbizott­ság tagjának, Hadfy Bélának, Tolnanémedi községi nép­fronttitkárának és Steiner Ádámnak, a györei népfront­bizottság titkárának. Falusi István, a Hazafias Népfront várongi községi bi­zottságának elnöke ugyanezt a kitüntetést ma veszi át a Hazafias Népfront Országos Központjának székházában.---------------------------------------------:----------------------------------------­H adfy Béla tolnanémedi községi népfronttitkár átveszi a kitüntetést Fotó: Gottvald Felsőnána határában A dél körül Felsőnánára ér­kezőt a falu előtti útkanyar mellett nagy létszámú gulya fogadja. Itt delel ilyenkor a tehéncsorda Kökény Jero­mos gulyás és három kutyá­jának felügyelete mellett. A kép jellemző a falura, mert igen fejlettek a háztáji gaz­daságok. A tényt misem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a háztájiból hétmillió forint fölött volt a gazdák elmúlt évi bevétele. Ebből majdnem 2,5 milliót tett ki a tejből származó jövedelem. (Felső- nánai magazinunk a 4. olda­lon.) Tegnap, délután a megyei tanács vb-termében István József, a megyei tanács el­nökhelyettese emlékezett meg az alkotmány ünnepéről. Be­széde után a tanácsi appará­tusban tíz, húsz, huszonöt és harminc éve dolgozóknak ad­ta át a törzsgárdajelvénye- ket. A törzsgárda jelvény bronz fokozatát tizenhármán, az ezüst fokozatot tizenné­gyen, az arany fokozatot ket­ten kapták meg. Hatan pe­dig emlékgyűrűt kaptak. A megyében összesen hat­vannégy tanácsi dolgozó nyerte el a törzsgárdajelvény bronz, huszonnyolcán ezüst, heten az arany fokozatot. Hu- szonketten hűséges munká­jukkal az arany emlékgyűrűt érdemelték ki. örvendetes tény, hogy a tanács szerve­zetében dolgozók 45,7 száza­léka törzsgárdatag. A megyei ünnepség kere­tében jutalmazták meg a Tolna megyei Tanács V. B. és a Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei bizottsága által meghirdetett pályázat díjazottjait.

Next

/
Thumbnails
Contents