Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-18 / 194. szám
1978. augusztus 18. ÍÜiPÚJSÁG 5 ÉIo: heliftörténet un l««tVu 'j*.'»' • i‘.* .*»*.'««* • *.• •.**! •>•*! ul'i* .•••.» LV’-.::;- ^^•»,»V«*^T*l,^^^*,,•^•l^^•,^tZI•v^^« •*«^*I^^.*^.•I«'»■^ ili’il iiiiii*'!'.-/.'-:.’.«:«::.'ái»,i-'»1,..‘ Időről időre számot adtunk olvasóinknak a megye egyik legszebb épületében, a régi megyeháza emeletén működő Tolna megyei Levéltár munkájáról. A kevésbé ismertek, de megismerésre méltóak közé tartozik az itt folyó hely- történeti tevékenység is. Erről beszélgettünk K. Balog Jánossal, a levéltár vezetőjével. — Kezdjük a tényekkel! — javasoltuk. — Tény a Tanulmányok Tolna megye történetéből köteteinek sora. Hét terjedelmes kötet már megjelent, a nyolcadik az idén kerül az olvasókhoz, a IX. és X-es előkészítés alatt van. A VIII. kötet anyaga szerteágazó. Tanulmány foglalkozik a Duna mente társadalmi és gazdasági viszonyaival a török időkben; egy másik a reformkori követi utasításokkal és jelentésekkel; harmadik a megye önkormányzatának 1848— 1872 közti működésével. — Nem túl távoli témák ezek a mai olvasónak? — Nem rekedtünk meg a régmúltnál. További munkák témája a gyáripar fejlődése megyénkben a két világháború között; a szocialista iparosodás évtizedei. Aki valaha is foglalkozott a termelőszövetkezetek történetével, az jól tudja, hogy milyen nehéz nyomon követni a különböző egyesüléseket, megszűnéseket, újjá alakulásokat. Somi Benjáminná tanulmányának forrásértékű része lesz a függelék, mely 1960—1977 között az egyesüléseket járásonként mutatja ki, 1952—1970 között pedig valamennyi község minden létezett termelőszövetkezetét. Ugyanilyen nagy jelentőségű dr. Máté János tanulmánya a megyebeli társadalmi struktúra változásairól a felszabadulás után. — Milyen példányszámban jelennek meg a Tanulmányok Tolna megye történetéből kötetei? — Átlagosan mintegy kétezerben... — Sok van belőlük raktáron? — Szerencsére! Nem két hónap alatt elfogyó bestsellereket adunk ki, hanem olyan köteteket, melyek írásai a későbbi koroknak is tartalék tőkéül kívánnak szolgálni. Olvasókönyv — Mit hallhatunk a készülő helytörténeti olvasókönyvről? — Olyannyira készülő, hogy már kötik a nyomdában. Egyelőre az első kötet jelenik meg, mely megyénk múltját a honalapítástól 1849- ig öleli fel. A sok képpel illusztrált félezer oldalas könyv öt részre tagozódik. Az első rész a török időkig terjedő múltról szól. A második, a törökkori, sok eddig még nem publikált anyagot tartalmaz a bécsi, pozsonyi és ankarai levéltárak kincseiből. II. Józseffel kezdődik a reformkorig terjedő rész, míg a reformkorral és a szabadságharccal foglalkozót levéltári feladatként nem külső szerző, hanem belső erők fel- használásával készítettük el. — A magyar történelem nem zárult le 1849-ben... — Már folynak az előmunkálatai az Olvasókönyv II. kötetének. Az, hogy ebben mennyire haladunk előre az időben, még nem eldöntött. Ha csak a felszabadulásig, akkor óhatatlanul szükséges idővel egy harmadik kötet összeállítása is. Az olvasókönyvek lényegesen szélesebb közönséghez szólnak majd, mint tanulmánykötet sorozatunk. Minden általános iskola 2—2, minden középiskola 5—5 díjtalan példányt, kap belőlük... — További helytörténeti kiadványtervek ? — Megkezdődik az új, sőt ha a Vendel-féle kötetet nem számítjuk, az első Szekszárd- monográfia több évre terjedő előmunkálatai. A következő ötéves tervidőszaknak még nem tervei, hanem álmai, de mindenhogyan megvalósítandó álmai közé tartozik a megyei monográfia. Ehhez hasonlót Wosinsky Mór is csak elkezdett... Füzetek — Futólag hallottunk egy kisebb terjedelmű füzetsorozat kiadásának szándékáról is... — Olyannyira nem szándék már, hogy az első füzet anyaga itt van az asztalomon. Szekszárd 80 műemlékét, műemlék jellegű épületét és szobrait mutatjuk be, nagyon rövid bevetővel, legalább két nézőpontból készült fénykép- felvételekkel és a csatlakozó magyarázatokkal. Egy-egy füzet 60—80 oldal, és mivel a városi tanács és az idegenforgalom oldaláról egyaránt mutatkozik igény iránta, több ezer példányszámban lát napvilágot. — Csak Szekszárdról? — Korántsem! Ugyanilyen témakörben készül majd füzet a megye egészéről, továbbá irodalmi és történelmi emlékeinkről, emlékhelyeinkről, középületeinkről és a természetvédelemről, állatokról és növényekről. — Évről évre nagyon sok dolgozat érkezik a helytörténeti-honismereti pályázatokra. Ezeknek csak egy része kerül az olvasók kezébe... — így van! Éppen ezért tervezünk egy másik, mondjuk így, hogy „Helytörténetihonismereti” füzetsorozatot is. Ez a befutott és a nyomdai követelmények szerint újra megszűrt pályamunkák megjelentetésére szolgál majd, 1000-1000 példányban, elsősorban az iskolák, társ- intézményeink, az üzemi könyvtárak és a különböző szakterületek iránt érdeklődők részére. — Amikor néhány hónappal ezelőtt bemutattuk lapunkban a levéltár könyvtárát, szó esett egy dokumentációs, de helytörténeti vonatkozásban fontosnak tekinthető gyűjtőmunkáról is. — A különböző egyetemeken, főiskolákon elfekvő megyei vonatkozású disszertációk, szakdolgozatok címtárának összeállítása közvetlenül befejezés előtt van. A Baján és Szegeden lelhető anyag feldolgozása küszöbön áll. Kiállítások — A levéltár komoly- kiállítási lehetőségekkel rendelkezik. Ezeket hogyan kívánják a közeljövőben hasznosítani a helytörténeti munka, illetve ismeretterjesztés érdekében? — A szekszárdi szüreti napokra nyílik 13 tablót és néhány különleges használati eszközt bemutató szőlőtörténeti kiállításunk a folyosón. Ugyanekkor grafikai kiállítás is lesz a megye tájairól. Október 30-án, a polgári demokratikus forradalom hatvanadik évfordulójának napján helytörténeti ülésszak kezdődik Szekszárdon. Ehhez csatlakozik majd a polgári forradalom megyebeli vonatkozásait bemutató kiállítás a díszteremben. ORDAS IVÁN Hangverseny-előzetes Sokat ígérő folytatás Vendégünk lesz: Uri Mayer, Trikolidisz és Medveczky Tartalmas, egyben változatos eseménysort ígér a megyeszékhely és a Szekszárd környékén élő zenebarátoknak az Országos Filharmónia 1978/79-re meghirdetett hangverseny-sorozata, amelynek a házigazdája már nem is lehetne más, mint a Babits Mihály művelődési központ. Az új hangversenyévadban számos új és régebbi ismerőst láthatunk viszont a pódiumon. Két alkalommal lesznek vendégeink a Budapesti MÁV Szimfonikusok, egy-egy alkalommal a Pécsi és a Postás Szimfonikus zenekarok. Az évad utolsó előtti estjén pedig a Budapesti Filmharmóniai Társaság zenekarát üdvözölhetjük majd. Az új évadban sokat ígérőén folytatódik az a sor, amely a Magyar Televízió által rendezett nemzetközi karmesterverseny győzteseinek vidéki koncertútjaival kezdődött. Módunk lesz „személyesen” megismerkedni a rokonszenves — kanadai Úri Mayerrel, a szuggesztivitásá- val hódító Karolosz Trikoli- disszel és viszontláthatjuk Medveczky Ádámot is. Augusztus 21-én, hétfőn már elkezdődik a Liszt Ferenc Állami Zeneiskolában az új hangversenyévadra a bérletek árusítása. A korábbi bérlettulajdonosok ezúttal is élvezhetik azt az előnyt, hogy megszokott helyüket megtarthatják, ha erre vonatkozó igényüket időben jelzik. Az évad első estje — szeptember 25-én — Margittay Sándor vezényletével a MÁV Szimfonikusok Zenekaráé, a Budapesti Kórusé és a Magyar Állami Operaház énekművészeié lesz. Műsoron szerepel Bach akárhányszor is új élményeket adó Magnifi- katjának és a Liszt Ferenc Koronázási miséjének előadása. A csehszlovák Jana Pospi-' sil hegedűestje következik ezután, majd a kialakult hagyományoktól eltérően nem hétfőn, hanem vasárnap, november 19-én hallhatunk a MÁV Szimfonikusok előadásában Britten-, Schumann- és Beethoven-műveket. Vezényel Uri Mayer, gordonkán közreműködik Mezei Erzsébet. A szép sorozat Tokodi Ilona és Gáti István dalestjével folytatódik. Karolosz Trikolidisz a Pécsi Filharmonikusokat vezényli február 20-án, kedden. Ennek az estnek közreműködője lesz Póka Eszter és Gregor József. A műsoron szerepel — a számunkra ez idő szerint még ismeretlen — Manolisz Kolimirisz A hősök című szimfonikus költeménye, továbbá Bartók A kékszakállú herceg vára című művének előadása. Ez utóbbi — emlékezetünk szerint — ugyancsak újdonságnak számít Szekszárdon. Va- lida Raszulova szovjet zongoraművész február 27-én ad műsort, majd a Postás Szimfonikusok zenekarának Bee- thoven-estje következik Kiss Gyula zongoraművész közreműködésével. Az est karmestere Medveczky Ádám lesz. Hallhatjuk ekkor — egyebek között — Beethoven VII. (A-dúr) szimfóniáját is. Mozartnak hódol — és méltán — Husek Rezső évadzáró zongoraestjét megelőzően a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertje, Koródi András vezényletével. Mozart A-dúr hegedűversenyének szólistája, meghitt ismerősünk, a szekszárdiak körében régóta népszerű Kocsis Albert lesz. Ennyit előlegül. A hangversenyévad programjának ez a megközelítően sem teljes ismertetése kilenc szép estét ígér a zene barátainak 1978. szeptember 25. és 1979. március 23. között. L. Á 6 Lj A Ha labdát lát az ember, legyen gyerek, felnőtt, fiú, lány, kedve kerekedik belerúgni, kézbe venni, feldobni, elkapni, földnek, falnak ütö- getni... A labda a legrégibb, legelterjedtebb játékszer. Az ókori népeknél mind a gyerekek, mind a felnőttek kedvelték a labdázást. Az egyiptomiaktól fennmaradt emlékek között többféle labdát is találunk. Labdázni annyit jelent, mint rendszeres testmozgást végezni. A labdát bizonyos szabályok szerint el, vagy fel lehet dobni, ököllel, tenyérrel, bottal lehet ütni, lábbal rúgható, fejjel továbbítható, el- és visszahajítható, a labdával lehet szaladni és van, amikor a labda elől el kell menekülni... Felsorolni is sok, hogy mi mindent lehet a labdával. A fiúk főleg focizni szeretnek, a lányok az elkapós játékot kedvelik jobban. Labda készült agyagból, bőrből, rongyból, gumiból, papírból... Voltak, akik horgolt labdával játszottak, amelynek belsejében rongy volt. Mindannyian kapcsolatba kerültünk a labdával. Ki dobta, ki rúgta. Labda helyett rúgtunk gyerekkorunkban mindent: vadgesztenyét, kavicsot, elhullott gyümölcsöt, mindent, ami a labdához hasonlított. Felnőtt korunkban is gyakran körülnézünk, ha nem látja senki, elrúgunk minden labdához hasonlító dolgot és örülünk, ha a gyerekektől hozzánk száll a labda. Ilyenkor megmutatjuk: mi is tudtunk valamikor nagyokat és pontosakat rúgni. Labdázunk, focizunk a gyerekeinkkel, unokáinkkal, mert látni szeretjük gyermekeink, unokáink mosolygósnevetős arcát, azt a sikerpillanatot az arcon, amikor a gyereknek sikerült elkapnia az apuka jól irányzott lövését... Labda sok van és sokféle. De nincs már rongylabda, papírlabda, horgolt labda, lószőrből összeügyeskedett labda. Csak drágább és olcsóbb labda van: bőrből, gumiból, kaucsukból, műanyagból készült. Mindenki kedvére válogathat belőle. Rúghatja, dobhatja, ütögetheti... A labda örömet okoz gyereknek, felnőttnek egyaránt. Ezért játszik az ember a labdával ősidők óta és ezért nem megy ki a labda a divatból soha. (Sz.) ■K! Ezt védd ki, apu! Nekem ez tetszik a legjobban Es most mit csináljunk?
