Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-17 / 193. szám
1978. augusztus 17. ^rÉPÚJSÁG 3 lUEO-iggasgql—t nyomon Változások a bonyhádi óvodákban A népi ellenőrzés munkája nem látványos, de annál hasznosabb és fontosabb A vizsgált egységek dolgozóit rendszerint tájékoztatják az eljárás eredményéről. ugyanis cél. hogy a részt vevő népi ellenőrök is megtudják, mi lett a munkájuk eredménye. A népi ellenőrzési bizottságok, miután megküldték az úgynevezett realizálási javaslatokat az illetékeseknek, tájékoztatást kémek és kapnak is különbözői formákban a tett intézkedésekről. A bonyhádi járási bizottság 1977 márciusában vizsgálta a város óvodai ellátottságának a helyzetét, majd legutóbbi ülésén külön napirendi pontban tárgyalta meg a tanács vb művelődésügyi osztályának beszámolóját. Nagyon valószínű, hogy ezek nagy része akkor is megvalósul, ha nem szerepel a NEB munkatervében a téma vizsgálata és nem tárják fel a helyzetet! pozitív és negatív jelenségeket egyaránt, de az is biztos, hogy a válaszadási kötelezettség gyorsabb, jobb munkára serkentett mindenkit. A városban öt tanácsi és 2 üzemi óvoda működik. Egy hetvenöt személyes, ebben az évben létesült. Három év alatt 1975—78-ig az óvodák befogadóképessége 513 helyről 681-re nőtt. Jövőre várhatóan elkészül egy újabb hetvenöt gyereknek otthont adó gyermek- intézmény a Fáy lakótelepen. Sem ez, sem pedig a többi várható bővítés nem szünteti meg a gondokat, mert a gyerekek száma gyorsabban emelkedik, mint az óvodák befogadóképessége. A vizsgált időszakban változás történt az irányításban, amely m.a már egységes, az óvodai igazgatóság végzi S ha mindenki nem is kerülhet be az óvodába, de azok működési feltételeiben jelentős változás következett be, mármint ott, ahol kifogásolnivalót találtak a népi ellenőrök. A többiek nyilván már ezelőtt is jó körülmények között dolgoztak. Az I számú óvodában új csoport működik egy átalakított lakásban, ezzel csökkent a zsúfoltság és javult a pedagógiai munka is. Minden gyerek egy udvaron játszhat, amelyet füvesítettek, . fásítottak A konyha korszerűsítése során zuhanyzót, mosdót és öltözőt kaptak a dolgozók. A régi épület foglalkozótermének megoldották _ a szellőztetését és az ab'lakot úgy helyezték el, hogy természetes fényből is több jusson a gyerekeknek. Még várat magára a konyha további gépesítése, mert ehhez a villanyhálózatot is bővíteni kell. A II. óvodából hiányzott a játszóudvar, most van, játékokkal ellátva. Társadalmi munkában építették a nagy homokozót és egy teraszt. A munka értéke legalább negyvenezer forint. A III-as számú óvoda konyhájába elektromos sütő, háromfázisú mosogató, krumplihámozó gép került, az egyéb hiányzó felszerelés mellé. Február elsején új csoport indult, teljesen új felszereléssel. Bővítették a könyvállományt is. Még az idén új csoportszobát alakítanak ki, addig egy iskolai tanteremben tartják a foglalkozásokat. Időközben elromlott a szennyvízcsatorna, a konyha megsüllyedt, de ezt is kijavították. A szennyvízgödör szikkasztó- rendszere már évek óta rossz. A Tolna megyei Tervező Vállalat Vásárhelyi szocialista brigádja társadalmi munkában elkészítette a szennyvíztározó kiviteli terveit, a munkát még a nyáron elvégzik. Körülbelül 140 ezer forintba kerül. Az óvodavezetés munkáját" azzal könnyítették meg, hogy 1977 októbere óta élelmezésvezető állt munkába. Az óvodai igazgatóság rövid idő alatt igen sok fontos feladatot oldott meg. A népi ellenőrzési bizottság a tett intézkedésekkel elégedett volt. I. A tomerömü-építkezés Közéletünk Két csarnok alapjai Az atomerőmű-építkezés egyik-másik épülete hónapokig-hetekig a földben „épül” — nem látványos módon. A különféle vezetékek, alagutak, csőrendszerek elhelyezése az alapban legalább annyi munkát ad a mélyépítő szakmának, mint amikor az épület elkezd a földből nőni. Képünkön két üzemcsarnok alapozását mutatjuk be. Tegnap délután ülést tartott Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Többek között meghallgatták dr. Aszmann Anna egészségügyi osztályvezető beszámolóját az anya-csecsemő és ifjúságvédelmi munkáról a város egészségügyi ellátásában. A végrehajtó bizottság a beszámolót megtárgyalta, elfogadta. Szükségesnek találták, hogy az egyéves kor alatti csecsemők intenzív gondozásához hasonlóan, több figyelmet és energiát kell fordítani az egy-hat éves korú gyermekek gondozására is. Javítani kell az iskolaegészségügyi tevékenységet, különös tekintettel a családi életre nevelésre. A tegnapi tanácskozás alkalmával foglalkoztak a következő tanácsülés előkészí-; tésével is. A „Minőség” a minőségért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dianovics Lajos végellenőr és Szarka György lakatos a légtartály méreteit ellenőrzi. Fotó: Borza István A „Minőség” szocialista brigád 7 évvel ezelőtt, mikor megalakult, nem véletlenül választotta ezt a nevet; ugyanis a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége meó- dolgozói határozták el akkor, hogy a szocialista munkaversenybe bekapcsolódva, annak lehetőségeit felhasználva, ezúton is segítik a gyáregység termékeinek minőségi védelmét. A háromnegyed évtized alatt a brigád többszörös szocialista címet ért el, legutóbb az 1977-es év munkája alapján a „Vállalat kiváló szocialista brigádja” kitüntetést kapta. A kollektíva magja ugyanaz, többségében ma is az alapító tagokból áll a brigád, és az alapvető célkitűzés sem változott, legfeljebb abban, hogy a követelmények egyre magasabbak. Vállalták például, hogy az export és kiemelt gyártmányok kiváló minőségben, határidőre történő elkészítéséhez magasabb szintű ellenőrzési tevékenységet folytatnak. Az értékelésből kitűnik, hogy ezt teljesítették is. Korábban több probléma is előfordult a csővezetékek minőségével kapcsolatban. Ezt felismerve tettek vállalást arra, hogy a csővezetékek gyártását, és azok végső kikészítését fokozottan ellenőrzik és szakmai segítséggel, a hibák időbeni jelzésével kívánják a minőséget javítani. Ezzel a vállalással kapcsolatban a brigád kollektívájának a véleménye — amit az önértékelés is tartalmaz —, a minőség javult. A meó kollektívája tisztában van azzal, hogy a hibát nem észrevenni, hanem megelőzni kell elsősorban, és ezért is szerepelt a vállalások között az,, hogy a lemezleszabó ' műhelyben az ellenőrzést fokozzák, mert ez lényegesen kihat az egész gyártási folyamatra. Az önértékelés ezzel kapcsolatban is pozitív. A „Minőség” brigád a célok mellett a módszert is meghatározza, mert a vállalás azt is tartalmazza, hogy a meósok lehetőleg minél többet tartózkodjanak a műhelyekben, álljanak szoros kapcsolatban a munkát végző dolgozókkal, mert így fokozható az ellenőrzés hatékonysága. Ez a kollektíva egymagában nem képes megoldani azokat a feladatokat, amiket a minőség terén el kell érni, de lelkes tenniakarásuk magával ragadhatja azokat, akiknek tenni kell, hogy kifogástalan termékek kerüljenek a megrendelőkhöz, biztosítva ezzel a jövő piacát, a jó hírnevüket és a kollektíva szakmai elismerését. A „Minőség” brigád, Heil Jakab brigádvezető irányításával, már régóta az élen halad a szocialista munkaversenyben és ha elérik azt, hogy befolyásukat érvényesítve más brigádok is egyre inkább szívügyüknek tekintik a minőség kérdését, akkor a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége nemcsak mennyiségi termelés területén halad majd előre óriás léptekkel, hanem színvonalban is kiérdemli az elismerést. OSZLANCZI JANOS munkaidőre való átállást, a kéthetenkénti szabad szombat bevezetését. Egyes állami gazdaságainknál azonban gondot jelent, főleg az állat- tenyésztésben dolgozók szh- bad idejének, heti pihenőnapjának kiadása. MINDEZEK ALAPJÁN egyértelműen megállapítható, hogy üzemeink gazdasági és társadalmi vezetőinek többsége helyesen ismerte fel, hogy a dinamikusan fejlődő termelési eredmények, technikai színvonal, az iparszerű termelés térhódítása megköveteli a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlesztését, a biztonságos munkavégzés feltételeinek mind jobb biztosítását. A 2/1974. OT számú utasítás alapján a tervidőszakra elkészített középtávú munkavédelmi és szociálpolitikai intézkedési tervekben ennek figyelembevételével a termelési feltételek fejlesztése mellett jelentős összegeket irányoztak elő e célra. Megítélésünk szerint e tervekben helyesen kiemelt helyet kapott: a munka biztonságos végzésének fejlesztése, az üzemi étkeztetés bővítése, a munkásszállítás korszerűsítése, a dolgozók lakás- helyzetének javítása, a MOTI- normáknak megfelelő szociális és kommunális ellátottság javítása. A munkavédelmi intézkedési tervek is reális célkitűzéseket tartalmaznak: a leggyakoribb balesetek és foglalkozási megbetegedést okozó veszélyforrások felszámolása tekintetében, a szociális juttatások és kommunális ellátottság szintjének további javítása érdekében. Még jelentős tartalékaink vannak a munkavédelmi őrmozgalom kiszélesítésében, mivel működésük folyamatosságában hiányosságok tapasztalhatók. E tevékenység felkarolása méltóbb anyagi és erkölcsi elismerése nagyban elősegítené össztársadalmi üggyé válását. A DOLGOZÓK kárigényének kielégítése területén örvendetes szemléletváltozásról adhatunk számot, melynek eredményeként az 1977-es évben a balesetet szenvedett dolgozók 67 százaléka részesült kártérítésben, az előző évi 46 százalékkal szemben, és 52 százalékkal nőtt a dolgozóknak kifizetett kárösszeg" is. Javult a súlyos üzemi balesetet szenvedett dolgozókról való gonoskodás. A rehabilitációs tevékenység azonban nagyobb figyelmet és körültekintést igényel a jövőben. Szociális célokra 326 millió forintot irányoztak elő üzemeink, melyet 42 százalékra teljesítettek az elmúlt év végéig. Előrelépés történt a dolgozók szociális létesítménynyel való ellátása, az egyszeri melegétkeztetés bővítése terén. Az erdőgazdaság területén a dolgozók igénye az üzemi étkeztetés biztosítása iránt jóval nagyobb, azonban a munkahelyek szétszórtsága miatt sok nehézségbe ütközik. A konzerves étkeztetést a dolgozókkal ez idáig nem sikerült elfogadtatni. A dolgozók kulturált munkásszállítása tekintetében minden ágazatban szintén jelentős erőfeszítéseket tettek a járműpark bővítése érdekében. A mezőgazdasági területekre alkalmas buszok beszerzési lehetősége bizonyos mértékben javult, de még mindig előfordul — útviszonyok és egyéb okok miatt — vontatós vagy teherautós munkásszállítás. Az új autóbuszok beszerzésével 8—10 százalékkal növekedett a kulturált munkásszállító járművek kapacitása, de a járműpark egészének elavultsága miatt nagymértékben megnövekedtek a karbantartással, felújítással kapcsolatos költségek. A MUNKÁSSZÁLLÁSOK igénybevétele főleg Idényjellegű az állami gazdaságoknál. Az igény csökkenő jellegű, a férőhelyek száma meghaladja a szükségleteket. Kulturáltsági szintjük kevés kivétellel kívánnivalót hagy maga után. Ennek ismeretében gazdaságaink az elmúlt időszakban koncentrálták pénzeszközeiket. Lemaradás azonban szinte valamennyi üzemünkben tapasztalható, a nem telepített munkahelyek szociális ellátottságának javítása, néhány üzemben a kulturált munkásszállítás bővítése, az erdőgazdaságnál és vízitársulatoknál az egyszeri melegétkeztetés minden dolgozóra való kiterjesztése terén. Előbbrelépés történt az elavult szolgálati, úgynevezett cselédlakások felszámolása tekintetében. Az állami gazdaságok területén meglévő 1377 komfort nélküli lakásból a tervidőszak végéig 552 lakás felszámolását irányozták elő, melyből 1977. évben az ütemezésnek megfelelően 96 lakás valósult meg. Üzemeink ezenkívül is jelentős anyagi erőforással segítették dolgozóik lakásproblémáinak megoldását, az állami gazdaságok 25 531 000, az erdőgazdaság 1 500 000, a MÉM felügyelete alá tartozó vállalatok 195 000 forint, és a vízitársulatok 86 000 forint támogatást nyújtottak a lakásépítéshez, illetve -vásárláshoz. Feltétlenül szükséges azonban az akció ütemének fokozása, mert többségében a tervidőszak utolsó éveire tervezett nagyobb mérvű felszámolás egyébként nem lesz megvalósítható. Helyenként már ma is tapasztalható lemaradás, nemcsak szemléletbeli okok, hanem egyéb akadályozó tényezők miatt. Pl.: a Paksi Állami Gazdaságban két év óta házhelyhiány következtében nem tudott beindulni 12 lakás építése. A JÖVŐBEN ezért a termelést segítő tevékenységünk mellett továbbra is fontos feladatunknak tartjuk a középtávú munkavédelmi és szociális tervek időarányos megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérését, és határozottabban várjuk el üzemi vezetőinktől a gazdasági eredményekkel megalapozott, reális igények teljesítését. SCHMAUZER ZSUZSANNA, a MEDOSZ mb. politikai munkatársa A méhész (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Reggel nyolcra jár dolgozni, és négyig tart a munkaideje. Utána kocsiba ül és irány Dunakömlőd, mert ott vannak a méhei, a napraforgó most a legszebb. Aránylik tőle a határ, ahogy a délutáni napsütésben megfürdenek a sárga tányérok. A Wartburg Combi után felszáll sűrű felhőkben a por, megül a csomagtartó ablaküvegén. Délután öt óra van, de az apró bogarak még serényen dolgoznak. Hozzák a virágport, lepakolják terhüket és már újra fordulnak. Balogh József méhész, olvasom az egyik öreg fűzre kiakasztott kartonpapírt. A kaptárak szépen sorban felállítva sorakoznak a füzes alatt, felettük milliónyi méh döng szorgosan. A füstölő begyulladt, vékony csíkban köpi ki magából a füstöt. — Ritkán használom, inkább csak akkor, ha megvannak bolondulva — mondja a méhész, akinek még hét éve van a nyugdíjig, azután már egész idejét a méheknek szentelheti. Derékig vetkőzve emeli ki a kaptárakból a rekeszeket, tele bogarakkal. Óvatosan lesepergeti a szorgos állatkákat, szól a fiának, aki már szalad is a pörgető- ' höz. Beteszi, meghajtja és egy napja már folyik is a kannákba az aranyló méz. Na persze nem ilyen egyszerű folyamat ez, ahogy itt leírom, ennél sokkal bonyolultabb és mi minden meg nem történik addig, amíg a méhész eljut e végső munkamozzanatig, a pörgetésig. Hány száz szúrást kell elviselni az arcán, a hátán, vagy éppen a hóna alatt. Hányszor kell lehelnie télen a tenyerét, a mínusz 15 fokban, miközben keveri a cukros vizet, amivel etetni kell a mé- heket, hogy a kegyetlen télben el ne pusztoljon az állomány. — Néhány hónappal ezelőtt történt egy csúnya balesetünk — mondja Balogh József. — A rakományunk beleborult egy szakadékba, a méheknek majdnem fele elpusztult. Most gyengébb ez az állomány, de így sem panaszkodhatott!, nagyon szorgalmasak a bogaraim. Már lebukott a domb mögé a nap, de még mindig hozzák a méznekvalót ezek a nagyon hasznos állatkák. Hazaindulunk, és hogy is köszönthetnének «1 gazdájuktól ezek a méhek, mint egy szúrással. Balogh József ma csak kilenc szúrást kapott. SÁRKÖZI JÁNOS
