Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-17 / 193. szám
zárd ■ temi Kön, XXVIII. évfolyam, 193. szám ARA: 0,80 Ft 1978. augusztus 17., csütörtök Mai számunkból VÁLTOZÁSOK A bonyhádi ÓVODÁKBAN (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) FIATALOK (5. old.) FÉLIDŐN TÜL A GEMENC-KUPA (6. old.) HÁTTÉR Lassan már megszokjuk, hogy a fogalmat idegen szavakkal jelöljük, méghozzá így: hinterland és infrastruktúra. A termelés hátországról van szó, azokról a dolgokról, amelyekkel közvetlenül nem állítanak elő terméket, terményt, de nekünk tapodtat sem juthatnánk előre. Ha nem funkcionálna megfelelően a termelési adminisztráció, nehéz lenne nyomon követni: hol tart egy adott időszakban a gazdaság, lehetetlen lenne hosszabb,' rövidebb időre tervezni. Ha nem lennének megfelelő utak, szállítójárművek, az áru nehezen és késve érne rendeltetési helyére. Ha nem lenne meg a kívánt módon a mezőgazdasági ipari háttere, több kézi munkával — amiből, jól tudjuk mind kevesebb van — és természetesen drágábban állítanák elő a gazdaságok a gabonát, takarmányt, húst, állati termékeket, zöldséget, gyümölcsöt, bort és szőlőt. Ha nem lennének óvodák, bölcsődék — különösen sok nőt foglalkoztató munkahelyek munkaerőgondja a jelenleginél is nagyobb lenne. A népgazdaság tervezésével foglalkozó szakemberek már régen „bemérték”,' hogy a termelés mai volumene milyen háttérrel működhet zökkenőmentesen, mi minden szükséges ahhoz, hogy az életszínvonal emelkedjék. A terv, és a valóság között azonban kisebb-na- gyobb eltérések mutatkoznak. Itt vannak például a gyermekintézmények. Hírlik, hogy a megyeszékhelyen minden óvodai férőhelyre idén 2 gyerek jelentkezett — ráadásul így is több gyereket gondoznak egy-egy csoportban, mint amennyi ideális lenne. Pedig egyre több családban születik meg a harmadik, sőt a negyedik gyerek. Vagy. Több száz lakásos városrészek épülnek fel úgy, hogy hét-nyolc év múlva nyitnak olyan üzletet, ahol kenyeret és húst is lehet kapni. A zöldségprogram kellős» közepén nehéz fóliatakaróhoz jutni, a konzervgyár — minthogy a göngyöleg hiánycikk — nem tudott időben tárolóeszközöket, ládákat adni a termelőknek. A termelők úgy tudják, hogy nincs a ládagyártáshoz elegendő faanyag, a műanyag göngyöleg ára pedig igen borsos — noha benne a tárolás, szállítás korszerű és higiénikus. Mindez mit sem változtat a tényeken, történetesen azon, hogy az ÁFÉSZ felvásárlóhelyeken esetenként ömlesztve voltak kénytelenek tárolni a zöldségféléket, ami tudvalevőleg nem tesz jót a minőségnek. Szakemberektől hallottam a minap, az ÁFÉSZ-eknél gyakran előfordul, hogy a községekben lévő boltok folyamatos ellátása miatt a felvásárlóhelyeket kiszolgálni hivatott gépjárműveket a csúcsidőszakban át kell csoportosítani, mert a FŰSZERT és a söripar nem tudja kiszállítani az árut. Igaz, megtérítik a fuvardíjat, de míg az ÁFÉSZ járműve ingázik, addig a felvásárlóhelyeken fonnyad a paprika, az uborka, az őszibarack. Ellentmondások, jól tudjuk, mindig vannak, s minthogy állandóan új minőségek jönnek létre — lesznek is. Mivel tudjuk, ismerjük mai ellentmondásainkat, nem szabad belenyugodnunk, s kézlegyintéssel nyugtázni, hogy ez van, ezt kell szeretni. Nem igaz, hogy nem lehet időben felkészülni a bölcsődés, óvodás korú gyermekek fogadására: van arra példa, hogy hetek alatt megépítették a gyermekintézményt. S ahhoz sem kell túlságosan nagy technikai felszerelés, hogy kiszámítsák: x zöldség és y gyümölcsterületről átlagos termés esetén hány mázsa áru várható. A következő művelet, felmérni a rendelkezésre álló szállítóeszközöket. Az utolsó — sok utánjárást igénylő feladat: megszervezni észszerű üzemeltetésüket. Úgy vélem, ez a legnehezebb. De talán érdemes lenne egyszer megpróbálni. DVM Harmadik hónap a világűrben Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Megkezdték a harmadik hónapot a világűrben a Szaljut—6. második állandó személyzetének tagjai. Vlagyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov útjának eddigi mérlege igen gazdag: a két űrhajós nagy munkát végzett a tudományos kutatóprogram végrehajtásában. Kedden este a kozmoví- ziós közvetítésben például több tucat ampullát mutattak meg a nézőknek — mindegyikben egy-egy új összetételű, a súlytalanság körülményei között előállított félvezető, kristály volt. Némelyik közülük — mint az űrhajósok elmondották — teljességgel új szerkezetű, s volt olyan is, amelyről Ivancsenkov elmondotta: az üvegampullában olyan szép formájú kristály alakult ki, hogy szívesen nézegetik szabad idejükben. Az űrhajósok megfigyelései, fénykép- és filmfelvételei már gyakorlati feldolgozásra kerültek a Priroda- intézetben, amely összefoglalja a különböző tudományos kutatóintézetek „rendeléseit”, kéréseit és szétosztja köztük a megfigyelési anyagot. Ugyancsak érdekesek az eddig végzett biológiai kísérletek is: ezek főként a növények növekedésének sajátosságaival függnek össze. Tolna megyei Tanács V.B. tárgyalta: Tanácsok és gazdasági szervek a területfejlesztésért IHuitkairö-goiiläikocläs-• továbbképzés Tegnap délelőtt tartotta a soros ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület ezen a munkanapján öt előterjesztés megtárgyalásával foglalkozott és nehéz lenne a vitára bocsátott beszámolók, jelentések közül egyet is úgy kiemelni, hogy az volt a legfontosabb. Csekei Gyula, a megyei tanács tervosztályának vezetője arról terjesztett elő beszámolót, hogy a nem tanácsi gazdasági szervek és a tanácsok milyen eredményesen működtek együtt a terület- fejlesztési célkitűzések megvalósításában. E napirend tárgyalásában nem véletlenül vett részt tanácskozási joggal az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója Kiss Sándor, vagy Szabó Benjámin, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatója mellett Somi Benjamin, a MÉSZÖV Tolna megyei szövetségének elnöke. Az a tény, hogy megyénkben 1971 és 1975 között a tanácsok az eredetileg tervezettel szemben 313 millió forintot használhattak fel gazdasági szervek által történt átadás révén, jelzi, hogy milyen kiemelkedő területe a tanácsok és nem tanácsi gazdasági szervek közötti együttműködés a területfejlesztési munkának. Ebben a tervidőszakban a 227 milliós előirányzattal szemben mintegy 600 millióval számolhatunk, a területfejlesztési célkitűzések megvalósításához. Az átvett pénzeszközöknek mintegy a fele származott — származik — vállalatoktól, szövetkezetektől, 25 százaléka országos főhatóságoktól. A gazdasági koordináció eredményességét talán legszebben az óvodai hálózat közös erőfeszítéssel történő fejlesztése példázza: az elmúlt tervidőszakban az eredetileg tervezett fejlesztéseknek az ötszöröse valósult meg. A beszámoló felett nyitott vitában az fogalmazódott meg, hogy a tanácsok és a területükön működő nem tanácsi szervek között szélesedő gazdasági kapcsolat alakult ki, mely jól segítette a tanácsok területfejlesztési, településfejlesztési terveinek a megvalósulását, a lakosság ellátását szolgáló tevékenység összehangolt fejlődését, kedvezőbb feltételeket teremtve eCTvúttal a vállalati tevékenységhez is. Ugyanakkor a jö- —vőben kívánatos általános gyakorlattá tenni a közös fejlesztéseknél a társberuházók érdekeivel arányos költség- viselést. Ennek érdekében, a megállapodásokban biztosítani kell a megvalósulás — esetleg elhúzódó — során bekövetkező költségnövekedés arányos viselésének a feltételeit is. A végrehajtó bizottság ezt követően foglalkozott az 1978. évi fejlesztési alap és költségvetés I. félévi teljesítéséről szóló jelentéssel, aminek ezzel elvégezte évenként szokásos áttekintését. Dr. Fülöp Lajos, a megyei tanács személyzeti osztályának vezetője a megyei tanács alig egyéves múltú megyei oktatási és továbbképzési intézetének megszervezéséről és tevékenységéről adott számot. Mint azt a végrehajtó bizottság megállapította, az intézmény jól látja el a tanácsi vezetők és dolgozók továbbképzésének fontos feladatát. Érdemes a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján kidolgozni az intézet még jobb kihasználásának tervét. Igen élénk vitára adott alapot az a beszámoló, ami a Simontornyai Bőrgyár folyamatban lévő rekonstrukciójával összefüggésben az üzem munkaerő-gazdálkodásának helyzetét tárta fel. A végrehajtó bizottság ülésének e napirendi vitájában az előterjesztő Vermes László igazgatót Csapó Jánosné igazgató- helyettes, a Könnyűipari Minisztériumot Áfonyi Gyula munkaügyi főosztályvezetőhelyettes képviselte. Ismeretes, hogy a bőrgyári rekonstrukció a megye egyik legnagyobb ilyen vállalkozása. Amikor a vb 1978. évi munkaterve készült és belekerült a bőrgyárak munkaerő-gazdálkodása is, lényege■ sen nagyobbak voltak a munkaerő-gazdálkodás gondjai, mint ma. Ez távolról sem jelenti azt, hogy ami a rekonstrukció megkívánta munkaerő-gazdálkodást illeti, minden a legnagyobb rendben van és jobbat kívánni sem lehetne. Szükség van a munkaerő minőségének javítására; a törzsgárda erősítésére, a meglévő munkaerővel való vállalaton belüli jobb gazdálkodásra; a változó intenzitással jelentkező fluktuáció mérséklésére úgyszólván a termelés minden vonalán. Maga az a tény, hogy az üzem 1663 fős létszámának 25 százaléka jár be a környező- településekről, továbbá, hogy a dolgozók 23 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, rengeteg tennivalóra hívja fel a figyelmet. Az hasonlóképpen nagy gondot okoz, hogy kevés fiatal választja a tímárszakmát. Az 1978/79-es tanévre mindössze 5 — nem simontornyai — fiatal jelentkezett például tímár szakmunkástanulónak. Nehéz az utánpótlás. De nem lebecsülendő az a gond sem, hogy tímárképzésünk nincs szinkronban azzal a technikai, technológiai fejlesztéssel, amit a bőripar rekonstrukciója megvalós'ít. A végrehajtó bizottság ülésének utolsó napirendjeként foglalkozott a bejelentések megtárgyalásával. Országszerte befejeződött az aratás Szerdán levonulhattak a földekről a kombájnok, országszerte befejeződött az aratás — tájékoztatták az MTI munkatársát a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi-* nisztériumban. A nagy munka idén ugyancsak feladta a leckét a mezőgazdászoknak. Több mint 14 ezer kombájn összevont akciójára volt szükség ahhoz, hogy a júniusi-júliusi viharok nyomán a termőterület több mint felén megdőlt gabonát a szemveszteségek csökknetésére ügyelve, lassított menetben levághassák. Több száz kombájnt az ország déli vidékeiről az északi megyékbe csoportosítottak át, azért, hogy az ott későbben beért és a gyomoktól erősen „szorongatott’ búzát minél előbb learathassák. A gépátcsoportosítás végül is meghozta a várt eredményt, a kombájnok nagy része már haza is érkezett kiinduló állomására. Az országban már valóban csak néhány kombájn dolgozik azokon a mély fekvésű és különösen kedvezőtlen vízháztartású talajokon, ahol már csak a szó szoros értelmében „lépésben” haladva lehet levágni a búzát. Idén zavartalan volt a gabona átvétele. Az utólagos laboratóriumi ellenőrzések szerint a búza hektolitersúlya — ami a minőség egyik fontos meghatározója — a termés megdőlésének mértékétől, a szemek kiteltségétől, valamint az éretlen, úgynevezett zöld szemek arányától függően országszerte különbséget mutat, 73 és 83 kilogramm között váltakozik. Az átlagos érték 78—79 kilogramm, ami megfelelő eredménynek számít. Csak az utolsónak betakarított gabonák minősége rosszabb az átlagosnál, miután az esőzések következtében a szemek víztartalma 3 —4 százalékkal nőtt, s ez a minőséget is kedvezőtlenül befolyásolja. A szakemberek szerint az esőzések után fellépett gyo- mosodás miatt idén különösen nagy szükség volt a búza tisztítására, a gyommagvak eltávolítására, de ezzel a feladattal is megbirkóztak a gabonaforgalmi vállalatok, valamint a téeszek és állami gazdaságok szakemberei. A termést a Gabona Tröszt vállalatainak magtáraiban, illetve a mezőgazdasági nagyüzemek saját tárolóiban helyezik el. Miután a raktárakat mindenütt rendben, időben előkészítették, folyamatos volt a jövő évi kenyérnek- való elhelyezése. (MTI) Kétszerésére növekszik Tamási legnagyobb lakótele pe lesz a József Attiláról elnevezett. Most tizenegy lakóépület áll, de hamarosan megduplázódik ez a szám. Még ebben az évben átadnak 113 OPT-lakást. Ötvenhatba hamarosan beköltözhetnek az új lakók, egy másik 56 lakásos épületet pedig az év végén adnak át. Fotó: kz
