Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

1978. augusztus 16. nfepÜJSÁG 5 hlnalépítőHeszprénitefl Jóleső érzés hallani me- gyénkbeliekről, hogy a sző­kébb szülőföld mezsgyéjén túl js derekasan helytállnak. Ilyen hír érkezett a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgo­zóiról, akik most éppen a Ba­laton északi pártján bizonyít­ják a tolnai emberek szor­galmát, szakértelmét, helyt­állását. Gondjai voltak két évvel ezelőtt a Videoton veszprémi gyárának. Az 50-es években épült, régi szárító sem kapa­citásával sem elavult techno­lógiájával nem tudott eleget tenni a világpiacon jólismert márka iránt támasztott igé­nyeknek. A veszprémi gyár­ban készülnek azok a kávák, hangdobozok, fa- és műanyag szerkezetek, amelyek a külső „esztétikai csomagolást” ad­ják a Videoton gyártmányai­nak. A jó fa megmunkálásá­hoz viszont száraz fa kell — és ehhez szárító. Az elkészült szárító terveire a Videoton sem ott helyben, sem a tá­volabbi megyékben nem ta­lált kivitelezőt. Ugyanis a megvalósítandó épület kivi­telezése olyan technológiát, olyan magasfokú szakmai munkaminőséget követelt, amely elriasztotta a legtöbb kivitelezőt. A TOTÉV elvállalta ezt a már-már szakmai bravúrnak számító munkát. Az épület öt és fél méter magas falait 15 centiméter szélességben egyenletes, tükörsima mono­lit betonnal kell elkészíteni, hogy az erre kerülő speciális szigetelés időtállóan megvéd­je a falakat, azoktól a „ha­rapós” gőzöktől,, amelyek a faanyag szárítása közben ke­letkeznek az üzemben. Rá­adásul minden falba kerülő szerelvényt, illetve annak a helyét még zsaluzás közben kell az építőknek elhelyezni, hisz később szinte lehetetlen lenne a nagy szilárdságú fa­lakat megbontani. Az építők nem dolgoznak éppen rózsás körülmények köpött. A gyár ugyan kívül­ről ligetes, erdős parknak tűnik, de a szárító helye, ahol helyt kell állni a tolnai épí­tőknek, közvetlenül termelő­üzem tőszomszédságába esik és hát van mit nyelni a szó szoros értelmében az ott dol­gozóknak. De a szárító elké­szítése nem egyszerűen gyári érdek, hanem a Videoton nemzetközi tekintélyénél fog­va népgazdasági jelentőséggel bír, és tudják ezt az idegen­ben dolgozó tolnaiak is. — Ehhez hasonlót még nem csináltunk — mondja Dezső Károly művezető — nagyobb fajta családi háznak megfelelő területen dolgo­zunk, de több száz köbméter földet kellett ezen a kis te­rületen megmozgatni ahhoz, hogy ezt a munkát elkezd­hessük. Most egy kőműves­brigád nyolc taggal és három ács, valamint vasbetonszere­lők vannak itt. Az építőmes­teri munka december 31-ig elkészül. A három ács — Blatt Fe­renc Szakadátról, Kovács Pé­ter és Kovács Károly Mucsi- ból jött három hete. Blatt Ferenc: Egy kicsit távol vagyunk az otthontól, de érdekes, jó munka van itt. Kifogástalan az ellátás, a szálláson van tv, rádió, für­dőszoba. Minden pénteken hazautazunk és hétfőn dél­után érkezünk. — Voltak már a Balaton­nál? — Egyszer — válaszolja Kovács Károly — de általá­ban este hétig dolgoztunk, így nincs idő fürdésre. lett gyakran végzünk műsza­ki mentést, vízszivatást, ame­lyek során az élet, illetve a vagyon mentése az elsődle­ges. Az állami tűzoltóságnak lényegében hármas feladata van: kárelhárító feladat, a tűzvédelmi igazgatás, és a tűzvédelmi vizsgálati munka. A kárfelszámoló feladatot speciálisan képzett egysége­ink végzik, amelyek megfele­lő technikával ellátva képe­sek megoldani megyénkben a bekövetkezhető tűz- és kár­esetek felszámolását. A fo­lyamatos szolgálati rendszer­ben készenlétben lévő egysé­gek a nap bármely szakában — ha jelzés érkezik — egy perc alatt elhagyják a lak­tanyáikat és megkezdik vo­nulásukat a kárhelyre. E he­lyen kérem a gépjárműveze­tőket, hogy a megkülönböz­tető jelzést használó jármű­veinknek biztosítsanak sza­bad utat, arra gondolva, hogy a 16 tonnás speciális gépjár­mű vezetése, s a kárhelyen várható veszélyhelyzet gon­dolata nagy megterhelést je­lent a vonuló egység tagjai­ra. Az állami tűzoltóság má­sik igen fontos — és általá­ban kevésbé ismert — fel­adata a tűzvédelmi igazgatás. E feladatkörében hatósági, szakhatósági és, szakfelügye­leti jogosítványai vannak. Ha­tósági feladatkörében dönt engedélyezési ügyekben, el­lenőrzéseket tart, jelzéssel él, határozatban rendelkezik és államigazgatási bírságot szab ki. Hatóságaink megfelelően végzik a munkájukat, amit igazol az a tény, hogy dönté­seikkel szemben jogorvoslati igény minimális mértékben merül fel. Szakhatósági te­vékenységet fejtenek ki a tűzvédelmi szervek — álta­lában az építésügyi hatósá­gokkal közösen — telepítési, építési és használatba vételi engedélyezési eljárások során. Hatóságaink kapcsolata más hatóságokkal korrekt és gyü­mölcsöző. A tűzvédelmi hatóságok szakfelügyeletet gyakorolnak az irányító szervek tűzvédel­mi igazgatása felett, vala­mint az önkéntes és vállalati tűzoltóságok szakmai munká­ja, tevékenysége tekinteté­ben. E feladatkörünkben fő célkitűzésünk a megelőző és mentő tűzvédelmi feltételek biztosítása. Harmadik igen fontos és lényeges munka- területünk a tűzesetek körül­ményeinek vizsgálata. Ennek célja a tűzesetek minden kö­rülményének felderítése an­nak érdekében, hogy hasonló körülmények között a tüzek megelőzésére műszaki, vagy jogi intézkedés legyen tehe­tő. A tűzesetek körülményei­nek vizsgálatát — bűncselek­mény alapos gyanúja esetén — a rendőrséggel közösen végezzük. Együttműködésünk eredményes, hiszen az elmúlt években minden tűzeset oká­ra sikerült fényt deríteni. Az állami tűzoltóság fej­lesztési célkitűzéseit alapve­tően feladataink szerint lehet meghatározni. Fő feladatunk az állomány politikai, szak­mai és általános műveltségé­nek növelése. Csak ezzel ér­hetjük el, az állam- és köz- biztonság területén az állami tűzoltósággal szemben tá­masztott követelmények ki­elégítését. A parancsnokok­nak és beosztottjaiknak el kell sajátítaniuk a rendelke­zésükre bocsátott technika kezelését, meg kell ismerniük az új technikával és techno­lógiával járó esetleges ve­szélyforrásokat, szakszerű al­kalmazóiként kell ismerniük a jogot és tapasztalatokat. Állományunkon belül a következő évtizedben zajlik a generációváltás. Ezzel függ össze, hogy a jövőben sok fia­talt várunk közénk. Bár je­lenleg nincs gondunk az utánpótlással, reméljük, hogy a jövőben is módunkban áll alapos válogatás után betöl­teni a megüresedő helyet. Állományunk mintegy 5 szá­zaléka felső-, 20 százaléka középfokú állami iskolai vég­zettséggel, több mint fele szakmai képesítéssel rendel­kezik. A jövőben ezek az arányok tovább javulnak, hi­szen egyre nagyobb az érdek­lődés a férfias, bár a közön­ség előtt kevésbé ismert hi­vatásnak. — Az állami tűzoltók . munkáját jelentős mérték­ben segítik az önkéntes és vállalati tűzoltók. Mi a vé­leménye a tevékenységük­ről? — Az önkéntes tűzoltósá­gaink nagy és szép hagyo­mányokkal rendelkeznek. Egyesületeik egy része több mint 100 éves múltra tekint vissza. Lényegében jelenleg is a községi közösségi élet megnyilvánulásának hordozói, önvédelmi szerve a falunak. Pártunk és államunk folya­matosan gondoskodik műkö­dési feltételeik javításáról, erkölcsi és anyagi elismeré­sükről. A vállalati tűzoltóságok — bár később alakultak — éb­ren tartják az üzem terüle­tén a tűzvédelmi fegyelmet, komoly segítői mentő és meg­előző munkánknak. Az ön­kéntes és vállalati tűzoltóság minden tagját köszönet illeti e munkájukért. A tűzoltóságról és felada­tairól többet és érdekesebbet is el lehetne mondani, mint ami itt elhangzott. Tudjuk, hogy a lakosság mindig ki­tüntető figyelemmel kíséri te­vékenységünket. Kérjük, hogy a jövőben is ezt tegye,' azzal együtt, hogy munkahelyén és otthonukban még több gon­dossággal járjanak el a tüzek megelőzésében. Bár Mózes V. könyve már tartalmaz tűz- okozással összefüggő szank­ciót, s minden kor írott, vagy íratlan törvényei megtorolták a tűzvészokozást, kérem te­kintsék úgy a jelenlegi tűz­oltóságot. hogy elsődlegesen nem a felelősségre vonás, ha­nem a nevelés a fő célja, amiben kérjük, legyen part­nerünk minden kedves olvasó. — Köszönjük a beszélge­tést.-i -s Blatt Ferenc és a két Ko­vács fivér a zsaluzatot ké­szíti Szépen halad a munka, a gyár vezetői örülnek, hogy a TOTÉV elvállalta ezt a szárí­tót. Purt Miklós főmérnök szerint embertelen körülmé­nyek között dolgoznak az építők, ezért a gyár részéről csak elismeréssel beszélhet róluk, ugyanakkor 100 száza­lékos kivitelezési pótlékot számíthat fel a szekszárdi vállalat. Ez a beruházás 5,5 millió­ba kerül, de ezenkívül még várhatóan egy 50—60 milliós beruházásra lesz lehetősége a TOTÉV-nak. Az együttműkö­dés lehetősége adott, mind­két vállalat igyekszik megy érteni a másik problémáját a közös ügy érdekében. H. J. Fotó: Andrónyi András Felsőnyék Háztáji gazdaságok Hagyományai vannak a faluban az állattartás­nak. Szinte minden ház­nál van istálló, fészer, állattartásra alkalmas hely. Sok helyütt van te­hén, de akad ahol négy­gyei, öttel is foglalkoz­nak. Így például Megyeri József is négy fejőstehe­net tart. Név szerint Cif­ra, Szegfű, Narancs, Bim­bó. Magyartarka vala­mennyi és húsz liter fö­lött adnak naponta. Pon­tosabban csak három, mert a negyedik szárazon áll, rövidesen szaporulat lesz. A naponta kifejt tej jól jön jövedelemkiegészítés­nek már csak azért .is, mert a gazda a tsz-ben dolgozik és arra a kér­désre, hogy milyen a ke­reset, sóhajt egyet. Sze­rinte abból nem lehet meggazdagodni. Többek közt ezért is foglalkozik a jószággal. Nemrég Lajoskomá- romban sikerült három­százért venni kukoricát, így az abrak egy ideig nem gond. Baj van vi- - szont a legeltetéssel, a falu háztáji teheneinek őrzője megbetegedett. Pedig a legelőn olyan jó fű van, hogy kaszálni le­hetne a Pógárközi-dűlő- ben. A szerencsétlenség­ben szerencse, hogy a na­gyobbik gyerek eltörte a kezét, így ráér legeltetni a jószágot. NÖVÉNYTERMESZTÉS A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN Legfőbb takarmánynövényünk - a kukorica Ismét mind gyakrabban hallani — amikor a mező- gazdasági termelés szerke­zete kerül szóba —, hogy hazánk a kukoricaövezet­ben van. E meghatározás mindössze annyit jelent, hogy természeti adottsá­gaink kedveznek a kukori­cának Ez pedig nagyon is fontos, s egyben értékes vo­nása a hazai lehetőségeknek. Ennek bizonyságául elegen­dő egy rövid nemzetközi áttekintés a kukoricáról. A kukorica karrierje erő­sen felfelé ível. A világon egyre nő az érdeklődés az élelmiszer — ezen belül az értékesebb élelmiszer — a hús iránt. A hústermelés­nek, az állati termék ter­melésnek mind fontosabb nyersanyaga a kukorica. KÉT ÉS FÉL-, HÁROMSZOROS HOZAM A termelés technológiája a kukorica esetében talán még nagyobbat változott, mint a búzáé. A kukoricát a közelmúltig kapásnövény­ként tartotta számon a szakirodalom. Az 1960-as évek közepetáján azonban nagyüzemeinkben megszűnt a kukorica kézimunkaerőre alapozott művelése. A kézi­kapát a gépek, a gyomirtó vegyszerek váltották fel. Ez azonban csak az egyik jellemző. A másik az, hogy erőteljesen nőttek a hoza­mok. Csak érdekességként említendő: az 1891—1900 közötti évtizedben a statisz­tika 15 mázsás hektáron­kénti átlagtermést tartott nyilván. Ehhez képest 1960- ig nem mutatkozik lényeges javulás. 1951—1960 között hazánk kukoricatermő föld­jei 21,9 mázsás átlagtermést adtak hektáronként. Több mint fél évszázad alatt 6—7 mázsás hozamnövekedés na­gyon szerény eredmény. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezte után meggyorsult a hozam- növekedés üteme. 1960— 1965 között 26,1 mázsa, 1973 —1977 között 43,7 mázsa kukorica termett átlagosan egy-egy hektáron. 1975-ben — az eddigi legjobb kuko- ricatermő évben az átlag­termés meghaladta az 50 mázsát. Tavaly, 1977-ben az eddigi második legjobb hek­táronkénti átlaghozamot — 47,6 mázsát — sikerült el­érni. Aránylag rövid idő alatt két és fél, háromszorosra nőtt a kukorica hazat ter­mésátlaga, s ezzel az ered­ménnyel sikerült megköze­líteni a nemzetközi élme­zőnyt. Ami a kukorica ve­tésterületét illeti: e téren Magyarország a tizedik he­lyen áll: a vetésterület 1,4 millió hektár A kukoricát a világon a legnagyobb terü­leten az USÁ-ban terme­lik, ahol vetésterülete 30 millió hektár körül alakul. Termésátlagaink nemzet­közt szinten is elfogadha­tók. Igaz, az USÁ-ban a na­gyon nagy termést adó 1972- es évben túlhaladták a 60 mázsás hektáronkénti átla­got (60,8 mázsa). De több év átlagában is a világ legjobb kukoricatermelői közé, tar­toznak. NAGY LENDÍTŐ A TERMELÉSI RENDSZER A kukorica termésátlagá­nak ilyen mértékű növeke­dése több forrásból ered. Szocialista nagyüzemeink­ben a talaj művelés gépesíté­se jelentősen javította a munka minőségét. A nö- vénynemesítők munkája, a hibridizáció gyors egymás­utánban adta az újabb és újabb, nagyobb termőképes­ségű fajtákat. A vegyipar nemcsak a gyomirtó vegy­szerekkel, hanem nagy mennyiségű műtrágyával is hozzájárult a kukoricater­mesztés fejlesztéséhez. Amíg pár évtizede legfeljebb kilo­grammokban lehetett mérni azt a műtrágyamennyiséget, amit egy-egy hektár kuko­rica átlagosan kapott, ad­dig ma ötszáz kilogramm körüli hatóanyagmennyiség kerül egy-egy hektár kuko­ricaföldre. Az anyagi-műszaki felté­telek változását jó ütemben követte az emberek szak­mai ismeretének bővülése. Utat tört az a felismerés — s ennek mindenekelőtt a termelési rendszerek voltak a terjesztői —, hogy a ho­zamra ható tényezőket a le­hető legjobban összhangba kell hozni. Nem egy-egy termelési tényező nyomán várható nagy termés, ha­nem akkor, ha valamennyi tényező egyformán magas szinten van. Ez a mind na­gyobb költséget igénylő ter­melés gazdaságosságának is az alapfeltétele. • A kukoricatermelési rendszerek — amelyek a növénytermesztésben az el­sők voltak — szinte minden esztendőben 8—10 mázsával felülmúlták az országos át­lagot. Erőteljes húzó hatást gyakoroltak a hazai kukori­catermesztésre. S e téren továbbra is van tennivaló­juk hiszen a kukoricater­melés lehetőségeit még messze nem használtuk ki. Erre vall sok egyéb mellett: a legjobb nagyüzemek 90— 100 mázsa közötti hektáron­kénti hozamot érnek el, szemben a rosszul termelők 30 mázsa körüli termésével. Ekkora különbség csupán a talajviszonyokkal, a ter­mészeti tényezők különbö­zőségével nem magyarázha­tó. A nyolcvan-száz mázsás rekord terméseket sem le­het a felső határnak tarta­ni, hiszen ismeretes, hogy van USA-beli farm, amely 200 mázsa feletti hozamot ért el egy hektáron. Szak­emberek által elismert tény, hogy a kukorica po­tenciális termőképessége lé­nyegesen nagyobb, mint a búzáé. A kukorica potenciá­lis termőképességét azon­ban az eddig elért szép eredmények ellenére még nem sikerült annyira ki­használni mezőgazdasá­gunkban, mint a búzáét. TÖBB KUKORICA KELL Miközben világméretek­ben nő a kukorica termőte­rülete, hazánkban csökkent, 1975-ben egymillió 413 ezer hektár, 1976-ban egymillió 339 ezer hektár, tavaly pe­dig mindössze egymillió 280 ezer hektár adott szemter­mést. Két év alatt 133 ezer hektár területcsökkenés még jó átlagtermés esetén is kellemetlen következmé­nyekkel jár. Nem egyszerűen a pár éve mutatkozó kedvezőtlen tendenciát kell „ megállítani, hanem elengedhetetlen a területnövelés is. A növek­vő állatállomány, a mind nagyobb hústermelés ezt kö­veteli. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy az elmúlt években a kukorica­termelés növekvő költségei­vel nem Tartott lépést a hozam, az árbevétel, pilla­natnyilag sok más növény kedvezőbb közgazdasági körülmények között ter­meszthető. Jelenleg nincs mód ezen változtatni. Et­től függetlenül a kukoricá­ra nagy szükség van. S ez a növény — ha az állat- tenyésztésben jó hatásfokkal hasznosítják a gazdaságok — végső soron még ma is előnyös az üzemen belül. Ezér is ösztönöz egy mi­niszteri rendelet premizálás­sal a kukoricatermelés nö­velésére. Ennek két feltéte­le van. Az egyik a termő- terület növelése, a másik a hozamok gyarapítása. Mindent meg kell tenni azért, hogy a megtermett kukorica mennyisége több, minősége jobb legyen. A. I. Ez a kis területen Iév6 szárító sokat jelent a Videotonnak

Next

/
Thumbnails
Contents