Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
1978. augusztus 16. nfepÜJSÁG 5 hlnalépítőHeszprénitefl Jóleső érzés hallani me- gyénkbeliekről, hogy a szőkébb szülőföld mezsgyéjén túl js derekasan helytállnak. Ilyen hír érkezett a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozóiról, akik most éppen a Balaton északi pártján bizonyítják a tolnai emberek szorgalmát, szakértelmét, helytállását. Gondjai voltak két évvel ezelőtt a Videoton veszprémi gyárának. Az 50-es években épült, régi szárító sem kapacitásával sem elavult technológiájával nem tudott eleget tenni a világpiacon jólismert márka iránt támasztott igényeknek. A veszprémi gyárban készülnek azok a kávák, hangdobozok, fa- és műanyag szerkezetek, amelyek a külső „esztétikai csomagolást” adják a Videoton gyártmányainak. A jó fa megmunkálásához viszont száraz fa kell — és ehhez szárító. Az elkészült szárító terveire a Videoton sem ott helyben, sem a távolabbi megyékben nem talált kivitelezőt. Ugyanis a megvalósítandó épület kivitelezése olyan technológiát, olyan magasfokú szakmai munkaminőséget követelt, amely elriasztotta a legtöbb kivitelezőt. A TOTÉV elvállalta ezt a már-már szakmai bravúrnak számító munkát. Az épület öt és fél méter magas falait 15 centiméter szélességben egyenletes, tükörsima monolit betonnal kell elkészíteni, hogy az erre kerülő speciális szigetelés időtállóan megvédje a falakat, azoktól a „harapós” gőzöktől,, amelyek a faanyag szárítása közben keletkeznek az üzemben. Ráadásul minden falba kerülő szerelvényt, illetve annak a helyét még zsaluzás közben kell az építőknek elhelyezni, hisz később szinte lehetetlen lenne a nagy szilárdságú falakat megbontani. Az építők nem dolgoznak éppen rózsás körülmények köpött. A gyár ugyan kívülről ligetes, erdős parknak tűnik, de a szárító helye, ahol helyt kell állni a tolnai építőknek, közvetlenül termelőüzem tőszomszédságába esik és hát van mit nyelni a szó szoros értelmében az ott dolgozóknak. De a szárító elkészítése nem egyszerűen gyári érdek, hanem a Videoton nemzetközi tekintélyénél fogva népgazdasági jelentőséggel bír, és tudják ezt az idegenben dolgozó tolnaiak is. — Ehhez hasonlót még nem csináltunk — mondja Dezső Károly művezető — nagyobb fajta családi háznak megfelelő területen dolgozunk, de több száz köbméter földet kellett ezen a kis területen megmozgatni ahhoz, hogy ezt a munkát elkezdhessük. Most egy kőművesbrigád nyolc taggal és három ács, valamint vasbetonszerelők vannak itt. Az építőmesteri munka december 31-ig elkészül. A három ács — Blatt Ferenc Szakadátról, Kovács Péter és Kovács Károly Mucsi- ból jött három hete. Blatt Ferenc: Egy kicsit távol vagyunk az otthontól, de érdekes, jó munka van itt. Kifogástalan az ellátás, a szálláson van tv, rádió, fürdőszoba. Minden pénteken hazautazunk és hétfőn délután érkezünk. — Voltak már a Balatonnál? — Egyszer — válaszolja Kovács Károly — de általában este hétig dolgoztunk, így nincs idő fürdésre. lett gyakran végzünk műszaki mentést, vízszivatást, amelyek során az élet, illetve a vagyon mentése az elsődleges. Az állami tűzoltóságnak lényegében hármas feladata van: kárelhárító feladat, a tűzvédelmi igazgatás, és a tűzvédelmi vizsgálati munka. A kárfelszámoló feladatot speciálisan képzett egységeink végzik, amelyek megfelelő technikával ellátva képesek megoldani megyénkben a bekövetkezhető tűz- és káresetek felszámolását. A folyamatos szolgálati rendszerben készenlétben lévő egységek a nap bármely szakában — ha jelzés érkezik — egy perc alatt elhagyják a laktanyáikat és megkezdik vonulásukat a kárhelyre. E helyen kérem a gépjárművezetőket, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműveinknek biztosítsanak szabad utat, arra gondolva, hogy a 16 tonnás speciális gépjármű vezetése, s a kárhelyen várható veszélyhelyzet gondolata nagy megterhelést jelent a vonuló egység tagjaira. Az állami tűzoltóság másik igen fontos — és általában kevésbé ismert — feladata a tűzvédelmi igazgatás. E feladatkörében hatósági, szakhatósági és, szakfelügyeleti jogosítványai vannak. Hatósági feladatkörében dönt engedélyezési ügyekben, ellenőrzéseket tart, jelzéssel él, határozatban rendelkezik és államigazgatási bírságot szab ki. Hatóságaink megfelelően végzik a munkájukat, amit igazol az a tény, hogy döntéseikkel szemben jogorvoslati igény minimális mértékben merül fel. Szakhatósági tevékenységet fejtenek ki a tűzvédelmi szervek — általában az építésügyi hatóságokkal közösen — telepítési, építési és használatba vételi engedélyezési eljárások során. Hatóságaink kapcsolata más hatóságokkal korrekt és gyümölcsöző. A tűzvédelmi hatóságok szakfelügyeletet gyakorolnak az irányító szervek tűzvédelmi igazgatása felett, valamint az önkéntes és vállalati tűzoltóságok szakmai munkája, tevékenysége tekintetében. E feladatkörünkben fő célkitűzésünk a megelőző és mentő tűzvédelmi feltételek biztosítása. Harmadik igen fontos és lényeges munka- területünk a tűzesetek körülményeinek vizsgálata. Ennek célja a tűzesetek minden körülményének felderítése annak érdekében, hogy hasonló körülmények között a tüzek megelőzésére műszaki, vagy jogi intézkedés legyen tehető. A tűzesetek körülményeinek vizsgálatát — bűncselekmény alapos gyanúja esetén — a rendőrséggel közösen végezzük. Együttműködésünk eredményes, hiszen az elmúlt években minden tűzeset okára sikerült fényt deríteni. Az állami tűzoltóság fejlesztési célkitűzéseit alapvetően feladataink szerint lehet meghatározni. Fő feladatunk az állomány politikai, szakmai és általános műveltségének növelése. Csak ezzel érhetjük el, az állam- és köz- biztonság területén az állami tűzoltósággal szemben támasztott követelmények kielégítését. A parancsnokoknak és beosztottjaiknak el kell sajátítaniuk a rendelkezésükre bocsátott technika kezelését, meg kell ismerniük az új technikával és technológiával járó esetleges veszélyforrásokat, szakszerű alkalmazóiként kell ismerniük a jogot és tapasztalatokat. Állományunkon belül a következő évtizedben zajlik a generációváltás. Ezzel függ össze, hogy a jövőben sok fiatalt várunk közénk. Bár jelenleg nincs gondunk az utánpótlással, reméljük, hogy a jövőben is módunkban áll alapos válogatás után betölteni a megüresedő helyet. Állományunk mintegy 5 százaléka felső-, 20 százaléka középfokú állami iskolai végzettséggel, több mint fele szakmai képesítéssel rendelkezik. A jövőben ezek az arányok tovább javulnak, hiszen egyre nagyobb az érdeklődés a férfias, bár a közönség előtt kevésbé ismert hivatásnak. — Az állami tűzoltók . munkáját jelentős mértékben segítik az önkéntes és vállalati tűzoltók. Mi a véleménye a tevékenységükről? — Az önkéntes tűzoltóságaink nagy és szép hagyományokkal rendelkeznek. Egyesületeik egy része több mint 100 éves múltra tekint vissza. Lényegében jelenleg is a községi közösségi élet megnyilvánulásának hordozói, önvédelmi szerve a falunak. Pártunk és államunk folyamatosan gondoskodik működési feltételeik javításáról, erkölcsi és anyagi elismerésükről. A vállalati tűzoltóságok — bár később alakultak — ébren tartják az üzem területén a tűzvédelmi fegyelmet, komoly segítői mentő és megelőző munkánknak. Az önkéntes és vállalati tűzoltóság minden tagját köszönet illeti e munkájukért. A tűzoltóságról és feladatairól többet és érdekesebbet is el lehetne mondani, mint ami itt elhangzott. Tudjuk, hogy a lakosság mindig kitüntető figyelemmel kíséri tevékenységünket. Kérjük, hogy a jövőben is ezt tegye,' azzal együtt, hogy munkahelyén és otthonukban még több gondossággal járjanak el a tüzek megelőzésében. Bár Mózes V. könyve már tartalmaz tűz- okozással összefüggő szankciót, s minden kor írott, vagy íratlan törvényei megtorolták a tűzvészokozást, kérem tekintsék úgy a jelenlegi tűzoltóságot. hogy elsődlegesen nem a felelősségre vonás, hanem a nevelés a fő célja, amiben kérjük, legyen partnerünk minden kedves olvasó. — Köszönjük a beszélgetést.-i -s Blatt Ferenc és a két Kovács fivér a zsaluzatot készíti Szépen halad a munka, a gyár vezetői örülnek, hogy a TOTÉV elvállalta ezt a szárítót. Purt Miklós főmérnök szerint embertelen körülmények között dolgoznak az építők, ezért a gyár részéről csak elismeréssel beszélhet róluk, ugyanakkor 100 százalékos kivitelezési pótlékot számíthat fel a szekszárdi vállalat. Ez a beruházás 5,5 millióba kerül, de ezenkívül még várhatóan egy 50—60 milliós beruházásra lesz lehetősége a TOTÉV-nak. Az együttműködés lehetősége adott, mindkét vállalat igyekszik megy érteni a másik problémáját a közös ügy érdekében. H. J. Fotó: Andrónyi András Felsőnyék Háztáji gazdaságok Hagyományai vannak a faluban az állattartásnak. Szinte minden háznál van istálló, fészer, állattartásra alkalmas hely. Sok helyütt van tehén, de akad ahol négygyei, öttel is foglalkoznak. Így például Megyeri József is négy fejőstehenet tart. Név szerint Cifra, Szegfű, Narancs, Bimbó. Magyartarka valamennyi és húsz liter fölött adnak naponta. Pontosabban csak három, mert a negyedik szárazon áll, rövidesen szaporulat lesz. A naponta kifejt tej jól jön jövedelemkiegészítésnek már csak azért .is, mert a gazda a tsz-ben dolgozik és arra a kérdésre, hogy milyen a kereset, sóhajt egyet. Szerinte abból nem lehet meggazdagodni. Többek közt ezért is foglalkozik a jószággal. Nemrég Lajoskomá- romban sikerült háromszázért venni kukoricát, így az abrak egy ideig nem gond. Baj van vi- - szont a legeltetéssel, a falu háztáji teheneinek őrzője megbetegedett. Pedig a legelőn olyan jó fű van, hogy kaszálni lehetne a Pógárközi-dűlő- ben. A szerencsétlenségben szerencse, hogy a nagyobbik gyerek eltörte a kezét, így ráér legeltetni a jószágot. NÖVÉNYTERMESZTÉS A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN Legfőbb takarmánynövényünk - a kukorica Ismét mind gyakrabban hallani — amikor a mező- gazdasági termelés szerkezete kerül szóba —, hogy hazánk a kukoricaövezetben van. E meghatározás mindössze annyit jelent, hogy természeti adottságaink kedveznek a kukoricának Ez pedig nagyon is fontos, s egyben értékes vonása a hazai lehetőségeknek. Ennek bizonyságául elegendő egy rövid nemzetközi áttekintés a kukoricáról. A kukorica karrierje erősen felfelé ível. A világon egyre nő az érdeklődés az élelmiszer — ezen belül az értékesebb élelmiszer — a hús iránt. A hústermelésnek, az állati termék termelésnek mind fontosabb nyersanyaga a kukorica. KÉT ÉS FÉL-, HÁROMSZOROS HOZAM A termelés technológiája a kukorica esetében talán még nagyobbat változott, mint a búzáé. A kukoricát a közelmúltig kapásnövényként tartotta számon a szakirodalom. Az 1960-as évek közepetáján azonban nagyüzemeinkben megszűnt a kukorica kézimunkaerőre alapozott művelése. A kézikapát a gépek, a gyomirtó vegyszerek váltották fel. Ez azonban csak az egyik jellemző. A másik az, hogy erőteljesen nőttek a hozamok. Csak érdekességként említendő: az 1891—1900 közötti évtizedben a statisztika 15 mázsás hektáronkénti átlagtermést tartott nyilván. Ehhez képest 1960- ig nem mutatkozik lényeges javulás. 1951—1960 között hazánk kukoricatermő földjei 21,9 mázsás átlagtermést adtak hektáronként. Több mint fél évszázad alatt 6—7 mázsás hozamnövekedés nagyon szerény eredmény. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezte után meggyorsult a hozam- növekedés üteme. 1960— 1965 között 26,1 mázsa, 1973 —1977 között 43,7 mázsa kukorica termett átlagosan egy-egy hektáron. 1975-ben — az eddigi legjobb kuko- ricatermő évben az átlagtermés meghaladta az 50 mázsát. Tavaly, 1977-ben az eddigi második legjobb hektáronkénti átlaghozamot — 47,6 mázsát — sikerült elérni. Aránylag rövid idő alatt két és fél, háromszorosra nőtt a kukorica hazat termésátlaga, s ezzel az eredménnyel sikerült megközelíteni a nemzetközi élmezőnyt. Ami a kukorica vetésterületét illeti: e téren Magyarország a tizedik helyen áll: a vetésterület 1,4 millió hektár A kukoricát a világon a legnagyobb területen az USÁ-ban termelik, ahol vetésterülete 30 millió hektár körül alakul. Termésátlagaink nemzetközt szinten is elfogadhatók. Igaz, az USÁ-ban a nagyon nagy termést adó 1972- es évben túlhaladták a 60 mázsás hektáronkénti átlagot (60,8 mázsa). De több év átlagában is a világ legjobb kukoricatermelői közé, tartoznak. NAGY LENDÍTŐ A TERMELÉSI RENDSZER A kukorica termésátlagának ilyen mértékű növekedése több forrásból ered. Szocialista nagyüzemeinkben a talaj művelés gépesítése jelentősen javította a munka minőségét. A nö- vénynemesítők munkája, a hibridizáció gyors egymásutánban adta az újabb és újabb, nagyobb termőképességű fajtákat. A vegyipar nemcsak a gyomirtó vegyszerekkel, hanem nagy mennyiségű műtrágyával is hozzájárult a kukoricatermesztés fejlesztéséhez. Amíg pár évtizede legfeljebb kilogrammokban lehetett mérni azt a műtrágyamennyiséget, amit egy-egy hektár kukorica átlagosan kapott, addig ma ötszáz kilogramm körüli hatóanyagmennyiség kerül egy-egy hektár kukoricaföldre. Az anyagi-műszaki feltételek változását jó ütemben követte az emberek szakmai ismeretének bővülése. Utat tört az a felismerés — s ennek mindenekelőtt a termelési rendszerek voltak a terjesztői —, hogy a hozamra ható tényezőket a lehető legjobban összhangba kell hozni. Nem egy-egy termelési tényező nyomán várható nagy termés, hanem akkor, ha valamennyi tényező egyformán magas szinten van. Ez a mind nagyobb költséget igénylő termelés gazdaságosságának is az alapfeltétele. • A kukoricatermelési rendszerek — amelyek a növénytermesztésben az elsők voltak — szinte minden esztendőben 8—10 mázsával felülmúlták az országos átlagot. Erőteljes húzó hatást gyakoroltak a hazai kukoricatermesztésre. S e téren továbbra is van tennivalójuk hiszen a kukoricatermelés lehetőségeit még messze nem használtuk ki. Erre vall sok egyéb mellett: a legjobb nagyüzemek 90— 100 mázsa közötti hektáronkénti hozamot érnek el, szemben a rosszul termelők 30 mázsa körüli termésével. Ekkora különbség csupán a talajviszonyokkal, a természeti tényezők különbözőségével nem magyarázható. A nyolcvan-száz mázsás rekord terméseket sem lehet a felső határnak tartani, hiszen ismeretes, hogy van USA-beli farm, amely 200 mázsa feletti hozamot ért el egy hektáron. Szakemberek által elismert tény, hogy a kukorica potenciális termőképessége lényegesen nagyobb, mint a búzáé. A kukorica potenciális termőképességét azonban az eddig elért szép eredmények ellenére még nem sikerült annyira kihasználni mezőgazdaságunkban, mint a búzáét. TÖBB KUKORICA KELL Miközben világméretekben nő a kukorica termőterülete, hazánkban csökkent, 1975-ben egymillió 413 ezer hektár, 1976-ban egymillió 339 ezer hektár, tavaly pedig mindössze egymillió 280 ezer hektár adott szemtermést. Két év alatt 133 ezer hektár területcsökkenés még jó átlagtermés esetén is kellemetlen következményekkel jár. Nem egyszerűen a pár éve mutatkozó kedvezőtlen tendenciát kell „ megállítani, hanem elengedhetetlen a területnövelés is. A növekvő állatállomány, a mind nagyobb hústermelés ezt követeli. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy az elmúlt években a kukoricatermelés növekvő költségeivel nem Tartott lépést a hozam, az árbevétel, pillanatnyilag sok más növény kedvezőbb közgazdasági körülmények között termeszthető. Jelenleg nincs mód ezen változtatni. Ettől függetlenül a kukoricára nagy szükség van. S ez a növény — ha az állat- tenyésztésben jó hatásfokkal hasznosítják a gazdaságok — végső soron még ma is előnyös az üzemen belül. Ezér is ösztönöz egy miniszteri rendelet premizálással a kukoricatermelés növelésére. Ennek két feltétele van. Az egyik a termő- terület növelése, a másik a hozamok gyarapítása. Mindent meg kell tenni azért, hogy a megtermett kukorica mennyisége több, minősége jobb legyen. A. I. Ez a kis területen Iév6 szárító sokat jelent a Videotonnak
