Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
A rí^PÚJSÁG 1978. július 7. A közoktatás kérdései Szabad szambát az iskolákban Garay János és pártfogói Sok éves kísérletezés után 1976 őszén lehetővé vált, hogy az általános iskolák alsó tagozatában bevezessék a 11 napos oktatási ciklust. Az iskolák mintegy négyötöde élt is a lehetőséggel. Azóta eloszlottak a kezdeti kételyek, amelyek nem nagy jövőt jósoltak a nagy horderejű intézkedésnek. Gondoljuk csak meg: az országban 400 ezer iskolás és 20 ezer pedagógus számára teremtette meg a kéthetenkénti áhított szabad szombatot. A tapasztalatok egyértelműen pozitívak: kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak lettek a kisiskolások, hiányzásuk ugrásszerűen csőikként. Nem igazolódott az az előzetes vélekedés sem, hogy a gyakori kétnapos szünet után szinte újra kell kezdenie a munkát a pedagógusnak. Érthető tehát, hogy azóta állandóan napirenden volt a kérdés: a felső tagozaton ta- . nító pedagógus nem érdemel szabad szombatot? Az sem mellékes körülmény, hogy számos családban szinte semmire sem mentek a szabad szombattal, mivel a kisebbik gyerek alsóban, a nagyobbik felsőben tanult, aki viszont a hét minden napján kénytelen volt iskolába járni. Megszűnnek az efféle gondok: az oktatási miniszter utasítása értelmében szeptembertől valamennyi általános iskolásra és nevelőre vonatkozik a 11 napos munkarend. Egymillió gyerek, 70 ezer pedagógus jut általa a m Ásatások A hatodik nyarat tölti Za- lalövőn egy fővárosi régészekből, egyetemistákból álló kutatócsoport: az ősi Sállá Város emlékeinek feltárásán dolgozik. Az idén a községközpont alatt lévő római kori városcentrumot próbálják feltárni. A Zala megyei múzeumok igazgatóságának régészei egyidőben a megye több pontján is végeznek ásatásokat. Újudvar község határában egy II. századi, 1200 négyzetméter alapterületű régen várt szabad szombathoz. AZ ÁTÁLLÁS NEM LESZ KÖNNYŰ Ez év őszétől kezdik bevezetni az új tanterveket, ezért az intézkedés megvalósítása nem járhat együtt óraszám- csökkentéssel. Mi hát a teendő? Bizony nincs más lehetőség, csakis a meghosz-' szabbítása. Siessünk gyorsan hozzátenni: korántsem arról va szó, hogy ezúttal a gyerekek június végéig görnyednek majd az iskolapadban, hiszen a miniszter az eddigi 198-ról 192-re csök- ketette az előirt tanítási napok számát, s ez máris egyhetes megtakarítást jelent. A fennmaradó tízegynéhány napot szintén be lehet hozni. Ezentúl igyekszenek majd szeptember elsején megkezdeni a tanévet, persze csakis akkor, ha ez a dátum nem a hét vége valamelyik napjára esik. Némileg kurtább lesz a téli, illetve a tavaszi szünet, s ezzel lehetővé válik, hogy az 1—6. osztályosok június 10-ig elvégezhessék az előírt tananyag feldolgozását. A 13—14 évesek „zárórája” természetesen attól is függ, hogy hány napon keresztül végeznek úgynevezett közhasznú munkát. Legkésőbb június 20-ig minden iskolában befejeződik a tanítás. TÖBBET LEGYEN EGYÜTT A CSALÄD Az intézkedés mellett aligha kell érvelni, hiszen az Zalában villa alapjai kerültek napvilágra. Ügyanott a hajdani Pannónia területén ritkán alkalmazott cirkulációs fűtési rendszer maradványaira is rábukkantak. Ügy látszik, ez a táj tartósan lakott volt, mert egy Árpád-kori település és egy vaskohó maradványai is előkerültek. Néhány kilométerre délre, Miklósfa község határában, egy kora középkori települést, benne egy körtemplom alapjait találták meg. illetékesek úgy rendelkeztek, hogy az iskolai szabad szombatok egybe essenek a szülőkével. Igaz, nem minden felnőtt szabad szombatos, s az is elmondható, hogy nem mindenkinek esik egybe a hétvégi kettős pihenőnapja az országban kialakult formával. A fő cél mégis az, hogy pihenésben, szórakozásban, otthoni munkában többet legyen együtt a család. Mód nyílik tehát arra, hogy a tanácsok művelődési osztályai — ha helyileg a szülők többsége másik héten kapja meg a szabad szombatot, mint az országban általában —, ennek alapján jelöljék ki az iskolában is a pihenőnapot. Bármilyen rugalmasan is kezelik ezt az intézkedést, sajnos minden szempontot nem lehet figyelembe venni. Lesznek szép számmal szülők, akik dolgoznak azon a napon, amikor gyermekük iskolájában nincs tanítás. Természetesen gondoskodak az oktatási intézményekben felügyeletről, nem kell tehát attól tartani, hogy az intézkedés több kárt okoz, mint hasznot. A felmérések szerint az elmúlt két tanítási évben az alsósok 10—15 százaléka vette igénybe az ügyeletet, ez az arány várható az intézkedés kiterjesztése után is. A többség, a gyerekek 85—90 százaléka — remélhetőleg — számos élménnyel gazdagodhat a szabadnapok révén, ez mindenekelőtt az édesanyákon, édesapákon múlik. Közvetítő nyelv A soknemzetiségű Azerbajdzsánban élő emberek több tucat nyelvet használnak. Olyanokat is, amelyeket csupán néhány százan beszélnek. Bár a köztársaságban erősen elterjedt a két-három nyelvűség, mindez kevés ahhoz, hogy a különböző nemzetiségűek meg is értsék egymást. Ilyen esetben a megoldás a közvetítő nyelv, amely a Szovjetunióban például az orosz lett. Korunkban — a tájékoztatás szédületes ütemű fejlődése közepette — az orosz nyelv fontos szerepet játszik abban, hogy a kis nemzetek jelentősen hozzájáruljanak a civilizáció fejlődéséhez. Az azerbajdzsániak az orosz nyelv elsajátításával életpályájuk alakulására is döntő befolyást gyakorolhatnak. így válik számukra lehetővé, hogy bármelyik köztársaságban tanulhassanak, dolgozhassanak. A köztársaságban élő más népek ugyancsak élénk érdeklődést tanúsítanak az azerbajdzsáni nyelv iránt. Sok orosz, örmény, tatár, zsidó és lezg beszéli második anyanyelvként. Az iskolában kötelező tantárgy. Egy érdekesség: a több ezer példányban kiadott azerbajdzsán nyelvkönyvet szinte pillanatok alatt szétkapkodták, így sürgetővé vált egy újabb kiadás. Sok szakember foglalkozik az azerbajdzsán nyelv fejlődésével és tökéletesítésének problémájával. Bakuban már 33 éve működik nyelvtudományi intézet. Az anyanyelv iránti élénk érdeklődés egyébként más szovjet köztársaságokban is tapasztalható. Ez természetes egy olyan országban, ahol a népek teljes egyenjogúsága mellett az' anyanyelv használata valamennyi állampolgár alkotmányos joga. AKIF AGAJEV ■ szekszárdi és a pécsi iskolaévek után, Garay János 1829-ben Pestre került. Szülei anyagilag már nem tudták támogatni, mert szűkös körülmények közé jutottak és még öt gyermekről kellett gondoskodniuk. Garay életében a Pestre kerülés fordulópontot jelentett. Ezekben az években kezdett Pest-Buda az irodalmi és udományos élet központjává válni. Az új írónemzedék már itt próbálkozott megélhetést szerezni, és magyar olvasóközönséget kialakítani. Garay először bölcsészeti tanulmányokat végzett. Közben házi tanítós- kodott, így próbált keresethez jutni. Még pécsi évei alatt elkezdett verselgetni, 1828-ban tanulótársai ki is nyomtatták első költeményeinek gyűjteményét „Emlékáldozat” címmel. Pesten kötelezte el magát végképp az irodalom mellett. Előbb még orvosi tanulmányokat is folytatott, de végül úgy döntött, hogy az írói pályát választja megélhetésének. Merész vállalkozás volt ez még ekkor, mert sokat kellett kilincselni a megjelenésért, a szerkesztők és kiadók tiszteletdíja pedig vajmi kevés volt. „A magyar irodalom” — írta Pulszky Ferenc — „koldusbottal járt az országban”. Sok keserves példa is volt Garay előtt: Csokonai nélkülözései, Kölcsey sorsa. Nagy eszményképe, Vörösmarty Mihály is sokszor gondolkodott azon. hogy az ügyvédi pályát választja az irodalom helyett. Garay mindezek ellenére ezt a nehéz, és anyagiakban nem sok sikerrel kecsegtető pályát választotta. Az érvényesüléshez pártfogókat kellett szerezni. Garay elsősorban három Tolna megyei mecénást nyert meg magának: Csapó Dánielt, Beze- rédj Istvánt és Augusz Antalt. Pályája során mindhárman jelentősen támogatták a költőt, mind anyagilag, mind erkölcsileg, ő háláját elsősorban úgy rótta le, hogy műveit pártfogóinak ajánlotta. Az „Emlékáldozat” című első verseit Csapó Dánielnek, Tolna vármegye akkori alispánjának címezte. A Tolna megyei Levéltár több Garay-levelet őriz, melyet Augusz Antalnak írt. Ezekből a levelekből több érdekes adatot nyerhetünk az 1833—1834-es időszak írói és költői problémáiról, és a „Csatár” című mű születéséről. Garay ekkor az 1833-ban Július havi ajánlás a művelődési akcióba benevezett szocialista brigádok részére A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből: 1. Munkavédelem: Irodalom: Munkavédelmi jogszabálygyűjtemény 1974. 2. Mindenki iskolája: 8. oszt. olvasókönyvből. Irodalom: Valóság és irodalom. Valóság és művészi valóság c. fejezetek 13—29 1. 3. A televízió műsorából: Delta, A Hét. Szocialista karrier c. dokumentumfilm VII. 21. (1. műsor). 4. Kertész Ákos: Névnap c. művének elolvasása, VII. 31-ig. 5. Az ajánlott újságok és folyóiratok. 6. Helyi művelődési intézmények ajánlott programjai. 7. A júliusi ajánláshoz kapcsolódó kérdések 1978. VIII. 1—7. között jelennek meg a Tolna megyei Népújságban. MEGYEI OPERATÍV BIZOTTSÁG A Népújság 1978. VI. 7-i számában megjelent június havi ajánláshoz kapcsolódó kérdések Munkavédelem 1. Mit nevezünk balesetnek? induló első magyar divatlap, a „Regélő’-’ munkatársa volt. A lapot a nők számára szerkesztették, ezért többnyire színes divatképeket is csatoltak az írások mellé, hogy minél több előfizetőt tudjanak szerezni. Melléklapja a „Honművész” volt, 1833-ban itt jelent meg Garay „Halászleány” című elbeszélő költeménye. Garay egyik levelében így írt Augusznak a divatlap fogadtatásáról: „Regélőnk szíves örömmel iparkodnék szépeink csinos társaságába mindinkább behonosodni, s a legkülönne- műbb tárgvakat veszi fel tarka szárnyaira; de úgy látszik, hogy még toilette lappá nem emelkedett. Igaz, hogy a bácsi szépek már néhány kedvező ítélettel ajándéko- zák meg a redactiót, de a bácsi szépek, még nem egész ország.” írói terveiről is beszámolt: „Két hét óta azzal az ideával járok körül, hogy publikumunknak egy kötet eredeti novellákkal kedveskedjem. Szándékom azt két füzetre osztani; az elsőben ,A párviadal’, és ,A Szép halászleány’. A másodikban ,A novella’, és .Bonbon’ című novellák fognának helyet foglalni.” Ezt a kötetet, bár mindig az volt a célja, hogy háláját úgy rója le Augusz iránt, hogy valamelyik munkáját neki ajánlja, mégis Bezerédjnének címezi, mert kimondottan „belletristicai”. 1834. február 23-án a következőket írta: „A tisztelet és hálaérzet, melyet a Tettes Ur úri háza iránt büszke vagyok kebelemben viselhetni, azon lépésre bátorított, hogy sok évi studiumim re- sultatumát, egy hőskölteményt, ily cím alatt „Hunyadi János’ most sajtó alá bo- csátván”, kéri Auguszt, engedélyezze, hogy a művet neki ajánlja. „Az említett hősköltemény hexameterekben írva, s hét énekre osztva kéziratban mintegy 28—30 ívre terjed, s húsvét utánra a sajtó alól kikerül, köztiszteletű költőnk tek. Vörösmarty úrnak ügyelése alatt, kinek ösztönzésére leginkább határoztam magamat e kiadásra.” Augusz Antal a levélre 10 aranyat küldött, és azt válaszolta! nagyon örül a megtiszteltetésnek és el is fogadja, de javasolja Garaynak, hogy a költeményt Csapó Dánielnek Tolna vármegye alispánjának és országgyűlési követének is ajánlja. Garay 1834. március 17-én válaszolt Augusznak. Megtanácskozta Vörösmartyval az 2. A vállalat milyen károkat köteles megtéríteni az üzemi balesetet szenvedett dolgozójának? 3. A sérült milyen baleseteket köteles jelenteni közvetlen vezetőjének? Mindenki iskolája 8. oszt. olvasókönyv 4. Melyik nyugat-európai országban van a legtöbb atomerőmű? 5. Minek a rövidítése az EGK, kik és milyen céllal hozták létre? 6. Az észak-európai országokban mi a legfontosabb energiahordozó ? 7. Az Északi-Sarkkörön az évszak egy napján nem nyugszik le a Nap. Melyik ez a nap? Brigádélet 8. „Tudom, hogy azt, amiért én küzdők, én nem fogom elérni, de egy fát akarok ültetni, amely a jövőnek hajtja a gyümölcsöt.” Ki mondta ezt és mikor? 9. Ki tervezte az Iparművészeti Múzeumot? Delta; Élet és Tudomány 10. A müncheni csillagfizikai intézet kutatói a közelmúltban újfajta égiatlaszt tettek közzé. Mi ennek az intézetnek a neve? 11. Minek a rövidítése a DUMAND? ügyet. „Nagy örömmel teljesítem a Tettes Ur kívánságát; de nem azért mintha a Tekintetes Urnák érdemes neve nem adhatna a munkának elegendő fényt — mert azt valóban érzem, hogy adand, hanem azért is telje- sítém, mert azon háznak is lekötelezettje vagyok.” A kiadással kapcsolatban a következőket írta: „Szükségesnek vélem még megjegyezni, hogy a munka a jövő pesti vásárra okvetlenül elkészül, s ennek egyik fő indító oka a Tettes Ur kegyes küldeménye volt, mellyel legalább a kezdetet megtehetém.” Végül is a költemény kiadásához a döntő támogatást Csapó Dániel adta meg. Ugyanis a költő tudta nélkül Pesten kifizette a kiadási költségeket, 100 pengő forintot, és még Garay személyes köszöneté elől is igyekezett elmenekülni. 1834. július 23- án a költő a következőket írta Csapónak: „Négy hónapja múlt annak, hogy a Tettes Ur bizodalmas és alázatos kérésemet, hogy t. i. úri nevének oltalma alatt láthasson világot, elfogadni kegyes volt; méltóztatott akkor azon igen bölcs óvást kijelenteni, hogy munkám kiadása tek. Vörösmarty úr nélküí ki ne jöjjön; mi tehát még egyszer végigmentünk rajta; a munka letisztáztatott; a censor haza küldötte, s most csak a megváltó typographusra várakozik.” A költemény 1834. őszén jelent meg „Csatár” címmel. Ez volt Garay első nagyobb műve, amelynek tervét még tanuló korában készítette. Gyermekkorában szüleitől hallotta a Szekszárd környéki vidék regéit és hagyományait. így ragadta meg a fantáziáját a Csatárhoz fűződő történet, mely szerint 1442- ben Hunyadi János itt mért döntő vereséget Gara Lászlóra. (Történelmileg nem bizonyított, hogy a csata itt volt.) S arayt elsősorban Vörösmarty „Zalán futása” című munkája ihlette meg, hogy maga is hasonló hősköltményben örökítse meg a magyar történelem egyik epizódját. A mű vezérgondolata a reformkor egyik alapeszméjét sugallja: a nemzeti egység megteremtését. A „Csatár” című hősköltemény már nem váltott ki olyan nagy visszhangot, mint Vörösmarty Zalánja, mégis Garaynak ez a mű hozta meg az első irodalmi s;kert. DR. KISASSZONDY ÉVA 12. Mit jelent a Faraday kalitka? 13. Mi az obeliszk? 14. Hány darab és milyen alakú bőrszeletből készülnek ma a futballabdák? Napilapok 17. Júniusban milyen — fiatalokat érintő — országos rendezvény színhelye volt megyénk? 18. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából riport készült a Népújságban „Az író hazatér”, címmel. Kiről van szó, s mi fűzi Tolna megyéhez az írót? 19. A közelmúltban az Országos Közművelődési Tanács közművelődési beruházásokról tárgyalt. Sorolja fel, mely beruházásokról! 20. Miről tárgyalt a KGST XXXII. ülésszaka? 21. Mely szocialista ország kommunista pártja tartotta kongresszusát a közelmúltban? 22. Miről tárgyalt a Minisztertanács június 29-én? Élet és Irodalom; Űj Tükör 23. Tamás Ervin az Élet és Irodalom egyik cikkében egy magyar népbetegségről ír. Mi ez a népbetegség? 24. Sopron 700 éves évfordulója alkalmából cikk jelent meg a városról. Sorolja fel a város néhány jellegzetes barokk épületét! 25. Az Üj Tükör egyik júniusi számában Tolna megyei vonatkozású cikk jelent meg. Ki írta és miről? Kerámia térplasztika----------------------------------------------------------------------Ü j kerámia térplosztikával gazdagodott Miskolc; Gádor István Kossuth-dijos kerámikusművési alkotását o Tanácsház téren állították (el. A háromfigurás kompozíciót a pécsi Zsolnay-gyár- ban készítették. {MTI-fotó — Kerényi László felvétele — KS) F. Gy. ÚTKÖZBEN, 1978
