Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

2 nÉPÚJSAG 1978. július 5. Szíria Libanon egységét védi Újabb harcok Bejrútban Hafez Asszad szíriai állam­fő kedden utasította az Arab Liga túlnyomórészt szíriai egységekből álló libanoni bé­kefenntartó erőit, hogy mind­addig maradjanak Bejrutban jelenleg tartott állásaikban, amíg ezekből vissza tudják verni az ellenség támadásait. Ezzel egyidőben a libanoni baloldali sajtóban közzétet­ték azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítésére Szí­ria 48 órás határidőt szabott meg. Szíria egyrészt azt kö­veteli, hogy a békefenntartó erők kötelékében Libanon­ban állomásozó csapatai szá­mára biztosítsanak szabad mozgást az ország egész te­rületén, beleértve a jobbol­dali keresztény milíciák el­lenőrzése alatt álló körzete­ket is. Damaszkusz ragaszko­dik a jobboldali erők lefegy­verzéséhez, hogy elejét le­hessen venni Libanon részek­re szakadásának — egy ke­resztény miniállam erőszakos megalakításának. Ezzel elő akarja mozdítani a libanoni kormány fennhatóságának helyreállítását az ország egész területén. Mindez részét alkotja azok­nak a biztonsági intézkedé­seknek, amelyekről Eliasz Szárkisz libanoni és Hafez Asszad szíriai államfő egy hónappal ezelőtt Latakiában megtartott találkozóján álla­podott meg. A megállapodás azt is előirányozza, hogy a muzulmán-keresztény egyen­súlyt biztosítva újjá kell szer­vezni a libanoni hadsereget. Az egy hónappal ezelőtti szíriai—libanoni csúcstalálko­zón azokkal az intézkedések­kel foglalkoztak, amelyek Dél-Libanon izraeli megszál­lása és az 1976-ban véget ért libanoni polgárháború után az ország rendjének és biz­tonságának megszilárditását hivatottak biztosítani. Szíria éber figyelemmel kíséri Li­banon katonai helyzetét, mi­vel az ország gyenge hadse­rege könnyen Szíria bizton­ságát is érintő tényezővé vál­hat egy izraeli támadás ese­tén. A libanoni fővárosban a fegyveres összetűzését elő­idézte rombolások megbénít­ják Bejrút keleti városrészé­nek életét. A tüzérségi löve­dékek által telitalált házak romjai továbbra is eltorla­szolják az utakat, fennakadá­sok vannak a víz- és áram­szolgáltatásban és megsza­kadt egyes kerületek telefon­összeköttetése is. A libanoni rendőrség ada­tai szerint a három napig tartott harcoknak 132 halá­los és 517 sebesült áldozata volt. Kedd délután ismét kirob­bantak a harcok a libanoni főváros keleti részén — je­lentették gyorshírekben a hírügynökségek. A kormány kezelésében lévő rádióállo­más is bejelentette az össze­csapások kiújulását, míg a „Libanon hangja”, a falan- gisták rádióállomása adását megszakítva közölte, hogy a főváros keleti negyedeiben nehézfegyverek bevetésével folynak a harcok. Tüzérségi lövedékek, rakéták robbaná­sa hallható és a lakosság is­mét pánikszerűen keres me­nedéket. Az ellenségeskedések ki- újulásának oka bejrúti érte­sülések szerint a jobboldali erőkhöz tartozó orvlövészek gyilkos akcióinak következ­ménye. Szeparatista akciók Korzikán Párizs, Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Három héttel Giscard d’Estaing francia köztársasá­gi elnök korzikai látogatása után, amelynek során az ál­lamfő elítélte az erőszakot és kijelentette, azzal nem lehet hatni rá, a korzikai szepara- tisták „merénylet-éjszakát” szerveztek a földközi-tengeri szigeten. Este tíz és fél tizenegy kö­zött 16, éjfélig további tíz robbantást hajtottak végre, komoly anyagi károkat okoz­va. Személyi sérülés nem történt. A korzikai „Nemzeti Felszabadítási Front” (FLNC) merénylőinek stílusára valló robbantások célpontjai olyan üzletek, villák, hivatalok vol­tak, amelyek a szeparatisták szemében a francia „gyarma­ti uralmat”, a sziget „külföl­di kizsákmányolását” testesí­tik meg. A legtöbb plasztikbomba Bastia városában robbant — csaknem egy tucat — majd a sorrendben Ajaccio, Corte és több kisebb település kö­vetkezett. A merényletek módszerét Korzikában valamennyi poli­tikai párt elítéli, S az UPC, a legális autonomista szerve­zet is elhatárolja magát tőle. A baloldal erői, köztük a kommunisták hangsúlyozzák, hogy Korzika francia — ugyanakkor síkraszállnak a nagyobb tartományi önálló­ság, egy választott, az ará­nyos képviseleten alapuló tartománygyűlés létrehozása mellett. Ezt Párizs követke­zetesen elutasítja. Elzárt osztrák határátkelőhelyek Osztrák teherautóvezetők kedden hajnalra a határátke­lőhelyek eltorlaszolásával vá­laszoltak a kormány július 1- én életbe léptetett rendelke­zésére, amelynek értelmében megadóztatják az osztrák közutakon közlekedő teher­szállító gépjárműveket. Az Ausztriából az NSZK és Ma­gyarország felé vezető határ- állomások zöme használha­tatlan. Egyik-másik, így pél­dául a nickelsdorf—hegyes­halmi átkelőhely a személy- gépkocsik számára csak mel­lékutakon, nagy üggyel-baj- jal járható. Salzburg felé a kisforgalmú átkelőhelyeken a teherautóvezetők elzártak minden mozgási lehetőséget. A gépkocsivezetők mindad­dig folytatni kívánják akció­jukat, amíg a kormány nem módosítja adórendelkezését. Véget ért az SZ KB ülése (Folytatás az 1. oldalról). jóváhagyja a Leonyid Brezs- nyev előadásában foglalt ér­tékelést mind az elért pozi­tív eredményekről, mind pe­dig a párt-, tanácsi és mező- gazdasági szervek munkájá­ban tapasztalható hiányossá­gok bírálatáról. A KB kötelezi az illetékes párt- és állami szerveket, a párt alapszervezeteit, hogy tegyenek hatékony intézke­déseket a meglévő hiányos­ságok felszámolására, érjék el a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamának jelentős növekedését, biztosít­sák, hogy a mezőgazdaság minden vonatkozásban telje­sítse és túlteljesítse a X. ötéves terv előirányzatait, ugyancsak teljesítse és túl­teljesítse a tervet a mezőgaz­dasággal összefüggő vala­mennyi iparág is. Az SZKP KB határozata ugyanakkor nyomatékkai mutat rá a még meglévő hiányosságokra a gabona és más mezőgazdasági kultúrák termelésében, az állattenyésztés intenzívebbé tételében, a takarmányellá­tásban. A határozat arra is felhívja a figyelmet, hogy nem kielégítő a kolhozok és szovhozok technikai ellátott- sági színvonala, a mezőgaz­dasági gépgyártásért felelős minisztériumok és főhatósá- ' gok lassan és nem követke­zetesen hozzák a gépgyártás minőségi színvonalát emelő döntéseket. Nem mindig ta­pasztalható kellő gondosság a beruházások megvalósításá­ban, a műszaki és más anyagi források felhasználásában. A termelési előirányzatok közül az SZKP Központi Bi­zottsága a gabonatermelés évi átlagát a következő ötéves terv időszakára 238—243 mil­lió tonnában jelöli meg, az­zal, hogy 1990-re minden la­kosra számítva átlagosan egy tonna gabonát kell ter­melni. A hústermelésnek a következő ötéves terv végére el kell érnie a 19,5 millió tonnát, növelni kell a tej, a tojás, a gyapjú, a főzelékfé­lék, a burgonya, a cukorrépa, a gyapot és más termékek termelését is. Az állattenyész­tésről szólva a határozat hangsúlyozza: az elsődleges feladat a hústermelés növe­lése. A gabonatermesztés orszá­gos átlagát — figyelembe vé­ve a természeti adottságokat — a határozat országosan húsz mázsában jelöli meg, de a kedvező adottságú körze­tekben ennél magasabbra szabja. Szól a begyűjtés és a felvásárlás korszerűsítésének szükségességéről. Az SZKP KB plénuma Bo­risz Pasztuhovot, az SZKP KB póttagjai sorából koop­tálta a központi bizottság tagjává. Az SZKP KB kétnapos tel­jes ülése ezzel befejezte munkáját. A leszerelési fórum után Befejezte több, mint egyhónapos mun­káját az ENSZ rendkívüli leszerelési ülés­szaka. A tanácskozás vaskos dokumentum elfogadásával ért véget. Ha a rendkívüli ülésszak tanulságait, s eredményeit ma összegezni akarjuk, nehéz feladat előtt ál­lunk. A világszervezet e rendkívül fontos kér­désről első ízben rendezett ilyen vitát. Az ülésteremben kiderült: vannak országok, amelyek konkrét leszerelési javaslatokkal álltak a világ államainak képviselői elé, olyan intézkedéseket sürgetve, melyek hoz­zájárulhatnak ahhoz, hogy bolygónk elke­rülje a mindent megsemmisítő nukleáris háború pusztításait. A szocialista országok közössége azért szállt síkra az ENSZ-ben, hogy az enyhülés eddig elért eredményeit megszilárdítva végre tovább lépjen d világ, s most már olyan lépések következzenek, amelyek elvezethetnek egy nukleáris fegy­verek nélküli korhoz, amelyben megféke­zik a különböző fegyverek felhalmozását, a fegyverkereskedelmet, azt, hogy miköz­ben tízmilliók éheznek a harmadik világ országaiban, pusztító eszközökre költsék a nemzeti jövedelmek mind nagyobb hánya­dát. A Szovjetunió és a többi szocialista or­szág képviselői felszólalásaikban kifejez­ték: tudatában vannak annak a hatalmas felelősségnek, amely a béke megóvása fel­adatában rájuk hárul. Az is világos szá­munkra — s ez helyet kapott a záródoku­mentumban is —, hogy a „nemzetközi bé­ke és biztonság nem alapulhat a fegyver­felhalmozáson, sem az elrettentés bizony­talan egyensúlyán, vagy a stratégiai fö­lény doktrínáin. A valódi és tartós béke csak úgy teremthető meg, ha hatékonyan megvalósítjuk az ENSZ alapokmányában előirányzott biztonsági rendszert, nemzet­közi megegyezéssel és kölcsönös példamu­tatással gyorsan és jelentős mértékben csökkentik a fegyverzeteket és a fegyve­res erőket, ami végül is a hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett megvalósuló ál­talános és teljes leszereléshez vezet.” A New York-i tanácskozás résztvevői­nek többsége számára nyilvánvaló volt: az általános és teljes leszerelés eszméje ma még nem a közeli jövőben megvalósuló program. Többek között és elsősorban azért nem, mert a fegyver nélküli, atom­bomba nélküli világnak ma még hatalmas ellenfelei vannak. Hiszen lényegében a le­szerelés ellen beszélt az ENSZ fórumán Mondale amerikai alelnök is, akinek mon­danivalóját egyértelműen a Szovjetunió el­leni úszítás határozta meg, s hozzá csatla­kozott Peking küldötte, Huang Hua külügy­miniszter is, arra szólítva fel a népeket, hogy „ne hagyják magukat megtéveszteni a leszerelés eszméjétől”. Ezeket az akadályokat is figyelembe vet­ték hát az okmány összeállítói, amikor több olyan intézkedés megvalósítását is cé­lul tűzték, amelyeket már a közelebbi jövő­ben végre lehetne hajtani. Az okmány ter­mészetesen elsősorban a nukleáris fegyver­zetek felhalmozásának veszélyére hívja fel a figyelmet, s felszólította a két legnagyobb atomhatalmat, a Szovjetuniót és az USÁ-t, hogy mielőbb kössék meg a SALT—II. egyezményt és kezdjenek új tárgyalásokat a nukleáris leszerelésről. Az okmány természetesen kitér más fon­tos kérdésekre is. Ilyen a fegyverkereske­delem is, amely elsősorban a gazdaságilag fejletlen országokat veszélyezteti, de amely súlyos millárdokat von el a fejlettebb or­szágoktól is. Fontos kezdeményezés: hozzanak létre újabb atomfegyvermentes övezeteket, s nyilvánítsák bolygónk egyes térségeit bé­keövezetekké. Az ENSZ első rendkívüli leszerelési ülés­szakának dokumentuma kifejezi: a világ- szervezet tagországai tisztában vannak e kérdés jelentőségével, s a jövőben további hasonló tanácskozások összehívását is ter­vezik. Szükség lesz erre, hiszen „az embe­riségnek választania kell: megszünteti a fegyverkezési hjaszát és hozzálát a lesze­reléshez, vagy szembe kell néznie a meg­semmisüléssel”. A kérdést feltették. Nem vitatható, a ka­tonai enyhülés kiterjesztése, a leszerelés az egész emberiség további sorsát meghatá­rozza. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a Föld elkerülje a pusztító nukleáris világ­háborút, s végre egész bolygónk fegyver­mentes, békeövezet legyen. MIKLÓS GÁBOR „Szórványos lövöldözés” Kedd esti kommentárunk. A hírügynökségek „szórványos lövöldözést” jelen­tenek a két Jemen határáról. Háborúról nem beszél­hetünk, de kétségtelen, ho gy a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság (Dél-Jemen) és a Jemeni Arab Köz­társaság (Eszak-Jemen) közötti politikai feszültség ka­tonai jellegű incidensekbe is átcsapott. Lehet, hogy a távoli szemlélő számára a konkrét események nehezen átteki nthetök, a dolog mégis vilá­gos. Ezúttal sem arról van szó, hogy két arab ország kifejezetten helyi, kétoldalú konfliktusba keveredett volna egymással. Ami a világnak ezen a stratégiailag egyáltalán nem közömbös térségében történik, különö­sebben mély politikai ismeretek nélkül is könnyen be­illeszthető egy olyan koncepcióba, amelynek mostaná­ban gyakran tanúi vagyu nk Afrikában is, Ázsiában is. Ez a koncepció elsősorban az amerikai elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója, Brzezinski nevéhez fűző­dik. Lényege: „keményen”, tehát mind a gazdasági, mind a katonai nyomás eszközével útját kell állni vi­lágszerte a haladó erők felszabadítási mozgalmának és lehetőség szerint mindenütt erősíteni kell a konzer­vatív, nyugat-barát pozíciókat. Kísérteties pontossággal ez történik most a két Je­men körül. Annyira ez, hogy — mint az állatorvosi fő­iskola egykori híres lován —, a jelenség szinte vala­mennyi tünete jól tanulmányozható. Magyarul: a je­meni konfliktusban fellelhetők azok a gazdasági, dip­lomáciai és katonai módszerek, amelyeket manapság a progresszió erőivel a világ számos pontján szembeállí­tanak. A modell ezúttal is az, ami a közel-keleti manőve­rekre jellemző: szaúd-arábiai pénz, amerikai irányítás, reakciós arab rezsimek aktív közreműködése. A for­gatókönyv dióhéjban: június utolsó napjaiban a JNDK korábbi államfője — nyilvánvalóan a forgatókönyv külföldi szerzőivel szorosan együttműködve — puccsot kísérel meg, hogy a:z országot kiszakítsa a haladás tá­borából. Ezzel egyidőben, félreérthetetlenül provokációs cél­lal, megölik Eszak-Jemen elnökét, azonnal Dél-Jement vádolva a gyilkossággal... Utána összeül az Arab Liga, amelynek az USA és Szaúd-Arábia által támogatott blokkja a Liga történe­tében példátlan határozatokat próbál hozni a JNDK elszigetelésére. A haladó arab államok távollétében azonban az akció nem ért el teljes sikert. A következő lépés már katonai: mint Aden ben az egyik miniszter hivatalosan bejelenti, északról támadás érte a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot, amit a határvédel­mi erők visszavertek. A mozaik összeállt, a „szórványos lövöldözés” hát­tere világos. HARMAT ENDRE LAPZÁRTA BUDAPEST A Venezuelai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Carlos Andrés Perezt, a Venezuelai Köztársaság el­nökét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Zöldfoki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte Aristides Pereirat, az o rszág elnökét. (MTI) BUDAPEST Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára kedden Fejér megyébe láto­gatott. Legnagyobb híradás- technikai nagyüzemünket, az évi nyilcmilliárd forint ter­melési értéket előállító Vi­deoton gyárat kereste fel. TRIPOLI Kedden megkezdődtek Tri- poliban a csádi kormány és a nyugatbarát rezsimmel szemben fegyveres harcot folytató Csád Nemzeti Fel­szabadítási Frontja (FROLI- NAT) képviselői között az úgynevezett „megbékélési tárgyalások” amelyekre Franciaország fegyveres be­avatkozása miatt eddig nem volt lehetőség. A tárgyalásokon a két szembenálló fél mellett részt vesznek Niger, Szudán és Lí­bia magas rangú képviselői is. A jövő tanévben 375 magyar fiatal kezdi meg tanulmá­nyait a baráti szocialista országok egyetemein, főiskolá­in. Képünkön Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhe­lyettes üdvözli a fiatalokat e skütételük alkalmából. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents