Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

1978. július 4. «ÉPÚJSÁG 3 Mi újság az MSZBT-tagcsoportoknál? Üzemsarok a BHG-ben Sok új kezdeményezés Egyenletes színvonal Az MSZBT országos elnök­ségének ajánlása alapján az idén a városi-járási pártbi­zottságok illetékes munkatár­sai közvetlenül beszélgettek el az MSZBT-tagcsoportok vezetőivel és az alapszerve­zeti párttitkárokkal. A be­szélgetés célja az volt, hogy kötetlen formában és közvet­lenül tájékozódjanak a tag­csoportok tevékenységéről, megismerjék problémáikat, kérdéseikre áttételek nélkül válaszolhassanak. Tavaly a legfontosabb fel­adat a Nagy Októberi Forra­dalom méltó megünneplése volt, amit a tagcsoportok ki­tűnően oldottak meg, kérdés, hogy arról a színvonalról nem történt-e visszaesés, át tudták-e vezetni a folyama­tos és napi munkára az ak­kori lendületet, kezdeménye­ző készséget? A beszélgeté­sek bebizonyították, hogy igen. A színvonal nem csok­iként, a barátsági munka fo­lyamatos, kiegyensúlyozott. Egyre nagyobb tömegeket mozgósítanak a tagcsoportok. Együttműködés A pártalapszervezetek irá­nyító munkája javul. A fel­adatmeghatározásból éppúgy kiveszik a részüket, mint a tömegszervezetek tevékenysé­gének összehangolásából. Minden szinten felesleges, hogy több szerv és szervezet ugyanazt a rendezvényt egy­mástól függetlenül szervez­ze. Célszerűbb jó előre meg­teremteni az összhangot. Könnyebb a propaganda- munka, javul a rendezvények látogatottsága. Éppen a Tolna megyében tartott ülésen foglalt állást az országos elnökség is eb­ben a kérdésben. Javasolták, hogy a járási-városi pártbi­zottságok agitációs és propa­ganda bizottságai mellett hoz­zanak létre MSZBT-munka- bizottságokat. A paksi már meg is alakult. A Központi Bizottság tit­kársága június 5-én tárgyal­ta meg előző határozata vég­rehajtásának tapasztalatait és döntött az MSZBT tevékeny­ségének fejlesztéséről. Ebben a határozatban szerepel, hogy „a tömegszervezetek és tö­megmozgalmak, a társadalmi szervek érjék el, hogy szer­vezeteik tevékenyebben ve­gyenek részt a tagcsoportok munkájában. Nagyobb átfo­gó akciók, jubileumi év­fordulók alkalmával hozza­nak létre koordinációs bizott­ságot, a munka hatékonysá­gának javítására”. Kezdeményezések A bizottság segítségével az is elérhető, hogy a tagcso­portok jobban kapcsolódja­nak az MSZBT országos El­nökségének programjához. Természetesen az egészet minden tagcsoport nem való­síthatja meg, éppen a mun­kájuk egyik erőssége, hogy helyzetüket, működési terü­letüknek megfelelően in­kább megtalálják a tagcso­portok fő tevékenységi terü­letüket és a leghatékonyabb módszereket. A Bonyhádi Cipőgyár és a Simontornyai Bőrgyár szer­ződés keretében keresi az együttműködést a barátsági munkában éppúgy, mint a szocialista brigádok mozgósí-. tásában. Mindezt nem a ter­melőmunkától elszakadva, hanem a szovjet export fe­letti — határidőre és minő­ségre vonatkozó — védnök­ségen keresztül. Nem egy tagcsoport ható­köre jóval túl terjed a mű­ködési területén és kisugár­zik a lakóterületre is. Főkép­pen a Szovjetunióval kapcso­latos ismeretek bővítésében van előrelépés. Űj módszer­nek számít az amatőr felvé­telek, diák, emléktárgyak felhasználása. M^^ezt az te­szi lehetővé, hogy egyre töb­ben juthatnak el megyénk­ből is a Szovjetunióba. A tagcsoportok kívánsága teljesül az idén. Mód nyílik MSZBT-út szervezésére. A tagcsoportok aktivistái csalá­dostul utazhatnak. A tervek szerint a Szovjetunióban SZMBT-tagcsoporttal is ta­lálkoznak. Filmlista Az MSZBT-központ film­jeit, propaganda anyagait ál­talában jól használják a tag­csoportok, de még nem mind­egyik. Ahol viszont évek óta foglalkoznak filmkölcsönzés­sel, mint például a tamási gimnáziumban, úgy érzik, hogy kevés az anyag. Több­re lenne szükség. Jó visszhangja volt a Bá­lán rendezett filmnapok­nak. A Moziüzemi Vállalat MSZBT-tagcsoportja már összeállított egy filmlistát a tagcsoportok számára, a köl­csönözhető szovjet filmekről. Az iskolai csoportok jól élnek a barátsági munka esz­közeivel á világnézeti neve­lésben és az orosz nyelvokta­tásban, iskolában és iskolán kívül egyaránt. Az MSZMP KB Titkársága és az Országos Elnökség egyaránt szorgal­mazza további iskolai tag­csoportok létrehozását annak érdekében, hogy minél több fiatal kapcsolódjék a barát­sági munkába. Ugyanezen okból kell javítani az együtt­működést a KlSZ-alapszer- vezetek és a tagcsoportok között. Népszerűek a vetélkedők, sok kezdeményezés tapasztal­ható ezen a téren is. A tag­csoportok régóta szeretnék, ha felnőttek számára lenne évenként, egy megyei szintig felmenő rendszerű vetélkedő, ahol a középiskolásokhoz hasonlóan ők is megmutat­hatnák, hogy mit tudnak a Szovjetunióról. Ennek az az előnye is meglenne, hogy a vetélkedők száma csökken, színvonaluk pedig emelkedik. A tervek szerint az SZMBT lapja, a Fáklya cikkei alap­ján írják ki a versenyt. Az idén a tagcsoportok számára, majd ennek tapasztalatait felhasználva, jövőre megyei szinten is. A kérdések össze­állítását és a verseny lebo­nyolítását a lap vállalja. IHÁROSI Úttörő mezőgazdászok Az úttörő mezőgazdászok VII. országos vetélkedőjét az idén július 3—9-ig rendezik meg a lengyel; szakmunkás- képző intézetben. Az ország valamennyi megyéjéből és Budapestről tegnap érkezték meg Lengyelbe a három tagú csapatok amelyek megyéjük, illetve a főváros ifjú mező­gazdászait képviselik az or. szágos versenyen. A pajtásokat a szakmun­kásképző iskola kollégiumá­ban helyezték el. Tegnap este rendezték a verseny ünnepé­lyes megnyitóját, majd esti tábortűzzel köszöntötték egy­mást az ország minden pont­járól érkezett pajtások. Ma délelőtt tartják a vetélkedő műszaki, gyakorlati részét. Délután akadályversenyen vesznek részt, majd este a ki­állítások alapján a versenyző csapatok bemutatják megyé­Lengyelben jük mezőgazdaságát, népraj­zát, népdalait. Szerdán az úttörő mezőgaz­dászok a bátai termelőszövet­kezetbe látogatnak, ahol tájé. kozódnak a termelőszövetke­zet életéről, munkájáról, gaz­dasági eredményeiről. Dél­után a Szekszárdi Állam; Gazdaság sertéstelepét, a de- csi népművészeti házat, vala­mint a szekszárdi úttörőházat tekintik meg. Lakásépítés Szekszárdon Három harminclakásos ház alapozását kezdték meg a TOTÉV dolgozói Szekszárdon, a baktai lakótelepen Fotó: KZ. Visszhang A Tolna megyei Népújság­ban megjelent „Mikor nyílik a malterosláda-virág?” című cikkükkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A Gróf Pál utcai építkezé­sek 1977-ben kezdődtek meg, a befejezési határidő előrelát­hatólag 1979—80. A lakóhá­zak közvetlen környékére a kertészeti terveket a Szegedi Tervező Vállalat 1978. évben leszállította, ugyancsak a Szekszárd—Paks; Vízitársulat ez évben szintén leszállította az egész területre — Bencze Ferenc utca, Wesselényi és a Vasvári utca által határolt terület — a parkosítási kivite­li terveket. A kerítéssel lehatárolt épí­tési terület, ahol addig nem lehet parképítés; munkákat végezni, amíg az építők el nem vonulnak. Az építkezés befejezése után tudnak csak hozzákezdeni a kiviteli ter­vek alapján a parképítési munkákhoz. A Tolna megyei Állami Építőipar; Vállalat 1980. szeptember 1-ig 312 ezer fo­rint közterület-foglalási díjat fizet, a munkaterületen kívü­li közterület használatáért, és vállalta az építkezés befejezé­se után egy sportpálya terv­szinti megépítését társadal­mi munkában. A Tolna megye; Tanácsi Építő- és Szerelőipari Válla­lat szintén vállalta az általuk igénybevett terület rendezé­sét. A vállalattal a városi ta­nács szocialista szerződést kö­tött a tekintetben, hogy a mélyépítési munkákhoz térí­tésmentesen biztosít felvonu­lási területet. Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága DR. NEDŰK PÄL tanácselnök 1 ................................ ...... ....... ........... A BHG-ben próbaüzemei a nyomtatott áramkörű alap­lapokat gyártó üzem. Évente hatezer négyzetméter kor­szerű áramköri alaplapot gyártanak majd. A képen: Sár­közi János programozó. (MTI-fotó - Hadas János felvétele — KS> Tájékozottság Lényeges kérdésekről bajosan állíthatja nálunk bárki: nem tudok róla. Hiszen párt- és állami határo­zatok gondoskodnak arról, hogy mindenki, minden szinten megkapja azt a tájékoztatást, amelyre szüksé­ge van, nemcsak a munkája jó elvégzéséhez, hanem az általános gazdasági, politikai tájékozódáshoz is. Persze, nem tökéletes a tájékoztatásunk. S akadnak még, akik szándékosan befogják a fülüket, vagy azt vallják: amiről nem beszélünk, az nincs. A tájékoztatás kötelessége azonban kapcsolódik a tájékozódás felelősségéhez. Az utasítások módszerének elvetése egyúttal feladattá és kötelességgé teszi az ál­landó és folyamatos tájékozódást, hiszen akinek nin­csenek naprakész, friss és megbízható értesülései, nem foglalhat állást, nem dönthet önállóan. A folyamatos, egymást kiegészítő tájékoztatás és tájékozódás kötelességének teljesítéséből példamutató­an veszik ki részüket vezetőink. Szinte naponta kap­juk a híreket arról, hogy a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a miniszterek és államtit­károk melyik megyébe, városba, üzembe vagy intéz­ménybe látogattak. A hírekből azt is megtudjuk, hogy a látogatók elbeszélgetnek a dolgozókkal* brigádveze­tőkkel, meghallgatják a párt- és állami tisztségviselők beszámolóit. Utána pedig aktívaértekezleteken, üzemi gyűléseken, vagy más fórumokon tájékoztatót tarta­nak. A látogatásokról szóló beszámolók az érintett me­gyei, üzemi lapokban bővebbek, a központi sajtóban, a rádióban, tévében rövidebbek. Terjedelmüktől függet­lenül azonban azt bizonyítják, hogy ezek a látogatások nem formális protokoll jellegűek, hanem a nagyon alapos, lényegbevágó tájékozódás, és a tájékoztatás rendszeres, lelkiismeretesen fölhasznált és örömmel, megelégedéssel fogadott eszközei. Ezt ország-világ el- lenőrizhette-tapasztalhatta legutóbb Kádár János deb­receni látogatása alkalmából. A debreceni látogatásból — a többi látogatáshoz hasonlóan — újból megbizonyosodhatott mindenki ar­ról, hogy vezetőink türelemmel, figyelemmel, őszinte érdeklődéssel hallgatnak meg mindenkit, s ugyancsak őszintén, nyíltan, felelősen tájékoztatnak. Ez nem is lehet nálunk másként. Felelős vezető — a párt első titkárától a művezetőig — nem dolgozhat jól, ha nem ismeri alaposan a rábízott területet — és ehhez szüntelenül tájékozódnia kell, mindenről tudnia kell. Ugyanakkor semmiféle poszton, még az automata gép kezelője sem dolgozhat jól, ha nem tájékoztatják kielégítőn, nemcsak a rábízott feladatokról, hanem ar­ról a kisebb-nagyobb területről is, amelynek nélkülöz­hetetlen része az ő munkája, az ő személye is. Ma, a szocialista demokrácia szélesítésére és haté­konyságának növelésére törekedve, különösen fontos a tájékoztatás és a tájékozódás. Demokrácia nincs őszin­te és nyílt tájékoztatás nélkül. A demokratikus jogo­kat viszont nem gyakorolhatja tájékozatlan ember: akinek nincsenek kielégítő információi, nehezen ejthet érdemleges szót bármilyen kérdésben. Nem követelhetjük meg mindenkitől persze, hogy tudós értője legyen a legbonyolultabb társadalmi-gaz­dasági, politikai kérdéseknek is. Alapvető tájékozott­ságra azonban mindenkinek szüksége van. A látogatások sorában Debrecen is bizonyította: teljesen őszinték, nyíltak vagyunk, mert nincs titkolni, rejtegetni, elhallgatni valónk, nincsenek leplezett cél- s jaink. Hiszen a céljainkat a dolgozó néppel folyamato­san szót értve, az egyes embereket és szószólóikat meg­hallgatva, a milliók vágyai és törekvései alapján tűz­zük ki, leheßs^geinket és képességeinket okosan szám­ba véve. HOMORÓDI JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents