Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

Q Képújság % 1978. július 30. Az üveg mesterei Csehországban igen régi hagyományai vannak az üvegművességnek. Az üveg művészeit Prágában az Iparművészeti Főiskolában képezik. A tanszék, ahol az üveggyárak jövendő tervezői tanulnak, Stanis­lav Libensky professzor vezetése alatt áll. A pro­fesszor, akinek művei a világ számos országában hirdetik a csehszlovák üvegművesség hírnevét, igyekszik átadni tudásának legjavát tanítványainak. Képünkön: Libensky pro­fesszor tanítványainak munkáit értékeli. KGST-EGK A párbeszéd gyümölcsözőnek ígérkezik M: m m m m -W % Irta : lValarlJ Begíaew legutóbbi időkig a Köl­csönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Kö. zösség hivatalos képviselői meglehetősen tartózkodóan nyilatkoztak e két szervezet kapcsolatainak eredményei­ből. Még a tavaly szeptembe­ri, miniszteri szintű találko­zóról kiadott közlemény is csupán azt állapította meg, hogy a két fél „jobban meg­ismerhette egymás álláspont­ját”'. Úgy látszik, hogy most változik a helyzet, és a má­jus végén Moszkvában tar­tott széles körű eszmecsere jelentős mértékben elősegí­tette ezt Wilhelm Hafer- kampnak, az Európai Közös­ségek Bizottsága alelnökének. a legutóbbi találkozón részt vett EGK-küldöttség vezető­jének szavai szerint a lezaj­lott tárgyalások a két nem­zetközi gazdasági szervezet közti kapcsolatok visszafor­díthatatlan normalizálódási folyamatának kezdetét jelen, tik. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, az Izvesztyija című szovjet kormánylap számára adott interjújában a maga részéről, úgy ele­mezte ezt a találkozót, mint fontos szakaszt a kapcsola­tok normalizálásának útján, s megállapította, hogy ez jó légkörben folyt le. Tehát a KGST kezdemé­nyezésére néhány évvel ez­előtt megkezdődött párbe­szédnek bizonyos esélyei vannak a sikerre. Ez minde­nekelőtt azt jelenti, hogy az objektiv szükségszerűség fe­lülkerekedik a Közösség azon személyiségeinek tö­rekvésein, akik tüntetőén el­fordultak a Kelettől, mivel úgy vélik, hogy a vele való gazdasági kapcsolatok min­dig korlátozott és másodren­dű szerepet játszanak majd az EGK-országok számára. Az efféle vélemények té- vessége már a hatvanas évek közepén sokak számára, nyil­vánvaló volt: jelenleg pedig egyszerűen képtelenségnek látszanak. alóban nehezen kép­zelhető el, hogy olyan országok két csoport­ja, amelyekre összesen a világ ipari termelésének mintegy a fele jut és ame­lyek ráadásul majdnem mind ugyanazon a kontinensen vannak, sokáig semmibe ve­heti egymás döntő fontossá­gú gazdasági érdekeit. A két szervezethez tartozó államok kétoldalú együttműködésének gyors fejlődése szemléltető­en megmutatta ennek az ér­dekeltségnek a fokút. Azon akadályok ellenére, amelye­ket a Közös Piac által beve­zetett kereskedelmi korláto­zások rendszere emelt és emel az együttműködés elé, a Nyugaton a KGST és az EGK közötti forgalom jel­lemzésére használt mutató kivételesen dinamikusan nö­vekszik. Az Európai Közös­ségek Bizottságához közel ál­ló Europolitique című szem­le a következő adatokat köz­li erről: 1973-ban a forga­lom 12,2 milliárd európai el­számolási egység volt, 1976- ban pedig már 21 milliárd, így a forgalom növekedési üteme körülbelül másfélsze. rese a világkereskedelem egésze növekedési ütemének. És, jegyezzük meg, voltakép­pen lényegében szerződés nélküli kereskedelemről van szó, amennyiben 1975 óta az EGK-tagországok által ko­rábban megkötött valameny- nyi kereskedelmi egyezmény felmondottnak számít. De éppen a kereskedelem terén van az a botránykő, amelyet így vagy amúgy el kell távolítani vagy meg kell kerülni, ha már a két fél ki­fejezte azt a szilárd elhatá­rozását, hogy meggyorsítja a közöttük kötendő egyez­mény előkészítésére irányuló munkát. A KGST úgy véli, az ilyen egyezményben okvetle­nül vissza kell tükröződniük a kereskedelmi-gazdasági együttműködés feltételeinek megjavításával összefüggő kérdéseknek. zek a feltételek való­an jelentősen rosszab­bodtak, miután az EGK-országok a hetve­nes évek elején áttértek az úgynevezett egységes keres­kedelempolitikára. Számos kelet-európai ország elveszí­tette mezőgazdasági termé­keinek fontos felvevőpiacait, sok ipari termék eladása is megnehezült. A gazdasági válság körülményei között megerősödtek a protekcionis­ta irányzatok. A. Közösség, ezeket követve, néha olyan intézkedéseket tesz, amelyek szinte szándékosan arra irá­nyulnak, hogy felborítsák a helsinki megállapodások „második kosarát”. Nem meglepő például az az éles reagálás, amelyet egyes eu­rópai KGST-tagállamokban keltett az a nemrég elfoga­dott határozat, amely szerint a Közös Piac korlátozza az acélvásárlásokat. A Svet Hospodárstvi című csehszlo­vák hetilap akkor azt írta, hogy „a szocialista országok­ból származó áruk importjá­val szembeni védősorompók megerősítésével” van dol­gunk, és az EGK éppen ilyen módon hozza létre azt a de­ficitet a Nyugattal folytatott kereskedelemben, amelyre ez utóbbinak személyiségei az­után úgy hivatkoznak, mint a KGST-országok „gazdasá­gi gyengeségének” bizonyíté­kára. jip™[ Közös Piac befolyásos ÉjÉpJ köreinek arra az állan- ;||Ep| dó törekvésére is rá ^assisi kell mutatni, hogy a KGST-országokkal való kap­csolatokban a „kilenc egy el­len” elvét alkalmazzák. „Az EGK — közölte nemrég Brüsszelből az AFP tudósí­tója — tárgyalásokat szeret­ne folytatni külön kereske­delmi egyezmények kötésé­ről a Szovjetunióval, Romá­niával, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Bulgáriá­val, Magyarországgal és az NDK-val.” Az ilyesféle szán­dékok azonban egyáltalán nem keltenek lelkesedést, mindenekelőtt éppen a ke­let-európai kis országokban. „Az ilyesféle tárgyalásokon — mutatott rá az Ikonome- cseszkj Zsivot című bolgár hetilap — a Szovjetunió ki­vételével egyik szocialista ország sem tud egyenlő part­nerként fellépni, tekintettel a két fél gazdasági potenci­áljában mutatkozó nagy kü­lönbségre. Azonkívül a ki­lenc egy ellen elv elfogadása ösztönözné a Közös Piac szerveinek azt a törekvését, hogy differenciált politikát folytassanak az egyes szocia­lista országokkal szemben, s azon próbálkozások megerő­södésére vezetne az EGK ré­széről, hogy nézeteltéréseket szítson közöttük.” Ezek a problémák és né­hány más megoldatlan prob­léma, nyilvánvalóan feljogo­sítanak arra, hogy a KGST és az EGK képviselőinek ta­lálkozóin folytatott nehéz, bár őszinte vitákról beszél­jünk. ■ gyúttal az optimista prognózisok eléggé szi- PfcpS laró talajra épülnek. Isiásiii Ez megnyilvánul ab­ban, hogy a két fél megegye­ző javaslatokat terjesztett elő az információk és véle­mények cseréjéről olyan te­rületeken, mint a gazdasági prognóziskészítés, a statisz­tika, a környezetvédelem, a szabványosítás. Megnyilvá­nul ez abban az általuk kife­jezett kívánságban, hogy olyan kapcsolatokat hozza­nak létre, amelyek megköny. nyítik a kölcsönös megismer­kedést a két szervezet tevé­kenységével, megszervezzék a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekre vo­natkozó okmányok eljuttatá­sát egymáshoz. Végül meg­nyilvánul abban, hogy az EGK köreiben mindinkább megértik annak fontosságát, hogy a keleti partnerrel nor­mális, tárgyszerű kapcsolato­kat kell teremteni. Hiszen az EKG már 1975-ben jelentő­sen nagyobb összegű árut ex­portált a KGST-országokba, mint az Egyesült Államokba (11 039, illetve 8696 millió európai elszámolási egysé­get). Ez egymaga lehetővé teszi azt a feltevést, hogy a Közösségben aligha akadnak olyan politikusok, akik képe­sek komolyan semmibe ven­ni ilyen piacot. Ráadásul en­nek a piacnak a felvevőké­pessége távolról sem merült ki, stabilitása pedig közis­mert. És, bármit mondjanak is ott, az EGK-országokban lévő jelenlegi súlyos foglal­koztatottsági helyzet mellett a keleti megrendelések által biztosított sok millió munka­helyet sem lehet kihagyni a számításból (csupán az NSZK-ban ezek a megrende­lések, különböző számítások szerint, 300—500 000 ember munkáját garantálják.) ^ r, KGST és az EGK kö. síÉM zötti egyezmény ezen a téren még sokkal foteia szélesebb távlatokat nyitna, és lényegesen hozzá­járulna az enyhülés materia- lizálódásúhoz, amiről, melles­leg szólva, Wilhelm Hafer­kamp is beszélt Moszkvában. (APN—MTI) Ez az óriás kerekes exkavátor a közép-lengyelországi szénmedence egyik kül­színi fejtésén dolgozik. -A jelenlegi ötéves tervidőszakban az itt található szén- vagyonra összesen 360 me gawatt teljesítményű hőerőművet építenek. RÉZ Magyarok Uszty-llimszkben A réz nélkül nehezen kép­zelhető el a jó minőségű elektromos ipari és háztar­tási gépek gyártása. A kivá­lóan áramvezető és könnyen megmunkálható réz ez idáig nem talált helyettesítőt. Nem csoda hát, hogy a londoni tőzsdén egy tonna réz értéke több mint 630 font sterlinget ért el legutóbb. Lengyelország, amely nagy mennyiségű anyag és nyers­anyagimportra kényszerül, kénytelen kihasználni saját nyersanyagvagyonát. Éppen ezért a lengyel tudomány egyik témája: a réz és ötvö­zetei optimális felhasználá­sának és termésfejlesztésé­nek leggazdaságosabb mód­szerei. Az építkezésen dolgozik a háromszáz tagú Kun Béla ifjú­sági brigád is. A magyar fiatalok közül százötvenen szer­ződésük meghosszabbításával még egy évig, 1979. szeptem­ber 1-ig Uszty-llimszkben maradnak. Az Angara-parti gyárból Magyarország évente harminckilencezer tonna, a papírgyártáshoz nélkülözhetetlen cellulózt kap. A képen: az épülő cellulózkombinát. Paneles módszerekkel - változatosan A Német Demokratikus Köztársaság szociálpolitikai programja előírja, hogy 1990-ig meg kell oldani az országban a lakáskérdést. Ez a nagy cél csak úgy érhető el, ha az eddiginél is na­gyobb mértékben alkalmaz­zák a nagyelemes építésmó­dot. Az építők a mennyiség mellett a minőségre is ügyel­nek : változatos, lakályos, tetszetős utca- és városképet alakítanak ki e panelek fel- használásával. A 3x6 méter nagyságú fal­és tetőelemek összeszerelése tűnik a leggazdaságosabb­nak. A házgyárak évi telje­sítménye jelenleg 70 700 la­káshoz szükséges panel, de a következő években már több mint 110 000 lakás összesze­relését teszik lehetővé. A mo­dern lakónegyedek egyik­másikában gyakran van pa­nasz az egyhangúságra, pe­dig a változatosságra itt is van mód! Példa erre — töb­bek között — a rostocki vá­rosépítők munkája. Az üzle­tek, vendéglátóipari helyisé­gek megfelelő elhelyezése ér­dekében Rostock-Eversha- genben betonlábakkal úgy megemelték az e célra szol­gáló alsó szinteket, a 2,8 mé­ter helyett több mint három méter lett a belmagasság, és bulvárszerű, tetszetős üzlet­sorokat alakítottak ki. Érde­kes > sarokmegoldásokat is alkalmaztak. Az új blokk sarkán pavilonszerű, egy­szintes építmény töri meg az egyhangúságot. Ennek húsz­féle változatát variálják. Itt éttermek, ifjúsági klubok, gyógyszertárak, stb. kaphat­nak helyet. Nem egyhangúak a hom­lokzatok sem Rostock új la­kónegyedeiben. Már azzal is meglepő hatást érnek el, hogy a trapéz alakú erkély­falazatot 180 fokkal „eltol­ják”, a korábban egyhangú nagy felület szinte hullámza- ni látszik. Igen szép homlok­zatmegoldásokat hoz a szí­nes mozaikmotívumok mű­vészi alkalmazása. Óriás exkauator

Next

/
Thumbnails
Contents