Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXVIII. évfolyam, 178. szám

AHA: 1,— Ft

ui», juiius ju., vasarnap

Az újítók sorsa

Szaljut-6

Több mint

Rögtön ellentmondva magunknak: az újítóknak nincsen azonos, minden jellemzőben egyforma sorsa. Van hely, ahol élvezik a társak, s a vezetők segítő támogatását, elgondolásaik rövid utat bejárva gyorsan megvalósulnak, megbecsülésüket nemcsak a törvényesen előírt javadalmazás, hanem a kiváló újító jelvény bronz-, ezüst-, arany fokozata is bizonyítja. Igaz, az sem ritkaság, hogy örökös vita, veszekedés az osztályrészük, értetlenséggel, irigységgel, kényelmességei kell megküzdeniük, s e küzdelemben gyakori a kudarc.

Valahol itt a sorok végtelenségében, véletlen- szerűségében rejlik a baj, hiányzik az a — jogi szabályokból, gyakorlati módszerekből, vezetési stílusból gyúrt — közeg, melyben kedvező terepen haladhat a társadalmilag hasznos elgondolások útja. A hangsúly ugyanis azon van, hogy amit az újító csinál — s nem kevésbé az alkotók másik csa- portja, a feltalálóké —, az a társadalomnak hasznos, mert legtöbbször szükséges; új lehetőségeket tárnak fel, többletforrásokat teremtenek a fejlődéshez azok, akik nem békülnek meg a már meglévővel, helyette még jobbat, célszerűbbet keresnek.

Különféle módszerekkel végzett számítások egyaránt azt bizonyították, hogy az újítások és találmányok közvetlen és közvetett haszna éléri a nemzeti jövedelem három-négy százalékát. Fogalmazhatunk úgy is, hogy megtermelik az oktatási célú kiadások fedezetét, hiszen tavaly e testület használta fel a nemzeti jövedelem négy százalékát. Hiba lenne persze csupán a mérhető anyagiakban látni az újítómozgalom fontosságát, a találmányok jelentőségét. A forintok mellett legalábbis egy sorban, ha nem előbbre áll az erkölcsi, tudati haszon, Amibe az újat akaró ember nyújtotta példaadást éppúgy beleértjük, mint a szemlélet- és gondolkodásmód formálását, annak bizonyítását, szocialista társadalmunk tág teret nyit az alkotó kedvnek, a kezdeményezéseknek.

kétórás űrséta

2 óra és öt perc a nyílt világűrben — ez Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivancsenkov szombat reggeli űrsétájának ideje. A Szal- jut—6 tudományos űrállomáson 44. napja dolgozó űrhajósok sikeresen hajtották végre a nem minden izgalomtól mentes új fontos kísérletet: kiléptek a kozmoszba és elvégezték az űrállomás egyes külső berendezéseinek ellenőrzését és részleges cseréjét.

Az űrséta óramű pontossággal. a földi irányító központtal tartott legszorosabb kapcsolat és ellenőrzés mellett ment végbe. Az űrhajósok felöltötték magukra a jól ismert szkafandert. Légtelenítették a világűrbe történő kilépésre szolgáló zsilipkamrát és moszkvai idő szerint reggel hét órakor kinyitották az űrállomás ajtaját. Elsőként Ivancsenkov lépett ki a világűrbe és Kovaljonok segítségével ellenőrizte az űrállomás külső berendezéseit és néhányat közülük. Köztük a meteorok tanulmányozására szolgáló tudományos berendezést, amely a többihez hasonlóan II hónapja, a Szaljut felbocsátása óta szüntelenül működött.

— örülünk, hogy egyidejűleg mindketten kiléphettünk a kozmoszba. A nyílt világűrben nehezebb, de érdekesebb a munka — mondotta Ivancsenkov a földi irányító központnak, ahol a kozmovíziós közvetítés révén nemcsak hallották, de látták is a „fotonok” minden „lépését”.

Kovaljonok és ivancsenkov 2 óra és öt perces űrsétája és karbantartó munkája végeztével visszatért az űrállomásra, ismét hermetikusan bezárták a zsilipkamra -nyílásait, újra földi légnyomást teremtettek, majd levetették az űrruhát és visszatértek az űrállomás kajütjébe. Közérzetük kifogástalan.

Mai számunkból

A„MAGYAROS VENDÉGLÁTÁSÉRT” VERSENYÉRTÉKELÉS (3. old.)

AMORÁLIS A KÖZLEKEDÉSI MORAL (4. old.)

A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ NEGYEDSZÁZADA

(11. old.)

SZÁRAZDOKK

hajóöriAsoknak

(12. old.)

A GEMENCI NAGYDlJ UTÁN (13. old.)

KERESZTREJTVÉNY (14. old.)

___ÍZ___I

V

I. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL

(3. old.)

KGST—EGK

(8. old.)

PANELES MÓDSZEREKKEL — VÁLTOZATOSAN (8. old.)

KÉPEK AZ NDK-BÓL (9. old.)

KULTÚRA HELYBŐL, VAGY „IMPORTBÓL”?

HÉT A NAPON (4. old.)

PROGRAMOZOTT

ÄRAMHASZNÄLAT

(5. old.)

ANNABÁL ’78. (7. old.)

Benne élünk - bennünk él

Ez a bizonyítás, sajnos, ma még nem zavartalan, sőt, útja, módja, s nem kevésbé gyakorlata, ellentmondásokkal, akadályokkal teli. Köznapi szavakkal így summázhatjuk annak a vizsgálatnak az eredményét, melyet — országosan — a népi ellenőrzés hajtott végre, s amely gondolkoztató, némely tekintetben lehangoló tények, tapasztalatok összefoglalásával járt.

Tömören sorolva okok és okozatok bonyolult szövevényét: az érvényben lévő újítási rendelet — ami egy korábbit fölváltva sem bizonyult célszerűnek —, s az ahhoz kapcsolódó pénzügyi utasítások nem teremtenek kedvező, ösztönző környezetet az újítási tevékenységhez, nem teszik kellően érdekeltté a termelőhelyeket a javaslatok mielőbbi hasznosításában. Azután: rengeteg félreértés, félremagyarázás lelhető az ún. munkaköri kötelesség, s az azon túllevő feladatok elbírálásánál, a beruházási újításoknál, a tervező- és kutatóintézetek dolgozóinak ilyesfajta teljesítményeinél. Továbbá: rendkívül vontatott a munkavédelmet szolgáló, legtöbbször ún. eszmei díjú újítások elfogadása és bevezetése, de általában lassú a szakvéleményeztetés, a végleges döntés. Gyakran közrejátszanak abban a presztízsszempontok, s a kísérletekben, az üzemszerű alkalmazásban legtöbbször semmiféle érdekeltsége nincsen azoknak, akik valójában többlet- munkát vesznek a vállukra, hiszen elsődleges feladatuk a már folyó termelés irányítása.

Mindössze csipegettünk az okok, okozatok kuszán egymásba fonódó bokrainak terméséből, de rámondhatjuk nyugodt lelkiismerettel, ennyi is éppen elég ahhoz, hogy — nyugtalanok legyünk. Mert hiszen veszik az, aminek nem kellene veszendőbe mennie, amit emberek reménykedve az újdonság vonzóerejében bízva találtak ki, teremtettek meg. Az újitók sorsa lényegében annak tükre — a gyakran mostoha sors —, milyen könnyedén, már-már nemtörődöm módra bánunk közös kincseinkkel, s azokból is az egyik legnagyobbal, szellemi értékeinkkel.

MÉSZÁROS OTTÓ

Bátán, az alszegi református templom tornya — vállán gólyafészek — még ma is olyan tájra néz, amilyen egykor az egész Sárköz lehetett: vizek, erdők, rétek, váltogatták egymást. A táj nagy része mára átalakult, és átalakulnak a falvak, az em berek. Am semmi sem úgy, hogy mellette valamilyen formában ne lenne ott a régi. Képriportunk az 5. oldalon.