Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-29 / 177. szám
A "KÉPÚJSÁG 1978. július 29. A mai Bogyiszló a törökök után alakult ki. Korábban is volt itt település. Már az 1200-as években szerepel térképeken Dalocsa néven. Bogyiszló félszigeten épült, a Duna—Tisza közéhez tartozott 1852-ig, a Duna szabályozásáig. 1931-től Tolna megyei község. Közigazgatásilag a szekszárdi járáshoz, a katolikusok egyházmegyeileg a kalocsai érsekhez tartoznak. A községben mintegy 900 lakóházat tartanak nyilván, amelyben az 1976-os statisztikai adatok szerint 2605 ember él. Amit ma bogyiszlói paprikaként ismerünk — nem bogyiszlói. A bogyiszlói paprika fehér, vastag húsú, kúpos és enyhén csípős volt. Nemesítő- je ismeretlen. Bizonyára a bogyiszlói paprikatermelők nemesítették ki szelekció útján. Olyan fajtát kerestek és találtak, amely jól bírja a szállítást. Szükség volt egy ilyen típusú paprikára, mert a pesti piacokra szállították. A paprikászsákokon, batyukon lehetett ülni, aludni és ez a fajta nem sínylette meg, ha néhány napig ide-oda „utazott”. Húsz évvel ezelőtt még sokan termelték a bogyiszlói fajtát. Akkor még naponta negyven-ötven lovas kocsi is elment paprikával Bogyiszló- ról a szekszárdi piacra. Sok volt akkor - még az „ejtőernyős asszony” is. (A hátukon cipelt batyujukról nevezték el őket így). A batyuban természetesen- paprika volt. Örökös vita a buszokon e batyuk miatt. Utoljára a pécsi kertészeti világkiállításon nyert díjat a bogyiszlói termelőszövetkezet a bogyiszlói' paprikával. Ma már a termelőszövetkezet sem termeli. Leromlott a fajta. Két évvel ezelőtt a keszthelyi kutatóintézettől jártak Bogyiszlón, hogy tovább-, nemesítéshez magot gyűjtsenek. Mindössze öt-hat kiló valódi bogyiszlói paprikát sikerült összeszedni. A bogyiszlói paprika nagyüzemi termesztésre alkalmatlan volt, a kisüzemekben is leromlott a mag, ma már inkább a bogyiszlóihoz hasonló magot: az újmajori é^ a szentesi almapaprikát vásárolják és termesztik. Fűszerpaprika termesztésével mind a termelőszövetkezetben, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban foglalkoznak. Az 1938-ban épült — akkor nagyon korszerűnek számító paprikamalomban — tizenkét kőpár őrölte a paprikát — ma üvegzáró lapokat készítenek. A fűszerpaprikát a Paksi Konzervgyár bogyiszlói telepén veszik át a termelőktől. Faddon dolgozzák fel féltermékké, Kalocsán őrlik meg és kalocsai paprikaként kerül forgalomba. A bogyiszlói paprikát soha nem ismerték el önálló fajtaként, mégis nagydíjat kapott a világkiállításon és névtelenül múlt ki, bár tovább él az újmajori és a szentesi fajtában. Röviden Sokáig gondolkodnak, vi tatkoznak a bogyiszlóiak, de amint döntöttek, gyorsan cselekszenek. Példa erre a községháza, vagy ahogy sokan nevezték és nevezik ma is, a faluház esete. 1894-től 1909-ig folyt a vita: hova, hogyan, milyen épületet emeljenek. 1909- ben végre eldőlt a vita és akkor két év alatt felépült a községháza, amelyben helyet kapott az orvosi rendelő is. * Hozzánőttek a bogyiszlóiak a vízhez. Nem is csoda, hisz 1938-ig csak csónakkal hagyhatták el a községet. Akkor épült meg a híd, amelyen ma is közlekednek. * Bogyiszlón negyven egyéni gazda és negyven két- laki gazdálkodik összesen 370 hektár földön. Amit lehet, ők is gépesítenek. Nem a régi módon gazdálkodnak már ők sem. Kihasználják a nagyüzem teremtette lehetőségeket. Minden évben a környező termelőszövetkezetek kombájnjai aratják le az egyéniek és a két- lakiak árpáját, búzáját, természetesen bérmunkában. A községben nagy az állat- tenyésztési kedv. Mintegy ezer sertés van a háztáji és a kistermelők óljaiban, ösz- szesen 886 szarvasmarhát tartanak nyilván. Sokan kértek anyakocát is. Ezekre viszont panaszkodnak: kisebesednek, másodszorra nem fognak, keMár nem egyke Bogyiszlón valamikor az egyke dívott. Ma mar inkább a két-három gyerek jellemzi a családokat. Háromnál több gyerek viszont csak egy családban van. Az itt élő cigánycsaládok a gyerekek számában is igazodtak a községben kialakult szokáshoz. A cigány lakosság száma 1970-ben 340 volt, 1977 december végén mindössze huszonöttel több. A felmérések szerint a cigánycsaládoknál átlagban 1,6 gyerek van. A község a szaporodás következtében kinőtte az iskolát. Párhuzamos osztályokat kell indítani. Ilyen még nem volt Bogyiszlón. vés a szaporulat. Szerintük: jobban ki kellene válogatni, mert így csak a takarmány fogy. Szaporodik a juhállomány a faluban. Ma már ezer van belőlük. — Jó pénz van bennük! — indokolták. A községben egyre több a társadalmi esküvő és névadó. Az elmúlt évben tizenegy társadalmi esküvőt és öt névadó ünnepséget tartottak a faluban. Társadalmi temetés még egy sem volt. A MEGYE KÉPVISELETÉBEN A népviseletet már csak a tánccsoport őrzi. A csoport tagjai rendszeres, jó munkájuk eredményeként olyan szintre emelték a népi táncot, hogy a Duna menti folklórfesztiválon ők képviselik Tolna megyét. Éppen ott- jártunkkor született a döntés: a jövőben a tánccsoport anyagi támogatását a tolnai ÁFÉSZ vállalja magára. Házasság, névadó Holt-dunai esendőiét Még nem jellemző, de egyre több a virágos utca Bíznak a győzelemben Jön egy ács A tanácsirodán szóba kerül: kevés a kisiparos. Kőműves egy sincs. Duna- szentgyörgyről járnak át kőművesek. — Ácsunk sincs! — mondja a tanácselnök. — Még nincs. De van egy jelentkező — jegyzi meg a tanácstitkárnő. — Honnan? — Tolnáról. — Ennek mindenki örülni fog! Szükség van az ácsra, a kőművesre, a vízvezetékszerelőre, az épületbádogosra . .. Az elmúlt tíz évben összesen negyven ház épült Bogyiszlón. Idén, eddig már tizenöt készült el. A kétszintes, három-négy szobás a divat most. Az építési terület lassan elfogy. Újakat kell kijelölni. — Éppen most jött meg a levél, amelyben a Geodéziai Vállalat értesít bennünket, hogy a jövő év első felére vállalják a 25 új házhely kijelölését — újságolja a tanácstitkárnő. Díucit A ruhadivat Bogyiszlón is ugyanaz, mint Szekszárdon, vagy a megye, az ország bármely településén. A lakodalmi divat azonban más: hat- hétszáz személyt hívnak meg a fiatal pár egybekelésének örömére. Itt a lakodalom szerdán kezdődik és vasárnap ér véget. A vendégek pénteken átadják a nászajándékot. Nem különböző tárgyakat, hanem pénzt. Általában százezer forint körüli „nászajándékot” kap a fiatal pár. Ezenfelül természetesen a szülők is adnak: bútort, ágyneműt, lakást. Gondtalanul kezdhetnek a fiatalok külön lakásban, de a szülőkkel egy fedél alatt. A tanács vezetői szerint a fiatalok és szülők általában jól kijönnek. Ritka a veszekedés és viszonylag ritka az elvándorlás is a faluból. Ha el is mennek: nem messze, legfeljebb Tolnára, Szekszárdra. Már többször beneveztek a községfejlesztési versenybe. Eddig nem sikerült jó helyezést elérniük. Most bíznak abban, hogy jó helyen végeznek. Sokat tettek a győzelem érdekében. Kaptak négyszáz- ezer forintot útépítésre. Ebből utat építettek a Toldi utcától a Szekszárdi utca végéig és új utat kapott a Dózsa György, utca is. A kapott pénz ehhez nem volt elegendő. Megtoldották hát saját erővel, társadalmi munkával. A község lakossága 900 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az útépítéshez. Most újabb fejlesztést terveznek: a Petőfi utca és a Dobó köz végénél körforgalmat építenek ki. Erre „Zavaró-” repülés kétszázezer forintjuk van és ismét számítanak a lakosság társadalmi munkájára. A napközi otthon új konyhát, étkezdét kap. Kétszintes lesz. 350 személyre főznek majd itt. Ehhez sem elég a pénz. Az AGROBER kollektíváját megkérték: készítsék el a terveket. Az AGROBER- esek társadalmi munkában tervezik a napközi otthon konyháját. A Tolnai Textilgyár dolgozói, szintén társadalmi munkában, vállalták a belső berendezés megtervezését, a vilíhny-, víz- és olajellátás kivitelezését. Mindezeket figyelembe véve bíznak benne, hogy kiérdemlik-a jó helyezést a településfejlesztési versenyben. Csülökpörkölt zöldbabbal Ebédre voltunk hivatalosak Vas Istvánékhoz. Kérték, kóstoljuk meg a bogyiszlóiak étlapján rendszeresen szereplő ételt. Csülökpörkölt volt ebédre, zöldbabfőzelékkel. Megkóstoltuk. ízlett! Az oldalt készítette: Pordán Jánosné, Szalai János, Szepesi László. Hétfőn, július 31- én szerkesztőségünk munkatársai Bátán lesznek. Tolnáról jön a víz 1970-ben alakúit meg a vízmütársulat. 1976-ban elkészült a törpevízmű, lett víz, de kiderült, hogy nagyon vasas. Emiatt nem is engedélyezték egy ideig a viz bekötését a lakásokba. Most már mindenki, aki akarja, beköttetheti. Eddig százhetven házba kötötték be. Épül a Bogyiszlói Tolnával összekötő vízvezeték, Mintegy négymillió forintba kerül, de megéri, mert lesz jó minőségű víz. Idén december 31- ig elkészül és akkor a bogyiszlói kutat csak tartalékként használják. flratas, almaszüret Közel négyezer hektáron gazdálkodik a bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz majd nyolcszáz' gazdája. A terület legnagyobb része, 2700 hektár szántó, a többi rét, legelő, gyümölcsös és erdő. Hétfőn, mikor Bogyiszlón jártunk, a búza egyharmadát már learatták. Akadt dolga a szövetkezet új szárítójának, amit ezekben a napokban próbálnak. A bogyiszlói szövetkezetben augusztustól ismét nagy munka kezdődik. Akkor látnak hozzá a 107 hektáros gyümölcsösben az alma szedéséhez. A tervben 234 vagonnyi alma szerepel, de a szövetkezet gazdái szerint — ha valami szörnyű vihar nem tépázza meg a fákat — idén ennél jóval több lesz. Az almaszüretre várják a szekszárdi középiskolásokat, főiskolásokat, szükség lesz a segítségre. A bogyiszlói almából november végéig 120 vagonnyi elhagyja az országot, de az export mellett jut bőven a hazai fogyasztóknak is. A hűtőkamrájukban — ahol most a Pécsi Húsipari Vállalat zsírt tárol, — ősztől tavaszig 150 vagon alma őrzi meg friss színét, ízét.
