Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

.1978. július 26. “KÉPÚJSÁG 3 Arcok a tarlóról g tszállás. A jegenyééi || mázsaháznál Csákvári János párttitkár azt —ajánlja, hogy üljünk a terepjáróba, a személykocsi­nak nem ajánlatos a kom­bájnokig vezető út... Varga Jenő lesz a sofőr, mivel ért a géphez, és a sofőrje mun- kásőr-ügyben távol van. Be­ül mellénk még Nusser Jó­zsef főkönyvelő is. Éppen a bizonylatokat, az itteni ad­minisztrációs munkát ellen­őrizte, „jót tesz neked is a tarlószag” — invitálással azonnal az első ülésre telep­szik. Mi, a fotós, meg Csák­vári és e sor rovó munkás a hátsó ülésen kapunk helyet, és mögöttünk a porlikban a főagronómus nyolcéves fia, a Nándor... És porzunk az úton, nagyot vágódik a gép, — a pénteki esőzéstől, meg a tehergépkocsik nehéz-drága súlyától keletkeztek a lukak. Kukoricatábla lándzsasorai kísérnek bennünket jobb fe­lől, balról szép gulya legel, Hotter József, a szakállas kombájnos két tizenéves fiú hűsöl-figyel az akácok alól. A kútnál, ta­lán egyetlen gémes kút, ame­lyik még működik, a jószá­gok tiporta nyom, mintha ez­rét oltották volna itt szóró­jukat. holott alig ötven mar­ha harapja csak az ízletes, szép. nagyra nőtt füvet. „Minden kárnak haszna is van” közmondás jut eszünk­ig, mivel a kukoricának igencsak jól jött a pénteki eső, a búzának, a gabonának nem kellett volna. De ha megázott, ezen nem lehet változtatni. Vasárnap az öt gép teljes erővel dolgozhatott, huszon­öt és fél vagon búzát hord­tak a magtárba. Hétfő lé­vén, nincs blaumontag. ko- - rán a búzába álltak a gépek itt, a Gulyajáróban. Kovács Lajos brigádvezető Most oda igyekszünk. Por­zik a búzatábla, három gép még megy a tengerben, egy áll, a csalitos mellett, a mű­helykocsi közelében, egynek meg villog a jelzőlámpája, tele a tartály, húsz mázsa körüli súly nyomja a JD gyomrát. Elporzunk a csalitos mel­lett, az egyik járó géphez húzunk. Hotter Józsefet ke­ressük. Előttünk megy. meg­kerüljük, és leintjük. Megál­lítja a motort, elcsendesül a határ, és lemászik a vezető­fülkéből. — No, szakállas kombáj- nossal még nem találkoztam. De ismerjük egymást, emlék­szik ránk? — Hogyne, jártak már ná­lunk a gépműhelyben, — mondja Hotter Józsi, autó­szerelő, s a szezon idején — búza- meg kukoricabetaka­rításkor — kombájnol, ha kell, éjjel-nappal. — Nézze, úgy áll a hely­zet, hogy nekünk ez a dol­gunk. A búza betakarítása nem nagyobb feladat, mint mondjuk az ipari üzemben egész nap termelni. Mi ide adtuk a munkakönyvét, tud­juk, hogy a búzát nekünk kell betakarítani. Nem va­gyunk éppen ezért hősök, még ha dőlt is a gabona, s estére el is fáradunk, nem újság számunkra. Talán azoknak igen, akik még tar­lón sosem jártak. — Akkor mi, sajtómunká­sok sokszor túlozunk, s ez maguknak nem nagyon tet­szik. — Szeretjük, ha elismerik a munkánkat. Az ember a teljesítményére büszke, de tovább nem. Megfizetnek bennünket, a vezetőség elis­meri a munkánkat. — öreg kombájnos? — Hát, az. Hatodik éve vá­gom a gabonát. — Hányadik éve nyúzza ezt a gépet? — ötödik. Ezelőtt eszká- négyesem volt. Az a szokás nálunk, hogy a szerelők kombájnolnak. Ezt a gépet' például én javítottam. Min­denki azzal dolgozik, ame­lyiket javította. Búza után megint nekiesünk, rendbe­hozzuk a kukoricára, és ak­kor hajde annak. — Jó időt hozzá. — Hát az elkelne, — mondja, és felmászik a ve­zetőfülkébe. A tarlón Varga Jenő nö­vénytermesztési ágazatvezető még ot1 ül a terepjáróban. Magyaráz. — Ha itt végeztek, az öreghegyalja következik, — mutat a domboldalra, ahol igencsak kuszáit állapotban kínálja magát a búza kom­bájn alá (majdnem ezt ír­tam: kasza alá). Az itteni száz hektárba vasárnap áll­tak. ma hétfő van, s tizenegy óra. A gépek megették ezt a táblát, indul az eleje az új munkahely felé. Ennélfogva későn érkezett Kovács La­jos harcj növénytermesztési brigádvezető: a hintóbán há­rom láda ital: kóla, narancs meg Márka. A szerelőautóba pakolja a friss italt. A vízhordó gyerek, ifjú Takács János, éppen ezért nem is vizet hord az aratók­nak, hanem a szerelők te­repjáró kocsijában, utasként, kólát visz az embereknek. Nyakában jó erős madzagra kötve a nyitó. — Kér egyet? — kínálja a hűvös italt. — Igen. És a víz? — Ma még csak egy kan­nával köllött. Győzöm az embereket. Derék dolog. Az italt a tsz állja, az ételről is gondosko­dás történik, csak a vízhordó gyerek hozott tarisznya pör­költet, de ez sem tarisznyá­ban melegszik a napon, — mivelhogy már az árnyék le­ment róla, — hanem zöld nylonszatyorban. Biztatom Varga Jenőt, me­séljen az aratásról. — Tizenegyedik éve ara­tok. Itt kezdtem, ebben a gazdaságban, akkor még nem egyesültünk Harccal. Négy- százötven hektár betakaríta­ni való volt akkor, most ke­reken kilencszáz. Ha a héten jó lesz az idő, azaz ha nem esik, akkor vasárnapra vég­A vízhordó zünk. Megegyeztünk a szek­szárdi ÁG-gal, s ők ha csü­törtökön befejezik a ' beta­karítást, adnak két Claas-t. Ezekre jut kb. ötvenöt vagon, a mieinkkel együtt vasárnap estig levághatjuk a gabonát. Különben csak a jövő hét elején, derekán. — Fárasztó az aratás? ■ A fiatalember ránk néz, csodálkozón. — Minden munka az, ha az ember tisztességgel csinál­ja. Hallották az előbb, mit mondott Hotter Józsi: estére elfárad. Nem a munkától, in­kább a zajtól. Nekünk, ve­zetőknek meg kijut az ide­geskedésből, az időjárás ide­gesít bennünket. Különben minden rendjén van. A JD-t közben megjavítot­ták. Az a szokás, hogy egy szerelő állandó ügyeletben van, és a két segédvezető, — a JD-khez egy, és egy az SZK-hoz, — ha baj van, sze­relőkké lépnek elő. így gyor­san megjavítják a gépet. Ez a JD, eltörött a polyvarázó egyik lemeze, csak húsz per­cig' állt, volt tartalékban al­katrész, kicserélték, mehet a gép. Falvai Ferenc máris el. indult. Mi, itt, a parancsnoki kocsinál, végre jól tűző nap­fényben süttetjük a fejünket, s hosszan nézünk a vonuló masinák után. Az agárdi határból, ez a kis csapat, öt kombájnos, te­herautósofőrök, mázsálók, ágazatvezetők, szárítógép-ke­zelők, naponta huszonöt-har­minc vagon terményt takarí­tanak be ... Szépen, csend­ben, ahogy a munkatervet az év elején elkészítették. Akkor még azt is papírra vetették, hogy egy gép órán­ként mekkora területet tud megszabadítani gazdag ter­mésétől. Azt is számításba vették, hogy munka közben a gép sebessége hat kilomé­ter. — Holnap azzal a táblával is végzünk — mutatja azt a szép nagy domboldalt Varga Jenő, amelyet összekuszált a szél, a vihar, de ettől függet­lenül rajta-benne van az öt­ven mázsa, hektáronként. A mázsaházhoz megyünk vissza. Pótkocsis szerelvény áll a mázsán. A szomszédban fültépőn üvölt a szárító. A magtárpadlásos istállóba pe­dig csövön utaztatják a bú­zát. Két asszony, meg három férfi támasztja éppen a la­pátot, mert az idegent meg kell nézni. Janyapusztánál vége van a kövesútnak. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Gk A legnehezebb, 23 év óta Pakson a Dunamenti Egye­sülés Tsz-ben még soha nem küszködtek ’ annyit gabona betakarításával, mint az idén. Többször volt zivatar ezen a környéken, ledöntöt­te, összekuszálta az őszi ár­pát és a búzát. Évek óta ki­váló eredménnyel termeszt kenyérgabonát a szövetkezet, emellett fajtakísérleteket végez, már szinte zarándok- hely a paksi határ, a kísér­letek bemutatására sokan jönnek évről évre. Most nehéz az aratás. Dr. Kiss János termelési főmér­nök azt mondja, 23 éve arat, illetve irányít aratást de még egy sem volt ilyen nehéz. Géphiány nincs egyébként, sok kombájn dolgozik a föl­deken, de lassú a munka. A betakarítás kezdetétől szá­mítva kilencszer akadályoz­ta az aratást eső. Az árpát csak hat nap alatt tudta le­vágni nyolc kombájn. Csúcs­teljesítmény volt a vasárnapi aratás, amikor 40 vagon bú­zát vittek be, egész nap me­hettek a gépek. Új gyomirtó szer Üj propaklór üzem építé­sét kezdték meg a fűzfői Nit- rokémiánál a vállalat és a Nehézvegyipari Kutató Inté­zet technológiája alapján. Az évi 1200 tonna kapacitá­sú gyár várhatóan október­től termel majd és terméké­ből, az értékes hatóanyagból, kiváló hatású gyomirtó szert készítenek. A kísérleti terméket egyéb­ként már jó eredménnyel vizsgáztatták a kukoricater­mesztő rendszerek. A szak­mai vélemények szerint nagy hatékonysággal irtja azokat a gyomokat is, amelyek az utóbbi években nagyüzemi táblákon elterjedtek, mert a közismert szerek hatástala­noknak bizonyultak. Velük szemben mentesíti a kukori­catáblákat többek között az amarantus (disznóparéj)-tól is. Ugyanakkor a vegyszer egy év alatt teljes egészében elbomlik, nem marad nyo­ma sem a talajban, sem a növényzetben. A tervek szerint a követ­kező évben a Nitrokémiánál már mintegy negyed millió hektárnyi terület gyomirtá­sára elegendő propaklór ha­tóanyagú gyomirtó szert, gyártanak. (MTI) Dal- és táncbemutatók, tanácskozások, kiállítások A VI. Duna menti folklórfesztivál eseményei Baja, Kalocsa, Kecskemét, Sárköz, Szekszárd, Dunaföldvár edden elkezdődött a VI. Dunamenti folk­lórfesztivál esemény- sorozata, amely egé­szen vasárnapig, július 30- ig tart majd. A nagyszabású fesztiválnak harmincnyolc rendezője és tizennégy véd­nöke van, közöttük a kultu­rális, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke és más országos szervek vezetői mellett Bács- Kiskun és Tolna megye párt- és állami vezetői. ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ Az ünnepélyes megnyitót kedden este, Kalocsán dr. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter tartotta, Tolna megye képviseletében dr. Szabópál Antal, a megyei tanács el­nöke, Horváth József, a me­gyei pártbizottság titkára, István József, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Szabó Géza, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és dr. Vadas Ferenc, a megyei ta­nács osztályvezetője vettek részt az ünnepségen, amelyet népművészeti bemutató kö­vetett a szabadtéri színpa­don. Kalocsán ma a legérdeke­sebb program a népművészet mestereinek bemutatója lesz, ahol énekes, táncos, hang­szeres népművészek mellett rigmusmondók is bemutat­koznak. Kalocsán csütörtö­kön a Bács-Kiskun megyei földrajzi névgyűjtők tarta­nak tudományos konferenci­át, szombaton délelőtt szak­mai tanácskozás értékeli a fesztivál táncbemutatóit. Vé­gül Kalocsán hirdetik ki a szombat esti díszbemutatón, hogy melyik együttesek és kik kapják idén a „Népek Barátsága” díjakat. Kalocsára, ahol négy ér­dekes kiállítás — például a Duna völgyének madár- és állatvilágát bemutató — is látható, a fesztivál alkalmá­ból munkatársaink elláto­gatnak, ahogy a fesztivál többi, fontos helyszíneire is, hogy tudósításokkal számol­janak be a folklórfesztivál eseményeiről. Baján kedden délelőtt nép­dalkörök. hangszeres csopor­tok és szólisták bemutatójá­val kezdődött a rendezvény- sorozat. Itt lesz a „A folk­lór helye és szerepe a mai életben” című, országos hon­ismereti pályázat eredmény- hirdetése szombaton dél­előtt, amit a honismereti mozgalom időszerű kérdései­nek szentelt találkozó követ. Baján a nemzetközi népi gyermekjáték-készítő pályá­zat műveiből nyílik kiállítás. Kecskeméten, Bács-Kiskun megye székhelyén kerül sor­ra a fesztivál egyik érdekes programja: a különféle nem­zetiségű együttesek és szó­listák azt mutatják be ma este. hogy miként élnek to­vább a népszokások a Duna menti országokban. Kecske­méten lesz a nemzetközi tu­dományos tanácskozás, amelynek központi témája a magyarországi és a nemzet­közi folklórizmus. Kecske­méten láthatják az érdeklő­dők Lesznay Anna kiállítá­sát, és a fiatalok népművé­szeti stúdiójának visszate­kintő bemutatóját. HARMINCHÁROM CSOPORT A fesztiválra tizennégy külföldi és Kilenc hazai né­pi együttes, tíz népdalkor kapott meghívót. Az együt­tesek és éneklő csoportok a fesztivál valamennyi főhely­színén műsort adnak. így Tolna megyébe is ellátogat­nak, lesznek azonban olyan eseményei is a folklórfesz­tiválnak, amelyet a Duna jobb pártján — a Sárközben vagy Szekszárdon lehet meg­tekinteni. De vegyük sorjában. Még a fesztivál hivatalos kezdete előtt megnyílt a du­namenti népviseletet és a Bács-Kiskun és Tolna me­gyei népművészet mesterei­nek és népi iparművészeinek kerámia kiállítása Szekszár­don. Szintén szekszárdi lát­nivaló a népi műemlékeket bemutató országos fotó- pályázat anyagából nyílt ki­állítás, a városi tanács nagy­termében. Mától látható a városi ta­nácson az a kiállítás, amely a nemzetközi pályázatra ér­kezett Duna menti népi hang­szereket mutatja be. Csü­törtökön és pénteken a me­gye tárgyalkotó népművészei költöznek a város központ­jába, a könyvutca sátraiba, ebből az alkalomból nem­csak nézelődni, hanem vásá­rolni is lehet majd. Kiállítá­sok nyílnak öcsényben ■ — sárközi hímzésekből — és Bár tán, halászati eszközökből. Ma este Faddon mutatkozik be a két testvérmegyei, 50 ta­gú vendégegyüttes, a tambo- vi és a karl-marx-stadti ön­álló esten. Holnap kerül sor Szekszár­don a Nagyvilág művészmo­ziban a Magyar Tudományos Akadémia anyagából a „Du­na menti folklórfesztiválok legszebb táncai” címmel lát­ható vetítésre, délután négy­kor. Este — húsz órakor — a volt megyeháza udvarán nép­dalkörök bemutatója lesz, ugyanekkor Dunaföldváron, a szabadtéri színpadon paraszt­kórusok találkozója a prog­ram. Szekszárdon Bugac, Kis­kőrös, Somberek, Izmény, Ozora, Felsőnána és a hajdú­sági Délibáb énekesei, Duna­földváron tambovi, karl- marx-stadti, kunszentmiklósi, aradványpusztai, zákányszé­ki, őcsényi kórusok és szólis­ták szerepelnek, valamint a paksi tamburazenekar a sza­badtéri színpadon. Pénteken este a szekszárdi megyei művelődési központ­ban csátaljai, kapuvári, ro­mán, török, krími és a tam­bovi népi együttesek mellett a karl-marx-stadti folklór­együttes vendégszerepei. Ugyanakkor Dunaföldváron jugoszláv és osztrák csopor­tokkal együtt a madocsai, bu­gaci, öregcsertői és herceg- szántói együttesek lépnek fel. ' A ZÁRÓESEMÉNY: LAKODALMAS A folklórfesztivál alkalmá­ból kerül sorra idén két jól ismert és népszerű sárközi népművészeti esemény: szom­baton este lesz ezúttal öcsényben a „Megfújom a furulyám...” népdaléneklési verseny döntője és hangszeres bemutatója. Ugyanazon a na­pon Sárpilisen a megyei ha­gyományőrző csoportok tar­tanak bemutatót. Ugyanezt a műsort szombaton este a há­tai művelődési házban lát­hatják. Decsen szombaton es­te a Szekszárdi Néptánc­együttes szerepel, ugyanakkor a dunaföfdvári Földvár Együttes ad műsort Alsónyé­ken. A Sárközi lakodalmas nap­jának délelőttjén, vasárnap, Decsen a szabadtéri színpa­don nemzetközi gálaműsor lesz, majd néprajzi filmeket vetítenek a helyi moziban. Délután háromkor kezdődik a lakodalmi felvonulás, ame­lyet a nemzetközi gálaműsor második része követ. Este hét órakor kezdődik maga a la­kodalmas. Sárközi lakodalmas — amely ezúttal a szoká­sosnál is színesebb, vonzóbb rendezvény­nek ígérkezik — egyúttal az egész fesztivál záróeseménye. A külföldi résztvevők és a hazai érdeklődők a lakodalmi jókedvvel búcsúztatják az idei VI. Duna menti folklór­fesztivált. Varga Jenő növénytermesztési ágazatvezető

Next

/
Thumbnails
Contents