Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

Q Képújság 1978. július 23. új vonások a mezőgazdasági termelésben A gépesítés távlatai Hogyan élnek a parasztok? „Szakképzettség nélküli mezőgazdasági dolgozó gya­korlatilag nincs többé. Az új nemzedék minden tagja el­végezte a kötelező tízosztá­lyos általános iskolát. Mielőtt dolgozni kezdenek, szakisko­lába járnak, ahol tanulóból szakmunkássá válnak...” Az idézet egy az NDK-ban járt mexikói újságírónő, Laura Belano írásából való. Amit ír, az a valóság. Nehéz testi munka, cse­kély és változó jövedelem, képzetlenség, betegségek — ezek voltak a falun dolgozó kisparaszti családok többsé­gének az életét jellemző té­nyezők valaha. Az NDK-fa- lu mai képét viszont az ál­landó munkaalkalom, a biz­tos és rendszeresen növekvő jövedelem határozza meg. A tsz-tagok jövedelme csupán az elmúlt hat év alatt majd­nem 30 százalékkal nőtt. Egy ipari dolgozó havi keresete 926 márka, a mezőgazdasági munkásé pedig már 917. 1978-ban egy négyszemé­lyes parasztcsalád havonta mintegy 685 márka értékű különféle állami juttatás­ban részesül. Díjtalan a ta­nulás, az orvosi ellátás: a társadalombiztosításból a vá­rosiakkal azonosan részesül­nek a falusiak. Harminc éve például egy körorvos 20—30 ezer falusi lakost látott el. Manapság egy általános orvos két-há- rom ápolónő-védőnő segítsé­gével 2100 szövetkezeti pa­rasztot és mezőgazdasági munkást gondoz. Csaknem 400 vidéki rendelőintézet, korszerűen berendezett egészségügyi központ mű­ködik. A hálózatot 950 fogor­vos és több mint ötezer vé­dőnői állomás egészíti ki. A falusi családok többsége ma már vízvezetékes, csatorná­zott házban lakik. Megszűntek a régi típusú, 6—7 hektáros kisgazdaságok, helyükbe 1204, átlagosan 500 hektáros mezőgazdasági nagyüzem lépett. Állat- tenyésztéssel 4216 telepen foglalkoznak. A földeken a gépállomány száma megkö­zelíti a 138 ezret. Az elmúlt években teljes egészében gépesítették a gabonabetaka­rítást. A burgonya 96,6, a cukorrépa 99,5 százalékát gépek szedik föl. Az állat- tenyésztés gépesítésére jel­lemző adat: az egy-egy dől gozóra számított gépi felsze relés értéke 300—600 ezer márka között van. A megváltozott felada­toknak megfelelően alakul a parasztság szakképzése is. 1970 és 1976 között 95 000 fa lusi dolgozó szerzett szakké' pesítést. 1976-ban a mező- gazdaság 34100 szak- és 12 800 főiskolai végzettségű dolgozót foglalkoztatott. A hazai és a külföldi nagy nemzetközi gépkiállítások, a mezőgazdasági üzemekben zajló termelőtevékenység egyaránt mutatja: az a folya­mat. amely a múlt század második felében kezdődött, s amely mintegy ötven-hatvan esztendővel ezelőtt a traktor megjelenésével gyorsult fel. tovább tart. Zajlik a mező- gazdasági termelés gépesíté­sének forradalma. S e válto­zások nyomán nemcsak a kezdetet jelentő gőzgép, ha­nem sokkal későbbi géptípu­sok is — mint például az izzófejes traktorok —. elvesz­nek lassacskán az emléke­zetből. 140 HELYETT 14 TRAKTOR Agárdon a mezőgazdasági kombinátban 14 traktor dol­gozik azon a területen, ame­lyet egy évtizede még 140 traktorral tudtak csak meg­művelni. S az új nagy telje­sítményű traktorok nem G. traktorokat, hanem azoknál sokkal korszerűbb 50 lóerős MTZ-ket, Zetorokat váltottak le. A mostani években a mezőgazdaság gépesítésében mutatkozó változások egyik jellemzője, hogy mind na­gyobb teljesítményű trakto­rok állnak munkába, s en­nek megfelelően természete­sen változnak a munkagépek is. 1970-ben a magyar mező- gazdaságban 67 472 traktort tartottak nyilván. Az idén 56 ezer traktor dolgozik föld­jeinken. Csökkent tehát — és nem is jelentéktelen mér­tékben — a traktorok szá­ma. Ezzel szemben tény, hogy nyolc esztendővel ez­előtt a hazai traktorpark 2 millió 391 ezer lóerőt képvi­selt, a jelenlegi pedig 3,9 millió lóerőt. Évekkel ezelőtt megjelentek a 100 lóerőn fe­lüli erőgépek, s számuk egy­re nő. A váltás, a változás — ha csak ezt az egyetlen vonását vizsgáljuk is a trak­torparknak —, teljesen nyil­vánvaló. kevEs ember jut A műszaki haladás és megoldások adta előnyök is kézenfekvőek. Itt is elég egyetlen tényezőre, a munka­erőhelyzetre utalni. Olyan időszakokban — mint ami­lyen a gabonaaratás idősza­ka is —, amelyekben gya­korlatilag minden gépet moz­gásba kell hozni, kiderül: nincs elegendő ember a gaz­daságon belül most már a gépek nyújtott, vagy kétmű- szakos üzemeltetésére, kar­bantartására. folyamatos ki­szolgálására sem. Nem is olyan régen még a kézi mun­kaerő igényes növények ter­mesztése okozott — s okoz persze ma is — gondot. Las­sacskán viszont jelentkezik ez a gond, akkor is, ha trak­torvezetőkről, teherautó, kombájn, vagy más mezőgaz­daságban hasznosított gép vezetéséről van szó. A nép­gazdaság munkaerőhelyzete olyan, hopy a hosszabb távú tervek is a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak számá­nak csökkenésével kalkulál­nak. A növekvő feladatokat csak kevesebb embert igény­lő, nagy teljesítményű gépek révén lehet megoldani. MÁSKÉNT KELL SZERVEZNI Azt a mezőgazdasági üze­mekben is felismerték, hogy a korábbinál jóval nagyobb teljesítményre képes erőgé­pek, s a hozzájuk kapcsolt munkagépek munkáját más­ként kell szervezni, mint ki­sebb teljesítményű elődeikét. Azt is tudják, hogy ezek üzembiztosán tartása milyen jelentőségű. A gyakorlatban mégis sokszor tesznek enged­ményt a szervezésbeli laza­ságok megtűrésével. A teljes igazsághoz hozzátartozik: egyik-másik mezőgazdasági nagyüzemben szemléletben, főként pedig szellemi isme­retben, fegyelmezettségben, pontosságban nem érték el azt a színvonalat, amelyet e nagy teljesítményű, s egy­ben drága gépek gazdasági üzemeltetése megkövetel. En­nek híján azok az előnyök, az a műszaki színvonal, amit az új, korszerű, nagy teljesít­ményű gépek kínálnak sem­mivé foszlanak, s marad a nagyon magas költség. TERJEDNEK A CÉLGÉPEK Egy másik egyre teljeseb­ben kibontakozó vonása a mezőgazdaság gépesítésének az úgynevezett magajáró cél­gépek terjedése. Ilyennek minősíthető a már „régen” ismert, használt gabonakom­bájn. Az elmúlt öt-hat év­ben váltak általánossá a cu­korrépatermelés gépei. Ma már a gazdaságok többségé­ben dolgoznak a szénabeta­karítás gépei, eszközei — pontosabban önjáró gépei. Az alföldi nagy szőlőterme­lő gazdaságokban ma már egyáltalán nem megcsodált újdonság a szőlőszüretelő kombájn. Vannak nagyüze­mek, amelyek a ribiszke­betakarító gépre alapozva lé­tesítenek nagy ribiszkeültet­vényt, mások a meggyest, a szilvást telepítik azzal a szándékkal, hogy amikorra termőre fordul, ott lesz a betakarításhoz szükséges gép. eszköz. GÉPESÍTÉSI KONCEPCIÓ KELL A haladás tehát folyama­tos. A mi mezőgazdaságunk — néha ugyan lépéshátrány­nyal —. de rendszeresen át­veszi azt az ütemet, amelyet a nemzetközi lehetőségek nyújtanak. A hazai mezőgép- gyártás fejlesztése, a gépbe­hozatal külön szerteágazó, nagy kérdés. Ugyanilyen sokrétű az a követelmény is, amelyet a magajáró célgé­pek, az iparszerű termelés­re módot nyújtó gépek, be­rendezések terjedése támaszt a mezőgazdasággal szemben. Ez utóbbiból szintén egyet említenénk: a mezőgazdasági üzemen belül a műszaki színvonal növelését. Az új. speciális gépek, berendezések jó karbantartása, üzemelteté­se műszakilag megfelelő technikai feltételek között dolgozó, magasan képzett emberekkel lehetséges csak. Ha másról nem is, arról remélhetően többeket meg­győznek a mezőgazdasági termelés gépesítésében zajló változások — azok egyné- melyikének említése —, hogy mezőgazdasági nagyüzeme­inkben nem elégséges ötlet­szerűen dönteni gépvásárlás­ról, karbantartásról, s más, a gépesítéshez kapcsolódó té­máról. Az üzemen belül el­engedhetetlen, hogy legyen jól átgondolt gépesítési kon­cepció, s ehhez igazodjanak a gyakorlati lépések. Termé­szetesen országosan is el­engedhetetlen ennek a köve­telménynek az érvényesítése. A gazdaságok tudatosabb gé­pesítési tevékenysége azon­ban minden téren sokat se­gíthet. FEHÉRVÁRI ISTVÁN Frantisek Stovik ifjúsági munka brigádja szereti az erőmű hű­tőtornyát (Orbis — KS) Csehszlovákiában számos olyan jelentős gyár, iparte­lep van, amely előtt ott a tábla: „Építette az ifjúság”. Az első ilyen ifjúsági építke­zés 1949-ben kezdődött, ami­kor Közép-Csehországban, Klicava falunál duzzasztó­gátat létesítettek. Azóta a fiatalok építettek kohászati kombinátot, vasút­vonalat és hőerőművet is. Jelenleg a Csehszlovák Szo­cialista Ifjúsági Szövetség védnökségével a Prága mel­letti Melnikben épül az első csehszlovák 500 megawattos energiablokkal ellátott hő­erőmű, az ország hatodik öt­éves tervének legnagyobb beruházása. (Orbis—KS) Alumíniumfeldolgozó, kőolajkombinát Sumen közelében, Bulgá­ria északkeleti részén épül az ország egyetlen alumínium­feldolgozó kombinátja. Az új nagyüzem termékeit az épí­tőiparban, az autóbusz- és vagongyártásban az elektro­nikában, az élelmiszeripar­ban fogják felhasználni. Az eddig ezekben az iparágak­ban használatos acélfelszere­léseket nagyrészt alumíni­ummal helyettesítik majd a jövőben. A kombinátnak há­rom fő részlege lesz: sajtoló, hengerde és öntöde. Az évente majd 12 000 tonna terméket előállító sajtolómű már elkészült. Terveit Moszkvában készítették, fel­szerelése szovjet gépekből áll. Automatikus irányítása világszínvonalú. A másik két üzemrészt is rövidesen üzembe helyezik, az öntöde még 1978-ban, a hengerde pedig 1979-ben kezdi meg a termelést. A petrolkémiai ipar új üzemei közül említést érde­mel a burgaszi kőolajkombi­nát, amely természetes pa- rafint állít elő. Az új üzem terveit az NDK-ban készí­tették, gépeit is innen szál­lították, s NDK-beli szakem­berek szerelték fel. Az ebben a gyárban előállított para- fint a Szovjetunióban dolgoz­zák fel. A kész termékeket, -többek közt a takarmány­élesztőt a szocialista orszá­gokba exportálják. Az új bolgár üzem rendkívül kor­szerű technológiai körülmé­nyek között működik. A Szovjetunióban az elektromos energia terme­lése hihetetlen fejlődésen ment keresztül. A GOELRO- terv kezdete (1920) és 1965 között — tehát 45 év alatt — a Szovjetunióban összesen 115 millió kilowatt teljesít­ményű erőművet helyeztek üzembe, a következő tíz év­ben pedig ismét ugyaneny- nyit. Jellemző, hogy az 50- es évek híres erőművének, a Dnyeprogesznek a teljes ka­pacitása 600 000 kilowatt volt, az új száján—susensz- kojei erőmű részére készülő öt áramfejlesztő egység mindegyike kétszeresen múl­ja ezt felül. Ebben az évben a Szovjet­unióban 1,18 trillió, 1980-ra pedig már 1,38 trillió kilo­watt áramot fognak előállí­tani. A távlati tervek sze­rint 1985-ben az ország vil- lamosenergia-termelése 1,88 —1,95 trillió, 1990-re 2,35— 2,5 trillió kilowattóra lesz, vagyis a következő 12—13 év alatt ismét megkétszerező­dik. Ez a mennyiség feltét­lenül elegendőnek ígérkezik a népgazdaság és a lakos­ság akkori igényeinek a ki­elégítésére. Ugyanakkor mindinkább szembetűnik a szovjet nép­gazdaság energiaellátásának egy lényeges ellentmondása: az ország áramtermelésének 80 százalékát a nyugati, európai részen használják fel, míg az energetikai tarta­lékok 80 százaléka éppen el­lenkezőleg, az Uraitól kelet­re van felhalmozva. Míg a szovjet lakosság, az ipar és j mezőgazdaság túlnyomó há­nyada az ország európai ré­szén összpontosul, Szibériá­ban és Közép-Ázsiában ta­lálható a széntartalékok 90, a vízienergia-tartalékok és a földgázkincs 80 százaléka, valamint a kőolaj nagy ré­sze. Ez az ellentmondás ter­mészetesen nem jelent le­győzhetetlen akadályt. Egy­részt gyorsan növekszik a szibériai feldolgozóipar. Más­részt évről évre sok ezer ki­lométernyi, keletről nyugat­ra vezető villamos-, kőolaj- és gázvezeték épül a Szov­jetunióban. A leggazdaságo­sabbnak azt tartják, hogy a kolosszális szénmedencék kincsét feltárva a helyszínen épülő erőművekben alakítsák át energiájukat villamos szültségű vezetéken jut el az energiává. Ez azután sok ezer ország európai részébe a fo- kilométer hosszú nugvfe- gvasztókhoz. Egyike ai új nagy teljesítményű szibériai vízi erőműveknek. Elektromos energián kívül a vízgazdálkodásban is nagy szolga- latot tesznek a népgazdaságnak. Érdekességek mágnesszalag­tárolók AZ ŰRHAJÓKON Immár hatodszor próbál­ták ki az űrhajók fedélzeti készülékei által mért adatok vételére és adására az NDK- ban kifejlesztett mágnessza­lag tárolókat. A „Meteor” tí­pusú szovjet meteorológiai űrállomáson felszerelt digi­tális mágnesszalag-tároló több mint másfél éve hibát­lanul működik. A készülék előrelátható élettartama mintegy hat hónap. TROPIKUS mezőgazdasági TANSZÉK Az altenborgi Agrármér­nöki Főiskolán és a lipcsei Kari Marx Egyetem tropi­kus mezőgazdasági szakán eddig 44 fejlődő ország 600 szakembere tanult. Az al­tenborgi főiskolán, az ország egyetlen speciális tanszakán tizedik alkalommal ismerte el a tanári testület a vizsgá­zótok érdemeit. Az eddig diplomát kapott 200 hallgató legtöbbje ma már hazája ve­zető mezőgazdasági szakem­bere. Energiatermelés és igények

Next

/
Thumbnails
Contents