Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
Q Képújság 1978. július 23. új vonások a mezőgazdasági termelésben A gépesítés távlatai Hogyan élnek a parasztok? „Szakképzettség nélküli mezőgazdasági dolgozó gyakorlatilag nincs többé. Az új nemzedék minden tagja elvégezte a kötelező tízosztályos általános iskolát. Mielőtt dolgozni kezdenek, szakiskolába járnak, ahol tanulóból szakmunkássá válnak...” Az idézet egy az NDK-ban járt mexikói újságírónő, Laura Belano írásából való. Amit ír, az a valóság. Nehéz testi munka, csekély és változó jövedelem, képzetlenség, betegségek — ezek voltak a falun dolgozó kisparaszti családok többségének az életét jellemző tényezők valaha. Az NDK-fa- lu mai képét viszont az állandó munkaalkalom, a biztos és rendszeresen növekvő jövedelem határozza meg. A tsz-tagok jövedelme csupán az elmúlt hat év alatt majdnem 30 százalékkal nőtt. Egy ipari dolgozó havi keresete 926 márka, a mezőgazdasági munkásé pedig már 917. 1978-ban egy négyszemélyes parasztcsalád havonta mintegy 685 márka értékű különféle állami juttatásban részesül. Díjtalan a tanulás, az orvosi ellátás: a társadalombiztosításból a városiakkal azonosan részesülnek a falusiak. Harminc éve például egy körorvos 20—30 ezer falusi lakost látott el. Manapság egy általános orvos két-há- rom ápolónő-védőnő segítségével 2100 szövetkezeti parasztot és mezőgazdasági munkást gondoz. Csaknem 400 vidéki rendelőintézet, korszerűen berendezett egészségügyi központ működik. A hálózatot 950 fogorvos és több mint ötezer védőnői állomás egészíti ki. A falusi családok többsége ma már vízvezetékes, csatornázott házban lakik. Megszűntek a régi típusú, 6—7 hektáros kisgazdaságok, helyükbe 1204, átlagosan 500 hektáros mezőgazdasági nagyüzem lépett. Állat- tenyésztéssel 4216 telepen foglalkoznak. A földeken a gépállomány száma megközelíti a 138 ezret. Az elmúlt években teljes egészében gépesítették a gabonabetakarítást. A burgonya 96,6, a cukorrépa 99,5 százalékát gépek szedik föl. Az állat- tenyésztés gépesítésére jellemző adat: az egy-egy dől gozóra számított gépi felsze relés értéke 300—600 ezer márka között van. A megváltozott feladatoknak megfelelően alakul a parasztság szakképzése is. 1970 és 1976 között 95 000 fa lusi dolgozó szerzett szakké' pesítést. 1976-ban a mező- gazdaság 34100 szak- és 12 800 főiskolai végzettségű dolgozót foglalkoztatott. A hazai és a külföldi nagy nemzetközi gépkiállítások, a mezőgazdasági üzemekben zajló termelőtevékenység egyaránt mutatja: az a folyamat. amely a múlt század második felében kezdődött, s amely mintegy ötven-hatvan esztendővel ezelőtt a traktor megjelenésével gyorsult fel. tovább tart. Zajlik a mező- gazdasági termelés gépesítésének forradalma. S e változások nyomán nemcsak a kezdetet jelentő gőzgép, hanem sokkal későbbi géptípusok is — mint például az izzófejes traktorok —. elvesznek lassacskán az emlékezetből. 140 HELYETT 14 TRAKTOR Agárdon a mezőgazdasági kombinátban 14 traktor dolgozik azon a területen, amelyet egy évtizede még 140 traktorral tudtak csak megművelni. S az új nagy teljesítményű traktorok nem G. traktorokat, hanem azoknál sokkal korszerűbb 50 lóerős MTZ-ket, Zetorokat váltottak le. A mostani években a mezőgazdaság gépesítésében mutatkozó változások egyik jellemzője, hogy mind nagyobb teljesítményű traktorok állnak munkába, s ennek megfelelően természetesen változnak a munkagépek is. 1970-ben a magyar mező- gazdaságban 67 472 traktort tartottak nyilván. Az idén 56 ezer traktor dolgozik földjeinken. Csökkent tehát — és nem is jelentéktelen mértékben — a traktorok száma. Ezzel szemben tény, hogy nyolc esztendővel ezelőtt a hazai traktorpark 2 millió 391 ezer lóerőt képviselt, a jelenlegi pedig 3,9 millió lóerőt. Évekkel ezelőtt megjelentek a 100 lóerőn felüli erőgépek, s számuk egyre nő. A váltás, a változás — ha csak ezt az egyetlen vonását vizsgáljuk is a traktorparknak —, teljesen nyilvánvaló. kevEs ember jut A műszaki haladás és megoldások adta előnyök is kézenfekvőek. Itt is elég egyetlen tényezőre, a munkaerőhelyzetre utalni. Olyan időszakokban — mint amilyen a gabonaaratás időszaka is —, amelyekben gyakorlatilag minden gépet mozgásba kell hozni, kiderül: nincs elegendő ember a gazdaságon belül most már a gépek nyújtott, vagy kétmű- szakos üzemeltetésére, karbantartására. folyamatos kiszolgálására sem. Nem is olyan régen még a kézi munkaerő igényes növények termesztése okozott — s okoz persze ma is — gondot. Lassacskán viszont jelentkezik ez a gond, akkor is, ha traktorvezetőkről, teherautó, kombájn, vagy más mezőgazdaságban hasznosított gép vezetéséről van szó. A népgazdaság munkaerőhelyzete olyan, hopy a hosszabb távú tervek is a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenésével kalkulálnak. A növekvő feladatokat csak kevesebb embert igénylő, nagy teljesítményű gépek révén lehet megoldani. MÁSKÉNT KELL SZERVEZNI Azt a mezőgazdasági üzemekben is felismerték, hogy a korábbinál jóval nagyobb teljesítményre képes erőgépek, s a hozzájuk kapcsolt munkagépek munkáját másként kell szervezni, mint kisebb teljesítményű elődeikét. Azt is tudják, hogy ezek üzembiztosán tartása milyen jelentőségű. A gyakorlatban mégis sokszor tesznek engedményt a szervezésbeli lazaságok megtűrésével. A teljes igazsághoz hozzátartozik: egyik-másik mezőgazdasági nagyüzemben szemléletben, főként pedig szellemi ismeretben, fegyelmezettségben, pontosságban nem érték el azt a színvonalat, amelyet e nagy teljesítményű, s egyben drága gépek gazdasági üzemeltetése megkövetel. Ennek híján azok az előnyök, az a műszaki színvonal, amit az új, korszerű, nagy teljesítményű gépek kínálnak semmivé foszlanak, s marad a nagyon magas költség. TERJEDNEK A CÉLGÉPEK Egy másik egyre teljesebben kibontakozó vonása a mezőgazdaság gépesítésének az úgynevezett magajáró célgépek terjedése. Ilyennek minősíthető a már „régen” ismert, használt gabonakombájn. Az elmúlt öt-hat évben váltak általánossá a cukorrépatermelés gépei. Ma már a gazdaságok többségében dolgoznak a szénabetakarítás gépei, eszközei — pontosabban önjáró gépei. Az alföldi nagy szőlőtermelő gazdaságokban ma már egyáltalán nem megcsodált újdonság a szőlőszüretelő kombájn. Vannak nagyüzemek, amelyek a ribiszkebetakarító gépre alapozva létesítenek nagy ribiszkeültetvényt, mások a meggyest, a szilvást telepítik azzal a szándékkal, hogy amikorra termőre fordul, ott lesz a betakarításhoz szükséges gép. eszköz. GÉPESÍTÉSI KONCEPCIÓ KELL A haladás tehát folyamatos. A mi mezőgazdaságunk — néha ugyan lépéshátránynyal —. de rendszeresen átveszi azt az ütemet, amelyet a nemzetközi lehetőségek nyújtanak. A hazai mezőgép- gyártás fejlesztése, a gépbehozatal külön szerteágazó, nagy kérdés. Ugyanilyen sokrétű az a követelmény is, amelyet a magajáró célgépek, az iparszerű termelésre módot nyújtó gépek, berendezések terjedése támaszt a mezőgazdasággal szemben. Ez utóbbiból szintén egyet említenénk: a mezőgazdasági üzemen belül a műszaki színvonal növelését. Az új. speciális gépek, berendezések jó karbantartása, üzemeltetése műszakilag megfelelő technikai feltételek között dolgozó, magasan képzett emberekkel lehetséges csak. Ha másról nem is, arról remélhetően többeket meggyőznek a mezőgazdasági termelés gépesítésében zajló változások — azok egyné- melyikének említése —, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben nem elégséges ötletszerűen dönteni gépvásárlásról, karbantartásról, s más, a gépesítéshez kapcsolódó témáról. Az üzemen belül elengedhetetlen, hogy legyen jól átgondolt gépesítési koncepció, s ehhez igazodjanak a gyakorlati lépések. Természetesen országosan is elengedhetetlen ennek a követelménynek az érvényesítése. A gazdaságok tudatosabb gépesítési tevékenysége azonban minden téren sokat segíthet. FEHÉRVÁRI ISTVÁN Frantisek Stovik ifjúsági munka brigádja szereti az erőmű hűtőtornyát (Orbis — KS) Csehszlovákiában számos olyan jelentős gyár, ipartelep van, amely előtt ott a tábla: „Építette az ifjúság”. Az első ilyen ifjúsági építkezés 1949-ben kezdődött, amikor Közép-Csehországban, Klicava falunál duzzasztógátat létesítettek. Azóta a fiatalok építettek kohászati kombinátot, vasútvonalat és hőerőművet is. Jelenleg a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség védnökségével a Prága melletti Melnikben épül az első csehszlovák 500 megawattos energiablokkal ellátott hőerőmű, az ország hatodik ötéves tervének legnagyobb beruházása. (Orbis—KS) Alumíniumfeldolgozó, kőolajkombinát Sumen közelében, Bulgária északkeleti részén épül az ország egyetlen alumíniumfeldolgozó kombinátja. Az új nagyüzem termékeit az építőiparban, az autóbusz- és vagongyártásban az elektronikában, az élelmiszeriparban fogják felhasználni. Az eddig ezekben az iparágakban használatos acélfelszereléseket nagyrészt alumíniummal helyettesítik majd a jövőben. A kombinátnak három fő részlege lesz: sajtoló, hengerde és öntöde. Az évente majd 12 000 tonna terméket előállító sajtolómű már elkészült. Terveit Moszkvában készítették, felszerelése szovjet gépekből áll. Automatikus irányítása világszínvonalú. A másik két üzemrészt is rövidesen üzembe helyezik, az öntöde még 1978-ban, a hengerde pedig 1979-ben kezdi meg a termelést. A petrolkémiai ipar új üzemei közül említést érdemel a burgaszi kőolajkombinát, amely természetes pa- rafint állít elő. Az új üzem terveit az NDK-ban készítették, gépeit is innen szállították, s NDK-beli szakemberek szerelték fel. Az ebben a gyárban előállított para- fint a Szovjetunióban dolgozzák fel. A kész termékeket, -többek közt a takarmányélesztőt a szocialista országokba exportálják. Az új bolgár üzem rendkívül korszerű technológiai körülmények között működik. A Szovjetunióban az elektromos energia termelése hihetetlen fejlődésen ment keresztül. A GOELRO- terv kezdete (1920) és 1965 között — tehát 45 év alatt — a Szovjetunióban összesen 115 millió kilowatt teljesítményű erőművet helyeztek üzembe, a következő tíz évben pedig ismét ugyaneny- nyit. Jellemző, hogy az 50- es évek híres erőművének, a Dnyeprogesznek a teljes kapacitása 600 000 kilowatt volt, az új száján—susensz- kojei erőmű részére készülő öt áramfejlesztő egység mindegyike kétszeresen múlja ezt felül. Ebben az évben a Szovjetunióban 1,18 trillió, 1980-ra pedig már 1,38 trillió kilowatt áramot fognak előállítani. A távlati tervek szerint 1985-ben az ország vil- lamosenergia-termelése 1,88 —1,95 trillió, 1990-re 2,35— 2,5 trillió kilowattóra lesz, vagyis a következő 12—13 év alatt ismét megkétszereződik. Ez a mennyiség feltétlenül elegendőnek ígérkezik a népgazdaság és a lakosság akkori igényeinek a kielégítésére. Ugyanakkor mindinkább szembetűnik a szovjet népgazdaság energiaellátásának egy lényeges ellentmondása: az ország áramtermelésének 80 százalékát a nyugati, európai részen használják fel, míg az energetikai tartalékok 80 százaléka éppen ellenkezőleg, az Uraitól keletre van felhalmozva. Míg a szovjet lakosság, az ipar és j mezőgazdaság túlnyomó hányada az ország európai részén összpontosul, Szibériában és Közép-Ázsiában található a széntartalékok 90, a vízienergia-tartalékok és a földgázkincs 80 százaléka, valamint a kőolaj nagy része. Ez az ellentmondás természetesen nem jelent legyőzhetetlen akadályt. Egyrészt gyorsan növekszik a szibériai feldolgozóipar. Másrészt évről évre sok ezer kilométernyi, keletről nyugatra vezető villamos-, kőolaj- és gázvezeték épül a Szovjetunióban. A leggazdaságosabbnak azt tartják, hogy a kolosszális szénmedencék kincsét feltárva a helyszínen épülő erőművekben alakítsák át energiájukat villamos szültségű vezetéken jut el az energiává. Ez azután sok ezer ország európai részébe a fo- kilométer hosszú nugvfe- gvasztókhoz. Egyike ai új nagy teljesítményű szibériai vízi erőműveknek. Elektromos energián kívül a vízgazdálkodásban is nagy szolga- latot tesznek a népgazdaságnak. Érdekességek mágnesszalagtárolók AZ ŰRHAJÓKON Immár hatodszor próbálták ki az űrhajók fedélzeti készülékei által mért adatok vételére és adására az NDK- ban kifejlesztett mágnesszalag tárolókat. A „Meteor” típusú szovjet meteorológiai űrállomáson felszerelt digitális mágnesszalag-tároló több mint másfél éve hibátlanul működik. A készülék előrelátható élettartama mintegy hat hónap. TROPIKUS mezőgazdasági TANSZÉK Az altenborgi Agrármérnöki Főiskolán és a lipcsei Kari Marx Egyetem tropikus mezőgazdasági szakán eddig 44 fejlődő ország 600 szakembere tanult. Az altenborgi főiskolán, az ország egyetlen speciális tanszakán tizedik alkalommal ismerte el a tanári testület a vizsgázótok érdemeit. Az eddig diplomát kapott 200 hallgató legtöbbje ma már hazája vezető mezőgazdasági szakembere. Energiatermelés és igények
