Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-20 / 169. szám
A 7ÍÉPÜJSÁG 1978. július 20. Budapesten, a Paál László-teremben Révész Napsugár grafikusművész kiállítása Iá tható. A Debrecenben élő és alkotó művész egyik művét mutatjuk be. Nyitott A televízió népszerű, új műveket bemutató sorozatában a közeljövőben három könyvet ismerhetünk meg. Először Gyárfás Miklós: A képmutatás szépségei címűt. Uj kötetében a szerző az emberi szerepjátszás különféle pillanatait ragadja meg. Játékok, melyeket olykor a pillanatok ihlettek, átlátszó alakoskodások, találékony ötletek sorakoznak fűzérben. A bemutatásra kerülő négy írás szereplői: egy író és egy szélhámos, egy szí. nészházaspár, egy olasz fiatalember és a milliomos amerikai turistanő, valamint egy nyugdíjas házaspár. Szereplők: Sinkovits Imre, Gombos Katalin, Ráday Imre, Komlós Juci, Páger Antal, Tomanek Nándor, Sztan- kay István, Venczel Vera. Balázs József: Szeretők és szerelmesek című új regékönyv nye egy vidéki városba helyezett építőbrigád történetét rajzolja meg, Hogyan illeszkednek be a számukra idegen környezetbe a mesz- sziről jött emberek? Hogyan bontakoznak ki a magánélet és' a munkamorál aktuális problémái ? Főbb szereplők: Juhász Jácint, Sinkó László, Moór Mariann, Máriáss József, Solti Bertalan, Inke László. Bereményi Géza: Legendárium — családi tabló, amely merőben eltér a hagyományos szerkesztési módtól. Egymásnak ellentmondó emlékek, legendák színes mozaikjából alakul ki a történet különös tükre. Szereplők: Andorai Péter, Gór Nagy Mária, Békés Rita, Drahota Andrea, Faludi László, Baranyi László. A műsorok szerkesztője Katkó István. Isis-szentély Szombathely világhírű műemléke az idei nyáron is több operaelőadás színhelye lesz. A természetes díszletül szolgáló szentélyben augusztus 5-én és 6-án a Varázsfuvolát láthatja a közönség. Mozart örökbecsű dallamai tizenhat évvel ezelőtt csendültek fel első ízben Szombathelyen. Azóta a Varázs- fuvola évről évre ismétlődő előadásait Európa-szerte számon tartják. A darabot az idén új rendező, Horváth Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője állítja színpadra. A díszletek For- ray Gábor tervei alapján ké. szülnek. Az iseumi operaestek sora ez évben Händel: Thes- sus című ötfelvonásos operájának magyarországi bemutatójával bővül. A darabot augusztus 10-én és 11. én az NDK-beli hallei Händel operatársulat előadásában láthatja majd a közönség. Egyszemélyes színház A 'kétrészes televíziós műsor a színházi közművelődés jegyében készül és az egyszemélyes színház műfaji sajátosságairól igyekszik képet adni. Az első részben a monodráma műfajáról esik szó, s a műsorban két Lotte találkozik: Ruttkai Éva és Szakács Eszter. A második részben két „műfaj nélküli” áll a középpontban: Cseh Tamás és Sándor György, akik azegy- személyesség sajátos váltó, zatát testesítik meg. Mindkét rész összetett, láthatjuk a művészék produkcióit filmfelvételről, és sajátos tévés-eszközökkel is igyekszünk betekintést nyújtani a különféle műfajokba. Hallhatjuk a művészek vallomásait, játékos helyzeteknek is szemtanúi lehetünk, majd riportok során a művészek egyéniségéhez is közelebb kerülhetünk. Dicsérni sem lehet? gy szép napon a sütőipar olyan príma kenyérrel lepte meg ] aggasztóit, hogy nem jutottak szóhoz, csak ámultak, bámultak és faltak. Nem így Xabó bácsi. Az öreg, aki megette már a kenyere javát, méghozzá savanyú, csontszáraz, égett, szalonnás, keletien klebák formájában, évtizede szenvedélyes újságolvasó és olvasólevélíró hírében állt. Nevét jobban ismerte a nép, mint a Kossuth- díjas szépírókét, mert ö nem szépen írt és nem jóról írt, hanem csúfságokról, panaszokról, szemtelenkedésröl, és az ilyesmit mindenki éppoly szívesen olvassa, mint a kisebb-nagyobb disznóságokról hírt adó bűnügyi tudósításokat. A kiváló kenyér állaga, külleme, keíle- me azonban elérzékenyítette Xabó bácsit. El is tökélte, hogy beír a>z újságba, megdicséri a remek kenyeret. Lemetélte a címkét, kiböngészte a gyár címét, telefonszámát, vásárolt húsz-harminc telefonérmét, magához vett egynapi élelmet, zsíros kenyér és zöldpaprika formájában, mivel az aznapi kenyér finomabbnak bizonyult, mint akármi más. Xabó bácsi csak hívogatta a számot, az meg hol mellément, hol foglalt volt, hol téves, hol nem vették fel, hol megint elölről. Fogcsikorgatva futott a pénze és elpocsékolt délelőttje után. Csakazértis kifejezi fogyasztói elismerését, ha a mentők viszik el innen, akkor is. Navégre! — Kitetszik? — A mai kenyér... azaz a kegyed csengő hangja... Milyen csodás, hogy ha kissé megkésve is, de végre megtaláltam... — Kit kapcsoljak! — Kérem az igazgatót! — A nevét! — A ... nevemet?... Nem fontos... Csak a fogyasztók nevében szeretném kifejezni... — Vagy úgy. Melyik igazgatót kéri. Van hét. — Akármelyiket. — Csak Sercli elvtárs van bent. — Akkor talán őt. — Honnan keresi? — Honnan is? Innen. Az öszvér utca nyolcból. — Nem tudom kapcsolni. — Már miért ne tudná? Kiújult a reumája? Nem mozog a keze? Naccsádkám, reggel óta erre várok! Csak dicsérni akarom a mai sütést. — Micsoda?! A sütést? Dicsérni? Ilyet még nem hallottam. De nem jár túl az eszemen. Tessék előzőleg befáradni, és engedélyt kérni a titkárságtól. Utána tessék ismét jelentkezni. — Ahhoz, hogy további jó sütést kívánjak? Még mit ne! — Akármihez. Különben se tartson fel. Dicsérni! Itt csak pocskondiázni szoktak. Dicsérni nem szokás. Es lecsapta. A vonal megszakadt, Xabóí ette a méreg. Még ilyet. De talán a telefonközpontosnak van igaza. Kinek jut eszébe, hogy megdicsérje azt, amivel nincs baj? Szokás csepülni, szapulni, szidni, átkozni, becsmérelni, ledorongolni, kritizálni, elverni a port... mennyi szép, ízes kifejezés a bírálatra, milyen kevés és sápadt szó a dicséretre. Ez nem lehet véletlen. A szokások meg arra valók, hogy ne szokjunk le róluk. Aki dicséri a kenyeret, mert egy- szer-egyszer jóra sikerült, annak nincs sütnivalója. ■ bben maradt. És azóta sem evett olyan finom kenyeret. És azóta folyton eszi magát. Egy harapás a szikkadt, lapos kenyérből, egy gondolatfoszlány, megint kenyér, megint a rágódás. Vajon nem ő-e az oka annak, hogy a sütőipar úgy érzi, nem érti meg törekvéseit a kortárs fogyasztó — az utókornak meg mit mondhat egy péküzem? így lehet! Elefántcsonttoronyban őrlődnek, nem sejtve, hogy volt valaki, aki méltányolta azt a bizonyos, jól sikerült kenyeret. Az elmulasztott dicséreten éppúgy rágódik Xabó tata, mint a hétfő este kimért pénteki kenyéren. De ne ejtsünk könnyet érte. Már nem sok kell ahhoz, hogy kisüsse, mit kell tennie. És akkor beír az újságba, és alaposan megmondja a magáét arról a bizonyos telefonközpontosról, aki meggátolta a dicséretben. És ez is valami. PÉRELI GABRIELLA Tomsobckiisi nPCIBJlfl Autó- és motorrevű volt a tambovi stadionban, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. A moszkvai autó- és motorrevű tagjai mutatták be tudásukat a tamboviaknak. A közönség nagy tetszéssel fogadta a kétkeréken autózást, a különböző gyorsasági számokat és a „motorosrepülést” hat személyautó fölött. ' * Tambovban több helyen megkezdték kis áruházak felállítását. Az előregyártott elemekből készült áruházaknak — amelyek igen praktikusak és tetszetőseit — hatvan négyzetméter az eladóterük. * A tambovi Zárja filmszínházban kiállítást rendeztek I. G. Gutgerc amatőr képzőművész alkotásaiból, aki vasúti mérnök és szabad idejében foglalkozik képzőművészettel. PETŐFI PÉPE Két gazdaság összefogott címmel olvasható cikk a Petőfi Népében Méhesi Zoltánnak, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet pártvezetősége titkárának tollából. A cikkből kiderül: a szövetkezetnek 960 hektár a búza vetésterülete. A szomszéd Szikrai Állami Gazdasággal együtt ösz- szesen 1642 hektár búza termésének betakarításáról kell gondoskodniuk. Közösen oldják meg ezt a nagy feladatot. A két gazdaság között szakosított együttműködés alakult ki a gabona- és zöldségágazatban. Nagy szükség van erre az együttműködésre, hisz az aratás nagyon szoros munkakapcsolatot követel a társágazatokkal, mert ugyanebben az időszakban megközelítően ilyen nagy a munkacsúcs a gyümölcstermesztésben, a hibridkukorica címerezésben és a takarmánynövények betakarításában. Az aratás felett a pártalap- szervezetek védnökséget vállaltak, a gazdasági vezetők feladatává tették: az aratás idején minden eddiginél messzebbmenően gondoskodjanak a dolgozókról, tegyék lehetővé a teljes kiszolgálást és szociális ellátást minden betakarításban részt vevő szövetkezeti dolgozó számára. Az erkölcsi ösztönzésen túl, a szemveszteség csökkentése, az aratás meggyorsítása érdekében — a pártvezetőség javaslata alapján — a szövetkezet vezetősége céljutalmakat tűzött ki. A nagy munka befejeztével a pártvezetőség értékeli azt a tevékenységet, amelyet a gyors és szemveszteségmentes aratás érdekében kifejtett a tagság és vezetőség. Dunántúlt napló A szolgáltatás nem lehet hatalmi pozíció — adta a pécsi városi tanács vb-üléséről készült tudósítás címéül a Dunántúli Napló. 1969-ben az azóta is sűrűn idézett 1038-as kormányhatározat emelte a társadalmilag kívánt rangra, a lakossági szolgáltatásokat. Ki-ki a saját tapasztalataiból hozhat fel jó és rossz példát. A vb-vita is inkább a kedvezőtlen tapasztalatokra összpontosított, azzal az érthető céllal, hogy az ilyenek megszüntetésével lehessen javítani a közhangulatot befolyásoló szolgáltatások színvonalát. Elhangzott egy megállapítás : mintha önmagába 'fordult volna ez az ágazat és társadalmi pozícióból hatalmi pozíciót fejlesztett volna — kihasználva az ügyfél rászorultságát. Ebből táplálkozik a nagy szolgáltató vállalatok tiltakozása az igen hézagpótló tevékenységet folytató kisiparosok munkájának engedélyezése ellen. Csak nem a konkurrenciától félnek? A szolgáltatás bizalmi kérdés is. A jó munkával, az udvarias magatartással sokat nyerhet a szolgáltató is, az igénybe vevő is. De vajon a bizalmat szolgálja-e, ha az autó bejelentett hibáját az egyik helyen lekicsinylik, a másik helyen viszont életveszélyesnek mondják? Vagy, ha az derül ki, hogy a számlázott munkát el sem végezték? FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Székesfehérvári Univer- zál Ipari Szövetkezet a szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul — olvastuk a Fejér megyei Hírlapban. Tóth János, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy kiemelkedő feladatuknak tekintik a lakossági szolgáltatások javítását. Fontos feladatuk még az építőipari munkák fejlesztése, a lakáskarbantartások és felújítások végzése. Idén már fejlődés tapasztalható e téren. Ezt mutatja az a tény is, hogy az idén e szolgáltatásokból 30 százalékkal nagyobb volt a bevételük, mint az elmúlt év azonos időszakában. Foglalkoznak személygépkocsik, ipari és háztartási hűtőgépek, olajkályhák, valamint háztartási kisgépek javításával. A szövetkezetben fejlesztik az elektroakusztikai javítószolgáltatást ... Az idén az ipari szövetkezetben dolgozó 757 dolgozónak nem kevesebb, mint 145 millió forint termelési értéket kell előállítania. Somouifi Néplap Csaknem 265 vagon uborkára kötött szerzí^ést a Nagyatádi Konzervgyár. Ennek döntő része a háztájiból kerül a gyárba. Az' utóbbi években mind népszerűbbé válik az uborka támrendszeres termesztése. Ez a gyárnak is köszönhető. — Fölfelé nőnek az uborkák — mondta a gyár termelési osztályának vezetője. — A támrendszeres uborka háromszor annyi termést ad, mint a hagyományos módon termesztett. A korszerűbb technológia révén megnőtt a termesztői kedv is. $Aotonmagyaróvór •Itt, «Tatabánya •rauUar* 74 20-~w 4-V. ^_.^JCqzincbarclka - ó?d«40 «*. ' 4fn* MISKOLC Salgótarján 40 Bgto Gyöngyös mii--■' .*:l-1. *| w £°rc>k° (.Murim */ Mjjdúninis 20 *0|| »Muftöveri Hajdúböszörményo 3 ^ •Risrirüa * ~SrlrtnlMriitti Várpalota i07 ** 7- *2f o ^ Ajkait V#^rJém SZÉKESFEÍ vVrl 'Nyír*£iy^ufcza Mátészalka ) • 12 Mykbá toy,J a» tzörményo Jl DEBRECEN J Olfé f NajdúszobositóO j i BUDAPEST °P, . - ----i ]0f0 Jászberény, 24 Olürcjf24 Caolád Siotnok'“' érvap °* Dunaújvároa a) Rogykőrösol» > 220*i4tjr K»cakómét044 P K.skvnlélegrkáza Cmpti * *£$**«2 Uccu aKúfcirts U(SSl*n,eíi4 Gyulcf* t ^ d W kiskunhalas \ S4 Orosháza _•) Szekszárdi 02* \ OHódmezővásárhely a. OM) Moká , <* r • 12 Komló« MayMá fcjo/o „L M 10 . /n1 > , „ ORÉCS / , V SoitWr.ll iát MottctoC . 2I.X/*^ A város lakosságszáma ezer főben, (1978) A felszabadulás óta alakult város Székesfehérvárral hétre emelkedett hazánk százezernél több lakossal rendelkező városainak száma. A gyorsan fejlődő Nyíregyháza és Kecskemét lélekszáma is hamarosan eléri a százezret. Ez év elején Magyarország lakossága 10 671 000 fő volt, majdnem 350 ezerrel több, mint 1970-ben. A népesség 52 százaléka élt városokban, 3,9 százalékkal több, mint 8 évvel korábban. Budapesten a lakosság 19,6, megyei városokban 8,1, a többi városokban pedig 24,3 százaléka él. A 14 éven aluliak száma 2136 000 volt (1970-ben 1 381 000) s a nyugdíjkorhatáron felüliek közé 2 171 000 ember tartozott. A 6 364 00Ö (6 225 000) fős munkavállalási korú népesség 76,1 százaléka (73,8 százaléka) aktív kereső. Az aktív keresők 34,7 százaléka az iparban, 8,2 százaléka az építőiparban, 19,3 százaléka a mezőgazdaságban, 8 százaléka a szállításban és a hírközlésben, 9,3 százaléka a kereskedelemben, 2,6 százaléka az erdő- és vízgazdálkodásban, 17,9 százaléka a nem termelő ágakban dolgozik. Az inaktív keresők aránya 8,9 százalék (4,3 százalék) ebből 4,6 százalék (2,4 százaiék) gyermekgondozási szabadságon van. Az eltartottak aránya 15 százalékot (21,9 százalékot) tesz ki, aminek 7,7 százalékát (10,1 százalékát) a tanulók adják. — TERRA — Kiállítás kyDtatls kaDaodteikép
