Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

1978. július 16. ‘ffertUSÄG 13 Gemenci Nagydíjért a hegyi verseny után: Egyéniben Takács (BKV), csapatban: Szekszárd A csapatok felvonulása az ünnepélyes megnyitóra — Egy perc múlva rajtol Nagy Zoltán, a Budapesti Postás versenyzője, — közöl­te a hangosbeszélő, egészen pontosan Rózsa György, a rádió riportere, aki a Szek­szárdi Szövetkezeti Sportkör kérésére vállalta a Gemenci Nagydíjért nemzetközi ke­rékpáros-verseny konferálá- sát. — Ilyen a véletlen — mondta mellettünk Borbély Tibor, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökségének tag­ja. — Egy éve is Postás ver­senyző rajtolt a hegyi sza­kaszon. — öt, négy, három, kettő, egy rajt — hangzott az indító vezényszava, és Nagy Zoltán a 127 versenyző közül az első, legurult az indító­helyről. Ezzel megkezdődött a IV. Gemenci Nagydíjért a nemzetközi kerékpáros-ver­seny. A megyeszékhelyen, a Ga­ray teret megtöltötték az ér­deklődők, és ki tudja, hogy történt, de egy személygép­kocsi tanulóvezetőjével be­hajtott ebbe a tömegbe. Ügy látszik csak itt lehet jól ok­tatni ... Az eredményjelző táblán olvasható a pályacsúcs, me­lyet Takács tart: 2 perc 16 másodperc. Aztán megérkez­nek az első eredmények, me­lyek ennél lényegesen rosz- szabbak, A szekszárdiak „üdvöské­je” Halász Laci 110-es rajt­számmal indul. Nem sokkal később megérkezett az ered­ménye : — Pályacsúcsot ugyan nem sikerült javítani, de ideje ki­tűnő — közölte Rózsa Gyuri: — 2 perc 27 másodperc, és ezzel Halász Laci táblája az élre kerül. Még nem telt el 60 perc a versenyből az eredményjelző táblán változások történtek. Antal a Tipográfia verseny­zője került az élre, a szek­szárdiak közül Halász Z. a 4. * Halász L. pedig az 5. helyre került. Ez az ered­mény sokáig maradt, majd a 84.-ként induló Pálinkás Csaba eredményét olvasta be a hangosbemondó: 2 perc 20,3 másodperc. Ezzel Pálin­kás ismét a hazaiaknak hó­dította vissza a vezetést, de még hátra volt Takács a csúcstartó. A BKV Előre ver­senyzője hatalmas hajrában két perc 19,2 másodpercet hajtott, s ezzel újra megsze­rezte a győzelmet. Az első szám után egyéni­ben 1. Takács (BKV Előre) 2. Pálinkás (Szekszárd I.) 3. Antal (Tipográfia), 4. Nagy (Ganz MÁVAG), 5. Szikszai (BKV Előre), 6. Voyciec- howsky (Warsawa). Csapat­ban: 1. Szekszárd I„ 2. Ganz MÁVAG., 3. BKV Előre., 4. Start Warsawa, 5. FTC, 6. Lokomotív Bratislava. Délután dr. Nedók Pál, a városi tanács elnöke fogadást adott a csapatok vezetői ré­szére, köszöntötte őket, sok sikert kívánt és a jövő évi viszontlátás reményében bú­csúzott tőlük. Ezt követően a megyei ta­nács előtti téren már gyüle­keztek a város kerékpározást kedvelő kisdobosai, úttörői és KISZ-esei, hogy — mint a nagyok — összemérjék tudá­sukat. Természetes, hogy erre a versenyre már több száz szülő is elkísérte a gyereke­ket. Először a kisdobosok in­dultak és 3 kör — 4200 mé­ter — megtétele után Nagy György, a szekszárdi IV. szá­mú általános iskola tanulója haladt át a célon. A követke­ző „futamban” az úttörők álltak rajthoz, ők már G kö­rön versenyeztek, ahol Rochi Károly, a III. számú általá­nos iskola tanulója nyert. Végül 9 kört teljesítettek a KISZ-esek. a győztes: Ko­vács Tibor (Pécs), tavaly is ő nyerte ezt a versenyt. A körversenyt megelőzően, 19 órakor a Garay téren gyü­lekeztek a versenyzők, majd megkezdődött felvonulásuk, az úttörőzenekar pattogó üte­mű indulójára, a pártbizott­ság elé vonultak. Mintegy 500 sportkedvelő jelenlétében dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese üdvö­zölte a csapatok vezetőit, ver­senyzőket. Hangsúlyozta: a már hagyományos Gemenci Nagydíjért folyó nemzetközi kerékpárosversenyen egyre több külföldi és mellettük a hazai versenyzők jelenléte fejlődő sportunknak elisme­rését jelenti. Szekszárd és a megye minden lakója szere­tettel és nagy érdeklődéssel várja a sportág külföldi és hazai képviselőinek — min­den bizonnyal színvonalas — versenyét. Végül az elnökhe­lyettes eredményes szereplést kívánt a sportolóknak. (A körversenyről és az országúti versenyről lapunk keddi szá­mában adunk tájékoztatást). MEDOSZ­sportnapok A MEDOSZ-alapszerveze- tekben az idén az eddigieknél is élénkebb a tömegsport­munka. A legtöbb üzemben hosszú hetek óta folynak az alapszervi versenyek. Eze­ken dől el, hogy kik a legjob­bak, akik majd képviselik a gazdaságot, üzemet, a megyei MEDOSZ-sportünnepélyen. Labdajátékokban, de különö­sen kispályás labdarúgásban minden eddigit felülmúl a nevezett csapatok létszáma. A MEDOSZ megyebizottság mellett működő sportbizott­ság kénytelen a legjobbak ré­szére területi döntőt rendez­ni. Július 22-én, szombaton Szekszárdon, a városi sport­telepen és ugyanabban az időben Fornádon, a Tamási MEDOSZ sporttelepén hat­hat csapat részvételével ren­deznek elődöntőt. így Hőgyé- szen kispályás labdarúgásban csak a legjobbak vehetnek részt. Eredetileg augusztus 6-ra tervezték a MEDOSZ sport- ünnepélyét Hőgyészre. Mivel a kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdasági munkáknál késésben vagyunk, ezért a MEDOSZ-sportnapot egy hét­tel később tartják, az erede­tileg kitűzött színhelyen, Hő- gyészen, augusztus 13-án. Mai műsor Kerékpár: Tíz órakor rajtol a 140 kilométeres távra a mezőny a Ge­menci nagydíjért. Ökölvívás: Gemenc-kupa döntői a Zrínyi utcai tornacsarnokban 9 órá­tól. Labdarúgás (nyári Totó-kupa) : Dombóvári MSC—Kaposvári Táncsics SE 17 óra. Osztályozó a megyebaj­nokságba jutásért: Fornád—Nagydo- rog“(városi sporttelep) 17, Sióagárd— Gerjen (TÁÉV-sportte!ep) 17, Kisvej- ke—Dombóvári Vasas (Ifjúsági sport­telep) 17 órakor. Ökölvívó Gemenc-kupa Ma: döntők Tegnap délután Szekszár­don, a Zrínyi utcai sport- csarnokban tovább folytató­dott az országos serdülő és ifjúsági ökölvívóverseny. A tegnap délután küzdel­mekben már — a sok vidéki versenyző miatt és a köny- nyebb utazás érdekében — ki­lenc pár már döntő mérkő­zést vívhatott. Elsőként a serdülők 1964- es korcsoportjának döntő küzdelmeit rendezték. A 40 kilogrammosok csoportjában Kovács (Ajka) 5:0"ás ponto­zással nyert Szalai (Dombó­vár ellen. Az 54 kilogrammo­sok csoportjában Szekeres, a dombóváriak fiatal verseny­zője jó taktikával; a harma­dik menetben 3:2-re nyert a pécsi Dick ellen. Ezt követően a serdülők 1962—63-as születésűek kate­góriájában a szekszárdi Till végig óriási fölényben öklö­zött és biztosan, 5:0-ra nyert Bertalan, a győri Dózsa ver­senyzője ellen. A további küzdelmekben egymásután két feladás is következett: először Latinovics (Csepel), majd Sallai (Mohács) fejezte be előbb a küzdelmet. Ezek­ben a súlycsoportokban egye­lőre csak a mai döntőbe ke­rülésért harcoltak a verseny­zők. Az ifjúságiak küdelmében kiemelkedett Kalányos (Komló) teljesítménye, aki biztosan nyert 5:0-ra Enhof­fer (Újpesti Dózsa) ellen. Ka- lányos tavaly súlycsoportjá­ban már nyert a Gemenc-ku- pán. A mai döntőben ismét bi­zonyíthatja nagyszerű tudá­sát. A következő pár a 63,5 kilogrammosok versenyében Böröcz (Pécsi ■ VSK) ver­senyzője ellen Papp (Újpesti Dózsa) feladta, majd a követ­kező mérkőzésen 67 kilo­grammban Farkas (Szek­szárd) szintén feladta. Ki­emelkedett: Kovács (BHSE) —Balogh (Kaposvár) mérkő­zés, melyen óriási csata, ha­talmas ütésváltások és sok szabálytalánság volt. Végül Kovács 3:2 arányban nyert. Ezután Szakái (Győri Dózsa) mérkőzés nélkül nyerhetett, mivel Hofbauer (Baja) sérü­lés miatt: nem tudott mérkőz­ni. A nap utolsó mérkőzésén a 81 kilogrammosok döntőjén Buncsek (Pécsi VSK) döntő fölénnyel nyert Kovács ellen, aki szintén pécsi versenyző. A mérkőzéseken Mestyán Ádám, Tóth József (Szek­szárd), Oláh Miklós (Bony­hádi és 10 budapesti ver­senybíró működött közre. Ma délelőtt 9 órakor szin­tén a Zrínyi utcai tornacsar­nokban kerül sor a további döntő küzdelmekre. A ver­senybíróság díjakat ad át a legtechnikásabb versenyzők­nek, valamint ezután dől el, hogy melyik csapat nyeri a Gemenc-kupát. — Szeretném, ha ma kizárólag a meglepetésekről beszél­getnénk. — Az mindig akad. Vasárnap például az osztályozó mérkő­zésen a majosiak már 4:0-ra vezettek a második félidő köze­pe táján a nagydorogiak ellen, aztán 4:4-gyel fejeződött be a találkozó. — A mérkőzés végén meg a játékvezető lepődött meg, hogy a lelkes majosi szurkolók vezéregyénisége úgy istenigazából bokán rúgta. — A sorozatnak még nincs vége: újabb meglepetés. A ma­josi szurkolót meg a partjelző „lebeszélte”, hogy még égyet rúgjon, esetleg üssön. — Hát akkor szép kis mérkőzés lehetett. —> Mindez a mérkőzés után történt, tisztázzuk a fogalmakat: a mérkőzésen viszonylag simán ment minden. — Amennyiben hinni lehet a mendemondáknak, a majo­siak ma elmennek a nagymisére, és imájukba foglalják a nagy­dorogi labdarúgók nevét annak reményében, hogy l:0-ra le­győzik a Fornádot: — Hát igen, ez is egy nagy meglepetés lenne, és a nevető harmadik: a Bonyhádi Pannónia csapata jutna vissza a megye­bajnokságba. — Érdeklődéssel figyelem a Dózsa atlétáinak szereplését. Náluk viszont az volt a meglepetés, hogy az újság szerint gyengén szerepeltek, csak 5. helyen végeztek. Aztán kiderült, hogy a B kategória tulajdonképpen labdajátékokban oz NB Il-nek felel meg. — Hát akkor ez igazán szép, nincs miért szégyenkezniök, holott sérülések miatt tartalékosán indultak. — De ha már a dicséretnél tartunk, a Dombóvári Kesztyű­gyár férfi kézilabdacsapatáról se feledkezzünk meg, mely újonc létére oly sok kellemes meglepetést szerzett a tavaszi idényben. — És a Szekszárdi Szövetkezet kézilabdásaival talán elé­gedetlen? — A teljesítményükkel nem: a táblázaton a 3. helyen áll­nak. Ehhez csak gratulálni lehet. — És mihez nem? — Mivel az nem tartozik a meglepetés kategóriába, hagyjuk a témát. — Azt viszont láttam, meglepődött, mikor megkérdezték, honnan szerezte az információt, mely szerint a bonyhádi sportfelügyelőség nem javasolt a serdülik táborába atlétákat. — Bizony meglepődtem és bántott az ügy, mert a járási felügyelő szerint időben közölte a megyei sporthivatallal, sőt még a feladás időpontját, az akta számát is megmondta. — És? •— Nincs és, mert nem tudom ellenőrzni a megyei sporthi­vatalban, mivel az információt adó nyári szabadságát tölti. Persze, ha visszajön, tisztázzuk a dolgot. — A bonyhádi röplabdacsapat edzője viszont egy stencile- zett versenykiírást, egész pontosan a munkahelyi spartakiád döntőjével kapcsolatos tudnivalókat mutogatta. — És mit találni abban? — A versenykiírás harmadik oldalának első bekezdésében a következő áll: „ .. .a járási döntőn az I—III. helyezett csa­patok oklevelet és sportfelszerelést nyernek”. — Ez szép gesztus, csak dicsérni lehet. — Az biztos, a röplabdaedző mégis elégedetlen. — Na, de mi a szívfájdalma? — Hogy eddig csak oklevelet látott, de sportfelszerelést nem. — Nincs több meglepetés? Kifogyott a témából? — Akad még. Kaptam egy levelet. Azt talán mondanom sem kell, hogy ismét Paksról. — Hadd folytassam én: névtelen és labdarúgó ügyben. — Csak részben találta el. Névtelen, de ezúttal nem labda­rúgásról van szó. Valahogy nem tetszett az illetőnek — a stí­luson kívül —, hogy a Gemenc-szállót említettük, egész pon­tosan azt, hogy a vendégkönyvben hány ismerős névre buk­kannánk. — Miről panaszkodott a levélíró? — Elsősorban arról, hogy a turisták miért nem a turista- szállóba mennek, mert tőlük hangos a Gemenc, és nem tud­nak pihenni az idegileg fáradt sportoló vendégek. — Várjon egy pillanatig, hadd gondolkozzam. Ki lehet a névtelen levélíró? — Megvan? — Igen. Nincs nagy választás, csak egy jöhet számításba, szellemi sportról van szó, és éppen a múltkori beszélgetésünk­kor említettem, hogy van olyan, aki évenként váltogatja az egyesületét. — Ne bántsuk őket utóvégre ez nemcsak a sakkozókra jel­lemző, hanem mellette jó néhány sportág űzőjére is. — Sajnos búcsúznom kell, nincs időm, megyek a Gemenc versenyre. — Melyikre? A kerékpárra, vagy az ökölvívóra? — Mivel egyidőben van a kettő, feldobok egy pénzt, és ha fej akkor a kerékpárra, ha írás a bunyóra megyek. ■ — Az ég áldja, jó szórakozást! — kas Takács András a tavalyi és az idei bajnok Pálinkás Csaba, a legeredm ényesebb szekszárdi rajtol

Next

/
Thumbnails
Contents