Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
1978. július 15. Felsőnyék:— Község a tamási járásban, Tolna megye északnyugati csücskében. Lakosainak száma, 1970-ben, 1760 jelenleg 1666. A község nevében szereplő Nyék Árpád-kori eredetre utal. Katolikus templomának egy része a XIII. század első negyedében épült, az első egyházi feljegyzés 1218-ból származik. Jelenleg a község területe 3208 hektár, ebből a zártkert 309 hektár. Az itt élő 500 család 73 százaléka mezőgazdasági munkából él és zömmel a helybeli termelőszövetkezet tagja. A keresőképes lakosság 17 százaléka eljáró munkás, a helyi termelőszövetkezeti tagokon felüli tíz százalék értelmiségi és alkalmazott. Jelenleg Felsőnyék Tolna megye egyik legeldugottabb községe, egyetlen kövesül köti össze, iregszemcsei közvetítéssel, Tamásival, egyébként zsákutca. . / Felsőnyék vendégei voltunk egy napig. Adósságot is törlesztettünk, hiszen újságíró ritkán látogatja megyénk egy’k legszélső, s ezáltal legeldugottabb községét. Pedig a falu — múltja, jelene és remélhető jövője miatt — megérdemli a publicitást. Meggyőződtünk róla, hogy a felsőnyékiek annak ellenére, hogy itt nem divat a sok falura jellemző mindenkinek-köszönés — szíves, kellemes emberek. Jó volt az ott eltöltött nap, s magazinunkkal ezt szeretnénk megköszönni vendéglátóinknak. Jó bortermő hely A török kiűzése után a si- montornyai várkapitány jelentette a megyének: Nyéken már megkapálták a szőlőt. A szőlő is ott él meg, ahol jól érzi magát, s ahol szeretik is a vele való munkát. Szőlő nélkül Felsőnyék elképzelhetetlen volt, s az is marad. Ezt a vidéket ma is a jó bortermő helyek közé számítják; a megyében Felsőnyék és Szekszárd környéke soroltatik ebbe a kategóriába. A domboldalakon régi és új présházak, gyümölcsfák, szőlőtőkék. A szövetkezet 15 éve telepített 30 hektár olaszriz- linget, s minthogy szépen termett, 1975-ben újabb telepítésbe fogtak. A 80 hektár szőlő területét 370 embertől vették meg. A fajták: ottonel muskotály, királyleányka Chardonay, rizlingszilváni, olaszrizling, zöldveltelini. Ekkora szőlőben bizony nagyon sok a kézi munka, de metszéstől szüretig állandó munkát biztosít a 30 tagú asszony- brigádnak. Szüret idején a környék iskolásai, s azok, akik csak alkalmanként vállalnak munkát — besegítenek. Egyébként újabb 100—120 hektár telepítését tervezik Középhegyen. A község rejtett tartaléka a szőlő; ahogy mondják, nem mindegy, hogy tüske, és gaz terem a jó földön. Különösen nem mindegy azokon a területeken, ahol korábban gazdag kultúra virágzott. Milliós bevételek várhatók a szőlőből — 8—10 forintért értékesítik kilóját —, ha teljesen termőre fordul az új telepítés. A tájjelleget, a kicsit kesernyés rizling adja. Csaknem teljesen kiveszett a környékről a vörös szőlő: az Othello, kadarka, és oportó. A soproni bornagykereskedők 80—100 éve gyakran megfordultak a községben; az itt vásárolt borokat dereglyén vitték át a Sión, s szállították Afrikába. Ahogy az idősebbek mondják: a tengeri szállítást legjobban a rizling bírta. B. Horváth János, Egyed József, H. Horváth István. Juhász Gyula családja még ma is őrzi azt a díszes oklevelet, amivel a tisztes soproni polgárok ismerték el a nyékiek bortermelő tudományát. Vas-hizlalda Vas-hizlaldának nevezik a községben azt a telepet, ahol 360 sertést hizlalnak. A névadó: Vas Ferenc nyugdíjas tsz-tag, aki igen nagy hozzáértéssel gondozta az állatokat. Az őt követő sertésgondozók minden bizonnyal Vas Ferenchez méltó lelkiismeretességgel bánnak az állatokkal. A téesz évi hizókibocsá- tása jelenleg 1400, s úgy tervezik, hogy a rekonstrukció után 4200—4400 lesz. A rekonstrukció egyébként 15 millióba kerül, addig azonban nem kezdhetik az építkezést, amíg a Magyar Nemzeti Banktól a hitelengedélyt meg nem kapják. A hitelengedély viszont sehogy sem akar megérkezni. Pedig már februárban beadták a kérelmet... Kisiparoshiány Felsőnyéken nem igaz a mondás: susztenek rossz cipője, kőművesnek rossz háza, Piszker György kőműves- mester, a KIOSZ helyi megbízottija szép, modern, új házban lakik. De hiába kerestük otthon, dolgozni van, szerencsére a harmadik ház. nál. — Tizenegy szakmában 22 kisiparos van a faluban. Még pék is dolgozik, igaz, csak szombatonként. Kőművesből, fuvarosból, szabóból, fodrászból nincs hiány, de kellene még ács, lakatos és asztalos. — Évente egy-két új házat kell építeni. Az idén azonban nem lesz; csak ki- sebb-nagyobb átalakítások. Többnyire gazdasági épületek és fürdőszoba — mondja a mester, de mindjárt hozzá is teszi: — Egyre több városi jellegű porta lesz a faluban. Mindenféle 1980-ig minden utcában betonjárda lesz a faluban, jelenleg mintegy három kilométernyi hiányzik. Villany minden házban van, vízvezeték is minden utcában. A következő ötéves tervben a községi utak építésére kerül sor. * Az Egyetértés szövetkezet négy éven belül megvalósítandó beruházási programja: sertéstelep: 15 millió. Szarvasmarha-telep: 7 millió. Űt a szőlőbe: 15 millió. További szőlőtelepítés: 15 millió, összesen: 52 millió. * Ha nem esett volna az elmúlt hét végén az eső, a 65 hektár őszi árpát hétfő délre learatták volna a szövetkezet kombájnosai. Nehéz aratás lesz az idén Felsőnyéken is. A búza egy része a vihar miatt megdőlt és felgyomo. sodott.- röviden * A községben 356 rádió- és 341 televízió-előfizető van. Napilapok közül a Népszabadságot olvassák a legtöbben (93), utána következik a Népújság (67) és legvégül a Népszava (21). * Még ebben az ötéves tervben kétszázról háromszázra kívánják emelni a szövetkezetben a tehénlétszámot. A lehénférőhelyek száma jelenleg 198, s az épületek átalakításával csupán 276 szarvasmarhát tudnak elhelyezni. Minthogy a tsz-ben arra nincs lehetőség, hogy új beruházásba fogjanak, a tagokkal egyetértésben úgy döntöttek, hogy a házaknál álló üres istállókba vemhes üszőket helyeznek ki, Az első laktációban a huszonöt tehén összesen 71 ezer liter tejet termelt. Fagyi a gyerekeknek Három évvel ezelőtt, öt felsőtagozatos iskolás bement Ács Istvánhoz, a szövetkezet elnökéhez. A gyerekek kérése meglepte az elnököt: munkát kértek. Ha kértek kaptak is, a szőlőben az asszonyok mellett dolgoztak. Tavaly huszonötén, idén pedig már harmincötén dolgoznak az ifjúbrigádban. Az iskolai évnyitón a gyerekek ajándékot kaptak, s most mikor véget ér a fárasztó napi munka, kólát, és mert hát mégiscsak gyerekek — egy- egy kétforintos fagylaltot. Felsőnyéki panoráma Utón a felsőnyékiek Azért mégsem annyira zárt község Felsőnyék. Sokan és sokfelé eljárnak innen. Kemény Mátyás főmezőgazdász legutóbb például Jugoszláviában járt tapasztalatcsere-látogatáson a babarcl búzatermesztési rendszer szakembereivel. Pető Józsefné főkönyvelő és Ács Károlyné pénztáros a lipcsei mezőgazdasági kiállításon az ügyvitelszervezéssel ismerkedett. Augusztus végén ketten Ausztriába utaznak, itt a Lenz Moser-féle magas művelésű szőlőtermesztést tanulmányozzák. A szövetkezet hat tagja Jugoszláviába, Budvára utazik — ezt az utat kiváló munkájuk elismeréséül kapják. A szövetkezet tagjai, dolgozói a téesz saját buszával mindig oda mennek, ahova ők szeretnének. A szőlőben dolgozó 25 nyugdíjas két hete Harkányban járt. Az asz- szonybrigád a Fővárosi Nagycirkuszba ment. Pedagógusok a közéletben Felsőnyék nem hagyja el magát. Ezt bizonyítja az egész falu, a rengeteg fiatal, a gyerek. A pedagógus „társadalom” 15 tagja közül csak ketten nem rendelkeznek diplomával — ezt az arányt sok városi iskola is elfogadná. A falu közéletében nagy szerepet vállalnak: Kiss Imre művelődésiház-igazgató, tanácstag; Kneisz Ilona népfrontelnök; Jankó Lászlóné, Vavra János tanácstagok; Vé- ber Györgyné könyvtárvezető, Dörnyei Józsefné községi párttitkár. A Felsönyéki magazint a gazdaságpolitikai rovat munkatársai készítették. Hétfőn, július 17-én szerkesztőségünk tagjai Nagymányo- kon lesznek. Az ÁFÉSZ új üzietháza és a presszó. 112 éve Felsőnyéken Nem tévedés a több mint egy évszázad, Kiss László elei akkor költöztek ide. Nagyapja, apja pedagógus volt, öccse is a hivatás folytatója lett, maga gépésztechnikus. Volt postaműszaki tisztviselő, itt Felsőnyéken maszek műszerész, most nyugdíjas. Tiszteletre méltó hobbija a község és környéke történetének gyűjtése. Számos történeti érdekességet ö mondott el a községről. — A legrégibb, amit tudunk, hogy francia eredetű Majs nádor volt a falu birtokosa. A név egyébként ismert, néhány helység, például Majsa, ma is őrzi nevét. A volt várat Dombai Pál, Mátyás király főlo- vászmestere birtokolta egykoron — feltehetőleg itt is van eltemetve, aztán a Tri- partitumos Verbőczieké lett. Ma már csak nyomai vannak a várnak, meg körülötte néhány legenda. Kutatja Kiss László azt is, hogyan jutott Kelebiából idáig Deák Ferenc és Vas Gereben. — Van egy présházunk a Középhegyen. Kálmándi papé volt akkor. Itt lakott egy ideig 1849-ben — bújdokolva — Deák Ferenc és Vas Gereben. A keszi (Magyarke- szi) pap Felsőbüki Nagy János volt, a nevezetes Felsőbüki Nagy Pál testvére, aki szintén bújtatta a menekülőket. A présház ma is megvan. Kiss László kapott is anyagi támogatást a megyei tanácstól, meg a Műemléki Felügyelőségtől, hogy hozassa rendbe a. műemlék jellegű épületet. Pénz van, nád nincs. A nádgazdaság a megrendelésre mégcsak nem is válaszolt.
