Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
1978. július 15. Képújság 3 A Minisztertanács megtárgyalta Az ellenőrzés továbbfejlesztése Somogyi Lajos, az MTI rovatvezetője írja: A vállalatok felügyeleti és belső ellenőrzéséről csütörtökön elfogadott minisztertanácsi rendelet szorosan kapcsolódik a múlt évben al.kotott vállalati törvényhez, s egyben a központi gazdasági döntési gyakorlatról, az ágazati-felügyeleti irányításról és az állami ellenőrzés továbbfejlesztéséről ugyancsak 1977-ben hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását is szolgálja. A vállalatok felügyeleti gazdasági ellenőrzése hazánkban 1968 óta van érvényben, formája és tartalma változatos. Az eddigi tapasztalatok szerint sok helyütt jól látják el az újszerű ellenőrzési feladatokat. A vizsgálódások azonban azt is jelezték, hogy a felügyeleti ellenőrzés feladatát eltérően értelmezik, az ellenőrzésbe egves minisztériumok és tanácsok nem vonják be kielégítően szakapparátusukat. A szükségesnél gyakoribbak a csupán részkérdésekre korlátozódó úgynevezett cél- és témavizsgálatok. A most elfogadott kormányrendelet részletesen meghatározza a felügyeleti ellenőrzés feladatát, s rámutat, hogy az ellenőrzés a felügyeleti szerv egészének a feladata. Ez teszi lehetővé, hogy sokoldalúan, átfogóan ellenőrizzék a vállalatok műszaki, termelési, áruforgalmi, szervezési, fejlesztési, pénzügyi helyzetét, továbbá azt, hogyan gondoskodnak a dolgozókról. Az ellenőrzést a rendelet értelmében legalább öt évenként kell elvégezni. Ezen kívül a vállalatok vezetőit esetenként be kell számoltatni. téma- és célvizsgálatokat is napirendre kell tűzni. A rendelet a felügyeleti ellenőrzést szervezettebbé, rendszeresebbé kívánja tenni, ugyanakkor teljes mértékben összhangban van a vállalati önállósággal. A vál- laati munka nem gyakori, de átfogó, sokodalú értékelése lehetővé teszi, hogy a felügyeleti szervek tanácsaikkal segítsék a vállalati vezetőket, műszaki, szervezési, gazdálkodási és egyéb feladataik végrehajtásában. Fontos előírása a rendeletnek, hogy az átfogó jellegű ellenőrzések tapasztalatainak helyszíni megtárgyalásakor a felügyeleti szerv vezetőjének vagy helyettesének személyesen részt kell vennie, így az igazgató és helyettesei, továbbá az ellenőrzést végzők és a vállalati-társadalmi szervek képviselőinek jelenlétében megvitatják a tapasztalatokat, javaslatok, tervek is születhetnek a vállalati munka javítására. A vállalati önállóság növelését kívánja elősegíteni a rendeletnek az a része, amely a belső ellenőrzésről intézkedik. Az új jogszabály abból a tapasztalatból indul ki, hogy az ellenőrzések színvonala, szervezettsége gyakran nem kielégítő. A függetlenített belső ellenőrök felkészültsége hiányos, ezért csupán részfeladatokat látnak el, nem tudnak a vállalatvezetés számára kellő segítséget adni. Az új rendelet orientálja a vállalati igazgatókat, hogy a belső ellenőrt saját közvetlen munkatársuknak tekintsék, és egyben érdekeltté teszi őket olyan függetlenített belső ellenőr alkalmazásában, aki valóban érdemi segítséget nyújthat az irányító, vezetői munkához, a jövedelmező termelés elősegítéséhez, a vállalaton belüli rend és fegyelem kialakításához, a társadalmi tulajdon védelméhez. A vállalati önállóság érvényesítését szolgálja az az előírás is, amely szerint a belső ellenőrt külső ellenőrző szervek vizsgálataikba nem vonhatják be, a belső ellenőrzés megállapításait a külső ellenőrző szervek csak akkor használhatják fel, ha arról a vállalat vezetőit egyidejűleg tájékoztatják. A Minisztertanács igen fontosnak tartja, hogy a felügyeleti szervek javítsák az ellenőrzés szervezettségét, hatásfokát. S elengedhetetlen az is, hogy a vállalatok vezetői is nagyobb figyelmet fordítsanak a belső ellenőrzés egész rendszerére. A növekvő követelmények a személyi feltételek javítását is igénylik, ezért az új rendelet a felügyeleti ellenőrzés előkészítőinek, irányítóinak, szervezőinek és a belső ellenőrként foglalkoztatottaknak felsőfokú iskolai képzettséget és szakmai képesítést ír elő. (MTI) a&m Gabonabefakarítős (Folytatás az 1. oldalról). mert a többit magnak termesztettük, s azt más cégnek, ide a szomszédba visszük. Különben július 12-én kezdtük az aratást. Még most sem mondhatjuk, hogy olyan nagyon érett. Nemcsak az eső, meg a rossz talaj miatt nem sietünk, nem kapkodjuk el. Tegnap csak kilenc vagon búzát hoztunk, 22 százalékos volt. Ez szárítóra megy. Bért fizetünk a szárításért.. . — Tehát Kaposszekcsőn jól mennek a dolgok. — Jól. Negyvenötezer liter gázolaj van tartályban és tízezer liter benzin. A gépek jók, az emberek értik a dolgukat. Ha megindul a nagy gépezet, szinte folyik majd ide az üzembe a búza . .. Nosza, kérdezzük meg a legilletékesebbet. Bokányi Gyula a körzeti üzem kereskedelmi vezetőhelyettese. — Olyanféle vagyok, mint bent a központban a Buzogány kartárs — mondja Bokányi Gyula. — Készen vagyunk, jöhet a gabona. A város környéki gazdaságokból 2300 vagon terményt várunk. Tíz termelőszövetkezet és a Dalmandi Állami Gazdaság a szállítónk. Július 10-én vették át az első búzát. De a kezdeti napok, Megállapítják a búza hektolitersúlyát bizony nem számítanak a rekordok közé. Hiszen ez az üzem képes arra, hogy egy nap 130 vagon búzát vegyen át, és legalább százat tisztítva a silóba rakjon. Pál József a silóüzem vezetője: — Óránként tizenkét vagon búzát tudunk átvenni. Tisztítjuk, minősítjük. És aztán be a cellákba. Tizenkét nagy siló, illetőleg az ezek közötti üreget jelentő, szintén táro- zótér, a káró fogadja magába a sok gabonát. A cellák belső mérete is elgondolkodtató: 32,5 méter magas, az egész üzem egyébként a város legmagasabb épülete, hiszen negyvenhárom méter és huszonhárom centi. Tavaly volt egy termelési rekordunk. A nagykónyi termelőszövetkezet egy nap hat szerelvénnyel 34 vagon terményt hozott. Idén is készen vagyunk ilyen rekordra. A nagy teljesítőképességű üzem udvara azonban most még csendes. A gabonaüzem vezető emberei könnyen vannak, ámbár mögöttük a felkészülés nagy munkája, s csak akkor lesz szorítás, ha mind a tíz téesz küldi a gabonát. Persze győzik majd a munkát. Hiszen „látástól vakulásig” tartják a műszakot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amint a gazdaság ütemezi a szállítást, ahhoz alkalmazkodnak az átvevők. Tehát nincs kötött idő, hogy reggel öttől, este hatig veszik át a búzát. Ügy mérik, minősítik, könyvelik a szállítmányokat, ahogyan a szövetkezetek küldik. Nincs mese: ez a néhány hét arra való, hogy átvegyék a búzát. A gabonát. Máskor majd lehet pihenni. Az üzemi szemlébe tartozik a laboratórium is. Itt mondják az asszonyok, hogy az első szállítmányok még nem a legjobbak. Éddig egy tétel hektolitersúlya volt csak nyolcvan fölött, a többi mind alatta. S itt, ebben a laboratóriumban minősítik, vizsgálják és állapítják meg a tamási üzemben átvett gabona „értékét” is, ahol idén üódosi János, a kaposszekcsői ermelőszövetkezet megbízott ja először, egyelőre még kísérletképpen, minőség szerint veszik át, fizetik ki a gazdaságoknak a'gabonát... Itt még nem. Pedig felkészültek erre is. A mázsa előtt egy jó erős pad van. Ide nem süt a nap. Itt ücsörögnek a szövetkezetek emberei. Mögöttük a má- zsaházablakban tele blokkok, friss indigókkal. Szívják a cigarettát, s nagyokat beszélnek a régi aratásokról, menyecskékről, jó étkekről, italokról . .. S odahaza, Kaposszekcsőn, Dalmandon, Szakoson pedig csak néhány tucat ember birkózik a búzatengerekkel, küldi ide Dombóvárra, ebbe a korszerű, jó hírű üzembe .. . ... És hiába várunk, ácsor- gunk még a kapuban, hogy hátha beszalad egyszerre négy-öt szerelvény — hadd legyen mutatós a fénykép —, nem jönnek a gabonás autók, csak az üzemből porzik kifelé egy teherkocsi, tápot visznek rajta, a zsákok tetején barnára sült fiúk vihorász- nak, integetnek a fényképezőgép lencséjébe. Békés, nyugodt betakarítás folyik a város környékén. PALKOVACS JENŐ Fotó: G. K, Egy szeszélyes kedvű óriás lendületes magvető mozdulattal sziklákat szórt szanaszét Szekszárdon. A sziklák ívének leghangsúlyosabb pontján már ott áll az istenekkel szembehelyezkedő gigász, Prométheusz, aki a tüzet megszerezte az emberiség számára. Előtte és tőle oldalt a> büntetés madarai, a keselyűk, melyek a mítosz szerint a máját vájták ki nap mint nap. A lángcsóvát magasra emelő óriás mégis diadalmas. Jelképe a természeti erőkkel szembehelyezkedő, a lehetetlent is megkísérelő embernek. Varga Imre alkotásának felállításakor soha nem fogyott ki a nézelődő közönség. Az alkotás teljes szépségében majd akkor érvényesül, ha a park építése, a növényanyag telepítése is befejeződik. Hatása azonban már jelenlegi állapotában is lenyűgöző. O. I. KOMAROMI ZOLTÁN képriportja Arcok a nézőseregbóT Prométheusz a levegőben Jó lesz a kötél itt a farkán? A szikla súlya alatt egyszer elszakadt a kötél Mintha valóban a Kaukázus sziklái között járnának Ilyennek soha többé nem látjuk már a teret A Prométheusz alkotója: Varga Imre Még egy fandli cement és Prométheusz örökre itt marat Milliméter pontossággal dolgozik a darus
