Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

e Képújság 1978. július 11. A franciák már tegnap megérkeztek Holnap: rajt a Gemenci Nagydíjért Autósok figyelmébe Parkolási tilalom A szombati nemzetközi .ház­tömb körüli kerékpárosver­seny zavartalan rendezése ér­dekében Szekszárdon a kö­vetkező útvonalon lesz szom­baton 12 órától megállási, parkolási tilalom: Hunyadi utca, Mártírok tere, Mészáros Lázár utca, Wosinsky utca, Tinódi utca, Beloiannisz utca. A szervező bizottság kéri a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy a jelzett útvonalon ne par­koljanak, járműveiket vigyék el onnan. Szombaton délelőtt 10 órá­tól a Garay térről rajtolnak az egyenkénti indításos hegyi­bajnokság résztvevői. Ezzel kapcsolatban a kérés: ebben az időpontban (10-től, 12-ig) a járművek lehetőleg kerül­jék el a Garay teret, a Béla teret, és a Kálvária felé ve­zető utakat. Negyedik alkalommal ke­rül sor a Gemenci Nagy díj nemzetközi országúti kerék­páros versenyére. Mint erről már több ízben hírt adtunk, a viadalon tíz nemzet leg­jobbjai mellett a teljes ma­gyar élgárda is részt vesz a szombati egyenkénti indítá­sos, majd az esti háztömb körüli, illetve a vasárnapi 140 kilométeres országúti versenyen. A külföldiek közül a fran­ciák érkeztek elsőnek: teg­nap délelőtt már a megye- székhelyen voltak, sőt a szekszárdiakkal együtt kö­zös edzést is tartottak. A többi csapat érkezését mára várják. Ma, pénteken 16 órakor a külföldi és hazai csapatok vezetői technikai értekezle­tet tartanak a Babits Mihály Művelődési Központban. Itt még egyszer megbeszélnek mindent, mindenki megkapja az utolsó tájékoztatást, és szombaton reggel már a ver­senyzőké a szó. Szekszárdon a Garay tér­ről rajtolnak a hegyi egyen­kénti indítású verseny rész­vevői. Az útvonal nehéz, el­sősorban azért — mint a ne­vében is bent van — végig hegynek felfelé hajtanak, de nem hiányoznak a kanyarok sem. Ennek eredmény hir­detésére előre láthatólag 12 óra után kerül sor az indí­tás színhelyén, a Garay té­ren. A sportág utánpótlását az úttörők képezik, ezért ren­deznek tehetségkutató ház­tömb körüli versenyt ugyan­azon az útvonalon, melyen három órával később már a nagyok mezőnye rajtol. Az úttörők 17 órakór szállnak nyeregbe, hogy eldöntsék: közülük ki a legtehetsége­sebb. A nagyszabású — országos szinten is egyedülálló — ver­seny megnyitóját 19 órakor kezdik, mely a pártbizottság előtti téren lesz és mindössze tizenöt percig tart. Ezt köve­tően a versenyzők rövid ed­zést tartanak, majd 20 óra­kor rajtol a háztömb körüli verseny. Ez hozzávetőlegesen 21.30-kor fejeződik be, akkor dől el, hogy a rendkívül erős, népes mezőnyben ki a legte­hetségesebb. Itt említjük meg, hogy tavaly Pálinkás Csaba bizonyult legjobbnak és lett első. A vasárnapi országúti ver­seny rajtja 10 órakor lesz a Mártírok terén. Az útvonal és a várható áthaladási idők: öcsény: 10.12, Decs: 10.18, Sárpilis: 10.24, Várdomb: 10.30, Szekszárd: 10.43, Harc: 11., Zomba: 11.06, Kéty: 11.13, Hőgyész: 11.28, Tamási: 12.02. Innen a mezőny visszafordul és Szekszárd irányába hajt: Szakály: 12.27, Hőgyész 12.36, Zomba: 12.58, Harc: 13.04, Szekszárd: 13.20. Az ünnepé­lyes eredményhirdetés, díj­kiosztás 17 óra, melynek színhelye a pártbizottság előtti tér. Külön felhívjuk a figyelmet, hogy a plakáto­kon feltüntetett időponttól eltérően szombaton az úttö­rők háztömb körüli verse­nye, valamint vasárnap az eredményhirdetés időpontja 17 óra. Hz osztályozó utolsó fforduloja elölt A fornádiaknak a döntetlen is elég, de... A megyei labdarúgó-baj­nokságba jutásért érdekesen alakult a bajnoki táblázat a szerdai forduló után. A ger- jeni együttes már bejutott a megyebajnokságba, viszont pillanatnyilag tovább; há­rom csapat esélyes erre. A legnagyobb esélye a fornádi csapatnak van (melynek hi­vatalos neve Tamási ME- DOSZ). Amennyiben vasár­nap a városi sporttelepen a Fornád—Nagy dörög találko­zó döntetlenül végződne, a következő sorrend alakulna ki az élmezőnyben: 1. Ger- jen 10 (már bejutott a me­gyebaj nokságba), 2. Fornád 8, 3. B. Pannónia szintén 8, 4. Nagydorog 7 ponttal. Eb­ben az esetben gól nélküli döntetlent alapul véve, a fornádiak gólkülönbsége 15_ 4, míg a .Pannóniáé 12-8. Érdekesen alakulna abban az esetben a feljutás, ha tör­ténetesen a nagydorogi csa­pat 1-0-ra győzne a fornádi gárda ellen. Az osztályozó végeredménye (ilyen szem­pontból a Sióagárd, a Dom­bóvári Vasas, a Kisvejke nem jöhet számításba) ez lenne: 1. Gerjen, 2. Bony­hádi Pannónia, 3. Nagydo­rog, 4. Fornád. Tehát hiába nyerne a Nagydorog 1-0-ra vagy 2-1-re, esetleg 3-2-re a Fornád ellen, akkor is jobb gólkülönbséggel a Bonyhádi Pannónia együttese lenne a feljutó. A 2-0-ás nagydorogi győ­zelem esetén azonban már döntő fordulat állna be. 14- 10-es gólkülönbséggel 8 ponttal a Nagydorog lenne a második az ugyancsak 8 pontos, és 12-8-as gólkü­lönbségű Pannóniával szem­ben. Igaz, hogy a 14-10 és a 12-8 gólkülönbsége azonos, de a versenykiírás szerint ebben az esetben az a csapat a feljutó, amely több gólt lőtt. Ebben a variációban tehát Nagydorog lenne a második feljutó a Gerjen mellett, a Fornád kénytelen lenne a 4. hellyel beérni. Vasárnap 17 órai kezdettel kerül so.r az utolsó három osztályozó mérkőzésre. Az ifjúsági sporttelepen a Kis­vejke ellen a Dombóvári Vasas lép pályára. A mér­kőzésnek nincs tétje, esetleg csak annyi, hogy a Kisvejke ne az utolsó előtti, esetleg az utolsó helyen végezzen. A TÁÉV SK sporttelepén a már megyebajnokságba ju­tott Gerjen játszik a Sió­agárd ellen. Ennek a mérkő­zésnek sincs tétje, a Gerjen azt a luxust is megengedhe­ti magának, hogy legjobb embereit pihentesse. A városi sporttelepen dől el viszont, hogy a Gerjen mellett a Fornád, a Nagydo­rog, vagy a Majos lesz-e ősztől a megyebajnokság másik résztvevője. A forná­di együttes szerdán rendkí­vül gyenge teljesítményt nyújtott, és nyugodtan állít­hatjuk, annak ellenére, hogy nekik is voltak helyzeteik, csak a szerencséjüknek kö­szönhető, hogy nem marad­tak alul a lényegesen tech- nikásabb, és lelkesebb Bony­hádi Pannóniával szemben. Mindezek ellenére a forná­di csapatnak van nagyobb esélye. Mint az együttes ve­zetői elmondták, csapatuk­ban három-négy gyors játé­kos is található, akik a TÁÉV viszonylag keskeny pályáján nem tudták érvé- ' nyesíteni erényeiket. Vasár­nap viszont a városi sport­telepen alkalmuk nyílik be­bizonyítani tudásukat, gyor­saságukat. A szerdai mér­kőzések után természetesen a nagydorogiak is bizakod­nak, hisz ismét felcsillant a remény: visszakerülhetnek. Igaz, a Bonyhádi Pannóniá­nak is van esélye, de talán a három együttes közül a legkevesebb. Labdarúgásban azonban ritkán lehet kiszá­molni előre, hogyan alakul a mérkőzés, milyen ered­ménnyel ér véget a 90 per­ces küzdelem. Óriási sze­rencséjüknek kell lenni a majosiaknak ahhoz, hogy a városi sporttelepen olyan végeredmény szülessen (1-0- ás, vagy 2-1-es nagydorogi győzelem), mely őket segíti vissza a megyebajnokságba. A döntés tehát vasárnap délutánra maradt. A gerje- niek a Fornád legyőzésével már korábban bebiztosítot­ták maguknak a feljutást, a fornádiak, a nagydorogiak és nem utolsó sorban a ma- josiak vasárnap délutánig azonban még izgulhatnak. AZ OSZTÁLYOZÓ ALLASA: 1. Gerjen 5 5-9- 2 10 2 . B. Pannónia 6 3 2 1 12- 8 8 3. Pornád 5 3 1 1 15- 4 7 4. Nagydorog 5 2 2 1 12-10 6 5. D. Vasas 5 113 7-12 3 6. Kisvejke 5—14 10-15 1 7. Sióagárd 5 — 14 4-18 1 A már megyebajnokságba jutott Gerjeni MEDOSZ együttese. Középen a csapat edzője: Földesi Gyula. Ökölvívó Gemenc-kupa Megkezdődött a küzdelemsorozat Tegnap délután Szekszár­don a Zrínyi utcai sport- csarnokban 18 egyesület 115 versenyzője részvételével megkezdődött az országos serdülő és ifjúsági Gemenc- kupa ökölvívótorna. A megnyitó ünnepségen Mestyán Ádám, a Tolna me­gyei ökölvívó-szövetség fő­titkára köszöntötte a részt­vevőket és a sportág szur­kolóit. Elsőnek serdülők lép­tek szorítóba két korcsoport­ban, — 1964 és 1962—63-as születésűek — küzdöttek a to­vábbjutásért. Ezeken a mér­kőzésekéit kiemelkedett a kispapírsúlyú Szalai (Dom­bóvár) — Orbán (Szekszár­di Sí) összecsapás me­lyet 3:2-es arányban Sza­lai nyert. Változatos küz­delmet hozott légsúlyban Schubert (Csepel) — Csillag (Kaposvári Sí) mérkőzése, melyet szintén szoros pon­tozás döntött el a csepeli ver­senyző javára. A pehelysú- lyúak versenyében Horváth (Dombóvár) nagy küzdelem­ben legyőzte a Pécsi VSK versenyzőjét, Martont. A serdülő-mérkőzések győzte­sei: Szalai (Dombóvár), Új­vári (Bp. Honvéd), Schubert (Csepel), Lázár (ÉVIG), Kár­mán (Bp. Honvéd), Jajczai (Csepel), Török (Bp. Hon­véd), Urszán (Komló), Hor­váth (Dombóvár), Törköly (Győri Dózsa), Horváth (Ka­posvár), Sólyom (Bp. Hon­véd), Rácz (Kaposvár), Gál (Bp. Honvéd), Szili (Pécsi VSK), Balogh (Újpesti Dó­zsa), Csőke (Kaposvár). Az ifjúságiak mezőnyében az első nap kevés versenyző lépett szorítóba, szám szerint hat pár. Látványos, végig ki­egyensúlyozott küzdelmet a kisváltósúlyban láthatott a kis számú közönség, ez a há­rom menet a bajai Harmath és a Csepeli Mag között ala­kult ki, végül Harmath bizo­nyult jobbnak. Az ifjúságiak továbbjutói: Varga (Ajka), Horváth (Csepel), Enhöffer (Újpesti Dózsa), Kalányos (Komló), Böröcz (Pécsi VSK), Harmath (Baja). Ma délután 16 órától foly­tatódik a küzdelemsorozat, melyen 20 pár lép szorítóba. Harc a sakkvilágbajnokságért Tizenkét világbajnok - tizenkét arckép Szmiszlov, Vaszilij (1921—). Moszkvában született, hat­évesen tanult meg sakkozni apjától, aki mint Csigorin ta­nítványa maga is erős sak­kozó. Az ifjú Szmiszlov ope­raénekesnek készült. De fel­tűnő sikerei miatt a sakkot választja. Húszévesen szovjet nagymester, s 1946-ban a gro- ningeni nagy tornán 3., majd Botvinnik mögött második a világbajnokságért folyó 1948- as körmérkőzésen! 1954-ben el is jut oda, hogy megmér­kőzhessen vele, de a 12:12 arányú döntetlen nem ele­gendő a cím megszerzéséhez. 1957-ben azonban sikerül ne­ki, 12,5:9,5-re győz. De csak egy évig örülhet világbajnoki címének, a visszavágón Bot­vinnik nyer. A világversenye­ken továbbra is kiválóan sze­repel, majd túl az ötvenen valamit csökken játékereje. (De még mindig elegendő 1975. évi szolnoki elsőségé­hez!) Játékvezetésének tiszta lo­gikája, játéktechnikája, kis- kombinációi Capablancára emlékeztetnek. Egyéni voná­sa kitűnő védekezőkészsége, számos megnyitási rendszer kidolgozásában feltűnő ma­gasfokú játékintelligenciája. Tál, Mihail (1936—). A tá­madás, az intuitiv' áldozatok merész művésze Rigában szü­letett. Már az iskolában fel­tűnt rendkívüli emlékezőte­hetsége, egyetemi tanulmá­nyait is fiatalabb korban vé­gezte el, mint mások. 21 éve­sen már szovjet bajnok, s egy évvel később (1958-ban) meg­ismétli ezt a nagy sikert. Ezekre felteszi a koronát, amikor 1960-ban legyőzi Bot- vinnikot 12,5:8,5-re. A vissza­vágót viszont elveszti, ebben vesebetegsége is közreját­szott. Az operációt követően nem bírja végig a világbaj­nokjelöltek 1962. évi torná­ját, vissza kell lépnie. Azóta nem tud a legelső vonalba kerülni, bár egy-egy nagy eredménye alapján még ma is korunk legjobbjai közé számítják. Stílusa szolidabb lett, de ez még elégnek bizo­nyult a szovjet bajnokság (1974) aranyérmének meg­szerzéséhez. Petroszjan, Tigran (1929—). Tbilisziben örmény szülők gyermekeként született. Csak 12 évesen ismerkedett meg a sakkjátékkal. De Ebralidze tanítványa öt év múlva, 1946- ban már a Szovjetunió iskolai bajnoka! Szüleit elveszítvén nehéz sora van, de tehetségét mégis kifejleszti. Jerevánba, majd Moszkvába költözik. Már 1952-ben zónaközi dön­tős, sőt 1953-ban világbajnok­jelölt. Mégis csak 1962-ben nyeri meg a világbajnok­jelöltek döntőjét, s megmér­kőzhet a világbajnoki címért. A 18 évvel idősebb Botvinni- kot 1963-ban le is győzi 12,5:5,5-re. Címét 1969-jg megőrzi, mivel Szpaszkij ro­hamát 1966-ban 12,5:11,5 arányban állta. A címet azon­ban 1969-ben át kellett en­gednie. Azóta is világbajnok­jelölt. Többszörös szovjet bajnok. Nagy versenyek ma­gas helyezettje. Éveken át a szovjet „64” sakklap főszer­kesztője, ma iskolát vezet a legtehetségesebb fiatalok szá­mára. Stílusára jellemző a nagy­fokú veszélyérzet, a biztonság (ritkán veszít, fénykorában szinte verhetetlen volt), a ma­nőverező készség, a nagyszerű védekezés (minőségáldozatok), a ravasz taktika, az eredeti gondolatok. Szpaszkij, Borisz (1937—). Leningrádban született, cso­dagyereknek indult, már első osztályú játékos 11 éves ko­rában. 16 évesen nemzetközi mester (Bukarest, 1953), ifjú­sági világbajnok 1955-ben, sőt világbajnok jelölt is! De évekre „visszaesik”, 1961-ben és 1963-ban viszont első a Szovjetunióban. 1964-ben új­ból világbajnokjelölt, majd Kérész, Geller és Tál legyő­zése után szembe kerül a vi­lágbajnokkal. Petroszjan ek­kor még győzni tud. 1969-ben azonban Gelleren, Laresnon, Korcsnojon keresztül ismét kiverekszi magának mérkő­zésjogát, s elveszi tőle a cí­met 12,5:10,5-ös győzelem­mel. A hatéves harc után el- kényelmesedik, formájában visszaesik, s 1972-ben nem tud ellenállni Fischer roha­mának. 1973-ban újra magához tér: szovjet bajnok, majd világ­bajnokjelöltként 1974-ben és 1977/78. közel jár régi szint­jéhez. Otthonos a stratégiában, a pozíciójátékban, a taktikában, a kombinatív harcmodorban, főleg az állás megnyitása ese­tén. Megnyitási felkészültsé­ge azonban nem ér fel egy Fischer, egy Karpov, sőt mint láttuk, egy Korcsnoj mélysé­gével, megalapozottságával. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents