Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-13 / 137. szám
"* -V. Mai számunkból A NYOLCVANÖT ÉVES FIATAL TEHENÉSZ (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) TOVÁBBRA IS AZ NB II-BEN A DÓZSA (5. old.) PAKS A BAJNOK (5. old.) AZ ÉPÍTŐK ÜNNEPÉN (3. old.) Munkahelyi étkeztetés Nem mindegy, hogy milyen hangulatban áll fel délben a dolgozó az asztaltól Az üzemi étkezés színvonala, minősége és meny- . nyisége jelentősen befolyásolja a munkahelyi közérzetet. A fejlesztés sürgető feladat, mivel a munkaképes nők hetven százaléka dolgozik, így a munkahelyi étkeztetés az ő munkájukat is közvetlenül könnyíti. Elsősorban gépesíteni és korszerűsíteni kellene az üzemi konyhákat, hogy a munkafeltételek • jobbak, kulturáltabbak legyenek. Talán így vonzóbbá válna ez a szakma, ha új jelentkező nem is nagyon akad, legalább a régiek ittmaradnának. Ennek érdekében a vendéglátó vállalatok minden lehetőt megtesznek. Egy hagyományos feltételek mellett dolgozó, ezer személyre főző konyhán például reggel hatkor kell kezdeni az előkészítést, hogy délre ebéd legyen. Ahol mirelit-árut használnak, ott elég, ha nyolckor fognak hozzá a főzéshez, s tizenegyre tálalni lehet, az első turnus asztalhoz ülhet. Ezzel a módszerrel 30 százalékos létszám- és 30 százalékos energia-megtakarítás érhető el. Sajnos ma még a hűtőipar teljesítőképessége szűkebb határokat szab a mireltiáruk elterjedésének az üzemi étkeztetésben. Nem egy panaszt hallani a munkahelyi étkeztetés minőségére, mennyiségére és egyhangúságára. Sokan otthoni ízeket és bőségesebb adagokat szeretnének. Nézzük azonban, mekkora összegből kell előállítani egy-egy ebédet az üzemi konyhán? A nyersanyaghányad lehet hét vagy kilenc forint, attól függően, hogy az illető üzem vagy intézmény hogyan állapodik meg a vendéglátó vállalattal. Erre jön a harmincöt százalékos haszonkulcs. A kérdés magától adódik: miként lehet ebből az összegből minőségben és mennyiségben is megfelelő menüt előállítani? A munkahelyi vendéglátó vállalatok átlagos árrésszintje 24,5 százalék, a költségszintje viszont 25,77 százalék. Hogy mégsem ráfizetéses, azt a húsz százalékos állami támogatás biztosítja (étel-ártámogatás nyilvános éttermekben 16 százalék), ezenkívül eszközlekötési járulékot sem kell fizetni a munkahelyi étkeztetés esetében Az üzemek és intézmények saját hatáskörükben döntenek az étkezési norma és a hozzájárulás költségeiről. Meghatározó ez, mivel nem mindegy, hogy | egy gyár vagy üzem | mennyivel támogatja jóléti alapjából a dolgozók i étkeztetését. Némelyik vál- ! lalat csak egy forint ötvenhat fillért szán erre a célra, de akad olyan vállalat is, amelyik tizenkét forintot. Elsősorban a hozzájárulás nagyságától függ, hogy milyen minőségű és mennyiségű étel kerül a dolgozók tányérjára. Mert régi igazság: vékony pénzből csak soványan lehet főzni! ÁGH TIHAMÉR A lakóterületi munka és a falugyűlések tapasztalatai Ülésezett a megyei népfrontbizotfisőg Részt vett az Misen, és felszólalt Sarlós István Építők ünnepén Országszerte tegnap tartották az építők ünnepét. A szekszárdi ünnepségekről készült írásainkat és képeket lapunk harmadik oldalán találhatja az olvasó. A képen Lörinczi Gyula a Munka Érdemrend ezüst fokozatát veszi át dr. Szabópál Antaltól. Fotó: BAKÓ JENŐ Megnyílt a poznani vásár Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Dr. Szabó Piroska alelnök köszöntötte a bizottság tagjait, valamint az elnökségben helyet foglaló Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát és K. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát. A napirend első pontjaként — Csajbók Kálmán megyei titkár előterjesztése és szóbeli kiegészítője alapján — a testület megvitatta a népfrontbizottságok lakóterületen végzett politikai felvilágosító és nevelő munkájának főbb tapasztalatait. Mind a jelentés, mind a vita azt tükrözte, hogy a Hazafias Népfront VI. kongresszusát követően fellendült, tervszerűbb, szervezettebb és tartalmasabb lett a lakóterületi munka. Megerősödtek a választott testületek, több, a közéletben jártas munkás, nő és fiatal kapcsolódott be a mozgalmi munkába. Közvetlen és sokoldalú a népfrontbizottságok kapcsolata a tanácsokkal, ez különösen jelentős a községi közös tanácsoknál, itt, a kisebb településeken, a tömegpolitikai tevékenység szervezője, ösztönzője a népfront. A népfrontbizottságok — testületi üléseiken — olyan témaköröket vitatnak meg, amelyek a lakosság egészét, vagy nagy többségét érintik. A népfront mozgalmi munkájának eredményei lemér- hetők a társadalmi munkaakciók sikerében is. Rhodesia Újabb tömegmészárlás Huszonkét afrikait — közöttük 9 nőt és 2 gyermeket — mészároltak le a rhodesiai rohamosztagok vasárnap Sa- lisbury-től mintegy 20 km-re egy faluban — jelentették hírügynökségek a rhodesia hadsereg közleményére hivatkozva. A rhodesiai rezsim által közreadott hivatalos verzió szerint a rohamosztag járőreire a faluban „fegyveres gerillák” nyitottak tüzet és az ezt követő tűzharcban érték halálos lövések a falu lakosait is. Egy kunyhó „tüzet fogott, és romjai alól 9 felis- merhetetlen holttest került elő — hangzik a hivatalos közlemény. Az AP amerikai hírügynökség ezzel szemben szemtanúkra hivatkozva vasárnap azt jelentette, hogy a rhode- siaiak támadást intéztek a falu ellen és válogatás nélkül megölték mind, akik elé- bük kerültek. Az egyik lakos szerint a támadásban helikopterek is részt vettek és a légierő gépei bombázták a települést. Az egyik kunyhót, amelyikben nők és gyerekek kerestek menedéket, a katonák gyújtották fel és mindenki bennégett. A „hagyományos” népfrontmunka fejlődése mellett egyre tartalmasabbá vált a rétegpolitikai tevékenység, mint a bejáró dolgozók aktivizálása lakóhelyükön, valamint az ifjúsággal és a nyugdíjasokkal való törődés. Az első napirendi pont vitájában felszólalt Sarlós István. — Nemcsak Tolna megyében, hanem az egész országban előtérbe került az utóbbi időben a népfrontbizottságok lakóterületi tevékenységének fejlesztése. Az emberek a hónap 720 órájából általában 190-et töltenek munkahelyükön, a többinek javarészét otthonukban. Nem közömbös, hogy milyen a közérzetük, amit számos tényező — köztük a lakóterület ellátása, az ott folyó közéleti tevékenység — határoz meg, milyen. Uj problémákat vet fel az urbanizálódás, amit mint fogalmat, helytelen a városok fejlesztésére, illetve a városokba való beköltözésre leszűkíteni. Gondoskodni kell a beköltözőknek nemcsak ellátásáról, hanem a közéleti tevékenységbe való bevonásáról is, de el kell érni azt is, hogy amit a város nyújtani tud lakóinak, abból amit csak lehet, megkapjanak a falun élők is. A lakóterületen igen fontos a differenciált mozgalmi munka, hiszen ahány település, ahány lakótelep, annyiféle „arculat”, annyiféle problémakör. Nem helyes az egyéni és a közügy fogalmának merev szétválasztása — mondotta a főtitkár, a legtöbb esetben fel lehet ismerni az egyéni gondok mögött azt, hogy tulajdonképpen közügyről van szó. Minden egyéni ügyet közügyként kell kezelni. Foglalkozott Sarlós István a „fiatalítás”-sal is, mondván, hogy több alkalommal találkozott mostanában ezzel a meghatározással. Helytelen „fiatalítani” és ezért félreállítani idősebb mozgalmi embereket, mert betöltötték egy bizonyos életkort. Ez sértő is. Döntse el maga az aktivista, hogy képes-e, akar-e tovább dolgozni. Helytelen kifejezés az is, hogy „hívjuk az értelmiségieket”. Hiszen a népfrontbizottságban együtt dolgoznak munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok, miért kell akkor egy réteget külön hívni? Hogy tanítsanak? Hiszen nemcsak tanítanak, hanem tanulnak, még az egyszerű tsz-paraszt- tól is, mint ahogy a jó pedagógusnak is néha van tanul- nivalója a diáktól. Felszólalása további részében a rétegpolitikáról és a nemzetiségi politikáról beszélt a népfront főtitkára, majd arról szólt, mi a népfrontmozgalom feladata a szocialista életmód alakításában. Csajbók Kálmán összefoglalója után úgy döntött a bizottság, hogy megbízza az elnökséget a feladatokat konkrétabban megjelölő határozat kidolgozásával. Ezután Hanoi József megyei titkárhelyettes terjesztette elő a falugyűlések tapasztalatairól szóló jelentést. Az 1977 december és 1978 április közt tartott falugyűlések fő témája a fejlesztési (Folytatás a 2. oldalon). Vasárnap délelőtt megnyílt az 50. poznani vásár. A jubileumi seregszemlét, amelyen 39 ország ötezer kiállítója vett részt, Jerzy Olszewski lengyel külkereskedelmi és tengergazdasági miniszter nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jarosze- wicz, a minisztertanács elnöke is. Látogatást tettek a magyar pavilonban is. A vendégeket Marjai József miniszterelnök-helyettes, Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes és Garam- völgyi József, hazánk varsói nagykövete fogadta. Népszavazás Olaszországban Olaszországban vasárnap reggel elkezdődött a népszavazás : 75 544 szavazóhelyiségben 7 órától 22.00 óráig, hétfőn pedig 7-től 14.00 óráig várták a 41 millió szavazót az urnákhoz. Az állampolgároknak „igen”- nel, vagy „nem”-mel kellett szavazniok két törvény hatályon kívül helyezéséről: egy szürke szavazólapon arra válaszoltak, kívánják-e a köz- biztonságról szóló Reale-tör- vény eltörlését, egy sárgán pedig arra, hogy óhajtják-e a pártok állami dotálására vonatkozó jogszabály hatálytalanítását. A szélsőbaloldal kezdeményezte népszavazás mérsékelt érdeklődés közepette folyt. Vasárnap, a referendum első napján, a szavazásra jogosultaknak mindössze 61,8 százaléka járult az urnákhoz (a válásról tartott 1974-es népszavazás első napján a szavazók aránya elérte a 74-es százalékot). A szavazók aránya most is magasabbnak bizonyult az északi tartományokban, mint délen. A szavazóhelyiségek hétfőn 10.00 órától 12.00 óráig tartottak nyitva, majd hozzáfogtak a szavazócédulák felbontásához. Továbbra is az NB ll-ben Az NB Il-es bajnokság befejezése előtt egy fordulóval eldőlt, hogy a Szekszárdi Dózsa csapata osztályozó nélkül, továbbra is a második vonalban szerepelhet. A szekszárdi csapat Vác ellen 2:0-ra nyert. (Tudósítás az 5. oldalon.) (Fotó: Bencze)
