Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-07 / 132. szám
1978. június 7. ^PÚJSÁG 5 Jó hírek Bátaszékró'l Az elmúlt hetek mozgalmasak voltak a bátaszéki szövetkezetben. Az elnök és a főkönyvelő, a Búzakalász minden munkahelyén összehívta az embereket és részletesen tájékoztatta őket a tavaszról, a négy hónap alatt végzett munkáról, az anyagi helyzetről. Még soha nem tudtak ilyen jó híreket mondani a tagságnak, mint most. A tavaszi munkákat optimális időben fejezték be, semmivel nem késtek el. A tagság természetszerűen csak egyes részfeladatokról értesült, és ezért szükséges nagyobb csapatokat összehívni, hogy a munkáról, a szövetkezet egész életéről tudjanak beszélni. Tíz helyen tartottak munka- értekezletet. Izsák Gyula elnök és Rótt Péter főkönyvelő ötven „izgalmas” kérdést kapott. Ilyenekről szóltak többek között: Milyen a szövetkezet pénzügyi helyzete? Miért nem töltik fel az istállókat állattal? Nyékipusztán mikor lesz jó ivóvíz? Folytatják-e a szakmunkásképzést? Vásárolnak-e újfajta önetetőket? Minden kérdés közérdekű, egyéni panasz, mint régebben volt, nem fordult elő. A szövetkezet tagjainak aktív részvétele ezeken a tájékoztató üléseken azt is példázza, hogy a szövetkezeti demokrácia egyre jobban kiteljesedik a gazdaságban. A szövetkezet egészével kapcsolatos események, rendelkezések mindenkit érdekelnek. A tavaszi hírek, amiket az elnök meg a főkönyvelő a tagságnak mondott, mind jók. Tizenöt éve ilyen tavasz nem volt, mint az idén: nincs belvíz. Ez annak is köszönhető, hogy hétszáz hektáron altalajlazítást végeztek. A mélyen fekvő termőföldeken nem áll meg a víz, beivódik a földbe, s elegendő tárolódik a növény vegetációjához. Május közepéig 100,8 mm csapadék esett a bátaszéki határban. Ennek ellenére nincs belvíz! Tehát érdemes foglalkozni a föld mélylazításával. A gondos munkának köszönhető, hogy az 1280 hektár búza szép. A babarci termelési rendszerből is csodájára járnak a hegyen lévő búzának, amely első becslésre is 54 mázsát ígér. A kukoricát tíz nap alatt vetették el. Május 4-re végeztek a munkával, s a hideg időjárás ellenére sem csö- kött meg. Virágzik a borsó, a búza, araszos a napraforgó. Május 5-én kezdték a lucernát betakarítani. De csak 24-én tudták az első szénát behordani. A lucernatermésre kifejezetten rossz ez az időjárás. De úgy szervezik a munkát —, az irodistákat, a műhelyek dolgozóit is bevonják —, hogy amikor a széna megszárad, azonnal kazalba tudják rakni. Kétszázhuszonöt hektáron borsót, babot, fűszerpaprikát termesztenek. A növény mindenütt szépen kikelt, tiszta, jó termést ígér. A múlt héttől nagy munkában van a szövetkezet tagsága: öt hektár epret kell leszedni, s szállítani a bajai hű1 tőházba, onnan meg majd Svédországba. Már több alkalommal járt a bátaszéki epertáblákon a svéd kereskedő, s örül, hogy jó termést kap Bátaszékről. Szeptember 1, 2, 3 Tájjellegű kiállítás Kaposváron A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közreműködésével Baranya, Somogy és Tolna megye tanácsai szeptember első három napján, idén is megrendezik a tájjellegű kiállítást és vásárt. A kiállítás helye a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola lovasiskolája. A kiállítás célja bemutatni a mezőgazdasági ágazatok eredményeit, ismertetni a tájkörzet élenjáró mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és faipari üzemeinek, kutatóintézeteinek, fogyasztási és értékesítési szövetkezeteinek, szakcsoportjainak azt a tevékenységét, amely- lyel a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését segítik. A kiállításon bemutatják a szocialista nagyüzemek, háztáji gazdaságokat integráló tevékenységét — kiemelve a termelés és a forgalmazás területén elért eredményeket —, valamint azokat a tartási termesztési és értékesítési rendszereket, fajtákat, berendezéseket, eszközöket, amelyek ajánlottak a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A résztvevők árusítják is a berendezéseket, tápszereket, szaporítóanyagokat és a tenyészállatokat. A Hazafias Népfronttal, és a megyei kertbarát-szövetségekkel közösen megszervezik a tájkörzet kiskerttulaídonosai- nak a kertészeti termék, kisállattenyésztőinek pedig a kisállattenyésztési bemutatót. Minthogy a tájkörzeten belül több híres és jó bortermő hely található, kistermelői borkiállítás is lesz. A kiállításra pályázati rendszerben lehet jelentkezni a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán, 1978. június 15-ig. IdöJaras-elorejelzes A múlt héten jelentős fordulat következett be időjárásunkban : a hetek óta tartó esős, zivataros időt fokozatosan felváltotta a száraz, meleg idő. A Közép-Európa felett kialakult magas nyomású képződmény miatt szárító hatású, leszálló légnyomás gátolta a felhőképződést. Ennek ellenére kis területre korlátozódó, elszigetelt zivatarok, záporok fordultak elő, sőt egy-két helyen jégeső is hullott. így például szombaton Szekszárdon 23, vasárnap Dunaújvárosban 12 mm esőt mértek, az utóbbi helyen jégeső is volt. A hőmérséklet a napsütés hatására emelkedett, a nappali fölmelegedés helyenként elérte a 30 fokot. A legközelebbi napok során a felhőzet átmenetileg megnövekszik, több helyen lesz zápor, zivatar. Lényeges és tartós átalakulás azonban nem várható. Általában napos, meleg időre számíthatunk. A nappali hőmérséklet többnyire 25 és 30 fok, június 9-e táján 21 és 25 fok között alakul. A hajnali minimumok 10 és 15 fok között váltakoznak. Előrejelzés a mezőgazdaságnak A Dunántúl területére májusban lehullott eső általában másfél, kétszerese volt a szokásosnak, ennek ellenére a természet még mindig adósunk maradt. Az októbertől május végéig lehullott csapadék mennyisége elmarad a sokévi átlagtól. Valóban aranyat ért a májusi eső, bár néhol károkat okozott a hirtelen, rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadék. ^ Június elsejével beköszöntött az igazi nyár, a napi 10 —14 órás napsütés hatására a gyümölcsök és zöldségfélék érése felgyorsult, s a gabonafélék fejlődése is igen biztató képet mutat. A következő napok időjárása továbbra is kedvező marad a földeken folyó munkákhoz — ami bőven akad —, mivel az elmúlt Időszakban nemcsak a kultúrnövények növekedtek, hanem a gyomnövények is, nem beszélve a növényi kártevők aggasztó elszaporodásáról. A várható napos, viszonylag csapadékmentes időjárás következtében — eltekintve a helyi záporok csapadékhozamától —, a talaj felső rétegeinek nedvességtartalma várhatóan 15—20 százalékkal csökken. Megyénkben a talajnedvesség 0—50 cm mélyen 35—40, 50—100 cm mélységben pedig 70—75 százalékos. Ygnis kazán Nagy sikert aratott a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Láng Gépgyár új terméke, az Ygnis kazán. A sorozatban készülő gyártmányok népszerűségét bizonyítja, hogy valamennyi bemutatott kazánt már a kiállítás megnyitása előtt eladták. A kiállított kazáncsalád három tagját a dombóvári gyáregységben gyártották. Oszlánczi János tudósító Révház: másfél év múlva Hírül adtuk, hogy megindult az új paksi vasútvonalon a személyforgalom. Ideiglenes üzembe helyézési eljárás után adták meg az engedélyt a személyszállításra, nem készült el még minden, ami ehhez a létesítményhez tartozik, például az új állomásépületben is akad tennivaló a teljes befejezésig. Ami sok embernek szemet szúr és már beszédtéma a nagyközségben: a révházat most egy kiszuperált autóbusz helyettesíti. Le kellett bontani a révházat, akadályozta a kilátást a vasúti pá-. lyán, helyette viszont egyelőre nincs másik épület, kellő távolságban a régi helytől. Most roncsbusz van. ígéret szerint három hónapig. Hajnády Tibor, az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki ellenőre elmondta az ideiglenes üzembe helyezéskor; a végleges révház elkészítése mintegy másfél év múlva fejeződik majd be, szép és tágas lesz az épület. De addig sem csúfoskodik a Duna- parton — a 6-ps út közvetlen közelében — a vén járgány, hanem faházat tesznek a helyébe. Persze nem újat, ilyen költekezés nem engedhető meg és nem is szükséges. Körülnéznek az erőműépítés területén, választanak egy alkalmas házikót a révészek számára. A vasúti megállóhelynél, a Vörös Csillag Halászati Tsz irodájánál sikerült megszüntetni a veszélyhelyzetet már az első szerelvény érkezése előtt: elzárták tolókapuval a hatos útról nyíló vasúti átjárót. Nem lesz itt átjáró, mert a 6-os úton való megközelítése a megállóhelynek igen veszélyes lenne. Ott az aluljáró, rendbe tették, a lépcsőjét felújították. A megállóhely épületét egyébként még „téliesíteni” kell, any- nyira nyitott, hogy szeles esőben, hóviharban szinte semmit nem érne a várakozó utasnak. A paksi helyi autóbusz- járat mostantól kezdve kimegy az új vasútállomásig, ami nem is nagy kitérő az eddigiekhez képest, hiszen az állomás percnyi járásra van a „faluszéli” buszmegállótól; a nagydorogi úti kereszteződéstől. Aki viszont nem busz- szal megy ki az állomásra, mert a közelben lakik, ugyancsak tekergetheti a fejét, mire átjut az egész kereszteződésen, minden útszakaszon. Nagy itt a forgalom és a gyalogosoknak elfelejtettek útsávot készíteni. G. J. Visszhang Egy téma, két válasz Kincsünk a termőföld, írtuk lapunkban, s képpel illusztráltuk, hogy a DÉDÁSZ szerelés miatt összegázolta a szedresi termelőszövetkezet borsóföldjét. Mint később megtudtuk, újabb károkozás történt Szedres határában. Cikkünket elküldtük válaszért a megyei tanács illetékes osztályára, és az áramszolgáltatóhoz. A két választ itt közöljük. Az olvasóra bízzuk, melyik levelet hogyan ítéli meg. Szívesen közöltük volna azt is, hogy milyen bírságban részesítették a károkozókat, ilyen információt azonban egyik levél sem adott. az Áramszolgáltató VÁLLALAT MAGYARÁZATA A DÉDÁSZ Vállalat szekszárdi üzemigazgatóságának évente közel 300, hálózati munkát érintő munkahelye van. Ezek közül az új vezeték építéseket megelőzően minden esetben hatósági bejárást, engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Ezen eljárásokra meghívják áz érintett hatóságokat és földhasználókat is. Ismertetik a nyomvonal vezetését, a népgazdasági érdekeknek megfelelően a leggazdaságosabb módon A kivitelezést illetően, tekintettel arra, hogy azok szinte kivétel nélkül meglévő vezetékek kikapcsolásával járnak, figyelembe kell vennünk a fogyasztók érdekeit, különös tekintettel a villamos energiát termelési célokra használókét. A mezőgazdasági vagy egyéb javakban bekövetkező károkat utólag, ugyancsak hatósági szakértői közreműködéssel történő felmérés alapján téríti vállalatunk. A cikkben közölt 2 hektár, azaz 20 000 négyzetméter területet messzemenően túlzottnak tartjuk, mert ez nem fedi a járműveink által ténylegesen igénybe vett terület nagyságát. A hálózatok építése nehéz gépekkel történik, általában egy alkalommal, és a vezeték élettartama a legtöbbször . több évtizedre szól. FALUSSY LÁSZLÓ osztályvezető A TERVEK EGYEZTETÉSE ÉS AZ ÉRDEKEK A Tolna megyei Népújságban megjelent „Kincsünk a termőföld?” című cikkel kapcsolatban kért véleményem az alábbiakban kívánom ismertetni : Termőföldünk védelme valamennyiünk közös érdeke, melyet fontosságának megfelelően magas szintű jogszabály, az 1961. évi VI. törvény szabályoz. A törvény a vezetékek elhelyezésével kapcsolatban a következőt mondja ki: „A föld alatti és föld feletti vezetékek elhelyezésének kijelölésénél arra kell törekedni, hogy azok a lehető legkisebb mértékben nehezítsék a föld megművelését.” Rövid, tömör, mindenki által érthető utasítás ez, mely egyben magában foglalja a másik ágazat (energiaipar) szükségletének kielégítését is. A jogszabály kölcsönös előnyök és teherviselés alapján kíván optimatizálni, népgazdasági szemszögből ítélve meg a helyzetet. Az elv azonban a gyakorlatban sok esetben nem érvényesül megfelelőképpen. Az ok, hogy az áramszolgáltató vállalat nép- gazdasági érdekekre — csak a távvezeték megépítésének gazdaságosságára — hivatkozva jelöli ki a nyomvonalat, és a mezőgazdasági üzemek ez ellen sok esetben megfelelő hatékonysággal nem tudnak fellépni. Pedig a nagyüzemi táblákat esetenként indokolatlanul villany- vezetékek szabdalják szét, és azok tartóoszlopait a nagy teljesítményű mezőgazdasági erő- és munkagépekkel, öntöző berendezésekkel kerülgetni nem egyszerű. A sorban termesztett növények művelését az oszlopok akadályozzák, és az oszlopok környékén a rudeális gyomtermő terület növekszik, melynek gyomtalanítása külön gond. Mindezek megoldása végső soron pénzbe kerül, ami nem az áramszolgáltató vállalatoknál, hanem a mezőgazda- sági üzemeknél jelentkezik. Összességében ez is népgazdasági kiesés, csak a másik szektornál „másik zsebnél” jelentkezik, melynek kiszámítására különös gondot a távvezeték tervezője, illetve beruházója nem fektet. A vezeték megépítése szükséges, azonban nyomvonala nem közömbös. A megépült vezeték karbantartása, üzem közbeni hibáinak kijavítása szükségszerű, és ez a vegetációs időszakban kevés kivétellel károkozással jár. A vezeték megépítése után ez már természetes, hiszen az oszlopokhoz be kell menni, a sérült vezeték helyét meg kell találni, a hibát ki kell javítani. A sürgős eseteket kivéve azonban az áramszolgáltató vállalatnak is tervezni kell, vagy kellene, hogy a rendszeres karbantartásokat lehetőleg vegetációs időn kívül végezzék, mivel a taposási kár mindenképpen terméskiesést okoz és ha a kártalanítás — nagy huzavona után — megtörténik, a kár csak üzemi szinten térül meg. Ezen károk minimalizálása, az erre való törekvés csak a tervezés stádiumában valósítható meg. Az előzőekben ismertetett megfontolásból és az eddigi gyakorlatból kiindulva célszerű lenne főleg most, az atomerőmű építési időszakában a földvédelmi törvény által megszabott követelményeknek az eddiginél jobban eleget tenni a távvezetékek tervezése majd kiépítése időszakában, hogy — a cikkben 's tárgyalt károkat a jövőben mind alacsonyabb szintre tudjuk szorítani és ezáltal — a vezetéképítések „társadalmilag kedvező’” nyomvonalmegoldásokkal valósuljanak meg. BARSI MIHÁLY osztályvezető A régi révház végnapjai
