Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

1978. június 7. ^PÚJSÁG 5 Jó hírek Bátaszékró'l Az elmúlt hetek mozgal­masak voltak a bátaszéki szövetkezetben. Az elnök és a főkönyvelő, a Búzakalász minden munkahelyén össze­hívta az embereket és rész­letesen tájékoztatta őket a tavaszról, a négy hónap alatt végzett munkáról, az anyagi helyzetről. Még soha nem tudtak ilyen jó híreket mondani a tagság­nak, mint most. A tavaszi munkákat optimális időben fejezték be, semmivel nem késtek el. A tagság termé­szetszerűen csak egyes rész­feladatokról értesült, és ezért szükséges nagyobb csapato­kat összehívni, hogy a mun­káról, a szövetkezet egész életéről tudjanak beszélni. Tíz helyen tartottak munka- értekezletet. Izsák Gyula el­nök és Rótt Péter főkönyvelő ötven „izgalmas” kérdést ka­pott. Ilyenekről szóltak töb­bek között: Milyen a szövet­kezet pénzügyi helyzete? Mi­ért nem töltik fel az istálló­kat állattal? Nyékipusztán mikor lesz jó ivóvíz? Foly­tatják-e a szakmunkáskép­zést? Vásárolnak-e újfajta önetetőket? Minden kérdés közérdekű, egyéni panasz, mint régebben volt, nem for­dult elő. A szövetkezet tagjainak aktív részvétele ezeken a tá­jékoztató üléseken azt is pél­dázza, hogy a szövetkezeti demokrácia egyre jobban ki­teljesedik a gazdaságban. A szövetkezet egészével kap­csolatos események, rendel­kezések mindenkit érdekel­nek. A tavaszi hírek, amiket az elnök meg a főkönyvelő a tagságnak mondott, mind jók. Tizenöt éve ilyen tavasz nem volt, mint az idén: nincs belvíz. Ez annak is köszön­hető, hogy hétszáz hektáron altalajlazítást végeztek. A mélyen fekvő termőföldeken nem áll meg a víz, beivódik a földbe, s elegendő tároló­dik a növény vegetációjához. Május közepéig 100,8 mm csapadék esett a bátaszéki határban. Ennek ellenére nincs belvíz! Tehát érdemes foglalkozni a föld mélylazí­tásával. A gondos munkának kö­szönhető, hogy az 1280 hektár búza szép. A babarci terme­lési rendszerből is csodájá­ra járnak a hegyen lévő bú­zának, amely első becslésre is 54 mázsát ígér. A kukoricát tíz nap alatt vetették el. Május 4-re vé­geztek a munkával, s a hideg időjárás ellenére sem csö- kött meg. Virágzik a borsó, a búza, araszos a naprafor­gó. Május 5-én kezdték a lu­cernát betakarítani. De csak 24-én tudták az első szénát behordani. A lucernatermés­re kifejezetten rossz ez az időjárás. De úgy szervezik a munkát —, az irodistákat, a műhelyek dolgozóit is be­vonják —, hogy amikor a széna megszárad, azonnal kazalba tudják rakni. Kétszázhuszonöt hektáron borsót, babot, fűszerpaprikát termesztenek. A növény min­denütt szépen kikelt, tiszta, jó termést ígér. A múlt héttől nagy mun­kában van a szövetkezet tag­sága: öt hektár epret kell le­szedni, s szállítani a bajai hű1 tőházba, onnan meg majd Svédországba. Már több al­kalommal járt a bátaszéki epertáblákon a svéd keres­kedő, s örül, hogy jó termést kap Bátaszékről. Szeptember 1, 2, 3 Tájjellegű kiállítás Kaposváron A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium köz­reműködésével Baranya, So­mogy és Tolna megye taná­csai szeptember első három napján, idén is megrendezik a tájjellegű kiállítást és vá­sárt. A kiállítás helye a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kola lovasiskolája. A kiállítás célja bemutatni a mezőgazdasági ágazatok eredményeit, ismertetni a tájkörzet élenjáró mezőgaz­dasági, élelmiszeripari, erdé­szeti és faipari üzemeinek, kutatóintézeteinek, fogyasz­tási és értékesítési szövetke­zeteinek, szakcsoportjainak azt a tevékenységét, amely- lyel a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelését segítik. A kiállításon bemutatják a szocialista nagyüzemek, ház­táji gazdaságokat integráló tevékenységét — kiemelve a termelés és a forgalmazás te­rületén elért eredményeket —, valamint azokat a tartási termesztési és értékesítési rendszereket, fajtákat, be­rendezéseket, eszközöket, amelyek ajánlottak a háztá­ji és kisegítő gazdaságokban. A résztvevők árusítják is a berendezéseket, tápszere­ket, szaporítóanyagokat és a tenyészállatokat. A Hazafias Népfronttal, és a megyei kertbarát-szövetségekkel kö­zösen megszervezik a táj­körzet kiskerttulaídonosai- nak a kertészeti termék, kis­állattenyésztőinek pedig a kisállattenyésztési bemutatót. Minthogy a tájkörzeten belül több híres és jó bortermő hely található, kistermelői borki­állítás is lesz. A kiállításra pályázati rendszerben lehet jelentkezni a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán, 1978. június 15-ig. IdöJaras-elorejelzes A múlt héten jelentős fordulat következett be idő­járásunkban : a hetek óta tar­tó esős, zivataros időt foko­zatosan felváltotta a száraz, meleg idő. A Közép-Európa felett kialakult magas nyo­mású képződmény miatt szá­rító hatású, leszálló légnyo­más gátolta a felhőképződést. Ennek ellenére kis területre korlátozódó, elszigetelt ziva­tarok, záporok fordultak elő, sőt egy-két helyen jégeső is hullott. így például szomba­ton Szekszárdon 23, vasár­nap Dunaújvárosban 12 mm esőt mértek, az utóbbi he­lyen jégeső is volt. A hőmér­séklet a napsütés hatására emelkedett, a nappali fölme­legedés helyenként elérte a 30 fokot. A legközelebbi napok so­rán a felhőzet átmenetileg megnövekszik, több helyen lesz zápor, zivatar. Lényeges és tartós átalakulás azonban nem várható. Általában na­pos, meleg időre számítha­tunk. A nappali hőmérsék­let többnyire 25 és 30 fok, június 9-e táján 21 és 25 fok között alakul. A hajnali mi­nimumok 10 és 15 fok között váltakoznak. Előrejelzés a mezőgazdaságnak A Dunántúl területére má­jusban lehullott eső általá­ban másfél, kétszerese volt a szokásosnak, ennek ellenére a természet még mindig adó­sunk maradt. Az októbertől május végéig lehullott csa­padék mennyisége elmarad a sokévi átlagtól. Valóban ara­nyat ért a májusi eső, bár néhol károkat okozott a hir­telen, rövid idő alatt lezú­duló nagy mennyiségű csa­padék. ^ Június elsejével beköszön­tött az igazi nyár, a napi 10 —14 órás napsütés hatására a gyümölcsök és zöldség­félék érése felgyorsult, s a gabonafélék fejlődése is igen biztató képet mutat. A következő napok időjá­rása továbbra is kedvező ma­rad a földeken folyó mun­kákhoz — ami bőven akad —, mivel az elmúlt Időszak­ban nemcsak a kultúrnövé­nyek növekedtek, hanem a gyomnövények is, nem be­szélve a növényi kártevők aggasztó elszaporodásáról. A várható napos, viszony­lag csapadékmentes időjárás következtében — eltekintve a helyi záporok csapadék­hozamától —, a talaj felső rétegeinek nedvességtartalma várhatóan 15—20 százalék­kal csökken. Megyénkben a talajnedvesség 0—50 cm mé­lyen 35—40, 50—100 cm mélységben pedig 70—75 szá­zalékos. Ygnis kazán Nagy sikert aratott a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a Láng Gépgyár új terméke, az Ygnis kazán. A sorozatban készülő gyárt­mányok népszerűségét bi­zonyítja, hogy valamennyi bemutatott kazánt már a kiállítás megnyitása előtt eladták. A kiállított kazán­család három tagját a dom­bóvári gyáregységben gyár­tották. Oszlánczi János tudósító Révház: másfél év múlva Hírül adtuk, hogy meg­indult az új paksi vasútvo­nalon a személyforgalom. Ideiglenes üzembe helyézési eljárás után adták meg az engedélyt a személyszállítás­ra, nem készült el még min­den, ami ehhez a létesít­ményhez tartozik, például az új állomásépületben is akad tennivaló a teljes befejezésig. Ami sok embernek szemet szúr és már beszédtéma a nagyközségben: a révházat most egy kiszuperált autó­busz helyettesíti. Le kellett bontani a révházat, akadá­lyozta a kilátást a vasúti pá-. lyán, helyette viszont egye­lőre nincs másik épület, kel­lő távolságban a régi hely­től. Most roncsbusz van. ígé­ret szerint három hónapig. Hajnády Tibor, az Erőmű Be­ruházási Vállalat műszaki ellenőre elmondta az ideigle­nes üzembe helyezéskor; a végleges révház elkészítése mintegy másfél év múlva fe­jeződik majd be, szép és tá­gas lesz az épület. De addig sem csúfoskodik a Duna- parton — a 6-ps út közvet­len közelében — a vén jár­gány, hanem faházat tesznek a helyébe. Persze nem újat, ilyen költekezés nem enged­hető meg és nem is szüksé­ges. Körülnéznek az erőmű­építés területén, választanak egy alkalmas házikót a ré­vészek számára. A vasúti megállóhelynél, a Vörös Csillag Halászati Tsz irodájánál sikerült megszün­tetni a veszélyhelyzetet már az első szerelvény érkezése előtt: elzárták tolókapuval a hatos útról nyíló vasúti át­járót. Nem lesz itt átjáró, mert a 6-os úton való meg­közelítése a megállóhelynek igen veszélyes lenne. Ott az aluljáró, rendbe tették, a lép­csőjét felújították. A meg­állóhely épületét egyébként még „téliesíteni” kell, any- nyira nyitott, hogy szeles esőben, hóviharban szinte semmit nem érne a várako­zó utasnak. A paksi helyi autóbusz- járat mostantól kezdve ki­megy az új vasútállomásig, ami nem is nagy kitérő az eddigiekhez képest, hiszen az állomás percnyi járásra van a „faluszéli” buszmegállótól; a nagydorogi úti keresztező­déstől. Aki viszont nem busz- szal megy ki az állomásra, mert a közelben lakik, ugyancsak tekergetheti a fe­jét, mire átjut az egész ke­reszteződésen, minden útsza­kaszon. Nagy itt a forgalom és a gyalogosoknak elfelej­tettek útsávot készíteni. G. J. Visszhang Egy téma, két válasz Kincsünk a termőföld, ír­tuk lapunkban, s képpel il­lusztráltuk, hogy a DÉDÁSZ szerelés miatt összegázolta a szedresi termelőszövetkezet borsóföldjét. Mint később megtudtuk, újabb károkozás történt Szedres határában. Cikkünket elküldtük vá­laszért a megyei tanács ille­tékes osztályára, és az áram­szolgáltatóhoz. A két választ itt közöljük. Az olvasóra bíz­zuk, melyik levelet hogyan ítéli meg. Szívesen közöltük volna azt is, hogy milyen bír­ságban részesítették a kár­okozókat, ilyen információt azonban egyik levél sem adott. az Áramszolgáltató VÁLLALAT MAGYARÁZATA A DÉDÁSZ Vállalat szek­szárdi üzemigazgatóságának évente közel 300, hálózati munkát érintő munkahelye van. Ezek közül az új veze­ték építéseket megelőzően minden esetben hatósági be­járást, engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Ezen eljárá­sokra meghívják áz érintett hatóságokat és földhasználó­kat is. Ismertetik a nyomvo­nal vezetését, a népgazdasági érdekeknek megfelelően a leggazdaságosabb módon A kivitelezést illetően, tekintet­tel arra, hogy azok szinte ki­vétel nélkül meglévő vezeté­kek kikapcsolásával járnak, figyelembe kell vennünk a fogyasztók érdekeit, különös tekintettel a villamos energi­át termelési célokra haszná­lókét. A mezőgazdasági vagy egyéb javakban bekövetkező károkat utólag, ugyancsak hatósági szakértői közremű­ködéssel történő felmérés alapján téríti vállalatunk. A cikkben közölt 2 hektár, azaz 20 000 négyzetméter területet messzemenően túlzottnak tartjuk, mert ez nem fedi a járműveink által ténylegesen igénybe vett terület nagysá­gát. A hálózatok építése ne­héz gépekkel történik, általá­ban egy alkalommal, és a ve­zeték élettartama a legtöbb­ször . több évtizedre szól. FALUSSY LÁSZLÓ osztályvezető A TERVEK EGYEZTETÉSE ÉS AZ ÉRDEKEK A Tolna megyei Népújság­ban megjelent „Kincsünk a termőföld?” című cikkel kap­csolatban kért véleményem az alábbiakban kívánom is­mertetni : Termőföldünk védelme va­lamennyiünk közös érdeke, melyet fontosságának meg­felelően magas szintű jogsza­bály, az 1961. évi VI. törvény szabályoz. A törvény a veze­tékek elhelyezésével kapcso­latban a következőt mondja ki: „A föld alatti és föld fe­letti vezetékek elhelyezésének kijelölésénél arra kell töre­kedni, hogy azok a lehető legkisebb mértékben nehezít­sék a föld megművelését.” Rövid, tömör, mindenki ál­tal érthető utasítás ez, mely egyben magában foglalja a másik ágazat (energiaipar) szükségletének kielégítését is. A jogszabály kölcsönös elő­nyök és teherviselés alapján kíván optimatizálni, népgaz­dasági szemszögből ítélve meg a helyzetet. Az elv azon­ban a gyakorlatban sok eset­ben nem érvényesül megfele­lőképpen. Az ok, hogy az áramszolgáltató vállalat nép- gazdasági érdekekre — csak a távvezeték megépítésének gazdaságosságára — hivat­kozva jelöli ki a nyomvona­lat, és a mezőgazdasági üze­mek ez ellen sok esetben megfelelő hatékonysággal nem tudnak fellépni. Pedig a nagyüzemi táblákat eseten­ként indokolatlanul villany- vezetékek szabdalják szét, és azok tartóoszlopait a nagy tel­jesítményű mezőgazdasági erő- és munkagépekkel, ön­töző berendezésekkel kerül­getni nem egyszerű. A sor­ban termesztett növények művelését az oszlopok aka­dályozzák, és az oszlopok környékén a rudeális gyom­termő terület növekszik, melynek gyomtalanítása kü­lön gond. Mindezek megoldása végső soron pénzbe kerül, ami nem az áramszolgáltató vállala­toknál, hanem a mezőgazda- sági üzemeknél jelentkezik. Összességében ez is népgaz­dasági kiesés, csak a másik szektornál „másik zsebnél” jelentkezik, melynek kiszámí­tására különös gondot a táv­vezeték tervezője, illetve be­ruházója nem fektet. A vezeték megépítése szük­séges, azonban nyomvonala nem közömbös. A megépült vezeték karbantartása, üzem közbeni hibáinak kijavítása szükségszerű, és ez a vegetá­ciós időszakban kevés kivé­tellel károkozással jár. A ve­zeték megépítése után ez már természetes, hiszen az oszlo­pokhoz be kell menni, a sé­rült vezeték helyét meg kell találni, a hibát ki kell javíta­ni. A sürgős eseteket kivéve azonban az áramszolgáltató vállalatnak is tervezni kell, vagy kellene, hogy a rendsze­res karbantartásokat lehető­leg vegetációs időn kívül vé­gezzék, mivel a taposási kár mindenképpen terméskiesést okoz és ha a kártalanítás — nagy huzavona után — meg­történik, a kár csak üzemi szinten térül meg. Ezen ká­rok minimalizálása, az erre való törekvés csak a tervezés stádiumában valósítható meg. Az előzőekben ismertetett megfontolásból és az eddigi gyakorlatból kiindulva cél­szerű lenne főleg most, az atomerőmű építési időszaká­ban a földvédelmi törvény ál­tal megszabott követelmé­nyeknek az eddiginél jobban eleget tenni a távvezetékek tervezése majd kiépítése idő­szakában, hogy — a cikkben 's tárgyalt károkat a jövőben mind alacsonyabb szintre tudjuk szorítani és ezáltal — a vezetéképítések „társadal­milag kedvező’” nyomvonal­megoldásokkal valósuljanak meg. BARSI MIHÁLY osztályvezető A régi révház végnapjai

Next

/
Thumbnails
Contents