Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

1978. június 28. KÉPÚJSÁG 3 OOOT, Társadalmi munkában árdér«. Pnksert Aratnak Szarvasdon (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvár környéki mezőgazdasági üzemek közül elsőnek a Dal- mandi Állami Gazda­ság szarvasdi kerületé­ben kezdődött meg az aratás. Hétfőn a déli órákban négy kombájn kezdte vágni a szarvas­di 2-es táblában a ko­rai őszi árpát. A kerü­letben összesen 73 hek­tár árpa érett „kasza alá." Amennyiben az időjárás engedi, szer­dán estére erről a terü­letről betakarítják a ga­bonát. A terméskilátá­sok is biztatóak. A dal- mandi hibridüzem szá­rítójába szállított sze­mes termény nedves­ségtartalma is csak 22 százalékos. Magyarszéki Endre A hétfői sportprogramok kellőképpen megmozgatták az ODOT résztvevőinek iz­mait: szükségük is volt rá, a tegnapi egésznapos társadal­mi munkára készülve. Kilencszázötvenen ásóval, kapával, csákánnyal Szek- szárdon árkot ástak, hatszá- zan Pakson, az atomvárosi lakótelepen parkosítottak és MHSZ-lőteret építettek. Az ODOT-osok segítsége sokat jelentett Szekszárdon. de leginkább Szőlőhegyen. A közelmúltban derült ki, hogy a szőlőhegyi ivóvíz fertőzött, három éven aluli gyermekek egyáltalán nem ihatnak be­lőle, de a nagyobbacskákra is veszélyes. A városi tanács vb májusi határozata sze­rint Szőlőhegyet a lehető leg­hamarabb be kell kapcsolni Szekszárd ivóvízhálózatába. Ehhez azonban mintegy öt kilométer hosszúságú veze­Árokásás Szőlőhegyen léket kell lefektetni. Az ODOT-osok munkája révén 1200 méternyi árok készült el tegnap. Ha a Víz- és Csa­tornamű Vállalat a saját ere­jéből végzi, három hétig tar­tott volna ez a munka, mert ezen a részen géppel nem, csak kézzel lehet dolgozni. A vízmű emberei máris kezdik a csövek lefekteté­sét, az árkok betemetését pe­dig a. környéken lakók vál­lalták társadalmi munkában. A Pest, Győr-Sopron és a házigazda Tolna megyeiek fogták ki a legnehezebb sza­kaszokat, de mindannyian de­rekasan helytálltak. Hála az országjáró diákok segítségének is, a harmadik negyedév végén már egész­séges folyóvize lesz Szek- szárd-Szőlőhegynek. — kz — Szakszervezeti nőfelelősök képzése MÉG MINDIG gyakori je­lenség a köztudatban épp­úgy, mint a gazdasági veze­tőknél, hogy a nőpolitikái munkát leszűkítik a szociális intézkedésekre. Ezenkívül is még sok más előítélet kap­csolódik ehhez a szóhoz, nő­politika. Nem is könnyű per­sze eldönteni, megfogalmaz­ni, a gyakorlatban, pedig kü­lönválasztani a, nők helyzeté­vel ka pcs o 1 atosv ^dön tése k e t, intézkedéseket az adott mun­kahelyen folyó egyéb politi­kai, társadalmi tevékenység­től. Elméletileg nem is cél ez a különválasztás, hiszen ép­pen azért van szükség még ma is a nőbizottságok és nő­felelősök rendszerére, mert nem épül még be teljesen a nőpolitikái munka minden más politikai, társadalmi te­vékenységbe. Egy sor terüle­ten a nők hélyzete még min­dig rosszabb, mint a férfia­ké. Csak egy közismert példa a sok közül; a szakképzettség aránya sokkal, de sokkal ala­csonyabb a férfiakénál. En­nek okait és összefüggéseit ne most boncolgassuk, minden­esetre tény, hogy van még feladatuk a nőbizottságok­nak. Ezt megkönnyítendő hozta létre az SZMT a szakszerve­zeti bizottságok mellett mű­ködő nőbizottságok vezetői és tagjai számára a levelező tanfolyamot. LÁM, MÁRIS témánál va­gyunk, hiszen „természetes” hogy férfiak számára köny- nyebb bentlakásos tanfolya­mot szervezni, mint nőknek. Ezért is lett a képzés 1975- ben levelező. Havonta egy napra találkoznak a hallga­tók. Az első évben két cso­portban, Dombóváron és Szekszárdon ötven-ötven ak­tivistát képeztek. Tavaly és az idén a megyeszékhelyen volt tanfolyam körülbelül 30—30 nőfelelős részvételé­vel. Az idén még hátra van a zárófoglalkozás. Azt minden nőfelelős érzi, tudja, hogy tenni kell vala­mit, de hogy hol is kezdje, azt már nem mindenki. Ép­pen ennek megvilágítása az egyéves alapképzés célja. A hallgatók kapnak egy gyűjte­ményt a szakszervezeti hatá­rozatokból, amiből mindjárt az elején kiderülnek a szak- szervezetek jogai, és felada­tai. Ezt a szöveggyűjteményt nem is kell visszaadniuk, mindahányan igen hasznos­nak tartják a könyvet és ké­sőbb is használják. Legin­kább azoknak jó, akiket újon­nan választottak meg. AZ IDEI tanfolyam októ­berben kezdődött, a nyitó előadásokon a szakszerveze­tek szerepéről hangzott el tá­jékoztató. Novemberben, az V. ötéves terv főbb célkitű­zéseivel ismertették meg a hallgatókat. Volt előadás tár­sadalmunk ideológiai álla­potáról, a szocialista gondol­kodás, magatartás és élet­mód aktuális kérdéseiről, a káderpolitikai alapelvekről, a nőkérdés marxista megítélé­séről és a szakszervezeti bi­zottságok feladatairól a nő­politikái határozat végrehaj­tásában. Februárban „A nők és az anyák fokozott védelme a kollektív szerződésben” című témát ismertették. Beszéltek a nők általános, politikai és szakképzéséről, a népesedés és a családpolitika soros tennivalóiról, a nők munka- körülményeinek és egészség- védelmének alakulásáról. A legutolsó, júniusi foglalkozás mintegy összefoglalásképpen a szakszervezeti nőfelelősök, hatásköréről és a munkamód­szerekről szólt. MAGUK AZ előadások is segítették a gyakorlati mun­kát, de ebből a szempontból még többet jelentett a hall­gatóknak a személyes kapcso­lat. Megismerték egymást és más nőbizottságok munkáját. A Dombóvári Csavargyár és a Bonyhádi Cipőgyár nő- bizottsága között például tar­talmas munkakapcsolat jött létre. Egymás rendezvényei­re is ellátogatnak. Vizsga természetesen nin­csen, de azért a szervezők, élükön Talabos Gézánéval — akinek sok munkájába került a tanfolyam sikere — írásban mérik fel, mennyit ért az egész éves munka. Minden évben örömmel nyugtázhat­ták, hogy a tanfolyam elérte célját, a nőfelelősök megfe­lelő tájékozottságról tettek tanúbizonyságot. ŐSSZEL új tanfolyam kez­dődik. Még nem döntötték el, hogy ismét alapfokon-e, vagy el lehet kezdeni a tovább­képzést. A szakszervezeti nő­felelősöknek az évek folya­mán ugyanis körülbelül há­romnegyed része vett részt tanfolyamon. Az igények fel­mérése most folyik. — Ihárosi — MITŐL MOZOGNAK AZ ÁRAK? i. Az árak iránti érdeklődés a legtöbb emberben a saját megélhetése iránti érdeklő­dés. Ez azonban nem azonos a közgazdaság iránti érdek­lődéssel. Emiatt azután e témakörben elég sok a félre­értés. (Ebben közrejátszik a 25—30 évvel ezelőtti hivata­los árszemlélet is. Amikor az életszínvonal alacsonyabb fokán, az alapvetően áru­hiányos világban a javak el­osztása állt inkább az elő­térben, a javakkal való ke­reskedés helyett.) Emiatt az ár szerepe is háttérbe szo­rult. Elosztani azonban nem lehetséges mindenkinek a „kedve” szerint — ez majd a kommunizmusban, a tár­sadalmi termelékenység na­gyon magas fokán lesz le­hetséges —, tehát a kereske­delem közreműködése nél­kül például szó sem lehet egyéni igények kielégítéséről, divatról, változatos minőség­ről. — SENKI NEM TÖRŐDIK AZ ÁRRAL — Hiánygazdálkodás idején, az árnak nincs mit szabályoz­nia, sem a keresletet, sem a kínálatot nem befolyásolhat­ja: nem jelezheti, hogy va­lamilyen termékre már nincs szüksége a lakosságnak, má­sokra pedig annál nagyobb lenne. Vagyis az egyik gyárat nem fogja vissza az alacsony, a másikat pedig nem ser­kenti a magasabb ár. Ebben a helyzetben tulajdonképpen senki sem törődik az árral. Legfeljebb csak azzal, hogy az „elosztásnál” megfelelő érdemeket tudjon felmutat­ni, hogy az átlagosnál több, vagy más jusson neki. — A SZABADÁRAT SEM SZABAD — A fogyasztói árakkal kap­csolatban például elég gyak­ran és elég széles körben előkerül az a kérdés, hogy valóban indokolt-e esetleg a magasabb ár, továbbá, hogy egy szocialista gazdaságban nem lehet-e elkerülni az ár­emelést?! (A fogyasztói árak mellett egyébként, az árak másik nagy sokszor emlege­tett csoportját a termelői árak alkotják: ezeket a gyá­rak és a kereskedelmi vál­lalatok közötti kapcsolatok­ban alkalmazzák. A termelői áraknak, erről később még lesz szó, minden esetben bele kellene férniök a fogyasztói árakba. Közismert, hogy ez nincs így az összes termék­nél, s ez nem előnyös a tár­sadalom számára.) Nos. az áremelés indokolt­sága ritkábban kérdéses köz­ponti áremelés esetén, vi­szont gyakori, ha vállalati áremelésre kerül sor. Pedig a vállalati áremelésekkel kapcsolatban nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a Pénzügyminisztérium és az Országos Anyag- és Árhiva­tal közösen előírják, hogy mi az, amit a vállalat az ár­ban felszámíthat. Az árkalkuláció — a hiva­talos „árvetés” készítése 4- minden vállalat számára kö­telező. Ez az árvetés okirat. Több főhatósághoz (Pénz­ügyminisztérium, Árhivatal, szakminisztérium) el kell kül­deni. Uj termék esetén jóvá­hagyásra, régebbi esetében a módosítás megindoklásáért. Ha ebbe az árkalkulációba valótlan adatok kerülnek, azért a vállalatnak törvény előtt/ felelnie kell. Ha pél­dául az árvetésben drágább anyagot tüntet fel, valójában pedig olcsóbbat, gyengébbet használ — ha ez bebizonyo­sodik —, az adott vállalat elmarasztalható a tisztesség­telen haszonszerzés vétségé­ben. Indoklás nélkül tehát még a szabadárat sem sza­bad emelni. — MIÉRT LEHET INDOKOLT? — Az indokolatlan áremelé. sek súlya, szerepe az árszín­vonal mozgásában nem je- letős. Csak érthetően nagy a visszhangja. Illetve sokan mindig élnek a gyanúperrel, hogy hamis árakkal állnak szemben, és indokolatlanul kérnek tőlük többet vala­miért. No, de miért kell (indokol­tan) emelni az árakat? Nos, el kell fogadni, hogy hosz- szabb távon a korszerűbb termékek számának gyarapí­tása a régebbi termékek ár- szintjén általában nem le­hetséges. A korszerűbbnek nagyobb a használati értéke. Vegyünk például egy tv-ké- szüléket. Az amelyik már tranzisztorizált, az tartósabb, üzembiztosabb, könnyebben kezelhető és javítható, ponto­sabban működik, kisebb a súlya, stb. Ámde a félveze­tők alkalmazása (legalábbis- jelenleg a hazai iparban) 6okkal drágább, mint példá­ul az elektroncsövek beépíté­se a tv-készülékekbe. Az elektroncsöves technikát és technológiát ugyanis már ré­gen kifejlesztették, az új technológiát viszont most kell lépésről lépésre megho­nosítani. Világos azonban, hogy amikor valahol a változtatás lényege csupán az, hogy pél­dául egy kapcsoló helyett nyomógomb kerül a készü­lékbe, az nem indokolhat ár. emelést, mert ezzel lényeges használati értékjavulás ' nem következik be. Ettől eltekint­ve megeshet — és sajnos, meg is esik — az ilyesmi. Ez ellen minden fórumon, min­dig fel kell lépni. GERENCSÉR FERENC (Folytatjuk.) Hogy legyen alapanyag Hízómarha-telep Mőcsényben Az épülő szekszárdi húskom binátot nagy részben a megye mezőgazdaságának kell ellát nia alapanyaggal, vágóállat­tal. Valamennyi szövetkezet és állami gazdaság figyelem­be vette ezt fejlesztési terveinek elkészítésekor, így a mö- csényi Völgység Népe Tsz is. Nemrég kezdték meg — sa­ját kivitelezéssel — a szövetkezet központi majorjában a négyszáz férőhelyes hízómarha-telep építését. Ma már a tetőszerkezeten dolgoznak a szövetkezet építő szakembe­rei és a tervek szerint az ősszel „benépesítik” az új lé­tesítményt. Ami a szélkakasok alatt van Egy ügy nem attól lesz nagy, ha csupa nagybetűvel írják. Máris előrebocsátjuk, hogy Szekszárdon, a Boty- tyánhegyi lakótelep 32 laká­sában tapasztalható helyzet csak elenyésző részben ront­ja az ország 10 millió 700 ezer körüli lakójának élet- színvonalát és a szekszárdi 33 ezerén sem változtat sokat. Amitől persze az itt lakók még nem lesznek boldogab­bak. Fényképünk az 5—7. szá­mú ház tetején készült és szélkakasokat ábrázol. A szélkakasok az eredeti tervek szerint nem szerepeltek a kéményeken; később kellett felszerelni valamennyit, ugyanis a kémények nem töltik be azt a szerepet, me­lyet időtlen idők óta minden kéménytől elvárnak: — vagy­is nem vezetik el a füstöt. Ez másként annyit jelentett, hogy a hosszúra nyúlt fűté­si idény során a lakók — szinte valamennyien munkás- lakás-építési kölcsönnel ke­rültek ide — választhattak a 8—10 C-fokos szobahőmér­séklet, vagy a villanykályhák között. Ez utóbbiakkal el le­hetett érni a 18 C-fokot: — cseppet sem olcsón. (Szinte valamennyi családban 2—3, gyerek van.) Van ezenkívül: vízhiány, repedések a falon, beázás behúzó és beázó ablak, leper­gett festés, ívben hajló er­kély. Mindezt a 700 éve épült simontornyai vár esetében nem kifogásolná senki, csak­hogy az itteni lakások átadá­sa 1976. november 19-én tör­tént. Cseppet sem elhamar­kodva. amiről annak idején egy viharos gyűlést követően írtunk is, hiszen a tervező SZÖVTERV. a bonyolító MÉSZÖV (milyen szép kife­jezés ebben az esetben a „bonyolítás"!)« a kivitelező TOTÉV már akkor sem vég­zett kifogástalan munkát. Ez az állapot folytatódott. Még­hozzá valamilyen furcsa il­legalitás jegyében folytató­dott. A különböző bejárások­ról, tárgyalásokról, hibajaví­tásokról épp a legérdekel. tebbek, a lakók nem kaptak jegyzőkönyv-másolatot. Mint­ha valamiféle szívességi használó és nem tulajdonosai lennének azoknak a lakások­• •• nak, melyek közül egy (pél­dául a III. emelet 16. szám alatti) 453 ezer forintba ke­rült és részleteit a mérsékel­ten boldog és egyelőre még fiatal tulajdonosok nyugdíjas korukig fizethetik. Az építőipari részletekbe ezúttal nem kívánunk bele­merülni. Bármelyik látogató, akármelyik lakásban megte­heti. Nem szabad megenged­ni azonban a packázásnak azt a fokát, mely az épüle­tekben lakókkal már évek óta folyik. Az illetékes ta­nácstagnak joga, sőt, köte­lessége is, hogy eljárjon a bottyánhegyi fiatalok ügyé­ben, ugyanis nem újságcik­kekkel, hanem csak tényle­gesen (és tisztességesen) el­végzett munkával lehet vál­toztatni az ottani tűrhetetlen helyzeten. ORDAS IVÁN Fotó: SZEPESI LÁSZLÓ t Tctupanoráma. A szélkakasok feleslegesen forognak ...

Next

/
Thumbnails
Contents