Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
1978. június 28. KÉPÚJSÁG 3 OOOT, Társadalmi munkában árdér«. Pnksert Aratnak Szarvasdon (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvár környéki mezőgazdasági üzemek közül elsőnek a Dal- mandi Állami Gazdaság szarvasdi kerületében kezdődött meg az aratás. Hétfőn a déli órákban négy kombájn kezdte vágni a szarvasdi 2-es táblában a korai őszi árpát. A kerületben összesen 73 hektár árpa érett „kasza alá." Amennyiben az időjárás engedi, szerdán estére erről a területről betakarítják a gabonát. A terméskilátások is biztatóak. A dal- mandi hibridüzem szárítójába szállított szemes termény nedvességtartalma is csak 22 százalékos. Magyarszéki Endre A hétfői sportprogramok kellőképpen megmozgatták az ODOT résztvevőinek izmait: szükségük is volt rá, a tegnapi egésznapos társadalmi munkára készülve. Kilencszázötvenen ásóval, kapával, csákánnyal Szek- szárdon árkot ástak, hatszá- zan Pakson, az atomvárosi lakótelepen parkosítottak és MHSZ-lőteret építettek. Az ODOT-osok segítsége sokat jelentett Szekszárdon. de leginkább Szőlőhegyen. A közelmúltban derült ki, hogy a szőlőhegyi ivóvíz fertőzött, három éven aluli gyermekek egyáltalán nem ihatnak belőle, de a nagyobbacskákra is veszélyes. A városi tanács vb májusi határozata szerint Szőlőhegyet a lehető leghamarabb be kell kapcsolni Szekszárd ivóvízhálózatába. Ehhez azonban mintegy öt kilométer hosszúságú vezeÁrokásás Szőlőhegyen léket kell lefektetni. Az ODOT-osok munkája révén 1200 méternyi árok készült el tegnap. Ha a Víz- és Csatornamű Vállalat a saját erejéből végzi, három hétig tartott volna ez a munka, mert ezen a részen géppel nem, csak kézzel lehet dolgozni. A vízmű emberei máris kezdik a csövek lefektetését, az árkok betemetését pedig a. környéken lakók vállalták társadalmi munkában. A Pest, Győr-Sopron és a házigazda Tolna megyeiek fogták ki a legnehezebb szakaszokat, de mindannyian derekasan helytálltak. Hála az országjáró diákok segítségének is, a harmadik negyedév végén már egészséges folyóvize lesz Szek- szárd-Szőlőhegynek. — kz — Szakszervezeti nőfelelősök képzése MÉG MINDIG gyakori jelenség a köztudatban éppúgy, mint a gazdasági vezetőknél, hogy a nőpolitikái munkát leszűkítik a szociális intézkedésekre. Ezenkívül is még sok más előítélet kapcsolódik ehhez a szóhoz, nőpolitika. Nem is könnyű persze eldönteni, megfogalmazni, a gyakorlatban, pedig különválasztani a, nők helyzetével ka pcs o 1 atosv ^dön tése k e t, intézkedéseket az adott munkahelyen folyó egyéb politikai, társadalmi tevékenységtől. Elméletileg nem is cél ez a különválasztás, hiszen éppen azért van szükség még ma is a nőbizottságok és nőfelelősök rendszerére, mert nem épül még be teljesen a nőpolitikái munka minden más politikai, társadalmi tevékenységbe. Egy sor területen a nők hélyzete még mindig rosszabb, mint a férfiaké. Csak egy közismert példa a sok közül; a szakképzettség aránya sokkal, de sokkal alacsonyabb a férfiakénál. Ennek okait és összefüggéseit ne most boncolgassuk, mindenesetre tény, hogy van még feladatuk a nőbizottságoknak. Ezt megkönnyítendő hozta létre az SZMT a szakszervezeti bizottságok mellett működő nőbizottságok vezetői és tagjai számára a levelező tanfolyamot. LÁM, MÁRIS témánál vagyunk, hiszen „természetes” hogy férfiak számára köny- nyebb bentlakásos tanfolyamot szervezni, mint nőknek. Ezért is lett a képzés 1975- ben levelező. Havonta egy napra találkoznak a hallgatók. Az első évben két csoportban, Dombóváron és Szekszárdon ötven-ötven aktivistát képeztek. Tavaly és az idén a megyeszékhelyen volt tanfolyam körülbelül 30—30 nőfelelős részvételével. Az idén még hátra van a zárófoglalkozás. Azt minden nőfelelős érzi, tudja, hogy tenni kell valamit, de hogy hol is kezdje, azt már nem mindenki. Éppen ennek megvilágítása az egyéves alapképzés célja. A hallgatók kapnak egy gyűjteményt a szakszervezeti határozatokból, amiből mindjárt az elején kiderülnek a szak- szervezetek jogai, és feladatai. Ezt a szöveggyűjteményt nem is kell visszaadniuk, mindahányan igen hasznosnak tartják a könyvet és később is használják. Leginkább azoknak jó, akiket újonnan választottak meg. AZ IDEI tanfolyam októberben kezdődött, a nyitó előadásokon a szakszervezetek szerepéről hangzott el tájékoztató. Novemberben, az V. ötéves terv főbb célkitűzéseivel ismertették meg a hallgatókat. Volt előadás társadalmunk ideológiai állapotáról, a szocialista gondolkodás, magatartás és életmód aktuális kérdéseiről, a káderpolitikai alapelvekről, a nőkérdés marxista megítéléséről és a szakszervezeti bizottságok feladatairól a nőpolitikái határozat végrehajtásában. Februárban „A nők és az anyák fokozott védelme a kollektív szerződésben” című témát ismertették. Beszéltek a nők általános, politikai és szakképzéséről, a népesedés és a családpolitika soros tennivalóiról, a nők munka- körülményeinek és egészség- védelmének alakulásáról. A legutolsó, júniusi foglalkozás mintegy összefoglalásképpen a szakszervezeti nőfelelősök, hatásköréről és a munkamódszerekről szólt. MAGUK AZ előadások is segítették a gyakorlati munkát, de ebből a szempontból még többet jelentett a hallgatóknak a személyes kapcsolat. Megismerték egymást és más nőbizottságok munkáját. A Dombóvári Csavargyár és a Bonyhádi Cipőgyár nő- bizottsága között például tartalmas munkakapcsolat jött létre. Egymás rendezvényeire is ellátogatnak. Vizsga természetesen nincsen, de azért a szervezők, élükön Talabos Gézánéval — akinek sok munkájába került a tanfolyam sikere — írásban mérik fel, mennyit ért az egész éves munka. Minden évben örömmel nyugtázhatták, hogy a tanfolyam elérte célját, a nőfelelősök megfelelő tájékozottságról tettek tanúbizonyságot. ŐSSZEL új tanfolyam kezdődik. Még nem döntötték el, hogy ismét alapfokon-e, vagy el lehet kezdeni a továbbképzést. A szakszervezeti nőfelelősöknek az évek folyamán ugyanis körülbelül háromnegyed része vett részt tanfolyamon. Az igények felmérése most folyik. — Ihárosi — MITŐL MOZOGNAK AZ ÁRAK? i. Az árak iránti érdeklődés a legtöbb emberben a saját megélhetése iránti érdeklődés. Ez azonban nem azonos a közgazdaság iránti érdeklődéssel. Emiatt azután e témakörben elég sok a félreértés. (Ebben közrejátszik a 25—30 évvel ezelőtti hivatalos árszemlélet is. Amikor az életszínvonal alacsonyabb fokán, az alapvetően áruhiányos világban a javak elosztása állt inkább az előtérben, a javakkal való kereskedés helyett.) Emiatt az ár szerepe is háttérbe szorult. Elosztani azonban nem lehetséges mindenkinek a „kedve” szerint — ez majd a kommunizmusban, a társadalmi termelékenység nagyon magas fokán lesz lehetséges —, tehát a kereskedelem közreműködése nélkül például szó sem lehet egyéni igények kielégítéséről, divatról, változatos minőségről. — SENKI NEM TÖRŐDIK AZ ÁRRAL — Hiánygazdálkodás idején, az árnak nincs mit szabályoznia, sem a keresletet, sem a kínálatot nem befolyásolhatja: nem jelezheti, hogy valamilyen termékre már nincs szüksége a lakosságnak, másokra pedig annál nagyobb lenne. Vagyis az egyik gyárat nem fogja vissza az alacsony, a másikat pedig nem serkenti a magasabb ár. Ebben a helyzetben tulajdonképpen senki sem törődik az árral. Legfeljebb csak azzal, hogy az „elosztásnál” megfelelő érdemeket tudjon felmutatni, hogy az átlagosnál több, vagy más jusson neki. — A SZABADÁRAT SEM SZABAD — A fogyasztói árakkal kapcsolatban például elég gyakran és elég széles körben előkerül az a kérdés, hogy valóban indokolt-e esetleg a magasabb ár, továbbá, hogy egy szocialista gazdaságban nem lehet-e elkerülni az áremelést?! (A fogyasztói árak mellett egyébként, az árak másik nagy sokszor emlegetett csoportját a termelői árak alkotják: ezeket a gyárak és a kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolatokban alkalmazzák. A termelői áraknak, erről később még lesz szó, minden esetben bele kellene férniök a fogyasztói árakba. Közismert, hogy ez nincs így az összes terméknél, s ez nem előnyös a társadalom számára.) Nos. az áremelés indokoltsága ritkábban kérdéses központi áremelés esetén, viszont gyakori, ha vállalati áremelésre kerül sor. Pedig a vállalati áremelésekkel kapcsolatban nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a Pénzügyminisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal közösen előírják, hogy mi az, amit a vállalat az árban felszámíthat. Az árkalkuláció — a hivatalos „árvetés” készítése 4- minden vállalat számára kötelező. Ez az árvetés okirat. Több főhatósághoz (Pénzügyminisztérium, Árhivatal, szakminisztérium) el kell küldeni. Uj termék esetén jóváhagyásra, régebbi esetében a módosítás megindoklásáért. Ha ebbe az árkalkulációba valótlan adatok kerülnek, azért a vállalatnak törvény előtt/ felelnie kell. Ha például az árvetésben drágább anyagot tüntet fel, valójában pedig olcsóbbat, gyengébbet használ — ha ez bebizonyosodik —, az adott vállalat elmarasztalható a tisztességtelen haszonszerzés vétségében. Indoklás nélkül tehát még a szabadárat sem szabad emelni. — MIÉRT LEHET INDOKOLT? — Az indokolatlan áremelé. sek súlya, szerepe az árszínvonal mozgásában nem je- letős. Csak érthetően nagy a visszhangja. Illetve sokan mindig élnek a gyanúperrel, hogy hamis árakkal állnak szemben, és indokolatlanul kérnek tőlük többet valamiért. No, de miért kell (indokoltan) emelni az árakat? Nos, el kell fogadni, hogy hosz- szabb távon a korszerűbb termékek számának gyarapítása a régebbi termékek ár- szintjén általában nem lehetséges. A korszerűbbnek nagyobb a használati értéke. Vegyünk például egy tv-ké- szüléket. Az amelyik már tranzisztorizált, az tartósabb, üzembiztosabb, könnyebben kezelhető és javítható, pontosabban működik, kisebb a súlya, stb. Ámde a félvezetők alkalmazása (legalábbis- jelenleg a hazai iparban) 6okkal drágább, mint például az elektroncsövek beépítése a tv-készülékekbe. Az elektroncsöves technikát és technológiát ugyanis már régen kifejlesztették, az új technológiát viszont most kell lépésről lépésre meghonosítani. Világos azonban, hogy amikor valahol a változtatás lényege csupán az, hogy például egy kapcsoló helyett nyomógomb kerül a készülékbe, az nem indokolhat ár. emelést, mert ezzel lényeges használati értékjavulás ' nem következik be. Ettől eltekintve megeshet — és sajnos, meg is esik — az ilyesmi. Ez ellen minden fórumon, mindig fel kell lépni. GERENCSÉR FERENC (Folytatjuk.) Hogy legyen alapanyag Hízómarha-telep Mőcsényben Az épülő szekszárdi húskom binátot nagy részben a megye mezőgazdaságának kell ellát nia alapanyaggal, vágóállattal. Valamennyi szövetkezet és állami gazdaság figyelembe vette ezt fejlesztési terveinek elkészítésekor, így a mö- csényi Völgység Népe Tsz is. Nemrég kezdték meg — saját kivitelezéssel — a szövetkezet központi majorjában a négyszáz férőhelyes hízómarha-telep építését. Ma már a tetőszerkezeten dolgoznak a szövetkezet építő szakemberei és a tervek szerint az ősszel „benépesítik” az új létesítményt. Ami a szélkakasok alatt van Egy ügy nem attól lesz nagy, ha csupa nagybetűvel írják. Máris előrebocsátjuk, hogy Szekszárdon, a Boty- tyánhegyi lakótelep 32 lakásában tapasztalható helyzet csak elenyésző részben rontja az ország 10 millió 700 ezer körüli lakójának élet- színvonalát és a szekszárdi 33 ezerén sem változtat sokat. Amitől persze az itt lakók még nem lesznek boldogabbak. Fényképünk az 5—7. számú ház tetején készült és szélkakasokat ábrázol. A szélkakasok az eredeti tervek szerint nem szerepeltek a kéményeken; később kellett felszerelni valamennyit, ugyanis a kémények nem töltik be azt a szerepet, melyet időtlen idők óta minden kéménytől elvárnak: — vagyis nem vezetik el a füstöt. Ez másként annyit jelentett, hogy a hosszúra nyúlt fűtési idény során a lakók — szinte valamennyien munkás- lakás-építési kölcsönnel kerültek ide — választhattak a 8—10 C-fokos szobahőmérséklet, vagy a villanykályhák között. Ez utóbbiakkal el lehetett érni a 18 C-fokot: — cseppet sem olcsón. (Szinte valamennyi családban 2—3, gyerek van.) Van ezenkívül: vízhiány, repedések a falon, beázás behúzó és beázó ablak, lepergett festés, ívben hajló erkély. Mindezt a 700 éve épült simontornyai vár esetében nem kifogásolná senki, csakhogy az itteni lakások átadása 1976. november 19-én történt. Cseppet sem elhamarkodva. amiről annak idején egy viharos gyűlést követően írtunk is, hiszen a tervező SZÖVTERV. a bonyolító MÉSZÖV (milyen szép kifejezés ebben az esetben a „bonyolítás"!)« a kivitelező TOTÉV már akkor sem végzett kifogástalan munkát. Ez az állapot folytatódott. Méghozzá valamilyen furcsa illegalitás jegyében folytatódott. A különböző bejárásokról, tárgyalásokról, hibajavításokról épp a legérdekel. tebbek, a lakók nem kaptak jegyzőkönyv-másolatot. Mintha valamiféle szívességi használó és nem tulajdonosai lennének azoknak a lakások• •• nak, melyek közül egy (például a III. emelet 16. szám alatti) 453 ezer forintba került és részleteit a mérsékelten boldog és egyelőre még fiatal tulajdonosok nyugdíjas korukig fizethetik. Az építőipari részletekbe ezúttal nem kívánunk belemerülni. Bármelyik látogató, akármelyik lakásban megteheti. Nem szabad megengedni azonban a packázásnak azt a fokát, mely az épületekben lakókkal már évek óta folyik. Az illetékes tanácstagnak joga, sőt, kötelessége is, hogy eljárjon a bottyánhegyi fiatalok ügyében, ugyanis nem újságcikkekkel, hanem csak ténylegesen (és tisztességesen) elvégzett munkával lehet változtatni az ottani tűrhetetlen helyzeten. ORDAS IVÁN Fotó: SZEPESI LÁSZLÓ t Tctupanoráma. A szélkakasok feleslegesen forognak ...
