Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
1Í7S. június Í5. ríÉPÚJSÁG 7 Jó lenne hozzáfogni valamiféle kőfaragónak, betűmetszőnek és a márványtáb- lón megkezdeni a munkát, s felírni rá: A szálkai tó készült 1978-ban, Slezák Antal tervei alapján a Szekszárd— paksi Vízitársulat kivitelezésében. A szálka; tó építését alig több mint fél éve kezdték, napjainkban javában betonozzák a főgát zsiliprendszerét, elkészült a felső gát, és ősszel elzárják a Bátaszék— Dombóvár vasútvonalhoz eső alsó részen a főgátat, körülbelül két év alatt telik majd meg a tó, amely akkor közel kétmillió köbméter vizet jelent, és a vízfelület majdnem 57 hektárt tesz ki... Slezák Antal tervezővel járjuk a töltést, azaz bukdácsolunk, hiszen ahol ennyi gép dolgozik, s oly sok eső esik, a földnek az a szokása, hogy ragadjon, s magába zárja a nehéz gépeket, amelyek szabadulni akarván, erősen összetiporják, árkokat, gödröket fészkelnek, fúrnak maguknak... — Az a célja ennek a tónak, hogy a Lajvér patak alsó szakaszán csökkentse az árvízhozamot, tehermentesítse a bátai öblözetet, tehát a nagy esőzéskor a víz ne zúduljon le. Csökkenteni akarjuk a hordalékot, lehetőséget adunk öntözésre, s ezenkívül üdülést, pihenést, szórakozást is nyújt a körzet. Elkészült a tó környékének rendezési terve, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság lesz a gazdája, kivitelezője. A parkerdő-, pihenő- és a környezeti tervet Seemann Ilona készítette... Terjed a hír az . új tóról, hogy milyen szép környezet, nagy víz, jó levegő: minden jót mondának az emberek. S nem is alaptalanul. Most, amikor már a kivitelezés javában folyik, látni igazán, hogy mekkora lesz a víz, hogyan tölti meg ezt a szép völgyet. Nemrégiben bizottság járt a helyszínen, kedvükért léceket tűztek ki minden olyan hajlatba, egyenesbe, ameddig majd a víz ér. Mi végigautóztunk a tó majdani alján. Mondhatjuk, kevés ilyen tava lesz az országnak, mint a szálkai. Nem csak azért, mert ennek vize ivóvízminőségű lesz (!). Megfelelő intézkedéseket kell hozni, hogy minőségét megóvják. Nagy mélysége, helyenként tíz méter, szép vonal- vezetése vízisportokra is alkalmassá teszi. Néhány adat a tóról: 25 négyzetkilométer a vízgyűjtő területe, üzemvízszintnél 56,7 hektár a nagysága. Az isza- polódás ellen közvetlen Szálka község alatt 5,7 hektár előtó épült, ez már készen van, gátjával, zsilipjével együtt, azt a célt szolgálja, hogy a hegyről lezúduló hordalékot felfogja s a nagy tóba csak a vizet engedje. Százhatvanezer köbméter földet mozgatnak meg, beépítenek 600 köbméter betont 30 tonna betonacélt, és a fő gát burkolására (amelynek méretei: 235 méter hosz- szú, 88 méter a talpszélessége, 14 méter a magassága, a koronaszélesség 4 méter), húszezer előregyártott betonelemet használnak fel. A tó építési ' költsége valamivel több, mint tízmillió forint; környezetfejlesztési célra további ötmilliót fordítanak. Mondani sem szükséges, ezek a befektetett összegek majd bőségesen visszatérülnek, ám forintban soha nem lehet kifejezni, hiszen az emberek pihenését, felüdülését, egészségének óvását nem lehet forintban kifejezni. Márpedig ez a tó az embert fogja szolgálni. A helyszínen Bencze János irányításával folyik a munka. A jó hírű szakember több jelentős Tolna megyei beruházáson bizonyította rátermettségét, nemkülönben Reinspach Ádám művezető. A munkahelyen dolgozik hat tehergépkocsi, egy rakodógép, négy szkréper, négy T—100- as, két juhlábhenger, a gépeket kiszolgáló emberek és Fehér István ács- és vasbetonszerelő brigádja. Jegyezzük fel, hogy a nagy töltés alapját Tamaskó János készítette, Leipold Ferenc rakodógép-kezelő szolgálta ki a hat tehergépkocsit. A szálkai tó külön érdekessége, hogy vízgyűjtő terű-, létén nincs környezetszeny- nyező üzem, egyedül a mezőgazdaság kemikálizálása van hatással a tóra, de szerencsére erdők veszik körül, de ezek a mezőgazdasági területek sem intenzív művelés alatt vannak, jobbára legelők. Több levelet kaptunk: érdeklődnek olvasóink, lesz-e a tó körül üdülőövezet. Igen, lesz. Több helyet jelöltek ki parcellázásra, de erről a témáról még nem érdemes beszélni. Annyit csak: az a céljuk a tervezőknek, nyilván megbízóik utasítása alapján,’ hogy ne legyen zsúfolt a parcellázásra és majd beépítésre kerülő terület. A tavat körbefogó kövesét egyébként úgy készül, hogy a tópartra nem lehet lemenni kocsival. Fürödni Sem lesz ajánlatos, nem is építenek ki strandolási részt, mert a víz mindig hideg, s mély is. Vitorlázásra, csónakázásra viszont annál nagyobb lehetőség kínálkozik, sőt, a vasút régi töltését átvágják, ötven méter szabad utat adva a tóban hajóká- zóknak, akik a vasúti töltést mólónak használják majd. Az ősszel megkezdik a szálkai tó feltöltését. Egyévi kemény munka után, a Szekszárd—paksi Vízitársulat ismét jól vizsgázik, mint annyi Tolna megyei munkahelyein. PÁLKOVÁCS JENŐ GOTTVALD KAROLY Százhatvanezer köbméter föl det hordanak a töltésekre, a völgy egyik oldalát „fogyasz tják” a gépekkel. A munkások szárítólyukakat fúrnak az eső áztatta talajba, az új gátba. Ez volt a régi vasúti töltés, hat métert levettek magasságából, és közepén ötven méter szélességben átvágják. Felvételünket körülbelül a mólóval vonalban épülő kilátótorony helyéről készítettük. Bencze János építésvezető Reinspach Ádám munkavezető A szálkai tó Szálka—Grábóc—Alsónána községek által határolt területen, szép környezetben „épül”. A térképen nagy pontokkal rajzolt út autók részére készül, az apró pontokból rajzolt pedig a gyalogosát. A tó közepén a vasúti töltésen jól látható az átvágás nagysága. Slezák Antal, a tő tervezője A vasbetonszerelők a gát alján átvezető csatornát vasalják
