Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

warns

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

ELEKTRONIKUS AGROTECHNIKA (8. old.)

XXVIII. évfolyam. 148. szám

ARA: 1,— Ft

1978. június 25., vasárnap

AZ ODOT ELSŐ NAPJA (3. old.)

A TÖRVÉNYESSÉG ŐRHELYÉN <3. old.)

SZÁLLÍTÁS A FÖLD ALATT (8. old.)

NYÁRI MUNKÁN A DIÁKOK 13. old.)

VAROSTERVEZÉS NAPJAINKBAN (9. old.)

BESZÉDES SZÁMOK A SZAKEMBERKÉPZÉSRŐL (9. old.)

BALATONI ÜTTÖRÖVÄROS (4. old.)

A SZÁLKÁI TÓ (7. old.)

MEGKÖNNYlTETT NYOMOZÁS (12. old.)

CSALÁD — OTTHON (14. old.)

JELZÉS, SOKADSZORRA (5. old.)

ÍRÁSBAN ÉS KÉPEKEN A RÉGI TOLNÁRÓL (10. old.)

ZENEI

ANYANYELVŰNK (11. old.)

A 25. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE •

(6. old.)

A KEREKEK HISTÓRIÁJA (11. old.)

Bútorálmok - álombútorok

MANAPSÁG bárminemű kiállításnak, vásárnak, amelyen bútorokat mutatnak be, eleve biztos a látogatottsága, valóban jó bútorok esetében a népszerűsége is. Még a divatbemutatók se számíthatnak ekkora sikerre. Pedig a jelenlegi bútorkínálat, mind a mennyiség, mind a választék, alig hasonlítható a nyolc-tíz évvel ezelőttihez. Az élénk kíváncsiság. sőt hellyel-közzel „bútoréhség’' tehát mégis csak valamilyen kielégítetlenség jele.

Lényegében ilyesfajta következtetésekre jutottak azok az országgyűlési képviselők is, akik — a törvényhozás ipari bizottsága tagjaiként — nemrég Nagykanizsán, az országos rekonstrukció keretében korszerűsített bútorgyárak egyikében tanácskoztak. A nagyarányú fejlesztés mennyiségi eredménye meg is haladta a terveket — állapították meg —. bizonyos választéki igényeket azonban mégsem tud az ipar kielégíteni. És ha mégis, úgy gátlólag hat a kereskedelem, amely jelentős bővülése ellenére sem tartott lépést a gyártás fellendülésével. Magyarán: még ma sem tudja a lakberendezési cikkeket kellő környezetben és módon az érdeklődők elé tárni.

Hasonló következtetésre jutott a minap a belkereskedelmi tárca is. Egy szakmai tanácskozásukon hangzott el: a kínálat nem felel meg a vásárlói igényeknek. hiányos például a kisbútorok és kiegészítő bútorok, valamint a gyermek- és a konyhabútorok választéka.

Részrehajlás volna ezeket a hibákat mindenestül a kereskedelem nyakába varrni. Nemcsak azért, mert a bútoráruházak hálózata tekintélyes mértékben nőtt, s hogy nem még dinamikusabban, azért nem feltétlenül a kereskedelmei érheti szemrehányás. Gondoljuk csak meg: a képviselők egyebek közt azt javasolták, hogy a kereskedelem a minta utáni árusítás bevezetésének általános elterjesztésével enyhítsen raktározási gondjain. Teljesen helyénvaló kívánság. Csakhogy a bútorkereskedők tudják, mennyi gondot okoz ez a módszer, mert a gyárak, ami a felületkezelést, az árnyalatokat, a kárpitozást illeti, bizony nem szállítanak azonos sorozatokat, a túlságosan gyakori minőségi hibákról, sérülésekről nem is szólva. Ez pedig bizalmatlanná teszi a vevőt és bátortalanná a kereskedelmet.

ÉS HA MÁR a kárpitozásról szót ejtettünk — a képviselők jogos megjegyzéseit fölerősítve —, hadd tiltakozzunk, nem utolsósorban ízlésbeli, pontosabban ízlésnevelési okokból is, a hozzáférhető bútorok java részének szövete, huzata ellen. Amilyen bútorkárpit-párosításokat nemhogy a kereskedelemben, de némélykor akár az Otthon-kiállításokon is láthat az ember, elárulja, hogy a bútorgyárakban gyakran küzdenek elemi textilhiánnyal, s örülnek, ha egyáltalán akad mivel beborítaniuk az ugyancsak megsokszorozódott kárpitosbútor-sorozatokat. Ezen a helyzeten azonban a bútortextilgyártás fejlesztésével és behozatallal sürgősen változtatni kellene, különben a kárpitozással teszik tönkre továbbra is értékes bútorok egész sorát és — sokak ízlését.

A hibák, sőt ízlésbeli eltévelyedések egy része azonban személyi okokra vezethető vissza. Gyárak és szövetkezetek sorában nem alkalmaznak kellő számú képzett, tehetséges bútortervezőt, tehát művészembert, s ha mégis, gyakran mellőzik munkájukat. Amivel korántsem állítjuk azt, hogy amit diplomás iparművész tervez, az eleve üdvözítő. Annál kevésbé, mert éppen napjainkban meglehetősen nagy a tanácstalanság a bútortervezésben. A sima. elsőrendűen a célt szolgáló, úgymond „funkciona- lista” és a mind erősebben stilizált, díszes, sőt „puccos” bútorok kibékíthetetlenül ellentmondanak egymásnak, hogy csak a két végletet említsük.

TISZTESSÉGES, mértéktartó kiállításokra lenne szükség, ahol az új (és a régi) lakástulajdonosok tízezrei megtanulhatnának ízlésesen, célszerűen és viszonylag olcsón berendezkedni. Ám hiába sok a gazda, ez a feladat mégis gazdátlan. Pedig van már, ha nem is elég, de egyre több lakás is, bútor is, egyéb holmi is, és pénz is akad rá. Van már mivel, de nem igen tudjuk: hogyan? Pedig a válasz, a mindig megújuló, naprakész válasz már nem késhet sokáig.

BALOG JANOS

Kádár János

és Muammar Al-Kadhafi találkozója

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja szombaton találkozott Muammar AI-Kadhafi ezredessel, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszus Főtitkárságának főtitkárával.

Szívélyes baráti légkörben tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket. Hangsúlyozták a

világ haladó erői együttműködésének fontosságát az imperializmus, a reakció ellen, a társadalmi haladásért és a békéért folytatott harcban. Kifejezték készségüket a magyar és a líbiai kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére.

A találkozón jelen volt Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Mustafa El Kharrubbi alezredes, az általános népi kongresszus főtitkárságának tagja. (MTI)

Összehívták az országgyűlést

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést július 6-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta.

A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Minisztertanács beszámolóját munkájáról és további feladatairól, valamint a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.

(MTI)

Képriportunk az 5. oldalon mindennapi „zsákmányszerző” szokásainkról szól