Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-03 / 129. szám

A KÉPÚJSÁG

1978. június 3.

Tevel jelentős község megyénk bonyhádi járásában. Lakóinak száma 1919, akik 498 lakóházban élnek. A község fejlődik, 1971 óta 73 új ház épült és további 35-öt teljesen modernizáltak. A teveliek legfontosabb munkahelye a 3300 hektáros Kossuth Termelőszövetkezet, mely kategóriájában az ország első 12 közös gazdasága közé tartozik. A közel 500 ingázó Szekszárdra, Bonyhádra és Zobák-aknára jár. Az autóbusz-összeköttetés Tevellel kitűnő, a faluból reggel 4-től, ide éjfél utáni fél 1-ig lehet eljutni.

Óráról órára május 29-én

3 óra: felkelnek és munkába indulnak a tehenészek. Egy részüket a Hőgyészi Á. G. mikrobusza viszi Lengyelbe.

Fél 5: elindulnak az első ingázók Szekszárdra és Bonyhádra.

6 óra: nyit az ÁFÉSZ élelmiszerboltja.

7 óra: idős asszonyok mennek a reggeli misére.

Negyed 8: befutnak a kör- zetesített iskolába a varasdi gyerekek.

Háromnegyed 8: a závodi iskolások is megérkeznek.

8 óra: kezdődik a hivatalos idő az irodákban,, a tanácsnál és természetesen a tanítás e tanévi utolsó hetének első napja is.

9 óra: kibővített vezetőségi ülés a termelőszövetkezetben. A tsz-szövetség oklevelének átadása.

11 óra: az általános iskola Vl/b. osztálya látogatásra megy a községi könyvtárba.

12-től 2-ig: különböző időbeosztás szerint a falu ebédel otthon, a kisvendéglőben és a tsz éttermi színvonalú kiszolgálást nyújtó új, napi 300 adagos konyhája jóvoltából.

14 óra: az érdekeltek megkezdik az ÁFÉSZ intézőbizottsági ülését.

15 óra: községi tanácsülés.

15-től 17 óra: különböző irányokból és buszokon hazatérnek otthonaikba az első ingázók.

17 óra: elbuszoznak a napközis diákok.

Fél 8: próbálni kezd a művelődési házban a 43 tagot számláló, nagy hírű énekkar.

20 óra: szolgálatba lépnek az éjjeliőrök.

21 óra: elutaznak az éjszakai műszakba indulók.

23 óra: megérkeznek az utolsó délutáni műszakos ingázók.

Kaláka

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A székelyeknél évszázadok óta alkalmazott módszer a kaláka, különösen házépítéskor. Már Bukovinában meghonosodott ez az összefogás. Ott ugyanis a házak nagyobbrészt fenyőfából készültek. A gerendákból ügyesen összerakható házakat a Kárpátokban, vagy azok alján lakók készítették és kialkudott áron eladták a vevőknek. 15—20 lovas fogattal kalákában (összefogással) hazaszállították a szétszedett házat és a következő napon már állt is. Jött a zsindelyezés, bepucolás. Ezt a módszert a Tevelre települt székelyek magukkal hozták és a modern technológiával épülő családi házaknál is bátran alkalmazzák, örvendetes, hogy ezt a helybeli őslakosok és a szintén betelepült felvidékiek is átvették. Egy- egy családi háznak elkészül a lábazata, a következő napon 25—50 személy összefogásával egy szombat—vasárnapra felépül a ház és ki lehet tűzni a feldíszített zöld ágat. Az előkészítés kisebb lakodalmi

előkészületekre emlékeztet, ugyanis reggeli, ebéd és ital- választék bőségesen fogadja a segíteni akarókat. A segítséget számon tartják és adott esetben közvetlenül, vagy közvetve visszaszolgálják. Említésre méltó, hogy a korszerű, új sporttelep is nagyobbrészt kalákában valósult meg, és sok intézmény építése, korszerűsítése úgyszintén. Ma már a község egész magáénak vallja a kalákát, a társadalom összefogásának ezt az ősi módszerét.

A. L.

Csiga és tojás

..10 mázsa csigát exportáltunk"

Megkérdeztük Szontág Jenemé ÁFÉSZ-felvásárlót, hogy a teveli háztáji gazdaságok „mit tesznek az ország asztalára” az ő munkahelyének közvetítésével.

— Az idén már 99 ezer tojás ment el a faluból, ebből 20 ezer májusban. A múlt hónap „slágere” a csiga volt, 10 mázsát gyűjtöttek össze a teveliek: — a franciák és olaszok egészségére. Májusban bejött még két mázsa bab és ugyanennyi nyúl is.

A nyúltenyésztés Tevelen hasznos hobbi, melyet sokan űznek. A felvásárlásban az ÁFÉSZ konkurrenciája a szigetvári Zrínyi Mgtsz, melynek megbízottját ottjártunk idején hosszú kézikocsisor várta a Fő utca 203. számú ház előtt: — de éppen késett.

A gyógyszerész

— Elárulok egy titkot. Van egy játékom. Amikor egy ember benyit a gyógyszertárba, megpróbálom kitalálni, milyen gyógyszerért jön. S ha hiszi, ha nem, az esetek többségében sikerül.

Láng László, gyógyszerész ismeri a tevelieket. Persze, volt is bőven ideje megismerni őket, huszonöt éve él, dolgozik a faluban. S a negyedszázad alatt nemcsak a közel kétezer ember gyógyításában működött közre, hanem seregnyi társadalmi funkciója révén pontos képet alkothatott szőkébb hazájáról, s a községben élőkről.

— Gazdagok, vagy szegények itt az emberek?

4 — Egy-két évtizede két szem aszpirinnél is hitelt kértek.

De mióta megalakult a tsz, illetve mióta a mostani vezetőség működik, minden megváltozott. Gazdag lett a falu.

— És az anyagi jólét mellett hogy állnak az egészség dolgában?

— A vidék jellegzetessége a párás levegő. Emiatt gyakoriak a légúti megbetegedések. Persze ebben az is szerepet játszik, hogy a régi házak alapozás nélkül készültek, nedvesek. Az újak már egészen mások.

Nagy gond még, hogy nincs törpevízmű. A víz nagyon meszes, és igen sok házban egészségtelenek a kutak. Ezen a jövő remélhetőleg változtat majd.

Az artézi kút históriája

A környéken lakók szívesen keresik fel a község egyetlen artézi kútját. Vízprobléma máig van, ezt a fiatalabb korosztály különösen érzi, mivel a faluban tilos fagylaltot készíteni.

Az egyetlen „tiszta forrás” az artézi kút, amelynek története van.

Az első világháború első

évében, 1914-ben fúrta egy szabadságolt magyar katona, Fetzer Mihály. A megbízó Kúrát József, akinek vízimalma és sütödéje volt a környéken. Kúrát az öregek elbeszélése szerint „jó szívű vállalkozó” aki sokat tett a faluért. Fetzer Mihályt melegvíz keresésével bízta meg, remélve, hogy sikerül létrehoznia egy gyógyfürdőt, amely akkoriban is haladó ^vállalkozásnak számított, bár azt már az öregek sem tudják, hogy Kúrát József miből gyanakodott arra, hogy a környéken meleg vizű források lennének. A vállalkozás tönkretette Kurátot, eladta a malmát és a sütödéjét, Pestre költözött a lányához. Állítólag Szegeden halt meg elszegényedve, betegen. „Jó ember volt, okos vállalkozó” — mondják az öregek. „Annak ellenére, hogy a kutatás tönkretette, a falu lakói ingyen hordhatták az artézi vizet.”

Az öreg kutat ma is használják. Az ÁFÉSZ szódása havonta ötezer üveg szódát készít a lakosság részére. Bár gyógyfürdője nincs a falunak, de van kitűnő artézi vize, amely némileg enyhíti a vízhiány gondjait.

Röviden

— Zwick Jakab másfél évtizede tudósítja lapunkat a teveli labdarúgócsapat eredményeiről. A szakosztályvezetésben is példamutatóan dolgozik, többek között ő az a sportvezető, akit példaként emlegetnek a községben.

— A palánki szakközépiskola kihelyezett osztálya indul Tevelen 1978/79. évben. Megfelelő létszám esetén a fiatalok az ősszel megkezdhetik tanulmányaikat.

— A felnőttoktatás keretében 1957—76-ig Tevelen 134 személy végezte el az általános iskolát.

— Két játékpark építését kezdik meg a nyáron a fiatalok — társadalmi munkában.

— Észak-magyarországi utazáson vesznek részt augusztus végén az ifjúsági klub fiataljai. A kirándulást ötnaposra tervezik.

— Tevel története címmel tart előadást az ifjúsági klubban június 9-én pénteken Szauer János általános iskolai tanár, helytörténész.

— „Kis VIT”-rendezvényt tartanak június 26-án Tevelen a környező falvak fiataljai. A résztvevők sportvetélkedőket, pol-beat műsort láthatnak, valamint megtekinthetik a helyi KlSZ-tagok amatőr képzőművészeti munkáiból összeállított kiállítást. A rendezvények zárásaként ifjúsági bálon szórakozhatnak a fiatalok.

— A művelődési ház forgalma és szervezettsége sok városéval vetekszik.“ Van

KISZ-klub (25 tag), kitűnő kézimunkaszakkör (54), bábcsoport (18), gyermek-tánccsoport (30), felnőtténekkar (43), Szignál-beat zenekar (6), iskolai fúvószenekar (kb. 30).

— A Patyolat Tevelen valóban önfeláldozóan „szolgáltat” és nem tör üzleti haszonra, mert a forgalma alig fedezi a felvevőhely vezetőjének bérét. Főleg a nyári hónapokban alacsony, amikor a mosatás átfutási ideje túl hosszú, 2—3 hetet is megüti.

— Tevel az idén 51 éves. 1927-ben egyesült a korábbi Kovácsi és Tevel község ez utóbbi nevén.

— Kilenc hónap „hiány” után, a teveliek örömére szolgálatba lép az új körzeti orvos, dr. Kovács Dezső. A község orvosa július 1-én kezdi meg munkáját feleségével együtt, aki az orvos-írnoki teendőket fogja ellátni.

— Sok pénzbe kerül egy lakodalom a szülőknek. Tevelen évente 5—6 alkalommal rendeznek menyegzőt. Érdekes szokás, hogy a „kon- tyoláskor” nemcsak az ifjú pár kap ajándékpénzt, hanem a szülők is. Végtére is ők rendezték a lakodalmat, és nevelték a fiatalokat.

— A politikai képzettség

fokozása érdekében két kihelyezett marxista—leninista

középiskolai osztály működik a községben.

— Figyelemre méltó könyvtár segítségével ösztönzik a lakosságot az önművelődésre. A községi könyvtár könyvállománya 4800 kötet.

Marhapörkölt,

Négy közepes nagyságú vöröshagymát apróra vágunk, bő zsírban, fedő alatt sárgára pirítjuk. Egy kiló marhahúst kockára vágunk, s rátesszük a hagymára. Együtt pároljuk egészen addig, amíg a hús levet nem ereszt. Másfél kanál piros paprikát tegyünk rá, elkeverjük, két percig pároljuk. (Vigyázzunk, hogy a paprika meg ne égjen, mert keserű lesz.) öntsünk rá vizet annyit, hogy

leveli módra

a húst majdnem ellepje. (A marhahús sok levet enged.) Adjunk hozzá 4—5 szem köménymagot, késhegynyi törött borsot, kevés fokhagymát, nagyon apróra vágva. Ha szeretjük az erőset, egykét cseresznyepaprikát. Mindezt együtt, 3 órán át fedő alatt, takarékon főzzük, s reméljük, hogy olyan jó ízű pörköltet kapunk, mint amilyent Németh Ferencné és Bíró Balázsné főznek.

Juta/mazottak

Perei Dániel hétfőn adta át a teveli Kossuth Termelő- szövetkezetnek kiváló munkájáért a tsz-szövetség elismerő oklevelét és számos dolgozónak, akik kiemelkedő teljesítményükkel segítették az eredmények elérését, pénzjutalmat is. Pénzjutalomban részesült: Nagy Imre a II. sz. kerület vezetője, Schilli József főállattenyésztő, Mayer György gépműhelyvezető, Asztalos Béla gyalogmunkás, Hammer Antalné gyalogmunkás, Turbuk Jeromos állatgondozó, Osztrek Margit állatgondozó, Balogh Péter tehergépkocsi-vezető, Domokos Lőrinc traktoros. Nagy Gergely szerelő, Illés Zakar építőbrigádbeli segédmunkás, Miklós Lajosné irodai és Fenyő Istvánná szőlészeti dolgozó.

E heti magazinunkat ösz- szeállította: Ordas Iván, Szepesi László, Pordán Já- nosné, Solymár Ákos, Ambrus Lukács tudósítónk és valamennyi megkérdezett teveli kedves segítségével.

Következő magazinunk június 10-én PÁLFÁRÓL jelenik meg.

Munkatársaink június 5- én, hétfőn látogatnak Pál- fára.

Teve! — távolról