Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
1978. június 21. Képújság s Magyar lámpagyár épül Vietnamban A Hanoi melletti Rang Dong városban a következő években magyar közreműködéssel épül fel Vietnam legnagyobb fényforrásgyára. Az erről szóló 25 millió rubel értékű megállapodást a napokban írta alá az Egyesüli Izzó vietnami partnerével. Az Egyesült Izzónak ez lesz eddigi legnagyobb külföldi vállalkozása. Korábban komplett lámpagyárakat szereltek fel egyebek között Indiában, Irakban, Indonéziában, Szíriában, Iránban és Thaiföl- dön. A most aláírt megállapodás alapján a hazai fényforrásipar legnagyobb ipar- vállalata, az Izzó jövő év közepére készíti el a vietnami fényforrásgyár terveit, műszaki dokumentációit. A termelőüzemeket 1980-tól építik illetve szerelik fel. A Vietnamban felépülő fényforrásgyárban évi 36 millió különböző típusú lámpa kerül majd le a futószalagokról. Ily módon nemcsak a ■belföldi igényeket elégíthetik ki, hanem a környező orszá. gokba is exportálhatnak. Az új létesítmény személyzetét az Egyesült Izzó magyarországi gyáraiban képezik ki. Itt forog az idegen H határozat ertelmebeh A TOT ajánlása a szövetkezeteknek Együttműködés, társulás, szakosodás Századmásodpercnyi emlék A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa legutóbbi ülésén a mezőgazdasági szövetkezetek és társulások küldöttei megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek az MSZMP Központi Bizottsága március 15-én hozott határozatából adódnak. Mint ismeretes, ez a határozat a mező- gazdaság és élelmiszeripar helyzetéről és fejlesztésének tennivalóiról szól. A mezőgazdaságban meghatározóvá váltak a szocialista termelési viszonyok és nagymértékben hozzájárultak az életszínvonal növekedéséhez. Az elmúlt két évtizedben a parasztság helyzete javult, jövedelmének színvonala elérte a munkásosztályét. Lehetővé vált az önálló vállalati gazdálkodás, megteremtődtek az állami gazdálkodó szervek és a szövetkezetek egyenrangú gazdasági kapcsolatának feltételei. Fejlődésnek indultak a gazdasági együttműködések. A kialakult szervezeti és gazdálkodási keretek alkalmasak a korszerű technikai eszközök befogadására és hatékony működtetésére. A határozat eredményes végrehajtása érdekében az országos tanács ajánlást dolgozott ki. GAZDASÁGOS FÖLDHASZNÁLAT Köztudott: a hatékonyság gyorsabb növelésével járó feladatokat kisebb létszámú munkaerővel és csökkenő földterülettel kell megoldani. Ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani a termőföld védelmére és ésszerű, gazdaságos használatára. Általánossá kell tenni a tudományos alapokra helyezett talajerő-gazdálkodást, a vetésszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a termőterületet a tájnak leginkább megfelelő növényekkel hasznosíthassák. Nagyobb gondot kell fordítani az üzemi meliorációra, az öntözőberendezésekre, nagyobb területen kell megvalósítani az üzemi vízrendezést. A rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségek között fontos a meglévő gépek és épületek fokozott kihasználása, amely egyben a költségek csökkentésének eszköze is. Az épületberuházásoknál a szövetkezetek helyezzék előtérbe az olcsó, több célú megoldásokat. A termelés költségeinek csökkentése érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani a különböző ipari eredetű és biológiai anyagok gazdaságos használatára. A fajlagos takarmányfelhasználás csökkentése, az eredményesebb takarmány- gazdálkodás megvalósítása jelentős gazdálkodási tartalék. A nagyobb feladatokat csak jól szervezett, minden szinten fegyelmezetten és jó minőségben végrehajtott munkával lehet megvalósítani. A mezőgazdasági szövetkezeteknek, mint gazdaságitársadalmi szervezeteknek a szövetkezeti jelleghez igazodóan biztosítaniuk szükséges a munka termelékenységének rendszeres növelését és egy időben a tagok és alkalmazottak élet- és munkafeltételeinek folyamatos javítását. Igyekeznek vonzóbbá tenni a mindinkább fejlett technikára épülő mezőgazda- sági munkát. Különösen fontos, hogy növekedjék a jól képzett szakmunkások száma. A munkadíjak emelését — szövetkezeti és népgazdasági lehetőségekkel összhangban — a munka bonyolultságának és nehézségi fokának figyelembevételével differenciáltan szükséges megvalósítani. A szocialista brigádok növekvő felelősséggel vállaljanak részt a szövetkezetek előtt álló feladatok megvalósításában, még hatékonyabb szervezőmunkát fejtsenek ki a munkaverseny kiszélesítésében. SZAKOSODÁS, TÁRSULÁS Az egyesülések következtében a szövetkezetek többségében megváltoztak az üzemi méretek, az üzemi szervezet és az irányítás. Ezért javítani kell a döntéselőkészítő, az elemző, a pénzügyiszámviteli munkát, továbbá az ellenőrzés rendszerét és színvonalát. A mezőgazdasági szövetkezetek átlagos földterülete megközelíti a 4200 hektárt. Ez már megfelelő lehetőséget nyújt a korszerű termelési technológiák és gazdálkodási módszerek alkalmazására. Csak kivételesen indokolt további egyesülés. Jó lehetőség különböző együttműködések és társulások létrehozása. Ezek az együttműködések elősegítik a szövetkezetek szakosodását, biztosítják a nagyobb befektetéseket igénylő beruházások ágazatonként és területileg egyeztetett megvalósítását és a pénzügyi források könnyebb megteremtését. Jugoszlávok, osztrákok, nyugatnémetek... Tolna megyeiek a TOT-ülésen A termelési rendszerek a gazdasági együttműködések fontos és sajátos formái, amelyek hatékony működése jelentős érdeke a szövetkezeteknek. Igényeljék, hogy a rendszerek által nyújtott szolgáltatások és javaslatok komplex módon foglalják magukba az adott szövetkezetekre vonatkozó termelési és hatékonysági követelményeket. Olyan társulások létrehozása célszerű, amelyekben vertikálisan kapcsolható össze az eddig elkülönülten végzett munka, csökkenthetők a beruházási és termelési költségek és javítható a végtermék minősége. A közös fejlesztésekre, különösen a sertés, juh, hízó és növendék marha elhelyezését biztosító szakosított telepek, a szőlő-, gyümölcsültetvények telepítése és ezek tároló és feldolgozó létesítményeinek, a nagy gépek és géprendszerek javításához és szervizeléséhez szükséges bázisok, valamint a különböző élelmiszerfeldolgozó és -tároló beruházások megvalósítására van szükség. A KÖZÖSSÉGI FELELŐSSÉG A szövetkezetek gazdasági eredményei összességükben kedvezőek, a termelési és gazdálkodási színvonal azonban erősen változó. A differenciálódásnak sok esetben nem a termőhelyi adottságok az okozói. Az indokolatlan különbségek csökkentése érdekében — a fejlődést elősegítő állami szabályozó intézkedések és támogatás mellett — valamennyi szövetkezetnek többet kell vállalnia. A szövetkezeti együvétartozás, a hagyományos szövetkezeti szolidaritás elvei alapján keressék egymás segítésének legjobb formáit és módszereit. A közös gazdaságok jelentős feladata a háztáji termelés sokirányú támogatása és fejlesztése. Ezt a feladatot a szövetkezetek többsége jól oldotta meg, a háztáji gazdaságokat a közös gazdaság szerves részének tekinti. A háztáji gazdálkodás társadalmi fontossága még hosszú időn keresztül megmarad. A támogatás tegye tervszerűbbé a háztáji gazdaságok termelését és építsen ki célszerűbb üzem- és munkaszervezési kapcsolatokat a közös és a háztáji gazdaság között. A szövetkezeti demokrácia erősítésével, a munkahelyi közösségek szerepének növelésével segítsék, elő, hogy a tagok és alkalmazottak folyamatosan megismerve á szövetkezetek előtt álló időszerű feladatokat, fokozott felelősséggel vegyenek részt az egyéni és csoportérdek összhangját biztosító döntés- hozatalban, az ellenőrzésben. Az önkormányzati szervek a gazdálkodás megváltozott körülményeihez igazodó tevékenységükkel erősítsék az Önálló szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlődését. A TOT által kidolgozott részletes ajánlást az elkövetkező hetekben a mezőgazda- sági szövetkezetek vezetőségi ülésein, a munkahelyi közösségekben, a társulásoknál pedig igazgatótanácsi ülésen megtárgyalják. Előadás a vármegyeház romjai között, nagykanizsai diákoknak együnk rá büszkék: Szekszárd bekerült az európai idegenforgalomba, fontos állomás, ha nem is vetekszik Velencével, Budapesttel, de Szekszárd, az, amit más város nem tud adni: csendet, látnivalóban Gemencet, a vár- megyeházát, gazdag múzeumainkat, és a Sárközt. Ez a szép város, amely rátelepszik a hét halomra-hegyre, olyan mint sehol nem találni: kisváros, amelyben az élet forr, buzog, gazdag-szegény ide jön, s ha átutazik a városon, a legfényesebb autós is megáll, körülnéz, és (bízzunk benne) szép élménnyel távozik. Forog az idegen! Ha valaki egy szombatot vagy vasárnapot arra szentel, hogy városunkban az idegent nézze, valóságos szórakozást talál. Hiszen jönnek ide hetedhét országból, buszok, autók, vonatok hozzák a turistákat. És jönnek kerékpáron, autóstoppal ... A város idegenforgalmának gazdája az Idegenforgalmi Hivatal. A körülményekhez képest jól tudja fogadni a vendéget. Hiszen egyszerre nem kevesebb mint 1500 embert lehet vendéglői asztalhoz ületetni. Nyolcvan szobát adnak a magánosoknál a vendégek részére, 108 ember tud éjszakázni a Sió-motelban, hetvenhárom hely van a turistaszállóban, a 'Gemenc, a Garay és Dombori — száznyolcvan vendéget fogadhat a Hullám Motel — további háromszáz ággyal várja a vendégeket. Hétfőn tizenhét idegenvezető kapott jogosítást arra, hogy az eddigi nyolcvanhét mellett kalauzolja városunkban a turistákat. Az idegenforgalmi statisztika szerint Udvar határ- állomáson évente mintegy 250 000 ember jön hazánkba. Kétharmad részük átutazik városunkon, ugyanakkor Szeged térségéből a Balaton felé haladó hazai és külföldi turisták, — románok például — is keresztül utaznak városunkon. Szombaton, vasárnap tizenöt, húsz, autóbusz utasait fogadják az idegenforgalmi emberek, és senki nem tartja számon azokat a csoportokat, amelyek csak körülnéznek városunkban, nem tudjuk azok számát sem, akik egy fagyira, egy pohár sörre, jófajta boritalra állnak meg. örülünk annak, hogy már kezdik felvenni idegenforgalmi térképekre Szekszár- dot, Gemencet. S a sok ember, az egyre több hazai és külföldi turista egyken arra is biztat minket, hogy fejlesszük, korszerűsítsük vendéglátóiparunkat, hogy mindig visszatérjenek ide, akik egyszer városunkban megpihentek. A jobbágyfelszabadító szobránál. Kiskunfélegyházi turisták Kevés a parkoló, a buszok, személygépkocsik minden talpalatnyi helyet elfoglalnak
