Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-16 / 140. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 140. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. június 16., péntek Mai számunkból ÉLETBE LÉP A BELKERESKEDELMI TÖRVÉNY (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) A KÖNYV HETE UTÄN (5. old.) (3. old.) GÉPEK, EMBEREK — EGYÜTT Rugalmas munkaidő AZÉRT némi jó érzéssel töltheti el az embert, hogy változnak a dolgok... No, nem annyira gyorsan, nem annyira radikálisan és nem mindig olyan ésszerűen, mint ahogyan szeretnénk, — meg ahogy a józan ész is elvárná, — de azért változnak; r Például: van annak már vagy nyolc esztendeje is, hogy a magyar sajtóban először bukkant fel egy — kizárólag külföldi példákkal illusztrált — beszámoló a rugalmas munkaidőről. Valamit — csak rövid emlékeztetőként — a módszer lényegéről: mások, másutt rájöttek arra, hogy seregnyi munkahelyen és munkakörben nem kell kőbe vésett parancsolatként tisztelni a hagyományos — például: reggel nyolctól délután négyig, fél ötig tartó — munkaidőt. Legfőképpen azért nem, mert ezeken a munkahelyeken gyakran előfordul, hogy bizonyos időszakokban egyszerűen nincs mit csinálni. A munka jellege is olyan, hogy könnyűszerrel átcsoportosítható, átrendezhető. Kitalálták tehát a rugalmas munkaidőt, ami hasonlít a mi jól bevált csúsz- tatási módszerünkhöz. Vagyis: ha sok a munka, túlórázunk, ha kevesebb, vagy éppenséggel semmi, akkor a korábbi túlórákat „lecsúsztatjuk”. A rugalmas munkaidő nem más, mint az intézményesített csúsztatás általánossá tétele. AZ ÖTLET bevált, olyannyira, hogy Európában jelenleg vagy 15 millióan dolgoznak rugalmas munkaidőben, persze a módszer lényegéhez tartozó szabályok szigorú betartásával. A nap bizonyos időszakában, az úgynevezett blokkidőben, mindenkinek a munkahelyén kell tartózkodnia. Ezt megelőzően, illetve ezután, ki-ki saját maga határozza meg a munkaidejét. Az eredmény pedig: nyugodtabbá, fegyelmezettebbé és szervezettebbé vált a munkavégzés, mert a munkavállalók elemi érdeke, hogy a lehető legésszerűbben gazdálkodjanak saját idejükkel. Ráadásul a minimumra csökkent az úgynevezett törtnapi hiányzások aránya, lévén, hogy a személyes ügyeket egyszerűbben, köny- nyebben intézhetik az emberek. NYOLC ÉVVEL ezelőtt azt a bizonyos újságcikket néma csend, vagy jobb esetben, a zagyva butaságoknak kijáró, megvető kézlegyintés követte. Két évvel később híre jött, hogy az egyik fővárosi kereskedelmi vállalat, nagy titokban, és csak próbaképpen bevezette a rugalmas munkaidőt — teljes sikerrel. Nem az alkalmazottak, a vállalat vezetői mondták: olyan eredményeket értek el, hogy ha rajtuk múlik, soha nem térnek vissza a merev munkaidőhöz. Szerencsére rajtuk múlott, azon egyszerű ok miatt, mert a munkarend szabályozása vállalati belügy, nem kell hozzá felsőbb engedély. Megpróbálta néhány más vállalat is, hírek érkeztek a szocialista országokból is.... egyszóval napirendre került a rugalmas munkaidő ügye, s most már nem lehetett egyetlen kézlegyintéssel elintézni. Megjelentek, elhangzottak az első óvatos nyilatkozatok, hogy „ ... igen, voltaképpen érdekes ... tanulmányozzuk ... idővel talán nálunk is, persze csak nagyon korlátozott körben ...” meg ilyesfélék. Aztán az illetékesek elhatározták — úgy másfél éve —, hogy hivatalos kísérletet 'indítanak nem is tudom hány vállalat részvételével, tapasztalatok szerzése céljából. Hogy e kísérlet végül is milyen eredményre vezetett, — s hogy egyáltalán lezárult-e?.— arról nem tudni, de aligha lenne érdekes. Az a néhány tucat vállalat, intézmény, ahol már évek óta alkalmazzák a rugalmas munkaidőt, tökéletes kísérleti alanyként fogható fel; ügyetlen egy sem akadt közülük, ahol visszatértek volna a hagyományos munkaidőbeosztáshoz. A tapasztalatok mindenütt és egyértelműen kedvezőek. S a rugalmas munkaidő mégsem terjed Magyarországon úgy, ahogy az — a módszer előnyeinek ismertében — elvárható lenne. Pedig, mint tudjuk, nem kell hozzá hivatalos, ha úgy tetszik központi engedély ... Csakhogy: a kezdeményezések, engedélyezési hercehurcák, és tilalmi táblák nélkül is megbuktathatok. Csak kellő közönnyel kell körülvenni az újdonságokat, csak éreztetni kell a „nem tiltjuk, de nem is támogatjuk...” színezetű álláspontot, csak fel kell villantani néhány jól csengő — ám lényegét tekintve üres — frázist, s máris a bátortalanság válik a jellemző magatartásmóddá. TÉVHIT, hogy a rugalmas munkaidő bevezetésének komoly anyagi, műszaki és egyéb feltételei vannak. Egyszerűen elemi szervezési tennivalókat kell elvégezni. Tévhit továbbá, hogy csak bizonyos alkalmazotti munkakörökben vezethető be (s ily’ módon bizonyos társadalmi feszültségek forrásává válhat, tehát politikailag is megfontolandó!). Gyárak tucatjaiban alkalmazzák fizikai munkaterületeken és most egy hazai vállalat is áttér a fizikai munkások körében alkalmazható változat bevezetésére. És a. legnagyobb tévedés azt hinni, hogy ha egy szervezési módszer szokatlanul ú.j, ráadásul a világ más tájain találták fel, akkor azt nekünk eleve gyanakvással kell fogadni. MERT — hogy el ne feledjem —, a rugalmas munkaidő nem holmi — csak a kiválasztottak által élvezhető — luxus, hanem szervezési módszer és eszköz. Aminek számottevő összegekkel mérhető közvetlen gazdasági haszna van. Legalább ez ejtsen gondolkodóba mindenkit, akinek köze lehet e korszerű munkarend elterjesztéséhez. VÉRTES CSABA • • Ülést tartott Minisztertanács A Tolna megyei Tanács V. B. napirendjén. Művelődésügyünk, ma A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József miniszterelnök-helyettes jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXI. , ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy határozza meg az ülésszak tárgyalásaiból adódó feladatokat. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a Jugoszláviában tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta az érdekelt állami szerveket a Szerb Szocialista Köztársaságban és a Horvát Szocialista Köztársaságban folytatott tárgyalásokból adódó feladatok végrehajtásával. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az egészségügyi miniszter, a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének értékelő jelentését a táppénzrendszer módosításáról, és a táppénzfegyelem erősítéséről hozott határozat végrehajtásának tapasztalatairól. A'kormány tudomásul vette a közlekedési és postaügyi miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztését a tehergépjárműállomány műszaki állapotának szinten tartásával és folyamatos felújításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról, s határozatot hozott a további feladatokra. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztését az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság ez évi áruellátásáról. A kormány tudomásul vette a jelentést, valamint a további zavartalan ellátás biztosítása érdekében tervezett intézkedéseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tájékoztatóját az 1977. évi munkavédelmi helyzetről és a munkavédelmi helyzet javítására hozott határozat végrehajtásának tapasztalatairól. A nehézipari miniszternek a szénhidrogénipari célcsoportos beruházások megvalósítási helyzetének értékeléséről szóló előterjesztését a kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésén tárgyalta meg a művelődésügyi ágazat általános felügyeleti vizsgálatának tapasztalatait, továbbá a művelődési osztály vezetőjének beszámolóját az osztály munkájáról. A mindenre kiterjedő felügyeleti vizsgálatot a Kulturális, az Oktatási és Munkaügyi Minisztérium ez év február 16 és március 20. között végezte el megyénkben. így mi sem természetesebb, mint az, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának e vizsgálat tapasztalatait summázó ülésén részt vett az Oktatási Minisztérium képviseletében dr. Gosztonyi János államtitkár, a Kulturális Minisztérium részéről dr. Molnár Ferenc államtitkár, a Munkaügyi Minisztérium képviseletében pedig Nagy Imre miniszter- helyettes. Jelen volt az ülésen dr. Király Ernő, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és rajtuk kívül a vizsgálatban részt vett minisztériumok több . vezető munkatársa is. A vizsgálat célja a központi művelődéspolitikai célkitűzések elmúlt ötévi Tolna megyei megvalósulásának számbavétele, illetve ellenőrzése volt. A három minisztérium vizsgálatot végző munkatársai áttekintették a vonatkozó párt- és kormányhatározátok, miniszteri rendeletek, utasítások végrehajtását, a tanácsi testületek és művelődésügyi szakigazgatási szervek ágazati irányító tevékenységét, a kulturális és oktatási v intézmények munkáját, a tervezési, fejlesztési kérdéseket. A napirend vitáját megelőzően a végrehajtó bizottság tagjai közül négyen közel egy tucat kérdésre kértek választ. Ez az élénkség tovább fokozódott — mintegy ezzel is jelentőségüket bizonyítva — az előterjesztések vitájában, amiben tíznél többen kértek szót. A testületnek úgyszólván valahány tagja egyetértett abban, hogy a három minisztérium vizsgálatát ösz- szegező anyag kitűnő segítség a reális helyzetkép megalkotására, és olyan tennivalókra hívja fel a figyelmet, mint a mennyiségi fejlődés eredményeinek elismerésén túl a minőségi fejlesztés egy- egy feladata. Dr. Gosztonyi János államtitkár, a napirend elnöki zárszavát követően tett eleget az oktatási és kulturális miniszterek megbízásának, amikor köszönő és elismerő levelet nyújtott át dr. Szabópál Antal megyei tanácselnöknek az ágazat fejlesztésében kifejtett kimagasló tevékenységéért. Csak o fele liaeemel Csapadékban legszegényebb: a paksi járás Öntözési bemutató Mözsön Több mint háromszázan vettek részt azon az öntözési bemutatón, amelyet tegnap tartottak a mözsi Uj Élet Szövetkezet és a Szekszárdi Állami Gazdaság területén. A bemutató a megye mezőgazdasági szakembereinek adott áttekintést a nagyüzemi használatra alkalmas öntözőberendezések egy csoportjáról. A különböző típusú gépeket a MEZŐGÉP szekszárdi gyárában állítják elő. Öntözéssel egységnyi területről nagyobb termés takarítható be, a vízigényes kultúrák termesztése biztonságos, és gazdaságos a szárazabb esztendőkben. Megyénkben a rendelkezésre álló öntözési kapacitás kihasználásában — annak ellenére, hogy az elmúlt két évben javulás tapasztalható — még komoly tartalékok vannak. Sok gazdaság a már meglévő berendezését sem használja ki megfelelőképpen. A kihasználás mértéke 1977-ben 56,3 százalék volt. Tolna megyében a rendelkezésre álló vízbázisokat figyelembe véve kereken 70 ezer hektár az öntözhető terület, ebből 40 ezer hektáron megvalósítható az öntözésfejlesztés. A Duna menti Sár a Dunával párhuzamos 10—15 kilométeres szakasza korlátlan vízbázissal rendelkezik; itt 22 000 hektáron valósítható meg öntözés. A dunai holtágak jó vízbázisok — és megfelelő műszaki beavatkozással szabályozhatók. A legkritikusabb rész az öntözésfejlesztés szem. pontjából a szekszárd—bátai főcsatorna, fejlesztésére csak jól előkészített vízgazdálkodási, mezőgazdasági tervek, tanulmányok alapján van mód. A Nádor és a Sió mellett is megvalósítható kisebb mértékű öntözés, itt azonban figyelembe kell venni a szennyvízlefolyásokat is. A Sió bal parti öntözőfürt ösz- szesen 1878 hektáron négy gazdaságnak tesz; lehetővé a korszerű esőztető öntözést. A népgazdasági célkitűzésekből Tolna megyére háruló feladatok — a szarvasmarha- és a húsprogram megvalósítása, a növénytermesztési ágazat terméseredményeinek emelése és a zöldségtermelés fokozása — korszerű öntözésfejlesztés nélkül nem valósítható meg. A bemutatón részt vevő szakemberek előadásokat hallgattak meg, filmet láttak a MEZŐGÉP munkájáról, majd munka közben megnéz.ték'az öntözőberendezéseket. Kukoricát öntöz a KF—120- as körforgó berendezés Szakemberek a szár nyvezetők körül
