Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
2 ‘fÍÉPÚJSÁG 1978. május 4. Brandt nyilatkozata Brezsnyev látogatásáról Ma kezdődik az újabb szovjet—NSZK csúcstalálkozó Willy Brandt, az SPD elnöke a Vorwärts című hetilapnak adott nyilatkozatában, amelyet a lap Leonyid Brezsnyev interjújával együtt közölt, igen nagy jelentőségűnek minősítette a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, az SZKP KB főtitkárának küszöbön álló» bonni látogatását. „Az enyhülési politika ma próbaidőn megy át. Nagy fontosságú, hogy a két állam vezetőinek küszöbön álló találkozása mindenki számára kézzelfoghatóvá tegye: elő akarják segíteni, hogy az enyhülési politika kiállja ezt a próbát” — mondotta Brandt. Kiemelte, hogy az elmúlt években szorossá váltak a kapcsolatok az NSZK és a Szovjetunió között, és kétoldalú kapcsolataik egyúttal fontos tényezői az európai béke biztosításának, az egész világra kiterjedő enyhülési politikának. A Szovjetunió és az NSZK, ha különböző nézőpontból is, ugyanarra a következtetésre jut: a politikai enyhülés csak akkor válik hatékonnyá, ha sikerül katonai téren is megfelelő lépésekkel kiegészíteni, csökkenteni a bizalmatlanságot, növelni a kölcsönös bizalmat. Természetesen egyik ország sem képes arra, hogy egymaga oldja meg ezt a feladatot, de mindkettőnek megvan e téren saját felelőssége és együttműködésük elősegítheti a fegyverzet ellenőrzése, a leszerelés problémáinak megoldását a politikai együttműködés segítségével — hangoztatta nyilatkozatában Willy Brandt. Ugyanakkor hűvös, tartózkodó, sőt, helyenként ellenséges hangú nyilatkozatban foglalkozott a nyugatnémet jobboldal Leonyid Brezsnyev bonni látogatásával. Kedden este közzétett állásfoglalásában Helmut Kohl, a CDU— CSU parlamenti frakciójának elnöke az „őszinte vélemény- csere lehetőségeként” üdvözölte ugyan a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozót, de nyomban hangot adott az ellenzék fenntartásainak is. Szerdán egyébként, egy nappal Leonyid Brezsnyev bonni látogatásának kezdete előtt, más nyugatnémet politikai és társadalmi körök nem leplezték elégedettségüket, hogy olyan horderejű, esemény előtt állnak, amely kétségtelenül vezető helyet foglal el 1978 nemzetközi politikai krónikájában. Bonnt valósággal megszállták a világ minden tájáról összese- reglett újságírók: mintegy 800 tudósító akkreditáltatta magát az újabb nyugatnémet —szovjet csúcstalálkozóra. LAPZÁRTA GYŐR Dobi István nevét vette fel szerdán a Magyar Néphadsereg győri laktanyája. Ott volt az ünnepségen Dobi István özvegye. Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter mondott beszédet. BUDAPEST A Magyarország és Ausztria közötti villamosenergia-cse- réről kötött tíz évre szóló egyezmény meghosszabbításáról írtak alá megállapodást szerdán Budapesten a Hilton Szállóban a Magyar Villamos Művek Tröszt, Valamint az Osztrák Villamosenergia-gaz- dasági Rt. vezetői. GENF A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség szerdán Genfben újabb találkozót tartott. Párizs Georges Marchais sajtóértekezlete — A francia kommunisták tovább harcolnak a demokratikus változásért — jelentette ki a párt központi bizottságának múlt heti ülése nyomán szerdára összehívott sajtóértekezletén Georges Marchais, az FKP főtitkára. A változást a mélyreható gazdasági, politikai és szociális reformok jelentenék, amelyek lehetővé tennék az országnak a válságból való kilábalását, a demokrácia fejlesztését addig az új társadalomig, amelyet a francia kommunisták a francia színekben megvalósuló szocializmusnak neveznek. Ennek elérésére egy eszköz van csupán: egy erőteljes népi tömörülés megvalósítása, amely nagy többséget képviselne és amelynek tengelyét a baloldal uniója képezné. Marchais azt hangsúlyozta, hogy következtésképpen a kommunisták nem mondanak le arról, ami harcuk középpontjában állt az elmúlt hat esztendőben és a választási csata idején. Továbbra is ragaszkodnak a közös programhoz, erőfeszítéseik továbbra is a francia nép egységének megteremtésére irányulnak a demokratikus változás érdekében, továbbra is céljuk a baloldal egysége, az FKP készen áll minden országos kezdeményezésre, amely lehetővé teszi az előrelépést az egység útján. Az FKP főtitkára megismételte a központi bizottság által megerősített álláspontot: a baloldal választási kudarcáért a szocialista párt a felelős, az FKP ezért a kudarcért semmiféle felelősséget nem visel. Lionel Jospin szocialista vezetőnek az ellenkezőjét állító szombati referátumáról szólva Marchais megjegyezte, hogy az nem a tényekre támaszkodik. Az FKP főtitkára visszautasította azt a véleményt, hogy a központi bizottság bírálta a kommunista értelmiségieket: hangsúlyozta, hogy a kommunista értelmiségiek támogatják a párt politikáját. (MTI) Begin amerikai körútja Az izraeli állam alapításának évfordulója alkalmából a? Egyesült Államok számos városában tesz körutazást Mfc. nahem Begin kormányfő. Szerdán Chicagóba érkezeti, előtte pedig — képünkön Kalifornia állam kormányzójának vendége volt. (Képtávírónkon érkezett.) Svájc Válaszút előtt Svájcra talán semmi' sem jellemző jobban, mint a változatlanság. Ez az esztendő azonban, úgy tűnik, kivétel lesz A polgároknak hamarosan két fontos dologban is állást kell foglalniuk: már nem lehet halogatni a döntést az ország esetleges ENSZ-tagságárói; de ami még érzékenyebb téma, szavazniuk kell a kantonok hatáskörét megcsorbító új alkotmánytervezetről is. Feltehetőleg mindkét kérdés heves érzelmeket vált majd ki a svájci polgárok körében. VÁLTOZÓ SEMLEGESSÉG? Svájc ENSZ-tagságát az utóbbi években egyre többen szorgalmazzák. A helyi sajtóban is mind gyakrabban jelennek meg olyan írások, amelyek a kívülállás hátrányait taglalják. A legnyomó- sobb érv, hogy az állam- szövetség a nemzetközi jelentőségű döntések meghozatalából marad ki, pedig azok jó része valamilyen formában azt is érinti. A csatlakozás mellett szól még, hogy Genfben van az ENSZ európai központja, s ezáltal az ország amúgy is bekapcsolódott a világszervezet „vérkeringésébe”. A svájci kormány egyébként tavaly hivatalosan is bejelentette: szükségesnek és hasznosnak ítéli az ország belépését az ENSZ-be. Elég népes azonban a belépést ellenzők tábora is. Nekik látszólag „tudományos” ellenvetéseik vannak: az ország 1815-ben szerződésben vállalt „örök semlegességét” tartják összeegyeztethetetlennek az ENSZ- tagsággal. A semleges státusz — szerintük — kizár mindenféle katonai akciót, márpedig a világszervezet bizonyos esetekben fegyveres beavatkozásra is felkérheti tagjait. Az aggályoskodókat teljes mértékben cáfolja á nemzetközi jogászok álláspontja. Ezek a szakemberek pozitív példaként Ausztriát emlegetik, amely a semlegesség ellenére — 1955 óta aktív tagja a világszervezetnek — nem zárkózik el attól, hogy részt vegyen az ENSZ békefenntartó erőinek tevékenységében (például Cipruson). A jogászok szerint a második világháború után fokozatosan megváltozott a semlegesség, az el nem kötelezettség tartalma. Ma már nem passzivitást várnak az ilyen államoktól, hanem azt, hogy aktívan vegyenek részt a béke megőrzésében. NEHÉZKES DEMOKRÁCIA Ugyancsak az idén kell majd népszavazáson dönteni a Svájci Államszövetség új alkotmánytervezetéről. A készítőknek egyelőre nem sok örömük lehet a publicitásban A közvélemény ugyanis óriási felháborodással fogadta a javasolt új rendelkezéseket: a kantonok hatáskörének „megnyirbálását”, a népszavazásra bocsátható témák számának csökkentését és a központi szervek befolyásának növekedését. Úgy érzik, a svájci demokrácia erős tartópillérei lennének megcsonkítva, ha az új törvény életbe lépne. A több áttételes, garanciákkal körülbástyázott államgépezetet ugyanis sokan a polgári demokrácia legfejlettebb változatának tartják. Előnyei közé sorolják, hogy a közvélemény minden lényeges — és kevésbé lényeges — országos ügybe beleszólhat. A kantonok erősségében, nagy fokú önállóságában látják a soknemzetiségű lakosság harmonikus együttélésének biztosítékát. KANTONOK „DIKTATÚRÁJA” A változások hívei ezzel szemben azt vallják, hogy a jelenlegi államgépezet rendkívül nehézkes, szinte lehetetlen a gyors, rugalmas központi kormányzás. Az önálló alkotmánnyal, parlamenttel, államigazgatási apparátussal rendelkező kantonok ugyanis minden elképzelést megvétózhatnak. Csak akkor lesz valamiből országos törvény, vagy gazdasági intézkedés, ha mind a huszonkét helyi állam jónak tartja. Még bonyolultabb a helyzet akkor, ha valamilyen kérdésben népszavazást rendelnek el: a szentesítéshez minden kantonban az „igen” szavazatok többsége szükséges. Az is az igazsághoz tartozik, hogy néhány „államban” a konzervatív vezetés sorra megtorpedózhatja a neki nem tetsző rendelkezéseket. Már klasszikus példa, hogy a demokráciájára oly büszke Svájc „csupán” azért deklarálta a világon az utolsók között — 1971-ben — a nők politikai jogainak gyakorlását, mert néhány kanton évtizedekig megakadályozta azt, és még most is van olyan, amelyik saját területén nem engedi őket szavazni és állami tisztségekbe megválasztani. A számunkra szinte hihetetlen ellentmondások nyomán a kormány 14 évi huzavona után most már a változások híve. Ez azonban önmagában nem biztosíték az új alkotmány elfogadására. Az alaptörvény sorsáról ugyanis még a régi államgépezet — 22, többségében konzervatív kanton — dönt, '•s aligha egyezik bele saját jogai korlátozásába. MOGYORÓ KATALIN Hét hete holtpont Hetedik hete tartják elrablói fogságban Aldo Morót, az olasz kereszténydemokraták vezérét. A zsarolások ellenére azonban Torinóban tovább folytatódik a terrorista vörös brigádok tagjainak pere. Képünkön: a vádlottak egy csoportja. (Képtávírónkon érkezett.) Szerda esti kommentárunk. Csütörtökön újabb szomorú dátumról emlékezik meg Itália: már hetedik hete, hogy Rómában a Via Fanin eldördült a több, mint nyolcvan lövés, amely kioltotta Moro testőreinek életét és a Kereszténydemokrata Párt elnökének nyoma veszett. Nyomasztó pszichológiai csata zajlik azóta a terroristák és az olasz kormányzat között. Ami a hatóságokat illeti, a nyomozás érdemleges eredményt eddig nem hozott. Igaz, találtak néhány búvóhelyet, amely feltehetően átmenetileg a politikus „népi börtönéül” szolgált, értékesnek vélt adatokra bukkantak egy lakásban, de utóbb kiderült: a listák hamisak, legföljebb a hátrahagyott fegyverek valódisága felől nem lehet kétség. Halálhírét költötték az egykori miniszterelnöknek, s átkutatták a megközelíthetetlen kis Dushessa-tavat, tucatnyi helikopter és többezer hegyivadász azonban dolgavégezetlen távozott a hó és jég birodalmából. Hogy is találhatták volna meg Moro tetemét, amikor ké- ' sőbb a terroristák közölték: a politikus él, a bejelentés nem tőlük származik. Ellentmondó hírek, vaklárma, rejtélyes üzenetek és kényszerben fogant levelek — a terroristák szemlátomást értik a pánikkeltés módját. Moro családja körében — emberileg érthető okokból — máris elérték céljaikat. Felesége és gyermekei nyíltan vádolják a kereszténydemokratákat, amiért nem tesznek konkrét lépéseket a tárgyalások irányában. A kormányzatot és a kabinetet a törvényhozásban támogató négy másik párt — köztük a kommunisták — nem engednek a zsarolásnak. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára és a párt más vezetői nyíltan az olasz demokrácia elleni súlyos támadásnak minősítették Moro elrablását és annak a meggyőződésnek adtak hangot, hogy a kereszténydemokrata politikus fejében a szélsőséges terroristák — köztük közbűntényes gonosztevők és újfasiszták — szabadlábra helyezése a zsarolás valóságos lavináját indítaná meg. Más véleményt hangoztat a szocialista párt. Ügy tűnik, a heves idegháborúban ők elvesztették türelmüket, s ennek tulajdonítható, hogy mielőbbi tárgyalásokat javasolnak a túszcsere lebonyolítására. A nehezen — és nem utolsósorban Moro által összekovácsolt — egység tehát máris bomladozik: a pártok között polémia támadt, ebben a feszült helyzetben pedig a vita nem célravezető. Egy olasz publicista a Corriere della Sera hasábjain keserűen panaszolta: úgy látszik, Olaszországban hozzá kell szokni a gondolathoz: együtt kell élni a terrorizmussal. Az elmúlt hét hét, a holtpontra jutott nyomozás, a „vörös brigádok” azóta elkövetett gyilkos merényletei bizonyítják: Itáliában olyan erők léptek a porondra, amelyek a zűrzavar kulisszái mögött nagyon is tudatosan érlelik tervüket. A „vörös brigádok” álbaloldali demagógiája a jobboldal antidemokratikus kommunistaellenes egységfrontját takarja, s ez jóval túlnő Itália határain. GYAPAI DÉNES Argentína Yidela elnök marad Újabb hároméves időszakra Jorge Rafael Videla tábornokát választották meg Argentína elnökévé — jelentette be kedden este Buenos Airesben az argentin katonai junta. Az erről szóló döntés a háromtagú testület keddi tanácskozásán született. A junta 1976 márciusa, Isabel Perón kormányának megdöntése óta álh az ország élén. A nyilvánosságra hozott közlemény szerint Videla 1978 augusztus elsején kezdi újabb hároméves hivatali idejét, miután nyugállományba vonul, mint a szárazföldi hadsereg főparancsnoka. A tábornok mostanáig mindkét posztot betöltötte, azaz egy személyben volt az ország elnöke és a szárazföldi haderő főparancsnoka. A közlemény szerint a junta másik két tagja, Emilio Massera ellentengernagy, valamint Orlando Agosti altábornagy ebben az évben ugyancsak nyugállományba vonul és a három haderőnem élére új személyeket neveznek ki. Tájékozott források szerint egyelőre, még nem világos, . vajon Videla 1978 augusztusától teljes végrehajtó hatalommal rendelkezik-e, avagy tevékenysége az új juntának lesz alárendelve? PANORÁMA MOSZKVA Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására május közepén hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban Jósé Lopez Portillo mexikói elnök. HELSINKI Szerdán Helsinkibe érkezett az a szovjet küldöttség, amely részt vesz a finn fővárosban május 4-én kezdődő, a nemzetközi fegyverkereskedelem korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai megbeszéléseken.