Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
12 KÉPÚJSÁG 1978. május 7, N MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Autóv a kanyarban Az autóversenyeken soha nem az egyenes útszakaszokon történnek a balesetek, hanem mindig a kanyarokban. A nagy sebességnél fellépő centrifugális erő ugyanis letéríti az útról a kocsit, ha a gumikerekek tapadása nem tudja ellensúlyozni azt. Éppen ezért a versenypályákat, az autógyárak próbapályáit ma már igen számottevően megemelt kanyarokkal építik, de a közutak építésénél — különös tekintettel a hajtűkanyaros szerpentinekre — is gondolnak a kisodródás veszélyére, annak elkerülésére. A helyenként -csaknem függőleges falú kanyarokkal épített autóversenypályákon csak látszatra olyan könnyű és veszélytelen a száguldás, annak ellenére, hogy a centrifugális erő és a gravitációs hatás eredője valósággal beletapasztja az autót a kanyarba. Minden sebességhez meghatározott magasság tartozik, amelyen a kocsit nem kell fordulásra kormányozni. A külső — a legjobban emelt partfalú — pályára a belépési sebesség minimálisan 110 km/óra, s ezen felül a továbbiakban akár 260—280-as tempóval is száguldhat a vezető — eleresztett kormánynyal is — a kanyarban. Az alsó — legbelső — pályaszakaszon viszont maximálisan csak 110—130 km/óra sebességgel kanyarodhat az autó kockázat nélkül, biztonsággal. Különös elővigyázatosságot követel a vezetőtől az átlépés a meredek kanyarból a vízszintes egyenesbe. A centrifugális erő megszűnése ugyanis néhány pillanatig bizonytalanná teszi az úttartást. Ennek feloldása érdekében a gyakorlott vezetők már a kanyar végső harmadában az autót kissé lefelé, enyhébb dőlésszögű pályára kormányozzák. Hogyan jut fel a víz a fák csúcsába? 1 Hogyan jutott fel a talaj- ;ból felszívott víz a 70—100 méter magas faóriások csúcsába, amikor egy atmoszféra nyomáson — a hidrosztatikus nyomás révén — csak 10,3 méter magas vízoszlop lehetne a fák törzsében lévő vízszállító edényekben. A worchesteri műszaki egyetem két vegyésze szerint ez csak a következő módon lehetséges: A vízszállító edények sejtjein elektronmikroszkóppal látható nyálkaszerű anyag, valószínűleg polisza- charid (összetett szénhidrát) — fonalakból áll, amelyek egyik végükkel az edénysejtek falához tapadnak, a másik végük szabadon lóg az edények belsejében. Szerintük a szabad poliszacharid- végek vizet szívnak fel, megduzzadnak, és saját magasságukban tartják a vízoszlopot. Mivel a fonalak egészen a fák csúcsáig bélelik a vízszállító edényeket, a vízoszlop is addig emelkedik. Amennyi vizet a levelek elpárologtatnak, annyi pótlódik a gyökerek segítségével a talajból, s így a vízoszlop magassága állandó marad. Az amerikai kutatók feltevése még bizonyításra vár. Elméletük elve azonban kiállta a próbát. Ezt az iparban is hasznosíthatják, mert duzzadó anyaggal bélelt csövekben akár több száz méter magasra is feljuttatható a vfz pumpák alkalmazása nélkül. Húszezer rovar gazdája Várpalotán él az országos hírű rovargyűjtő, Veszelovszky Zoltán. Gyűjteménye több mint 20 ezer különféle rovart tartalmaz á bakonyi rovarritkaságoktól a trópust lepkéig. New York-Los Angeles 21 perc alatt? A különböző tanulmányokra szakosított Rand Corporation cég Washingtonban közzétett jelentése nem tartja lehetetlennek egy olyan különleges kostrukciójú föld alatti vasút megépítését az Egyesült Államokban, amely mindössze 21 perc alatt szállítja utasait az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. A szóban forgó cég egyesületének kongresszusán Robert Saite rámutatott: ez a jövendő metró, amely elektromágneses párnán siklana föld alatti folyosókon, ahol a levegő sűrűsége egyenlő lenne az 50 000 méter magasságban lévő légrétegek sűrűségével — a súrlódás tehát jelentéktelen lenne — elérhetné az óránkénti 22 000 kilométeres fantasztikus sebességet. Ezáltal New Yorktól Los Angelesig mindössze 21 percig tartana az utazás. Mini hangszerek A Magyar Nemzeti Múzeum újkori osztályán a hagyományos hangszerek mellett különleges, mini hangszerek Is helyet kapnak. Gát Eszter, a hangszergyüjtemény kezelője, most a XX. század el éjéről származó miniatűr hangszereket javítja. A képen: miniatűr fúvóshangszer. (MTI fotó, E. Vár konyi Péter felvétele — KS) Bolygónk mágneses viharai A bolygónkat körülvevő magnetoszféra felső rétegének kutatása korunk geofizikájának legaktuálisabb irányzata. A magnetoszféra ernyőként akadályozza meg, hogy az életre veszélyes kozmikus sugárzás a Földre jusson. Az utóbbi tíz év kutatási eredményei vitathatatlanul bebizonyították, hogy a magneto- szférában lezajló folyamatok lényeges kihatással vannak az emberek és természeti környezetük élettevékenységére. E folyamatok jellegét a nagy energiájú zavarok határozzák meg. A zavarok energiája nagyobb, mint a Föld kérgében keletkező leghatalmasabb földrengéseké. A felfedezők által feltárt jelenség a legintenzívebb zavarok, a mágneses viharok idején keletkezik, és arról tanúskodik, hogy protonok hatolnak be a Föld körzetébe, majd ott közel egymillió amperes, bolygónkat körülvevő áramgyűrűt alkotnak. «Miért pusztultak ki a mammutok? Képünkön: a kelet-szibériai Sandrin folyó partján, az örökké fagyott talajban talált egyik négy méter magas mammuicsontvázat Novoszibirszkbcn állították össze; megremeghetett a föld. ahová a hét tonna súlyú, három meter agyar-,,fesztávolságú”- állatóriás lépett hatalmas lábaival. (Fotó: APN — KS) Mesterséges orr A szaglóképességgel foglalkozó kutatások még sok kérdésre nem derítettek fényt. Tanulmányozásukra az aacheni egyetem egyik kutatója olyan szerkezetet készített, amely többféle tekintetben az emberi orrhoz hasonlóan működik. A készülékhez termisztorokat, azaz olyan félvezetőket használt fel, amelyek melegen jobban vezetik az elektromos áramot, mint hidegen, és a hőfokváltozásokra rendkívül érzékenyek. A készülék működése azon alapszik, hogy a ter- misztor felülete az illatanyag igen kis mennyiségét megköti, és az a kis mennyiség már elég ahhoz, hogy a termisztor felületének a hőmérséklete kis mértékben megváltozzék. A hőmérsékletváltozás növeli vagy csökkenti az áthaladó áram mennyiségét, ez pedig jól mérhető. A berendezés például ki. mutatja, hogy ha vajsavból — ez jellegzetes, kellemetlen szagú szerves anyag — a levegő 1 milliméterében egy milliárd molekula van jelen, és a műszernek e mennyiség méréséhez mintegy 10 ezred másodperc szükséges összehasonlításul: az emberi orr ugyanennek az anyagnak a szagát csak nagyobb koncentrációban, hosszabb idő alatt érzékeli. Történelmi műemlék Eleanor Rooséveltnek, Roosevelt néhai amerikai elnök feleségének lakóházát történelmi műemlékké nyilvánították Washingtonban. A kongresszus egymillió dolláros hitelt szavazott meg a ház tatarozására. Dicséret Férj és feleség sétálnak az utcán. Velük szemben az asszony egyik barátnője jön, új ruhában. — Amint ideér, azonnal kezdd dicsérni az új ruháját! — súgja az asszony férjének. — Csak nem akarsz neki örömet szerezni ? — Ellenkezőleg! Tegnap egész este arról beszélt, hogy milyen rettenetesen rossz ízlésed van. A tudósok voltaképpen még ma is csak találgatják, hogy miért pusztultak ki a mammutok. A sok hipotézis között akad misztikus és reális feltételezés is. Egyesek a kozmikus sugárzás hirtelen felerősödésével, mások erős geológiai folyamatokkal, ismét mások az éghajlati viszonyok hirtelen megváltozásával magyarázzák kihalásukat. A kérdés annál is inkább érdekes, mivel a mammutok kipusztulása idején mintegy 200 más nagy állat — emlős, madár, csúszómászó — is kihalt. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy e hatalmas ormányosok pusztulását több tényező okozta. Akkoriban a földfelszín és az éghajlati viszonyok is változtak, gyakoribbak lettek a hóviharok, így megvastagodott a hótakaró A mammut — növényevő állat lévén — a vastag hótakaró alól érzé. kény ormányával nem tudta kiásni élelmét. Emelkedett a világóceán, a folyók, a tavak szintje is, így egyes mam- mutcsordák egyszerűen vízbe fúltak. Valahogy ekként kezdődhetett el a nagy testű mammutok, s velük párhuzamosan az akkori ragadozók kipusztulása. A hét karikatúrája — Halló, posta? A Liliom utcába is jöhetnek javítani. (Nagy János rajza) Aforizmák HELYZETFELISMERÉS „Bizony, egyre nehezebb lesz" — ezt szokták mondogatni a sportújságírók a súlyemelő-világrekordról. megértő ember Szigorov, a közlekedési rendőrség közszeretetnek örvendő őrmestere, mindig elébe siet a közúti forgalmi szabályok megsértőinek. A MŰVESZET EREJE Az úgynevezett „Mona- Lisa-hatás" érvényesülését napról napra bebizonyítja a XXX. kerületi önkiszolgáló áruház vezetőnője, Eberova, Bárhol tartózkodik is a kedves vevő — a vezetőnő rejtélyes szemének figyelmesen rászegezett pillantását állandóan magán érezheti.
