Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
« A ^éPÜJSÁG 1978. május 31. ON KERDEZ Kadarka utca Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hladics Károlync Szek- szárdról küldte a következő levelet: „... Felháborodásom határtalan. Amilyen út van a Kadarka utcában esőzés idején, az leírhatatlan. Lehetetlen az egyik oldalról a másikra átjutni. Felnőtt embereknek sem kimondottan egészséges fél lábszárig érő vízben közlekedni, hát még a gyerekeknek. Csak vízben lehet megközelíteni a Kadarka utcai bölcsődét és a Kadarka utcai óvodát. Arról nem is beszélve, hogy az óvodához menet, egy szakaszon, a tanyák sarkáig, árral szemben lehet csak feljutni. Sok szülő nevében kérdezem az illetékesektől, hogy meddig lesz ez így? Az autósok nagy százaléka még élvezi is a vízi autóká- zást, száguldozást, s a feje búbjáig beteríti ocsmány, sáros löttyel az anyukát is, és gyermekét is. Egy bölcsődés korú gyereket fel tud venni egy anyuka, de mi van, ha két gyereket kell reggel eljuttatnia? Érdeklődöm, hogy valamiféle megoldást nem lehet-e találni? Kérem, szíveskedjenek a* illetékesektől választ kérni, mert ez már négy éve — mióta az óvodát átadták — így megy... Olvasónk levelét továbbítottuk a Szekszárd város Tanácsa V. B. műszaki osztályára,- ahonnét Gallai Ferenc osztályvezető főmérnök az alábbiakat válaszolta: T elefonszámunk: 129-01, 123-61. „A Kadarka utcai út zárt csapadékvíz-hálózattal nem rendelkezik, mivel az út vízlevezető útként lett megépítve, melynek egyik funkciója az előhegyi, illetve Bottyán- hegyi lakótelepekről lefolyó víz levezetése a Parászta patakba. A fenti vízgyűjtő terület csökkentése céljából övárkokat építettünk és építtetünk jelenleg is. Az esőmentes időszakban is az úton lefolyó csapadékvíz — amely az Ácsai árokból ered — megszüntetésére megbízást adtunk költségvetési üzemünknek. Az Ácsai árok vizét zárt csapadégvíz-csatornában vezetjük el, melynek elkészülte szintén mentesíteni fogja a Kadarka utcai út — a kollégiumtól északra eső szakaszának — vízelvezetését. A kivitelezést költségvetési üzemünk júniusban megkezdi. A Kadarka utcai út vízelvezető szerepének teljes megszüntetését a közeljövőben nem tudjuk biztosítani, mivel ennek rendezése összefügg az É-i városrész átépítésével, mely előreláthatólag a VII. ötéves tervben kezdődik.” Házeladás özvegy Krémer Jánosné azt írja: „1976. október 15- ével eladtam ozorai házamat és Nagymányokon vettem helyette, hogy gyermekeimhez közel legyek. Ozorai házam mostani tulajdonosa viszont, többszöri ügyvédi felszólításra nem jelent meg és nem is hajlandó a házat a nevére íratni.” Ml Tanácskérő levele szerint ozorai házának eladása megtörtént, a házat valaki megvásárolta. Feltételezzük, hogy annak vételárát ki is fizette, s problémája csupán az, hogy a vevő a házat „nem hajlandó a nevére íratni”. Amennyiben ez valóban így van, ha az adásvétel ténylegesen létrejött, javasoljuk, forduljon a vevő lakóhelye szerinti járásbírósághoz, kérje az adás-vétel megtörténtének megállapítását, annak megállapítását is, hogy az ozorai ház tulajdonosa most már a vevő, és ezzel a bírósági határozattal ön fordulhat a földhivatalhoz, a házának a vevő nevére történő átírása végett. Gyapjú értékesítése Kelemen Istvánná Dal- mandról írt szerkesztőségünknek: ......Pár darab juh van h áztáji gazdaságunkban, amit szeretnénk majd tovább is gyarapítani, s a gyapjút értékesíteni. Kérésem: a megyében, vagy valamelyik szomszéd megyében van-e olyan átvevő, ahova a gyapjút most is, és majd a jövőben is elvihetnénk eladni?” Kelemen Istvánná levelét a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottság ipari osztályára küldtük, ahonnét Gál Istvánné osztályvezető-helyettes a következőket válaszolta : „Szekszárdon, az Epreskert 2. szám alatt, a Gyapjúforgalmi Vállalatnál minden héten szerdán délelőtt, 8—12 óráig van lehetőség a háztájiban tartott juhok gyapjának eladására. Az eladás mosott és zsíros állapotban egyaránt lehetséges.” Áramdíj Balogh András bonyhádi panaszosunk azt nehezményezi, hogy áprilisban a DÉDÁSZ közölte vele, ezentúl havi 150 forint összegű ,NTDlJ’-at kell fizetnie, s azt kérdezi mi ez, és miért kell fizetnie? Levelét megküldtük a Dél- Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságának Szekszárdra, ahonnét a következő választ kaptuk; „... A nehézipari miniszter 3/1977. (XII. 29.) NIM—AH. számú rendelete 1978. január 1-től újólag szabályozta — a háztartási árszabás kivételével — az egyes fogyasztásnemek villamosenergia árát. Az ön dorálója esetében alkalmazott általános árszabás a fogyasztás jellegének megfelelő tarifális besorolás, az árszabás rendelet egységesen állapítja meg a villamosenergia fogyasztói árát a háztáji állattartással kapcsolatos szolgáltatás, pl. bérdarálás vagy egyéb iparűzési célú fel- használásra. Az általános árszabású villamos energia költsége kétféle díjtételt tartalmaz: alapdíjat és áramdíjat. Alapdíjat a névleges csatlakozási teljesítmény — áramdíjat a fogyasztott villamos- energia-mennyiség — után kell fizetni. Az áramszámlán szereplő ,NTDÍJ’ jelzésű díjtétel a névleges teljesítmény díját tartalmazza...” VÁLASZOLUNK Az árvíz és a bel- XAv.jtv:/' víz által mcgron- gált, személyi tu- lajdonban álló wfifJii Épületek hclyreál- • '■ •■‘ój lításáról, illetőleg újjáépítéséről szóló korábbi jogszabályt egészíti ki az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 7 1978. ( V.19.) ÉVM —PM. számú együttes rendelete, amikor kimondja, hogy ha az árvíz vagy belvíz folytán megsemmisült lakóépület helyett újat építenek, az épület tulajdonosa (bérlője, használója) részére a munkáltató szerv a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályok szerint támogatást nyújthat. A rendelet, amely a kihirdetése napján (1978. május 19.) hatályba lépett, a Magyar Közlöny idei 31. számában jelent meg. A Művelődésügyi Közlöny idei 10. számában felhívás jelent meg a robbanótestek veszélyére, mely felhívás szerint az elmúlt évek tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a II világháborúból visszamaradt, fel nem robbant bombák, lövedékek, aknák, gránátok, lőszerek —, melyek még ezrével találhatók az ország területén — ma is életveszélyt jelentenek, a robbanótestekhez hozzányúlni, azokat helyükről elmozdítani vagy megfordítani, a közelükben tüzet gyújtani életveszélyes és tilos! Az al-' só- és középfokú iskolák osztályfőnökei még a tanév befejezése előtt kötelesek felhívni a tanulók figyelmét az ezzel kapcsolatos helyes magatartásra és arra, hogy a tanulók azonnal jelentsék, ha tudomást szereznek arról, hogy más gyermekek robbanótestét rejtegetnek. A belkereskedelmi miniszter 8 1978. (V. 8.) Bk. M. számú rendelete a vendéglátó egységek ruhatárainak és higiénés helyiségeinek üzemeltetéséről szól, a rendelet melléklete pedig megjelöli azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen helyiségek üzemeltetésére magánszeméllyel szerződés köthető. I'tt jegyezzük meg, hogy csak olyan magánszeméllyel kötheő ilyen szerződés, aki „takarító” tevékenységre 'kisipari iparjogosítványt kapott. (Megjelent a Kereskedelmi Értesítő f. évi 14. számában.) Ugyanitt jelent meg a felhívás a belkereskedelmi egységek környezeti kul- túráltságának javítására. A felhívás szerint a kereskedelmi létesítmények belső és külső ikultúráltsága ma még elmarad az elvárható szinttől, holott ez helyes munkaszervezéssel, kellő gondossággal és fegyelmezettséggel elérhető és biztosítható lenne. A felhívás részletesen megjelöli a kereskedelmi egységek belső és külső rendjének, kultú- ráltságának növelése érdekében teendő intézkedéseket, és felkéri a felügyeleti szerveket, hogy vizsgálataik alkalmával, a vállalatok éves munkájának értékelésénél és a vezetők minősítésénél a környezeti kultú- ráltság javítása érdekében végzett tevékenységet hangsúlyozottan vegyék figyelembe. A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 19. számában irányelvek jelentek meg a vállalati művelődési bizottságokról, melyeknek megalakítása a vállalat vezetőjének és a szaikszervezeti bizottságnak együttes feladata. A bizottság munkájáról a vállalat vezetőjének és a szak- szervezeti bizottságnak évenként köteles beszámolni. „A bizottság a feladatok meghatározásánál vizsgálja meg a vállalat művelődési helyzetét, tekintse át a dolgozók általános és szakmai műveltségének, politikai képzettségének színvonalát, valamint a kulturális' igényeket, s ennek alapján készítse el éves és középtávú művelődési tervét” — mondják ki az irányelvek, egyben megjelölik azokat a tervfeladatokat, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Dr. Deák Konrád, a TIT ^városi-járási szervezetének elnöke Heckenast, a könyukiado 1848. március 15-én délelőtt a pesti fiatalság és polgárság a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcai Länderer és Heckenast nyomdához vonult, és ott szedette ki a szabad sajtó első két termékét, a 12 pontot és a Talpra magyart. Ezzel kezdődött a forradalom. Az esemény közismert, a nyomdáról azonban alig tudunk valamit. A két társtulajdonos közül Länderer János, a nyomda műszaki vezetője volt, Heckenast Gusztáv pedig a vállalat lelke, könyvkereskedő és -kiadó, akinek irodalmunk rendkívül sokat köszönhet. Érdemes megismerni életét! 1811-ben született Kassán. 1827-ben Pestre költözött, és sógora, Wigand Ottó Váci utcai könyvkereskedésébe állt be segédnek. Főnöke kiadó is volt, hat év alatt 39 német és 28 magyar könyvet jelentetett meg, köztük egy lexikont. Megbízható vevői részére tiltott könyveket is árult. Erről 1831-ben besúgó révén értesült a rendőrség és elfogató parancsot adott ki ellene. Wigand idejekorán megtudva ezt, Lipcsébe menekült és ott nyitott új kiadócéget. Pesti üzletének vezetésével 20 éves sógorát bízta meg, két év múlva pedig eladta neki több éven át részletekben törleszthető 12 500 forintért. A fiatal tulajdonos nagy becsvággyal központi könyvkereskedéssé akarta fejleszteni üzletét. Takarékos volt, de ésszerűen takarékos. Reklámra nem sajnálta a pénzt, 10—20 ezres példányszámban osztogatta szét a különböző reklámnyomtatványokat. 1840 januárjában Bibliographiai Értesítő Magyarország és Erdély számá- mára. címmel megindította az első magyar könyvészeti folyóiratot. Havonta jelent HECKENAST GUSZTÁV 1U11-1U7U. Heckenast portréja meg 8 lapon 2000 példányban. Ingyen küldte szét. Felkért „minden írót, kiadót, könyvkereskedőt, nyomtatót, hogy szíveskedjenek minden megjelenendő könyvnek, még annak megjelenése előtt teljes címét, megjelenése után pedig belőle bizonyos számú példányokat megbízás útján eladásra hozzám beküldeni”. A lap, amely a korszakra fontos könyvészeti forrás, 1842 szeptemberéig jelent meg. 1837-ben a helytartótanácstól engedélyt kért köl- csönkönyvtár nyitására arra hivatkozva, hogy a közönség a magyar könyveket magas áruk miatt nem tudja megvásárolni. Az engedélyt 1838-ban megkapta, de az európai viszonylatban is páratlanul gazdag kölcsönző csak a következő év januárjában nyílt meg. Heckenast kezdettől fogva folytatta sógora kiadói tevékenységét. 1838-ig kiadta többek közt Kisfaludy Károly műveit 10 kötetben, Jósika regényeit 8 kötetben, Garay, Vajda Péter költeményeit, Fogarasi János német szótárát. A kiadandó műveket széles körű irodalmi és tudományos műveltsége révén válogatta ki, nem egyszer tanáccsal is segítette az írókat készülő műveik megírásában. Nem volt rideg üzletember, méltányos tiszte- letdíjakat fizetett. Az írók barátjuknak tekintették. Ez különösen 1838-ban derült ki. Heckenastot naey kár érte, mert üzletét elöntötte az árvíz, raktárkészletének túlnyomó része elpusztult. Az írók kötelességüknek érezték, hogy segítsenek rajta. Eötvös József felhívására 45 költő, tudós és író — köztük Garay, Jósika, Kazincy Gábor, Kisfaludy Sándor, Toldy Ferenc, Vajda, Vörösmarty — hat kötetben Budapesti árvízkönyv címmel antológiát adott ki, s ennek hasznát felajánlották „Heckenast Gusztáv kiadókönyvtáros úrnak baráti ajándékul.” A Pesten működő három nagyobb nyomda közül az egyik Länderer Lajosé volt. Sajtói alól főleg kalendáriumok és ponyvatermékek kerültek ki. Heckenast betársult ebbe a vállalatba, mert tudta, hogy a kiadónak hasznos a saját nyomda. A „Länderer és Heckenast”- nak elnevezett új cég kibővítette teljesítőképességét, a Hatvani utcába költözött, új gyorssajtókat, betűkészleteket vásárolt. Heckenast itt a szabadságharcig 90, túlnyomóan magyar nyelvű könyvet nyomtatott. Az első felelős minisztérium a bankjegyek nyomásával az Egyetemi Nyomdát bízta meg. Ahol a Kossuth-bankók nyomását csak akkor tudták megkezdeni, amikor a hiányzó felszerelést Landererék szállították neki. Länderer 1854- ben meghalt, a cég egyedüli tulajdonosa Heckenast lett. A Bach-korszak alatt a szigorú cenzúra és a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt aránylag kevés könyv jelent meg. Ezzel magyarázható, hogy Heckenast kiadói tevékenysége igazán csak 1860 után lendült fel: 13 év alatt 572 művet jelentetett meg 810 kötetben, a régebbi magyar klasszikusok mellett Arany, Tompa költeményeit, Jókai regényeit, Horváth Mihely történelmi műveit, számos középiskolai és egyetemi tankönyvet. Zenei kiadj ványai közt megemlítendők Erdélyi János és Színi Károly népdalgyűjteményei, Liszt munkája. A cigányokról és a cigányzenéről — ez utóbbi magyarul is, németül is — továbbá Volkmann Róbert zeneszerző 49 opusa. Sokat tett kiadványai művészi kivitele érdekében. Különböző művészekkel számos réz és acélmetszelet készíttetett. A legtöbbet foglalkoztatott magyar művész Barabás Miklós volt, a külföldiek közül Peter J. N. Geiger bécsi festő. A 810 köteten kívül sajtótermékeket is kiadott He- ckenast. Többek közt a Vasárnapi Újságot, a Nővilágot, a Szépirodalmi Figvelőt, a Magyar Sajtót, az Üstököst és több más lapot. A növekvő nyomda és kiadóvállalat részére szűk lett a Hatvani utcai ház, ezért megvásárolta az Egyetem utca 4. számú épületet. Az 1870-es évek elején egészsége megromlott. Ezért a nyomdát és a kiadó céget eladta a külön erre a célra alakult Franklin Társulatnak 700 000 forintért. Egy évig maga vezette a részvénytársaságot, azután visz- szavonult Pozsonyba. 1878 áprilisában hunyt el 68 éves korában. Olyan ember szállt sírba, aki sokat tett irodalmunk, könyvkiadásunk fellendítése érdekében, s ezért megérdemli, hogy nevét megőrizzük emlékezetünkben. VÉRTESY MIKLÓS •*, '• ‘>Á> ui ; >> 11 U I) A I» I. N T I \ 11 V I Z K Ö N V \'. II ECK E ’S AST GUSZTÁV k I ADOK.ONY VAK OS l TINÁK ÍJA HÁTI AJÁNDÉK.! L, «U/l, HM.OCH I*., HE'/F.ft F DV tMU.lt, I MT», US ISZIK, C/l I /OK, L H* IK tKttm I., Oft. IIKSKttlH J. , DÜHRKNTFI , R, FliiTYÜH J FHDM.il, FI KI ÍN FARK IS, FtV,GÜL, «IRIY, CI7.MIIS, II oft V*TII MR«, HilftV ITH I.., jÓMkt, KIZIVI /V C., KISFALUDY S-, KD J., KIS K. , KÖLCSEY, kitt US I1., Ht’SOSS, 1,1 kUS M., 1‘F.rZF.LY, n l.s/M, K tRitssY , KCIIFDEL, s/.VLVY L. , S/Ú tl S, SZF.MI fth I*., S/.0\T\Cl| , Lft. TFLFikY J. , CR. TF LF kV L. , TOTH I.., VM IIlUT s., v Ullt, Vtl.l.Vs, V líRDSM VRTV . n. VV F SSM.F.XVI , "/. s | V OR v <n„ s /. f: r. k k s z t i lf. EÖTVÖS JÓZSEF. F.LSO KÖTET. 1 /•"' * 1‘ K S T K N , kltliiA III-: i K I \ \ st i. i sí. I' i i Yl líl I I \ \ \ I \ Heckenast kiadásában megjelent könyv
