Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-30 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 125. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. május 30., kedd Mai számunkból MIBŐL ÉLÜNK KÉT ÉV MÜLVA? (3. old.) HÁZASSÁGOK ZSÁKUTCÁJA (4. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) SPORT (5—6. old.) ÜJ ÁLLOMÁS PAKSON (3. old.) Háttér A magyar mezőgazdaság mai felpezsdült álla­potában, átlagban számítva naponta háromszáz- millió forintnyi értéket bocsát ki. Ám ehhez ugyancsak naponta 180 millió forint értékű ipari terméket igényel. Ennek a bizonyos 180 millió forintnyi érték­nek előállítási helyét nevezzük ipari háttérnek. A fogalom mindig létezett, de igazi jelentősége a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságban bontakozik ki. Mert a mai mezőgazdaság igénye nem olyan, hogy ha van jó, ha nincs, akkor is lesz valahogy. Mert ebből a 180 millióból néhány ezer forint ér­tékű ipari termék hiánya is pótolhatatlan veszte­ségeket okozhat. A népgazdaság egészének körforgásán, vagy politikai fogalmazásában a munkás-paraszt szövet­ségen belül tehát meghatározóvá nőtt a mezőgaz­daság iparcikkekkel való ellátásának szerepe. Ép­pen a korszerűséget mutatja az is, hogy az ilyen cikkek előállítása ma már nem a „mezőgazdaság megsegítése”, hanem az ipar egyik, jó hasznot ho­zó tevékenysége. Az ellátás zökkenőit panaszolva könnyen megfeledkezünk a meződazgaság másik háttéripa­ráról, a vegyiparról. Pedig ennek tevékenységéről szólva módunkban áll, hogy egyértelműen dicsér­jük. Ha vegyipari hiánycikkekről beszélünk, akkor a panasz mögött többnyire a kereskedelmi hálózat fogyatékosságai húzódnak meg. Van, csak nem tartják, vagy a jövő héten már az üzletben is lesz. A magyar vegyipar kétszeresen is példát mu­tatott a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében. Amikor a ma már kiteljesedett, hatalmas fejlődés kezdődött, akkor az országos vezetés a műtrágya- gyártást helyezte a rangsor élére, még annak árán is, hogy ily módon a műanyagipar kicsit háttérbe szorult. A legnagyobb PVC-gyártó kapacitások még csak mostanában lépnek be, vegyipari üze­meink pedig évtizede, sőt régebben milliónyi -ton­nás tételekben zúdítják a műtrágyát a földekre. Mégpedig mind igényesebb kivitelben és csoma­golásban. Tíz év alatt tízszeresére növekedett hazánkban a műtrágya-fölhasználás. Itt az ipari háttér érde­mét nem kisebbíti az a tény sem, hogy közben megnövekedett az import aránya. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a vegyipari külkereskedelem is el­sőrendű célkitűzésnek tartja a mezőgazdaság ki­szolgálását. És a műanyagipar fejlődése is szolgál mezőgazdasági célt, hiszen éppen mostanában he­lyeztek üzembe egy méregdrága gépsort, amely még alkalmasabb fóliát gyárt, amit a primőrter­melők használnak. Említettük, hogy van másik vonal is. Ez pedig a finomvegyipar. Hazai gyógyszergyáraink külö­nösebb állami ösztönzés nélkül, elsősorban a jó üz­letet és a nagy felvevőképességű piacot látva kezdték el a mezőgazdasági rendeltetésű cikkek gyártását. Ezek: növényvédő szerek, állatgyógyá­szati cikkek és a korszerű takarmányozáshoz szük­séges finomvegyipari termékek, úgynevezett pre- mixek. Van már olyan gyógyszergyárunk, amely­nek termékeiben közel ötvenszázalékos arányt képviselnek a mezőgazdasági cikkek. Mégpedig úgy, hogy a gyár milliókat (dollárban) áldoz li- cencek vásárlására és kutatói kapacitását is jórészt ennek a profilnak fejlesztésére állítja. így jutottunk el odáig, hogy ma a nagyüzem, agronómusa bizonyos lehet abban, hogy a szüksé­ges műtrágyát meg tudják vásárolni, sőt, variáció­kat is dolgozhat ki, hogy ilyen vagy olyan készít­ményeket alkalmazzon-e. A kiskerttulajdonos pe­dig, ha bemegy a szaküzletbe és elmondja, mi ve­szélyezteti növényeit, akkor az apróbb-nagyobb zacskók, flakonok és dobozkák légiójából választ­ják ki számára a megfelelő, kistételű, használati utasítással ellátott gyártmányt. Feltétlen dicséret illeti ezért a hazai vegy­ipart, és nagyon jó lenne, ha belátható időn belül ugyanilyen elismerően írhatnánk a magyar gép­iparról, vagy a mezőgazdaság igényeit kielégítő gépipari importőrökről is. FÖLDEÁKI BÉLA Leonyid Brezsnyev ma Csehszlovákiába utazik Ma kezdődik a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása Csehszlovákiában. Az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke által vezetett küldött­ség a CSKP Központi Bizott­sága, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke és a kormány meghívására látogat a testvérországba. A két küldöttség tárgyalá­sokat folytat a testvérpártok, az államok kapcsolatairól, megvitatja az együttműködés továbbfejlesztésének, bővíté­sének módját. Ugyanakkor széles körben tekintik át az időszerű nemzetközi kérdése­ket, a nemzetközi helyzetet, a kommunista és munkásmoz­galom tevékenységét. Prága nagy szeretettel, a hagyományos szovjet—cseh­szlovák barátság jegyében készül a kedves vendég foga­dására. Az SZKP KB főtitkára már számos alkalommal járt a testvérországban. Részt vett például 1973-ban a februári győzelem 25. évfordulójának ünnepségein. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség 1975 novemberében folytatott tárgyalásokat Moszkvában, de Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a köztársaság elnö­ke azóta is több ízben talál­kozott Leonyid Brezsnyevvel. Mindkét ország vezetőinek értékelése szerint a magas szintű személyes találkozók nagymértékben járultak hoz­zá a baráti kapcsolatok, a testvéri együttműködés elmé­lyítéséhez s ezzel a szocialista országok közösségének erősí­téséhez. (MTI) Hanoi tárgyalást javasol Kínának Hanoi, Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Hoang Bich Son vietnami külügyminiszter-helyettes hétfőn fogadta a KNK hanoi nagykövetét és átnyújtotta neki a VSZK külügyminisz­tériumának a kínai külügy­minisztériumhoz intézett má­jus 28-i keltezésű jegyzékét, amelyben a vietnami fél konkrét javaslatokat terjesz­tett elő: a két párt és kor­mány képviselői minél ha­marabb találkozzanak, hogy a barátság szellemében, a két nép érdekeivel összhangban megvitassák és rendezzék a Vietnamban élő kínai szár­mazású állampolgárok kérdé­sével kapcsolatban felmerült ellentéteket. Ennek során megtárgyalták a kínai félnek azt a javaslatát, hogy hajó­kat küld Haiphong és Ho Si Minh-város kikötőjébe, a kí­nai származású állampolgá­rok hazaszállítására, amint azt a kínai külügyminisztéri­um május 26-i jegyzéke fel­vetette. Egy ilyen találkozó megvi­tathat más, mindkét felet érintő kérdéseket is. Ameny- nyiben a kínai fél elfogadja a javaslatot, a tanácskozásra június első napjaiban sor ke­rülhet Pekingben — mutat rá a kínai nagykövetnek átadott jegyzék. Biztos győzelem a Zsolnay ellen Egy győzelem és egy vereség NB Il-es kézilabdásaink el­múlt hét végi mérlege. A Szekszárdi Spartacus női csapata biztos győzelmet szerzett a Zsolnay ellen. Tudósítás lapunk 6. oldalán. Fotó Bencze. Nagymányok, fóliás kertészeti szakcsoport Szépen fejlődik a paradicsom Tizenhat nagymányoki kert­barát tömörült a múlt évben — az ÁFÉSZ segítségével — fóliás kertészeti szakcsoport­ba. Már tavaly is nagy mér­tékben segítették Bonyhád és környékének, a bányavidék­nek zöldségellátását, főképp primőrárukkal, de eljutottak a szakcsoport termékei még Dombóvárra is. A nagykőrösi kertészeti kiállításon elisme­rő oklevelet kapott termékei­ért a szakcsoport. Közösen végzik a munkát a hatalmas fóliasátrak alatt. Képünkön Horony Imre bányász és Kaj- tár Józsefné háztartásbeli a szépen fejlődő paradicsomot kacsozza, kötözi. Vöröskeresztes ankét Gondoskodás az időskorúakról A Tolna megyei Tanács egészségügyi osztálya és a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezete szervezték azt az ankétot, amelyet teg­nap délelőtt Szekszárdon, a városi tanács nagytermében tartottak meg. Az értekezlet témája az időskorúak szociá­lis gondozása volt. Savanya Gézáné, a Vörös- kereszt megyei titkára kö­szöntötte a megjelent járási, városi főorvosokat, szociális gondozónőket, a járási, vá­rosi vöröskeresztes szerveze­tek titkárait, a családvédelmi felelősöket. Néhány mező- gazdasági és ipari üzem csa­ládvédelmi felelőse is részt vett az ankéton. A vitaindítót dr. Tóth Ru­dolf, a Tolna megyei Tanács egészségügyi osztálya szoci­álpolitikai csoportjának ve­zetője mondta. Hangsúlyoz­ta a házi szociális gondozás fontosságát, hiszen megyénk- minden ötödik lakosa hatvan éven felüli, s közülük sokan élnek egyedül, akik idős ko­ruk és egészségi állapotuk miatt rászorulnak a gondozó- szolgálat segítségére. A gondozószolgálati háló­zat kiépítése 1970-ben kezdő­dött, 1977-ben pedig együtt­működési szerződést kötött, a Vöröskereszt megyei szer­vezete és a megyei tanács egészségügyi osztálya. A gondozószolgálatnak két vál-> tozata ismert: a hivatásos és a társadalmi; az előbbit csak a nagyobb településeken hozzák létre. A társadalmi gondozást végzik tiszteletdíj­ért és tiszteletdíj nélkül is. Az igények és a lehetősé­gek azt kívánják, hogy a tiszteletdíj nélküli gondosko­dást tovább bővítsék, mivel az eredmények mellett mu­tatkoznak hiányosságok is e téren megyénkben. Foko­zottabb mértékben van szükség a társadalmi, ifjúsá­gi szervezetek és a Vöröske­resztes aktívák munkájára. Nem kis feladatot jelent a rászorulók felkutatása és fi­zikai, pszichés ellátása. Folytatást és kiterjesztést ér­demel az úgynevezett pót- rokonmozgalom is, amikor a szociális otthonok lakóit ke­resik fel — például szocialis­ta brigádok — ily módon megszépítve az egyedülálló öreg emberek napjait. Az ankét eredményeket, problémákat és javaslatokat ismertető hozzászólásokkal zárult.

Next

/
Thumbnails
Contents