Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

12 KÉPÚJSÁG 1978. május 28. ^MAGAZIN JK MAGAZIN ■ . MAGAZIN II . MAGAZIN I 1 MAGAZIN mmmm magúin *. •. • • MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN «MAGAZIN MAGAZIN " Leült Malmö utcáin egy vándor- cirkusz haladt. A menetet egy négytonnás elefánt zár­ta be. Egy mögöttük haladó autós, aki túl későn fékezett, lökhárítójával nekiment az elefánt hátsó lábának. A cir­kuszi elefánt számára ez is­merős jelzés volt, azt jelen­tette: Ülj le! Az elefánt en­gedelmeskedett a parancs­nak. A gépkocsivezetőnek még szerencsére sikerült ki- ugornia az autóból, az azon­ban ronccsá vált az elefánt súlya alatt... Pisztolypárbaj Egy winnipegi (Kanada) fakereskedő, lélekjelenlé­tét megőrizive vette kezé­be a szobában heverő já­tékpisztolyt, amikor ha­zaérkezvén, rajtakapott egy férfit, amint a pán­célszekrényt nyitja. A be­törő ijedtében elejtette fegyverét, és elfogták. Neki is csak gyerekpisz­tolya volt. Bölénylövés - ezer dollárért A sok vadat látott vadász számára új attrakciót kínál­nak farmjukon a Clifford- testvérek és Lloyd Rassow, csekély 1000 dollárért. Az amerikai bölény már nem számít kihalásfenyegette fajtának, s így külön törvé­nyek nem védik. Lloyd Ras­sow azt javasolja, hogy a gyors bivalyokat terepjáró­val űzzék. A kocsit olcsón bérbe adják. Az üldözés vad­nyugati módja túlságosan ve­Patinas palackok Nem ritkaság, hogy a ten­ger mélyéről ókori amforák — nagy, kétfülű korsók — vagy több száz éves palackok kerüljenek elő, bormarad­vánnyal a „gyomrukban”. Előfordulhat, hogy ezek kö­zül egyik-másik még el is fo­gyasztható, ha nincs is élve­zeti értéke az egykori ital­nak. Azt mondják, minél ré­gebbi a bor, annál jobb. Ez azonban csak legenda. De va­jon miért van az, hogy a vendéglátó házigazda pincéje legrégibb, többnyire sok évti­zedes borával kedveskedik vendégének? A magyarázat kézenfekvő, minél régebbi a bor, annál kevesebb van be­lőle, s csak ezért — kizáró­lag ezért — értékesebb. Ezzel kapcsolatban senkit ne té­vesszen me az, hogy a külföl­di árveréseken sokszor igen magas áron cserél gazdát egy-egy öreg butélia. Ezek tartalmát soha, senki nem kóstolja meg, tehát csak rit­kaságként, muzeális érték­ként vehetők számításba. Minden bornak van bizo­nyos fejlődési vonala, mond­ják a szakemberek. A nehéz bor lassabban érik, de ha el­érte beérésének csúcsát, to­vább nem javul. Ha viszont levegő éri, nyomban hanyat- lani kezd. De hát mikor ó a bor? Az első fontos tudnivaló, hogy bizonyos szőlő-, illetve bor­fajták egyáltalán nem kíván­ják az ó-jelleget. A homoki szőlőkből készült könnyű asztali borok például annál jobbak, minél frissebbek, üdébbek, minél jobban őrzik a szőlő ízét, zámatát. Az óbornak való nehezebb, mi­nőségi borokat néhány hó­nappal szüret után még sem­mi esetre sem szabad palack­ba tölteni. Igaz, á bor fejlő­désében ekkor mélypont kö­vetkezik, de 2—5 év múlva eljut a második csúcspontra. Addigra a már korábban el­veszett szőlőaroma helyett ki­alakul az úgynevezett ászo- kolási íz és illat, az óbor lé­nyege. De ezt is csak úgy le­het megőrizni, ha a megfele­lő időben palackoznak. A hordóban ugyanis ezután már romlik a bor, a palackban vi­szont egy ideig még tovább javul. Alkotórészei összeér­nek, finomodnak, harmoni- kusabbá válnak — így fejlő­dik ki az ászokízből a palack­íz és aroma, ettől lesz a bor igazi óbor. A tenger mélyéről előkerült, több száz éves butéliák (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A figyelmes hallgató Egy Baltimore-i autós ve­zetés közben a rádiót hall­gatta, amelyben éppen a nyakkendőről folyt előadás. Adás közben a műsorvezető hirtelen felszólította a hall­gatókat arra, hogy hunyják be a szemüket és gondolkodás Egy bizonyos Dicky Booth két egymást követő napon ugyanabba a belmonti (USA, Nevada szövetségi állam) bankba tört be. Az első al­kalommal 12 000, a második alkalommal 18 000 dollárt rabolt. Hamarosan elfogták. nélkül mondják meg, milyen színű nyakkendőt viselnek. Az autós automatikusan ele­get tett a felhívásnak, és amikor kinyitotta a szemét— a kórházban feküdt, nyak­kendő nélkül. A bírónak a második vállal­kozást így magyarázta: „Az első betörés után azt olvas­tam az újságban, hogy egy széf elkerülte a figyelmemet. Ezenkívül munkámat kontár­munkának minősítették. Nem akartam, hogy ez rajtam ma­radjon.” Medvék nevelték Az indiai Lucknow város környéki dzsungelben egy vadász nyolcéves fiút talált, akit medveszülők neveltek fel. A fiú négylábon jár, és ember közeledtére fújtatni kezd. Egy orvos, aki meg­vizsgálta, ezt mondta róla: „Mozdulatai és reakciói telje­sen olyanok, mint egy állaté”. Egy barlangban nevelkedett, egy misszió gondjaira bízták. Itt tanul meg kétlábon járni. Kezdetben elutasított magá­tól mindennemű táplálékot, később csak főtt ételtől félt, de ma már hajlandó a jel­legzetes indiai fűszeres már­tással készített rizst is meg­enni. Szüleit egyelőre hiába keresik a szomszédos falvak­ban. A foglalkozás „becsülete” szélyes lenne, mert a legtöbb ló megriad, ha meghallja 3 bölénypaták dobogását. Ezer dollárért a szerencsés vadász magával viheti a bölény ha­talmas koponyáját és bőrét. A szakértő preparálás jelen­tősen megdrágítja a ritka trófeát. Az üzleti szellemmel megáldott testvérek a bölény­húst- fontonként 1,50 dollárért árulják. Válasz A férj minden este így köszön el feleségétől: — Jó éjszakát, négy gyer­mekem anyja! A feleség egyszer el­vesztette a türelmét, így válaszol: — Jó éjszakát, egy gyermekem apja! A hét karikatúrája A delfinek bosszúja A halászok nem szeretik a delfineket a part közelében, mivel elriasztják a többi ha­lat. A dél-japáni Iki sziget halászai ezért több mint ezer delfint, megöltek. Ennek vá­ratlan következménye lett: a delfinek úgy reagáltak a vér­fürdőre, hogy addig még nemlátott tömegben lepték el a sziget partmenti vizeit és egyetlen halat sem enged­tek a part közelébe. A halá­szoknak pedig még ráadásul a szigorú természetvédelmi Oh Iá Iá! Egy párizsi divatlap a következőket írta a női ruhák funkciójáról: „Egy elegáns ruhának olyan kerítéshez kell hasonlíta­nia, amely a tulajdont védi, anélkül, hogy elta­karná.” törvények értelmében vala­mennyi elpusztított delfint ki kellett fogniuk és el kel­lett azokat szálltam a „te­metőbe”. Ügy látszik, hogy a delfi­nek intelligenciájára vonat­kozó hírek nem alaptalanok. Náthasztori Egy 28 éves párizsi nőt áruházi lopáson értek tetten. Lakása átkutatásakor 500 zsebkendő került elő, ame­lyeket folyamatosan tulajdo­nított el. A hölgy azzal vé­Majomrablás - váltságdíjért Nyugaton már nemcsak embereket rabolnak, hanem állatokat is — kutyákat, macskákat, lovakat. Állat­rablással főként serdülők foglalkoznak, akik a zsarolás sajátos fajtáját fejlesztették ki. Ebben a „szakmában” a leghíresebb eset egy Giri nevű gorilla elrablása volt az ausztriai gaesendorfi állat­kertből. A majomrablók 20 000 dollárt kértek a majom visszaadásáért. Mivel az ilyen (Nagy János rajza) dekezett, hogy nagy számú zsebkendőre van szüksége, minthogy tavasszal és ősszel állandó náthában szenved. bűncselekmények elköveté­sében még amatőrök voltak, a rendőrség gyorsan a nyo­mukra jutott. A szőnyi „sziámi” ikrek Komáromot napjainkban az ikrek városaként tartják számon, tavaly öt hónap alatt öt ikerszülést jegyeztek az anyakönyvekbe, s ez országos viszonylatban is rekordnak számít. Azt azonban kevesen tudják, hogy a város ószőnyi területe a XVIII. században egy rendhagyó ikerszülés mi­att vált világhírűvé 1701-ben szegény jobbágyszülők gyer­mekeként keresztcsontjuknál összenőtt ikrek — Ilona és Judit ’— láttak napvilágot. A két apróság köz.ül Ilona volt az erősebb, elevenebb, s ez a különbség fennmaradt kö­zöttük egész életükben. Ér­dekes, hogy az ikrek vérke­ringése kommunikált egy­mással, de a különféle be­tegségeken rendszerint kü- lön-külön estek át. Ha az egyik rosszul volt, a másik­nak alig emelkedett a test- hőmérséklete, mindössze egy kis nyugtalan idegességet ér­zett. Szelíd természetű, jó gyerekek voltak, nagyon sze­rették egymást. Jól alkal­mazkodtak sajátos helyze­tükhöz: amikor az egyik elő­rement, a másik visszafelé lépkedett. Apjuk, a sokgyermekes Gófiz János, a Zichy grófok jobbágya ötéves korukban bérbe adta az ikreket dr. Csu- zi János győri orvosnak és református papnak, aki re­mek pénzszerzési lehetőséget látott a gyermekekben. Be­járta velük a fél világot, el­vetődtek többek között Ang­liába, Csehországba, Hollan­diába, Franciaországba és Olaszországba. Több királyi udvarban is megfordultak. A lánykákat pénzért mutogatta élelmes bérbevevőjük, aki így tetemes vagyonra tett szert. Nyolcéves korukban megszabadultak a szőnyi ik­rek vásári sorsuktól, Keresz- tély Ágost, esztergomi érsek ugyanis jó pénzért kiváltot­ta őket a kalmár szellemű doktortól. A pozsonyi Orso­lya apácák zárdájába kerül­tek, s itt cseperedtek fel. Megtanultak írni, olvasni, több nyelven beszéltek, szé­pen énekeltek, és ügyesek voltak a kézimunkázásban is. Itt érte őket 1723-ban, 22 éves korukban a halál, szív­működésük egyidőben szűnt meg. Az ószőnyi világhírű „sziá­mi” ikrekrek ma már csak a legöregebbek emlékeznek a szájhagyományok alapján. Külföldön viszont sok fel­jegyzés maradt fenn érdekes történetükről. Talán a leghi­telesebben dr. Torkos J. Já­nos írt róluk a londoni Phi­losophical transactions 1758- as kötetében. Dr. Torkos ve- je volt Rayger Károly pozso­nyi fizikusnak, a szőnyi ikrek orvosának. RAB ERZSÉBET Önkormányzású autóbusz A csúcsforgalmi időszakok­ban rendkívüli mértékben le­lassul a közlekedés a világ nagyvárosaiban. Tokióban például óránként 7,8 kilomé­ter az átlagsebesség, de Pá­rizsban, Londonban vagy más nagyvárosokban sem jobb a helyzet. Természetesen a sok utast szállító autóbuszok is csigalassúsággal vánszorog­nak a sok autó között, mivel külön sávot csak az igen szé­les útvonalakon tudnak szá­mukra biztosítani. A tömeg- közlekedés e válságos hely­zetéből kiutat keresve Japán egyik nagyvárosában érdekes kísérletre került sor. Újfajta autóbuszokat állítottak for­galomba, amelyek útjuk egy részét számítógéppel vézérel- ve teszik meg, a kizárólag számukra fenntartott, az utak felett húzódó „vezetőpá­lyán”, majd átkapcsolnak ké­zi vezérlésre, és így halad­hatnak a meglévő úthálóza­ton. A vezetőpályan a veze­tősínből, a közutakon pedig akkumulátorokból kapják a hajtáshoz szükséges villamos energiát. A járművek így nem szennyezik környezetü­ket égésgázokkal, és a rend­szer kiépítése csak mintegy 10 százalékába kerül a ha­gyományos földalatti vasút beruházási költségeinek. A komputervézérlés révén a buszok nagyon sűrűn, a csúcsforgalomban 15 másod­percenként követhetik egy­mást, szabványsebességük 40, maximális sebességük 60 ki­lométer lehet óránként. Az el­ső ilyen, kilenc kilométer hosszú kísérleti vonal órán­ként 5—15 ezer utas gyors szállítását teszi lehetővé. A nyugatnémet MAN és Bosch gyárak szakemberei fejlesztőmunkájuk során nagyjából hasonló célt tűztek ki maguk elé, amikor elkészí­tették a képen látható kettős üzemmódú autóbuszt. A ket­tős üzemmód ennél abban je­lentkezik, hogy az autóbusz a hagyományos módon való kézi kormányzáson kívül ak­ként is haladhat, hogy a ve­zető bekapcsolja azt az elekt­ronikus szerkezetet, amely az úttestbe fektetett vezérkábel nyomvonalát és parancsait követve kormányozza az au­tóbuszt. Kettős üzemmódú autóbusz

Next

/
Thumbnails
Contents