Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
1978. május 28. Mi a szociálpszichológia ? iért viselkedünk egy új társaságban másképp — élénkebben, vagy éppen visszafogottabban —, mint megszokott ismerőseink között? Miért nem sikerül egy hozzászólásunk — amire esetleg igen alaposan felkészültünk — ha bejön a főnök? Miért viselkedünk társas helyzetekben gyakran egészen másként, mint ahogy elterveztük? Egyebek mellett ilyen jelenségekkel foglalkozik a szociálpszichológia. Életkora — mint tudományé — alig pár évtized. A jelenségkör, amit vizsgál, egyidős az emberiséggel. Tárgymeghatározása máig vitatott. A szociálpszichológia — spekulatív, tudomány előtti formájában —, a századforduló körül jött létre Európában és az Egyesült Államokban azért, mert a korabeli tőkés társadalmak életében ekkor bukkantak fel olyan újszerű minőségek, amelyeket sem a filozófia, sem a történet- vagy jogtudomány, sem a korabeli szociológia nem tudott megmagyarázni. A tömeges méretű városiasodással, az emberek városba költözésével korábbi típusú kapcsolatrendszerek lazultak fel. Űj típusú életviteli modellek jöttek létre. Ha a családban mindenki keres — az asszonyok is! —, fenntartható-e egy családfő tekintélyen és hagyományon alapuló fennsőbbsége? Ha valaki a mezőgazdasági munka legkevesebb kézműves szintű jártasságából átlép a futószalag melletti munka monotóniájába, vajon nem válto- zik-e meg a személyisége? Mire vezet, ha valaki a falu erkölcseinek figyelő szeme elől lekerül a nagyváros személytelen erkölcsi nemtörődömségébe? A példák folytathatók. A századforduló időszakában jelenik meg tömeges társadalmi méretekben a bűnözés, az alkoholizmus és a prostitúció. Hirtelen elkezd emelkedni a válások száma, és felfutnak az öngyilkossági görbék. Tömeges a fogyasztás, tömegek a tömegtermelés átalakuló üzemi struktúráiban. És tömegek — tüntető tömegek! — jelennek meg az európai—amerikai nagyvárosok utcáin. Kiderül, hogy az ember tömegben másképp viselkedik, mint egyedül. Kiderül, hogy a városi élet egyúttal az emberi élet elszemélytelenedéséhez és elszürküléséhez vezet. Bonyolódnak, kibővülnek s egyúttal egyre áttekinthetetlenebbekké válnak az egyéni életpályák és életlehetőségek Az ember sokkal több felelőtlenséget engedhet meg magának egy nagyvárosi közegben, mint falun, sokkal jobban terheli a felelősség őt, saját magát életvitele szervezéséért, mint egyáltalán valaha és bárhol. 1920-ban Moede sajátos módon azt vizsgálja, mikor bír el az ember több áramütést. Egyedül, vagy versengő helyzetben. Kísérletileg bizonyítja a Szociális serkentés tényét: társas-rivalizáló helyzetben nő az egyéni teljesítmény. 1924-ben jelenik meg Allport szociálpszichológiája, felvetve az előzetes emberi beállítódás, az attitűd problémáját. Kiderítik: minden viselkedésünkben valami maradandó mag rejlik. A harmincas évek derekán Mayo vizsgálatai az Egyesült Államokban meggyőzően bizonyítják, hogy az üzem nem egyszerűen termelési szervezet, hanem szociális intézmény, ahol a figyelem és törődés juttatásainak gyakran akkora szerepe van, mint az anyagi ösztönzésnek. Elindul az emberi viszonyok kutatása. Fény vetül minden emberi szervezet formális (hivatali) és informális (rejtett) emberi — kapcsolatainak kettősségére. S hogy az utóbbi gyakran keresztbe metszi és befolyásolja az előzőt. Moreno — ugyancsak harmincas évek — a társas érintkezés gyakoriságát és a szimpátiaellenszenv megnyilatkozásokat számszerűsítve mérni kezdi az emberi kapcsolatokat. Megszületik a szociometria. Lewin kísérletei a kis csoportok vezérlési stílusát és teljesítményét vizsgálják. Kideríti, hogy a parancsuralmi, a demokratikus és a laisszez faire vezetési modell más és más csoportteljesítményre vezet. Az eredmény, a demokratikus kooperáció fölénye, chológia részben kísérleti és Napjainkban a szociálpszichológia részben kísérleti és matematikai egzaktságra törekvő tudománnyá vált, részben behatolt a társadalmi gyakorlatba. Ipar, nevelésügy, üzemszervezés, közvéleménykutatás, művelődéspolitika, egészségügy — egyik sem nélkülözheti eredményeit és módszereit. A szociálpszichológia tudománya manapság alapvetően három problémakör körül szerveződik. Vizsgálja az interakciót és a kommunikációt. Az interakció: két személy egymás felé irányuló aktivitása. Benne olyan kölcsönhatás van jelen, amely fokozott énismerethez, öntükrözéshez vezet. A másik emberben kép alakul ki rólam, s ezt észlelve észlelem saját magamat. E folyamat: a szocializáció. A belenövekedés a társadalmi elvárások és szokások rendszerébe. A kommunikáció: a közlés — két- vagy egyirányú — rendszere. Ráadásul: a közlés tartalmát gesztusoknak, mimikának, hangsúlyuknak — a tartalmat értelmező, megerősítő, vagy gyengítő! — sora hálózza be. A szociálpszichológia vizsgálja a csoportalakzatokat. Mi biztosítja bármely társadalmi csooprt állandóságát és összetartását? Milyen feltételeknek kell eleget tennie a csoport vezetésének, és a hatékony, dinamikus csoportegyüttműködésnek? Mérei Ferenc magyar szociálpszichológus dolgozta ki az együttes élmény problémáját: a csoporthelyzetben szerzett élmények történeti állandóságának, maradandóságának körülményére rámutatva. Végül a szociálpszichológia foglalkozik úgynevezett mak- rostrukturális. jelenségekkel. A társadalmi osztályok, rétegek, nagycsoportok, szervezetek speciális, csak rájuk jellemző érzékelési és eliga- zodási mintáival. Milyen a közvélemény? Mitől függ a társadalmi életmód, ízlés, szokás, előítéletrendszerek alakulása? Mi befolyásolja a divatot és a könyvolvasást? Mire képes a tömegkommunikáció? j ogy mire? Elég egy jjjPÄ szélsőséges példára hi- ■ípj; vatkozni. Amerika pá.. 1 nikban, tv-film a közelmúltból. Marslakók támadják meg a Földet. A film — a fikciót rádiójátékban mint pánikhelyzetet feldolgozva — mutatta be. A példa sejteti, hogy az információ esetenként nem kívánt következményekre vezet... P. ZS. Gyermeknapi játszadozás Ilyen ez a világ? És ha így nézzük? Fogas kérdések ezek A szám is tátva marad! Mi volnánk az új a Nap alatt? Megálljon a menet! Az a gyerek sír azon a képen No ne sírj! Látod, ha kell, mindig elérnek segítő kezek. Figyelj csak! Ott fönt a sarokban! Az a fiú neked is fújja. Na békülj már. Látod segítünk. Ezután is. Mindig. Ha eddig is nem úgy lett volna, fújhatnánk már az egészet mi is. CZAKÓ SÄNDOR képriportja Nincs a kocsimmal baj, hogy fényképeznek? Az élet egy rohanás
