Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
2 Képújság 1978. május 24. Közlemény Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr iráni császár Magyarországon tett hivatalos látogatásáról légiópolitika Kedd esti kommentárunk. A francia idegenlégiót Párizs a kolonializmus hosszú évtizedein át egyetlen, meghatározott célra használta fel: arra, hogy „rendet csináljon” azokban a körzetekben, ahol valamiféle nyugtalanság ütötte fel a fejét. Algériában és Vietnamban még fő-, vagy legalább is lényeges szerepet játszott a légió, a hírhedt ejtőernyősökkel, a párákkal karöltve. Aztán úgy tűnt, az idők változásának sodró folyama lassan alámossa ennek az elavult testületnek az alapjait és — a kolonializmussal párhuzamosan — elhal. Az utóbbi időben azonban mindinkább kiderül, hogy nem így történt, hogy a neokolonializmus akcióiban nem lényegtelen feladatok „megoldására” újra menetel a légió. Egységei fel-feltünnek a szaharai szabadságharcosok, a csádi felkelők, majd’most legutóbb a zaire-i felkelők elleni harcokban is. Ezekben a napokban a légiósok a shabai eseményekben játszottak főszerepet. A jelek szerint nemcsak a célok (francia és más monopóliumok érdekeinek védelme), hanem az eszközök és módszerek is változatlanok. A londoni pénzvilág tekintélyes lapja, a Financial Times nem éppen arról nevezetes, hogy támogatná a „felforgató cselekményeket”. Mégis ez a lap írja: „A légiósok és a párák Zaire-ban különösen kitűntek kegyetlenségükkel.” " Az ember óhatatlanul az újra menetelő légióra gondol, amikor olvassa a hírt: Párizsban megny,lt a „francia—afrikai csúcsértekezlet”. „Francia—Afrika” a gyarmati idők kifejezése, ami nemzetközi jogi értelemben gyakorlatilag nem létezik többé — számos tartalmi vonatkozásban azonban — úgy tűnik — igen. A konferencia feladata nem is leplezett: az Afrikát sem elkerülő társadalmi-nemzeti felszabadító folyamatokkal szemben védelmezni a tőkés világ politikai-gazdasági érdekeit. A mostani párizsi csúcs bevallottan szeretné kiszélesíteni ezt a neokolonialista bázist. Egyrészt úgy. hogy a légiót bevetették a nem egykori francia gyarmat, de francia gazdasági érdekek változatlan színhelye, Zaire ellen. Másrészt úgy, hogy — nyilván párizsi ihletésre — egyebek között már Londonból is hallatszottak olyan hangok, amelyek szerint „közös nyugati fellépésre van szükség Afrikában”. Más kérdés, van-e lehet-e bármilyen létjogosultsága a huszadik század harmadik harmadában bármilyen légiópolitikának... HARMAT ENDRE Peru Súlyos összetűzések a fővárosban Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségének meghívására Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán császára és Farah Pahlavi, Irán csásszárnője 1978. május 19—22-e között hivatalos látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. A látogatás során Irán császára koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművénél. A magas vendégek betekintést nyertek a Magyar Népköztársaság életébe, újabb ismereteket szereztek eredményeiről, történelmi és kulturális hagyományairól. Budapesten kívül éllátogattak a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátba, valamint Esztergomba és Szentendrére. A Budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Irán császárának a jogtudományok tiszteletbeli doktora címet, Irán császárnőjének pedig a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktora címet adományozta. A látogatás során Reza Pahlavi Aryamehr, Irán császára találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. Őszinte légkörű eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatainak helyzetéről és fontos nemzetközi kérdésekről. A szívélyesség és a kölcsönös megértés szellemében átfogó megbeszélésekre került sor az iráni császár és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke között. Aláhúzva a két állam képviselői magas szintű találkozóinak fontosságát, a két fél megelégedéssel állapította meg, hogy országaik kapcsolatai népeik javára, a kölcsönös előnyök elve alapján, kedvezően fejlődnek, és további lehetőségek vannak az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Nagy figyelmet szenteltek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, amelyek az utóbbi években — a két fél megelégedésére — dinamikusan fejlődtek és jelentős mértékben bővültek. Nagyra értékelték a magyar —iráni gazdasági vegyes bizottság tevékenységét, és kifejezték meggyőződésüket, hogy a bizottság a továbbiakban is hozzá fog járulni a gazdasági kapcsolatok szélesítéséhez. A két államfő áttekintette országaik gazdasági kapcsolatainak legfőbb vonatkozásait annak érdekében, hogy mindkét ország illetékes hatóságai és szervezetei a kölcsönös előnyök alapján tovább erősítsék gazdasági együttműködésüket. Megállapodtak abban, hogy az illetékes iráni és magyar szervezetek folytatják tárgyalásaikat, és kijelölik a további együttműködés konkrét területeit. Áttekintve országaik kulturális, oktatási és tudományos együttműködésének eddigi eredményeit, kedvezően ítélték meg e kapcsolatok további gazdagításának lehetőségeit. A két államfő egyetértett abban, hogy az országaik között megkötött egyezmények kedvező feltételeket teremtettek a kapcsolatok'dinamikusabb szélesítéséhez, a gazdasági együttműködés fokozásához. A tárgyalásokon a felek nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi politika időszerű kérdéseire. Egyetértettek abban, hogy a feszültség csökr kentése a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának egyetlen járható útja, ezért minden békeszerető és felelős kormánynak támogatnia kell azoknak az erőfeszítéseknek a további fokozását, amelyek az enyhülésnek, a világ minden részére történő kiterjesztésére és visszafordíthatatlanná tételére irányulnak. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítanak a feszültséget állandósító és a hidegháborús légkört szító nemzetközi konfliktusok tárgyalásos megoldásának. A két államfő aláhúzta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak végrehajtása nagy fontosságú az államok biztonságának megszilárdítása és jó kapcsolataik kialakítása szempontjából, nemcsak az európai földrészen, hanem a világ többi részéin is. Annak tudatában, hogy a politikai enyhülés katonai térre való kiterjesztése a béke és a biztonság megszilárdításának kulcskérdése, a két fél síkraszáll sürgős intézkedések mellett a leszerelés területén. A két fél sürgetőnek tartja és támogatja azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek az atomsorompó- szerződés egyetemessé tételére és olyan hatékony garanciarendszer kidolgozására irányulnak, amely lehetetlenné tenné a nukleáris fegyverek elterjedését. A két államfő nyugtalanságát fejezte ki a veszélyes közel-keleti helyzet miatt. Egyetértettek abban, hogy a konfliktus átfogó rendezése csak úgy lehetséges, ha végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt arab területekről, és ha érvényesítik a palesztínai arab nép törvényes jogait. A két fél sajnálatát fejezte ki a Libanon ellen intézett legutóbbi izraeli katonai akció miatt — amely tovább mélyíti a közel-keleti válságot — és síkraszáll a Biztonsági Tanács vonatkozó, 425. számú határozatának végrehajtása mellett. A két államfő a dél-afrikai problémák mielőbbi megoldását sürgette a többségi hatalom elve alapján, elítélte a térség népeit sújtó fajüldöző politikát és az apartheid rendszerét. Egyetértésüket nyilvánították a Biztonsági Tanács 1978. március 15-i állásfoglalásával és támogatásukról biztosították azt a követelést, hogy azonnal adják át a hatalmat a zimbabwei nép ipazi képviselőinek. Megerősítették, hogy támogatják a Namíbiára vonatkozó ENSZ-határoza- tok maradéktalan végrehajtását és az ország függetlenségének kikiáltását. A két államfő egyetértett abban, hogy az Afrika szarva térségében kialakult konfliktust az érintett országoknak kell rendezniük a szuverenitás és a területi egység kölcsönös - tiszteletbein tartása, s az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A két államfő síkraszállt az Indiai-óceán békeövezetté változtatása mellett az ENSZ- közgyűlés felhívása alapján. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országai az utóbbi évek során jelentős sikereket értek el nemzeti szuverenitásuk és gazdasági függetlenségük megerősítésében, és azon joguk érvényesítésében, hogy nemzeti erőforrásaikkal szabadon rendelkezhessenek. Támogatják az igazságosság, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremtését. A két fél hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét fontos eszköznek tekinti a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és megszilárdításában, az államok és a népek együttműködésének fejlesztésében. Kifejezték azon eltökéltségüket, hogy az ENSZ további megerősítésén fognak munkálkodni az alapokmány elveinek és céljainak szigorú betartása alapján. Az iráni császár és császárnő hivatalos iráni látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és feleségét. A meghívást köszönettel elfogadták: a látogatás időpontját később határozzák meg. (MTI) „Szellemváros” lett a sha- bai rézbányászat egykor virágzó központjából, Kolwezi- ből — írják a nyugati hír- ügynökségek. A zaire-i kormánycsapatokat támogató intervenciós alakulatok, különösképp a francia ejtőernyősök brutális beavatkozása következtében az utcákat romok borítják, mindenütt holttestek hevernek. A helyszínről jelentő nyugati tudósítók a látottak alapján egybehangzóan cáfolják azokat a híreket, melyek szerint a felkelők követték el a vérengzéseket, ők mészároltak le több tucat külföldi polgárt. A Reuter hír- ügynökség nyugati diplomáciai forrásokat idéz, amelyek tudnak olyan esetről is, amikor az inváziós csapatok kétBUPAPEST Bíró József külkereskedelmi miniszter kedden fogadta Horst Söllét, a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi miniszterét, aki a BNV alkalmából érkezett Budapestre. Horst Solle elutazott Budapestről. „Alig néhány nap választ el bennünket az ENSZ- közgyűlés rendkívüli, a leszereléssel foglalkozó ülésszakának megnyitásától. A Szovjetunió képviselője igen fontos javaslattal utazik az ülésszakra. A javaslat arra irányul, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg teljes mértékben megszűnjön a fegyverkezési verseny, valódi fordulat történjen a legfontosabb nemzetközi kérdés, a leszerelés megoldásában”. Brezsnyev abban a felszólalásban fejtette ki ezeket a gondolatokat, amelyet a környezet katonai célú megváltoztatását tiltó egyezmény szovjet részről történő ratifikálása alkalmából mondott. „A környezet” természetesen jóval többet jelent, mint a fegyverkezésre kétségkívül legnagyobb összegeket fordító vezető nagyhatalmakat és szövetségeseiket. A nyugati világ egyik és viszonylag tárgyilagosnak tekinthető legnevezetesebb fegyverkezéskutató intézménye, a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint, állandó árakon számolva, körülbelül 150 milliárd dollárt költ fegyverkezésre* a NATO, ebből körülbelül 80 milliárd jut az Egyesült Államokra. Ugyanez az intézet Kolwezi - szellemváros száz feketebőrű bennszülöttet mészároltak le egy bányában. Maga Kolwezi csendes. A városból már hétfőn elszállították a belga intervenciós csapatok 1700 katonáját, de egy hatszáz főnyi belga ejtőernyős alakulat a rézbányá- nyászati központtól északra lévő Kamina légitámaszponton fog állomásozni — Leo Tindemans belga miniszter- elnök szavai szerint addig, míg „véget nem ér a bizonytalanság”. A francia inváziós csapatok viszont továbbra is a térségben maradnak meghatározatlan ideig. Jelenleg — közölte a párizsi hadügyminisztérium — a Kolwezi-től mintegy tíz kilométerre északra visszavonult felkelők gócait veszik körül. BUDAPEST Ali Ahmed Nasszer Anter, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja Egyesített Politikai Szervezete Központi Bizottságának tagja, a JNDK honvédelmi minisztere Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására kedden, katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. a Varsói Szerződés fegyverkezési kiadásait 72 milliárdra becsüli, amelyből 61 milliárd jut a Szovjetunióra. (A számításokat a SIPRI dollárban és állandó árakon, tehát az inflációs tényezők kiiktatásával végezte.) Az említett két alapvető katonai szövetségen túlmenően azonban az utóbbi másfél évtized legjellemzőbb és egyben legnyugtalanítóbb fejleménye a bonyolult fegyver- rendszerek megjelenése a harmadik világ országaiban. A SIPRI számításai szerint a világ jelenlegi fegyverkereskedelmének körülbelül háromnegyedét a harmadik világ országaival bonyolítják le. Az utóbbi másfél évtizedben a vezető tőkés országok szállították e fegyverek közel 60 százalékát. (Ezen belül csaknem 40 százalék jutott az Egyesült Államokra.) A szocialista forrásból származó fegyverek mindenekelőtt frissen függetlenné vált országok önvédelmi céljait, a népben mélyen gyökerező felszabadító mozgalmak szükségleteit elégítik ki. Más esetekben pedig megtámadott országok (Etiópia) védelmi céljait szolgálják. Ennek az előrebocsátásával is megállapítható azonban, hogy a „harmadik világ” felHivatalos adatok szerint 12 ember meghalt, 47 pedig megsebesült a hétfőn kezdődött perui általános sztrájk első napján a rendőrök és a kormány áremelési intézkedései ellen tüntetők összecsapásaiban. Az általános munkabeszüntetés megbénította az egész ország életét. Nem nyitottak ki a bankok, a hivatalok, az üzletek, a gyárakban szünetelt a termelés, leállt a tömegközlekedés. Hétfőn a gyári munkások kilencven százaléka távol rparadt munkahelyétől. fegyverzésének igazi motorja: az Egyesült Államok és a vezető tőkés országok. A fejlődő országok közül öt olyan van, amely jelenleg évi kétmilliárd dollárnál többet költ fegyverekre. Ezek nagyságsorrendben: Irán, Egyiptom, Szaúd-Arábia, a csak területileg harmadik világba ágyazott Izrael és India. Ebben a kategóriában India az, amelynek fegyverkezési kiadásai az ország nagyságával és világ- politikai fontosságával összhangban vannak, s amely nem változtatott alapvetően pozitív semlegességi politikáján. A vezető csoportba tartozó összes többi ország a maga módján az Egyesült Államok stratégiai céljait szolgálja. Ezt a csoportot követi további hat ország, amely évenként egy-, és kétmilliárd dollár közötti összeget költ fegyverkezésre. Ezek a következők: Argentína, Brazília, Indonézia, Irak, Líbia és Nigéria. Argentína és Brazília Latin-Amerikában az Egyesült Államok két alapvető katonai szövetségese. Ebből a vázlatos összeállításból is kitűnik, hogy a fegyvereladások növekedése elsősorban abból az amerikai törekvésből táplálkozik, hogy a progresszív társadalmi A sztrájk első napja az ország nagy részén viszonylagos nyugalomban telt el, de heves összecsapások voltak Limában és Huancavelica városában. A kormány által a múlt héten életbe léptetett jelentős áremelések ellen tiltakozók a fővárosban barikádokat emeltek, gépkocsikat gyújtottak fel, benzinkutakat támadtak meg. A hátóságok Limában és a főváros közelében lévő Callao kikötővárosban este kilenctől hajnali öt óráig tartó kijárási tilalmat rendeltek el. erőkkel szemben megerősítsék és kiterjesszék az imperializmust kiszolgáló szövetségesek hatalmi pozícióit. Mindez szinte matematikailag igazolja azt a megállapítást: a szocialista országokból származó fegyverek célja az, hogy ellensúlyt és védelmet biztosítson a haladó erőknek ezzel az áramlattal szemben. Ami a harmadik világ országaiban a fegyverkezés vonatkozásában történik, döntő hatással lehet az egész nemzetközi helyzetre. Az elmúlt két évtized folyamán (az inflációt nem számítva) az évi katonai kiadások a harmadik világban hatszorosukra nőttek. Eközben a világ egészét tekintve a növekedés kevesebb, mint kétszeres volt. Ennek az egyre égetőbb problémának a megoldása természetesen nem történhet gyors határozatok útján. Az egyetlen lehetőség a kollektív biztonság olyan rendszerének fokozatos megteremtése, amely a politikai enyhülés folyamatát kiegészíti a katonai enyhüléssel. Az ENSZ leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka ennek a nehéz és hosszadalmas történelmi folyamatnak lehet jelentős állomása. G. E. A belga ejtőernyősök visszavonása után a francia idegenlégió ejtőernyősei tovább gyilkolnak Zaire Shaba tartományában a Mobutu-rezsim szolgálatában PANORÁMA Húsz év alatt a hatszorosára A harmadik világ és a fegyverkezés
