Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

2 Képújság 1978. május 24. Közlemény Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr iráni császár Magyarországon tett hivatalos látogatásáról légiópolitika Kedd esti kommentárunk. A francia idegenlégiót Párizs a kolonializmus hosszú év­tizedein át egyetlen, meghatározott célra használta fel: ar­ra, hogy „rendet csináljon” azokban a körzetekben, ahol va­lamiféle nyugtalanság ütötte fel a fejét. Algériában és Vietnamban még fő-, vagy legalább is lé­nyeges szerepet játszott a légió, a hírhedt ejtőernyősökkel, a párákkal karöltve. Aztán úgy tűnt, az idők változásának sod­ró folyama lassan alámossa ennek az elavult testületnek az alapjait és — a kolonializmussal párhuzamosan — elhal. Az utóbbi időben azonban mindinkább kiderül, hogy nem így történt, hogy a neokolonializmus akcióiban nem lényeg­telen feladatok „megoldására” újra menetel a légió. Egységei fel-feltünnek a szaharai szabadságharcosok, a csádi felkelők, majd’most legutóbb a zaire-i felkelők elleni harcokban is. Ezekben a napokban a légiósok a shabai eseményekben ját­szottak főszerepet. A jelek szerint nemcsak a célok (francia és más monopóliumok érdekeinek védelme), hanem az eszkö­zök és módszerek is változatlanok. A londoni pénzvilág tekintélyes lapja, a Financial Times nem éppen arról nevezetes, hogy támogatná a „felforgató cselekményeket”. Mégis ez a lap írja: „A légiósok és a párák Zaire-ban különösen kitűntek kegyetlenségükkel.” " Az ember óhatatlanul az újra menetelő légióra gondol, amikor olvassa a hírt: Párizsban megny,lt a „francia—afri­kai csúcsértekezlet”. „Francia—Afrika” a gyarmati idők ki­fejezése, ami nemzetközi jogi értelemben gyakorlatilag nem létezik többé — számos tartalmi vonatkozásban azonban — úgy tűnik — igen. A konferencia feladata nem is leplezett: az Afrikát sem elkerülő társadalmi-nemzeti felszabadító folya­matokkal szemben védelmezni a tőkés világ politikai-gaz­dasági érdekeit. A mostani párizsi csúcs bevallottan szeretné kiszélesíteni ezt a neokolonialista bázist. Egyrészt úgy. hogy a légiót be­vetették a nem egykori francia gyarmat, de francia gazdasá­gi érdekek változatlan színhelye, Zaire ellen. Másrészt úgy, hogy — nyilván párizsi ihletésre — egyebek között már Lon­donból is hallatszottak olyan hangok, amelyek szerint „kö­zös nyugati fellépésre van szükség Afrikában”. Más kérdés, van-e lehet-e bármilyen létjogosultsága a huszadik század harmadik harmadában bármilyen légiópoli­tikának... HARMAT ENDRE Peru Súlyos összetűzések a fővárosban Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének és feleségének meghívására Mohammad Re­za Pahlavi Aryamehr, Irán császára és Farah Pahlavi, Irán csásszárnője 1978. május 19—22-e között hivatalos lá­togatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. A látogatás során Irán csá­szára koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművé­nél. A magas vendégek bete­kintést nyertek a Magyar Népköztársaság életébe, újabb ismereteket szereztek eredményeiről, történelmi és kulturális hagyományairól. Budapesten kívül éllátogat­tak a Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinátba, valamint Esztergomba és Szentendré­re. A Budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Irán császárának a jogtudomá­nyok tiszteletbeli doktora cí­met, Irán császárnőjének pe­dig a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktora címet adományozta. A látogatás során Reza Pahlavi Aryamehr, Irán csá­szára találkozott Kádár Já­nossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával. Őszinte légkörű eszmecserét folytattak a két ország kap­csolatainak helyzetéről és fontos nemzetközi kérdések­ről. A szívélyesség és a kölcsö­nös megértés szellemében át­fogó megbeszélésekre került sor az iráni császár és a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke között. Aláhúzva a két állam kép­viselői magas szintű találko­zóinak fontosságát, a két fél megelégedéssel állapította meg, hogy országaik kapcso­latai népeik javára, a köl­csönös előnyök elve alapján, kedvezően fejlődnek, és to­vábbi lehetőségek vannak az együttműködés sokoldalú szé­lesítésére. Nagy figyelmet szenteltek a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatoknak, amelyek az utóbbi években — a két fél megelégedésére — dina­mikusan fejlődtek és jelen­tős mértékben bővültek. Nagyra értékelték a magyar —iráni gazdasági vegyes bi­zottság tevékenységét, és ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a bizottság a továbbiak­ban is hozzá fog járulni a gazdasági kapcsolatok széle­sítéséhez. A két államfő áttekintette országaik gazdasági kapcso­latainak legfőbb vonatkozá­sait annak érdekében, hogy mindkét ország illetékes ha­tóságai és szervezetei a köl­csönös előnyök alapján to­vább erősítsék gazdasági együttműködésüket. Megálla­podtak abban, hogy az illeté­kes iráni és magyar szerve­zetek folytatják tárgyalásai­kat, és kijelölik a további együttműködés konkrét terü­leteit. Áttekintve országaik kul­turális, oktatási és tudomá­nyos együttműködésének ed­digi eredményeit, kedvezően ítélték meg e kapcsolatok to­vábbi gazdagításának lehető­ségeit. A két államfő egyetértett abban, hogy az országaik kö­zött megkötött egyezmények kedvező feltételeket terem­tettek a kapcsolatok'dinami­kusabb szélesítéséhez, a gaz­dasági együttműködés foko­zásához. A tárgyalásokon a felek nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi politika időszerű kérdéseire. Egyetértettek ab­ban, hogy a feszültség csökr kentése a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításá­nak egyetlen járható útja, ezért minden békeszerető és felelős kormánynak támogat­nia kell azoknak az erőfeszí­téseknek a további fokozását, amelyek az enyhülésnek, a világ minden részére történő kiterjesztésére és visszafor­díthatatlanná tételére irá­nyulnak. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a feszültséget állandósí­tó és a hidegháborús légkört szító nemzetközi konfliktu­sok tárgyalásos megoldásá­nak. A két államfő aláhúzta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak végrehajtása nagy fontossá­gú az államok biztonságának megszilárdítása és jó kapcso­lataik kialakítása szempont­jából, nemcsak az európai földrészen, hanem a világ többi részéin is. Annak tudatában, hogy a politikai enyhülés katonai térre való kiterjesztése a bé­ke és a biztonság megszilár­dításának kulcskérdése, a két fél síkraszáll sürgős intézke­dések mellett a leszerelés te­rületén. A két fél sürgetőnek tartja és támogatja azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek az atomsorompó- szerződés egyetemessé tételé­re és olyan hatékony garan­ciarendszer kidolgozására irányulnak, amely lehetetlen­né tenné a nukleáris fegyve­rek elterjedését. A két államfő nyugtalan­ságát fejezte ki a veszélyes közel-keleti helyzet miatt. Egyetértettek abban, hogy a konfliktus átfogó rendezése csak úgy lehetséges, ha vég­rehajtják az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának vonatkozó ha­tározatait, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben meg­szállt arab területekről, és ha érvényesítik a palesztínai arab nép törvényes jogait. A két fél sajnálatát fejezte ki a Libanon ellen intézett leg­utóbbi izraeli katonai akció miatt — amely tovább mé­lyíti a közel-keleti válságot — és síkraszáll a Biztonsá­gi Tanács vonatkozó, 425. számú határozatának végre­hajtása mellett. A két államfő a dél-afrikai problémák mielőbbi megoldá­sát sürgette a többségi hata­lom elve alapján, elítélte a térség népeit sújtó fajüldöző politikát és az apartheid rendszerét. Egyetértésüket nyilvánítot­ták a Biztonsági Tanács 1978. március 15-i állásfoglalásával és támogatásukról biztosítot­ták azt a követelést, hogy azonnal adják át a hatalmat a zimbabwei nép ipazi kép­viselőinek. Megerősítették, hogy támogatják a Namíbiá­ra vonatkozó ENSZ-határoza- tok maradéktalan végrehajtá­sát és az ország függetlensé­gének kikiáltását. A két ál­lamfő egyetértett abban, hogy az Afrika szarva térségében kialakult konfliktust az érin­tett országoknak kell ren­dezniük a szuverenitás és a területi egység kölcsönös - tiszteletbein tartása, s az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A két államfő síkraszállt az Indiai-óceán békeövezetté változtatása mellett az ENSZ- közgyűlés felhívása alapján. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fej­lődő országai az utóbbi évek során jelentős sikereket értek el nemzeti szuverenitásuk és gazdasági függetlenségük megerősítésében, és azon jo­guk érvényesítésében, hogy nemzeti erőforrásaikkal sza­badon rendelkezhessenek. Támogatják az igazságosság, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvén alapuló nem­zetközi gazdasági kapcsolatok megteremtését. A két fél hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét fontos eszköznek tekinti a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és megszilárdításában, az álla­mok és a népek együttműkö­désének fejlesztésében. Kife­jezték azon eltökéltségüket, hogy az ENSZ további meg­erősítésén fognak munkál­kodni az alapokmány elvei­nek és céljainak szigorú be­tartása alapján. Az iráni császár és csá­szárnő hivatalos iráni láto­gatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nökét és feleségét. A meghívást köszönettel elfogadták: a látogatás idő­pontját később határozzák meg. (MTI) „Szellemváros” lett a sha- bai rézbányászat egykor vi­rágzó központjából, Kolwezi- ből — írják a nyugati hír- ügynökségek. A zaire-i kor­mánycsapatokat támogató in­tervenciós alakulatok, külö­nösképp a francia ejtőernyő­sök brutális beavatkozása kö­vetkeztében az utcákat romok borítják, mindenütt holttestek hevernek. A helyszínről jelentő nyu­gati tudósítók a látottak alapján egybehangzóan cá­folják azokat a híreket, me­lyek szerint a felkelők kö­vették el a vérengzéseket, ők mészároltak le több tucat kül­földi polgárt. A Reuter hír- ügynökség nyugati diplomá­ciai forrásokat idéz, amelyek tudnak olyan esetről is, ami­kor az inváziós csapatok két­BUPAPEST Bíró József külkereskedel­mi miniszter kedden fogadta Horst Söllét, a Német Demok­ratikus Köztársaság külkeres­kedelmi miniszterét, aki a BNV alkalmából érkezett Bu­dapestre. Horst Solle elutazott Buda­pestről. „Alig néhány nap választ el bennünket az ENSZ- közgyűlés rendkívüli, a lesze­reléssel foglalkozó ülésszaká­nak megnyitásától. A Szov­jetunió képviselője igen fon­tos javaslattal utazik az ülés­szakra. A javaslat arra irá­nyul, hogy mind mennyiségi­leg, mind minőségileg teljes mértékben megszűnjön a fegyverkezési verseny, valódi fordulat történjen a legfon­tosabb nemzetközi kérdés, a leszerelés megoldásában”. Brezsnyev abban a felszóla­lásban fejtette ki ezeket a gondolatokat, amelyet a kör­nyezet katonai célú megvál­toztatását tiltó egyezmény szovjet részről történő ratifi­kálása alkalmából mondott. „A környezet” természete­sen jóval többet jelent, mint a fegyverkezésre kétségkívül legnagyobb összegeket fordí­tó vezető nagyhatalmakat és szövetségeseiket. A nyugati világ egyik és viszonylag tár­gyilagosnak tekinthető leg­nevezetesebb fegyverkezés­kutató intézménye, a stock­holmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései sze­rint, állandó árakon számol­va, körülbelül 150 milliárd dollárt költ fegyverkezésre* a NATO, ebből körülbelül 80 milliárd jut az Egyesült Ál­lamokra. Ugyanez az intézet Kolwezi - szellemváros száz feketebőrű bennszülöttet mészároltak le egy bányában. Maga Kolwezi csendes. A városból már hétfőn elszállí­tották a belga intervenciós csa­patok 1700 katonáját, de egy hatszáz főnyi belga ejtő­ernyős alakulat a rézbányá- nyászati központtól északra lévő Kamina légitámaszpon­ton fog állomásozni — Leo Tindemans belga miniszter- elnök szavai szerint addig, míg „véget nem ér a bi­zonytalanság”. A francia inváziós csapa­tok viszont továbbra is a tér­ségben maradnak meghatá­rozatlan ideig. Jelenleg — kö­zölte a párizsi hadügyminisz­térium — a Kolwezi-től mint­egy tíz kilométerre északra visszavonult felkelők gócait veszik körül. BUDAPEST Ali Ahmed Nasszer Anter, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja Egyesített Politikai Szerveze­te Központi Bizottságának tagja, a JNDK honvédelmi minisztere Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter meghívására kedden, katonai küldöttség élén hiva­talos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezett. a Varsói Szerződés fegyver­kezési kiadásait 72 milliárdra becsüli, amelyből 61 milliárd jut a Szovjetunióra. (A szá­mításokat a SIPRI dollárban és állandó árakon, tehát az inflációs tényezők kiiktatásá­val végezte.) Az említett két alapvető katonai szövetségen túlme­nően azonban az utóbbi más­fél évtized legjellemzőbb és egyben legnyugtalanítóbb fej­leménye a bonyolult fegyver- rendszerek megjelenése a harmadik világ országaiban. A SIPRI számításai szerint a világ jelenlegi fegyverkeres­kedelmének körülbelül há­romnegyedét a harmadik vi­lág országaival bonyolítják le. Az utóbbi másfél évtizedben a vezető tőkés országok szál­lították e fegyverek közel 60 százalékát. (Ezen belül csak­nem 40 százalék jutott az Egyesült Államokra.) A szocialista forrásból szár­mazó fegyverek mindenek­előtt frissen függetlenné vált országok önvédelmi céljait, a népben mélyen gyökerező fel­szabadító mozgalmak szük­ségleteit elégítik ki. Más ese­tekben pedig megtámadott or­szágok (Etiópia) védelmi cél­jait szolgálják. Ennek az előrebocsátásával is megállapítható azonban, hogy a „harmadik világ” fel­Hivatalos adatok szerint 12 ember meghalt, 47 pedig megsebesült a hétfőn kezdő­dött perui általános sztrájk első napján a rendőrök és a kormány áremelési intézke­dései ellen tüntetők össze­csapásaiban. Az általános munkabeszün­tetés megbénította az egész ország életét. Nem nyitottak ki a bankok, a hivatalok, az üzletek, a gyárakban szüne­telt a termelés, leállt a tö­megközlekedés. Hétfőn a gyá­ri munkások kilencven száza­léka távol rparadt munka­helyétől. fegyverzésének igazi motor­ja: az Egyesült Államok és a vezető tőkés országok. A fej­lődő országok közül öt olyan van, amely jelenleg évi két­milliárd dollárnál többet költ fegyverekre. Ezek nagyság­sorrendben: Irán, Egyiptom, Szaúd-Arábia, a csak terüle­tileg harmadik világba ágya­zott Izrael és India. Ebben a kategóriában India az, amely­nek fegyverkezési kiadásai az ország nagyságával és világ- politikai fontosságával össz­hangban vannak, s amely nem változtatott alapvetően pozitív semlegességi politiká­ján. A vezető csoportba tar­tozó összes többi ország a maga módján az Egyesült Ál­lamok stratégiai céljait szol­gálja. Ezt a csoportot követi to­vábbi hat ország, amely éven­ként egy-, és kétmilliárd dol­lár közötti összeget költ fegy­verkezésre. Ezek a követke­zők: Argentína, Brazília, In­donézia, Irak, Líbia és Nigé­ria. Argentína és Brazília Latin-Amerikában az Egye­sült Államok két alapvető ka­tonai szövetségese. Ebből a vázlatos összeállí­tásból is kitűnik, hogy a fegyvereladások növekedése elsősorban abból az amerikai törekvésből táplálkozik, hogy a progresszív társadalmi A sztrájk első napja az or­szág nagy részén viszonyla­gos nyugalomban telt el, de heves összecsapások voltak Limában és Huancavelica vá­rosában. A kormány által a múlt héten életbe léptetett jelentős áremelések ellen til­takozók a fővárosban bariká­dokat emeltek, gépkocsikat gyújtottak fel, benzinkutakat támadtak meg. A hátóságok Limában és a főváros közelé­ben lévő Callao kikötőváros­ban este kilenctől hajnali öt óráig tartó kijárási tilalmat rendeltek el. erőkkel szemben megerősít­sék és kiterjesszék az impe­rializmust kiszolgáló szövetsé­gesek hatalmi pozícióit. Mindez szinte matemati­kailag igazolja azt a megál­lapítást: a szocialista orszá­gokból származó fegyverek célja az, hogy ellensúlyt és védelmet biztosítson a haladó erőknek ezzel az áramlattal szemben. Ami a harmadik világ or­szágaiban a fegyverkezés vo­natkozásában történik, döntő hatással lehet az egész nem­zetközi helyzetre. Az elmúlt két évtized folyamán (az inf­lációt nem számítva) az évi katonai kiadások a harmadik világban hatszorosukra nőt­tek. Eközben a világ egészét tekintve a növekedés keve­sebb, mint kétszeres volt. En­nek az egyre égetőbb prob­lémának a megoldása termé­szetesen nem történhet gyors határozatok útján. Az egyet­len lehetőség a kollektív biz­tonság olyan rendszerének fokozatos megteremtése, amely a politikai enyhülés folyamatát kiegészíti a kato­nai enyhüléssel. Az ENSZ le­szereléssel foglalkozó rendkí­vüli ülésszaka ennek a nehéz és hosszadalmas történelmi folyamatnak lehet jelentős állomása. G. E. A belga ejtőernyősök visszavonása után a francia idegen­légió ejtőernyősei tovább gyilkolnak Zaire Shaba tartomá­nyában a Mobutu-rezsim szolgálatában PANORÁMA Húsz év alatt a hatszorosára A harmadik világ és a fegyverkezés

Next

/
Thumbnails
Contents