Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
12 Képújság 1978. május 21. t MAGAZIN Jt MAGAZIN MAGAZIN ;- * MAGAZIN MAGAZIN ' MAGAZIN . MAGAZIN " , MAGAZIN , : MAGAZIN MAGAZIN i MAGAZIN MAGAZIN 1 Tanulni a természettől Az Eiffel-torony szerkezete elvileg hasonlít a magasabb rendű emlősök sípcsontjának felépítéséhez. A korszerű repülőgépek szárnyprofilja a tokhalak formáját utánozza. Az üreges, cső alakú építmények pontosan követik a növények szárának szerkezetét. Számtalan példát sorolhatnánk még fel arra, hogy a mérnökök — maguk sem sejtve — sokszor a természet megoldásait másolják. Az utóbbi évtizedekben világossá vált a kutatók előtt, hogy az élő természetben rengeteg olyan „találmány” rejlik, amely jelentősen meggyorsíthatja a korszerű műszaki eszközök, mechanikai berendezések, rádióelektronikus műszerek, kibernetikus rendszerek megalkotását. Ezek felkutatását és tanulmányozását ma már önálló tudományág, a bionika végzi. Ezt a biológia és a technika határán kialakult t új tudományágat a gondolkodás frissesége jellemzi. A repülőgéptervezők figyelme az utóbbi években egyre inkább a rovarok felé fordul, miután a madarak repülési technikájának titkait már meglehetősen jól ismerik. A helyből való felszállás, a villámgyors manőverezési képesség megoldását bizonyára a szárnyas rovaroktól fogják ellesni. Fogpótlás — fémvázon Jelentős előrepélést és részben megoldást jelent a fémvázbeültetés módszere, mert ahhoz, hogy a rágás elfogadható legyen, a fogaknak jól rögzített, stabil alapra van szükségük. A fémváz rögzítésére két mód is kínálkozik. Lehetőség van a felső vagy az alsó állcsontba horgonyzásra, ami azt jelenti, hogy a csontba csak a fogműből kinyúló, s azt rögzítő műgyökeret (csapokat, csavarokat, stb.) erősítik be. A gyakoribb megoldás az, amikor a fémvázat nem erősítik bele az állcsontba, hanem pontosan ráillesztik, mégpedig úgy, hogy a csonthártya kívülről befedje. Ebben az esetben tehát egy — a csonthártya és az állcsont között nyugvó — vázszerkezetet alakítanak ki. A műtétet úgy végzik, hogy a beteg ínyét érzéstelenítés után felvágják és az így szabaddá tett felső vagy alsó állcsontról gipsz vagy különféle műanyagok segítségével lenyomatot vesznek. Ezt használják fel a fémváz elkészítéséhez, amelyhez elsősorban kobaltkróm ötvözetet használnak, mert az egyrészt rozsdamentes, korrózióálló anyag, másrészt elektromosan semleges hatású, vagyis — szemben a vassal, meg a rézzel — közötte és a szövetnedvek között nem lép fel feszültségkülönbség, s így nem keletkezik az élő szövetekre káros hatású bioáram sem. A kobaltkróm mellett molib- dén és nikkel ötvözeteket is használnak fémvázak készítésére. Hajózás a Jeges-tengeren A Jeges-tenger a technikai fejlődés következtében oly mértékben hajózhatóvá vált, amilyenről a múlt századi sarkkutatók álmodni sem mertek. Alexander Scott kanadai sarkkutató ezt a változást mindenekelőtt annak tulajdonította, hogy helikopterekről megbízhatóan megítélhető a jéghelyzet. A helikoptereket a hajók viszik magukkal. Érdekes módon a partoktól távoli sarki medence hajózható könnyebben. Ezzel azonban az úgynevezett északnyugati átjáró — Kanada és az északi mágneses sark körüli szigetek közötti tengerszorosok java — az év kilenc hónapjában még a legerősebb jégtörő számára sem járható. Szovjet és amerikai oceanográfusok megállapítása szerint a központi sarki medencében még télen is 10 százalék nyílt vízzel lehet számolni. S a jégtelen terület jelenleg állandóan növekszik A sarki medencében az atom-tengeralattjárók a tél közepén is mindenütt találna^ nyílásokat és csatornákát a felmerüléshez. Egy jegestengeri hajózásra épített hajó felderítő helikopterei a fedélzetén nem ütközne leküzdhetetlen nehézségekbe az Atlanti-óceánból az Északi-sark vidékén és a Bering-szoroson át a Csendes-óceánba vezető úton sem. Ez a hajóút elsősorban azért fontos, mert megközelíthetővé teszi a nemrégen felfedezett olajmezőket. A hajókkal olajat és földgázt szállíthatnak Alaszka jegestengeri partjáról és attól keletre, a Mackenzie-öböl szénhidrogénekben nem kevésbé gazdag viékéről. S jóval rövidebb tengeri úton lehet elérni Nyugat-Európá- ból ezeket az energiaforrásokat, mint a Perzsa-öbölt az Afrika déli csücske körül vezető útvonalon. A Szovjetuniónak ugyancsak rendkívül jelentős az úgynevezett északkeleti átjáró, amely a dinamikusan fejlődő Szibéria kincseinek a felderítéséhez és kiterme- ‘léséhez nyújt nagy technikai segítséget, de az euró. pai terület északi részének a gazdasági fellendülését is elősegíti. Rakodás egy észak- tengeri szovjet kikötőben Baktériumokkal az olajszennyeződés ellen Uj szovjet ellenszert próbáltak ki az olajszennyeződés ellen a nyílt tengeren. Ezzel a folyékony szerrel kezelték a vízen úszó vékony ölajréteget, mire a kőolaj parányi golyócskákká változott, és „kőolajfaló” baktériumok megsemmisítették az olaj maradványait. Ez az új kísérlet bebizonyította, hogy az új készítményt alkalmazni lehet az óceánon a kőolaj ellen. Most egy új anyag kipróbálását készítik elő a vízen lévő olajfolt csökkentésére és a kőolaj összegyűjtésére. Kannibál rovarok A kannibalizmus számos rovarfajnál a . létfenntartás, hatékony eszköze. A termeszek néhány faja megeszi sebesültjeit, hogy a „társadalmuk” számára többé már . nem hasznos egyedek eltűnjenek. Egyes darazsak nyár végén megeszik azokat a lárvákat, amelyek nem fejlődtek ki, mivel az élelem fogytán van, viszont a téli1 időszak átvészeléséhez megfelelő kondíció szükséges. A rovarkannibalizmus legérdekesebb példája az imádkozó sáska nőstényének kannibalizmusa. Ennek hiánya esetén a nőstény képtelen lenne feladatát ellátni a faj fenntartásában. A világon ismert több mint 1500 sáskafaj legtöbbje a trópusokon él. Az Egyesült Államokban a XIX. század végén bevitt növényekkel terjedt el az európai és a lényegesen nagyobb kínai imádkozó sáska. Tavasszal 50—300 fiatal sáska bújik elő a bábokból, és egy közeli ágon pihennek mindaddig, míg külső vázuk meg nem keményedik. Olyanok, mint a felnőtt sáskák, csak színük halványabb és szárny nélküliek. Csakhamar szétszóródnak a levelek fonákján rovarzsákmányukra lesve. Először csak kis rovarokat támadnak meg, pl. muslicákat, de ahogyan nőnek, rátámadnak hernyókra, bogarakra, sőt darazsakra is. Külső kitinvázukat időnként levedlik, hogy lépést tartsanak a növekedéssel. Ez teszi lehetővé, hogy színüket zöldről barnára változtassák, a lehulló lombozattal összhangban. Az utolsó vedlés után 10 nappal a hím sáska nőstényt keres. A nőstények által kibocsátott illatanyag sokszor több száz méter távolságra is elcsalja a hímeket. A közeledés általában hátulról történik, amikor a hím néhány centiméternyi távolságból félig nyitott szárnyakkal ráugrik a nőstényre, megragadva mellső lábai tüskéivel. Az imádkozó sáskák gazdasági jelentősége ragadozó életmódjukban rejlik. Pusztítják a kertromboló rovarokat, ezért például az amerikai biológiai intézetek sáskatojásokat adnak el a kertművelőknek. D. L. Sizáifefeo weife k Érműtét egy csehszlovák kórházban Visszatérnek-e a szarvasok? A Dél-Kuril-szigeteken valamikor éltek szarvasok. Erre a következtetésre jutottak szovjet tudósok. A kis Jurij-sziget homokdűnéin neolitkori települést tártak fel. A kultúrrétegek arról tanúskodnak, hogy hosszú évszázakodon át laktak itt emberek. A munkaeszközön, cserépmaradványokon kívül a szakemberek szarvasagancsokat is találtak. A leletek első vizsgálata azt mutatja, hogy a Dél-Kuril-szigeteken a szarvascsordák a mi évezredünkben éltek. Szakemberek véleménye szerint lehetőség van pety- tyes szarvasok áttelepítésére a szigetre. Zoológusok és vadászati szakemberek csoportja most egy vadvédelmi terület létesítésének kérdését vizsgálja. A cápák és a zene A cápák legeredményesebb elriasztási eszközének a zene mutatkozott. Sokkal hatásosabb, mint azok az eszközök, amelyeket eddig a búvárok és tengerészek alkalmaztak: a különböző vegyszerek, élénk színű festékek és ultrarövid- hullámok. Megállapították, hogy a régi orgonamuzsika nyugtalanná teszi a ragadozókat, a hangos big-beat pedig rémületet kelt közöttük. Új fényképezőgép Uj mikrofilmes fényképezőgép jelent meg nemrég a szovjet üzletek kirakataiban. Kijev-Vega néven már ismert egy hasonló, 16 milliméteres gép. A Kijev—30 nemcsak nevében tér el elődjétől, hanem több változtatást is végeztek' rajta. A Ki- jev-Vegától eltérően ugyanarra a filmre nem 10x14, hanem 13x17 milliméteres képet készít. Különleges műanyag kazettájába 65 cm hosszú 16- os film helyezhető. így egy töltéssel 25 felvételt lehet készíteni. Az új modell megőrizte a teljesen fémből készült központi zár előnyeit, ugyanakkor az időjárástól függetlenül igen pontos 1/30, 1/60 és 1/200 exponálási idő állítható rajta. A központi zár kiváló megoldásának köszönhető, hogy a vakuval készítendő felvételeknél a három közül bármelyik exponálási idő beállítható, és ez nem rontja a kép minőségét. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikai adataiból közismert, hogy évek óta a szív- és az érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb megbetegedést és halálozást a világ országaiban. Ez kétségtelenül összefügg az életkor általános meghosszabbodásával, de sok érbeteg kerül ki a fiatalabb korosztályokból is. S ez arra mutat, hogy nemcsak az életkornak, hanem sok egyéb ártalomnak — köztük számos civilizációs ártalomnak — is szerepe lehet a betegségek létrejöttében. Gyakran betegszenek meg — különösen az idősebb korú emberekben és főlek a nőkben — a vénás rendszer erei. A vér pangása miatt a láb vénáin keletkező értágu- latokat a mindennapi szó- használatban „visszér”-nek nevezik. Az érelzáródásokat leg- gyákrabban az embólia okozza. Ilyenkor az egészséges, ép falú érben a véráramba került, abban tovasodródó idegen anyag (embolus) zárja el a vér útját, amely lehet levegő, zsírcsepp, olaj- csepp, vagy az érpályában megalvadt vér. A gyakorlatban ez az utóbbi, az ún. trom- boembólia a leggyakoribb. Ha a vér útját a vérrög hirtelen és teljesen elzárja, nincs Nidő arra, hogy a keringés mellékútvonalakat keressen. Régebben gyakori volt, hogy az embóliák halálhoz vezettek. Ma sok esetben kis műtéttel eltávolítható az ereket elzáró vérrög. Ilyenkor a vér alvadóképességét alva- dást gátló szerekkel csökkentik, megakadályozzák, hogy az elzárt verőérben mind nagyobb szakaszon alvadjon meg a vér, s a beteget sebészeti osztályra szállítják, ahol érműtétet végeznek. A műtétet elmés eszközzel végzik. A műszer egy hosszú és vékony egy-két milliméteres átmérőjű — katéter, amelynek a végén felfújható ballon van. A műtét során a katétert kis nyíláson át az érbe dugják, s a ballonnal felszerelt végét átszúrják a vérrögön. Ezután a ballont felfújják és a katétert az érből lassan kifelé húzzák. Az embolust a ballon magával húzza, míg kijut az ejtett seben. Ezt követően az érmegnyitást néhány varrattal elzárják. A hét karikatúrája Új vulkán Kamcsatkán Lelkes szurkoló (Nagy János rajza) A Kamcsatka félszigeten már néhány hónapja tart a régi Tolbacsik vulkán környékén lévő kisebb vulkánok kitörése hatalmas mennyiségű gáz-, por- és lávakitörések kíséretében. A vulkán oldalában nagyméretű árok keletkezett, melyben vulkánok láncolata jött létre. Igen sajátos kitörésről van szó, ehhez hasonlóra Kamcsatkán még nem volt példa. Vulkán születése a szárazföldön — igen ritka jelenség. Legutóbb 1944-ben Mexikóban egy kukoricafarmon tört ki vulkán — megnyílt a föld és lángok törtek fel belőle. A gazda először megpróbálta eloltani, aztán rájött, hogy az lehetetlen, bekerítette és elkezdte „árulni a látványosságot”. Azóta sem született több szárazföldi vulkán. A Tolbacsik oldalán kialakult új vulkán egyelőre még névtelen, de a tudósok az „Előrelátott” név mellett kardoskodnak, mivel először a világon, sikerült előre megjósolni az új vulkán születés- , napját. A távol-keleti tudó- i sok érdekes információkat I gyűjtenek a bolygó belső rétegeinek dinamikus folyamatairól.
