Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21. KÉPÚJSÁG 3 A községi pártbizottság megtárgyalta A kádermunka Dunaföldváron Hangsúlyt kapott a szemelyisegfarmalas A párthatározatok végrehajtását nem lehet egy-egy intézkedéssel egyszerre „letudni”. Fokozottan érvényes ez az 1973. novemberi központi bizottsági ülésen hozott, a káder- és személyzeti munkáról szóló határozatra — mondta az egyik felszólaló a dunaföldvári községi párt- bizottság legutóbbi ülésén — majd hozzátette: a káderfejlesztési tervek nem tükrözhetnek statikus állapotot, a helyzet változik és a terveket hozzá kell időnkint igazítani a megváltozott körülményekhez. A pártbizottság elé terjesztett jelentésből — ami a káderpolitikai határozat megvalósításának eddigi eredményeiről és a feladatokról szólt — az derült ki, hogy a folyamatosságnak ezt a követelményét betartják Dunaföldváron. A határozat óta megjavult a kádermunka. Annak idején elkészültek a tervek, személyre szólóan, kik jöhetnek számításba a különböző funkciók betöltésére, ehhez igazították az oktatási terveket is, ám ha szükség volt rá, ezt is, azt is korrigálták. Vezetővé nevelés A földvári pártszervezetek kiemelten kezelték a káder- utánpótlásra számításba vett tehetséges fizikai munkások, tsz-tagok, nők és fiatalok vezetővé nevelését. A fiatal, vezető funkcióba került munkások jól megállták helyüket. Számos konkrét példa bizonyítja ezt: X munkásból művezető, majd műszaki vezető és párttitkár lett, egyéves pártiskolát végzett. Y gépszerelő szakmunkásból személyzeti vezető lett, elvégezte az esti egyetemet, az idén érettségizik, pártbizottsági tag. Z bolti eladóból áruház-igazgató lett, az ÁFÉSZ szb-titkára, elvégezte a szakosítót... A jelentés tucatnyi nevet sorol fel, bár folytatni is lehetne a sort annak bizonyítására, hogy érvényesül a párt káderpolitikája, megvalósulnak azok a feladatok, amelyeket a közel öt évvel ezelőtt hozott határozat szab meg. Persze, előfordul, hogy „nagy ígéretek” is csalódást okoznak, nem felelnek meg a követelményeknek ott, ahova vezető funkcióba állították őket. Egyrészt, segíteni kell, bátorítani őket, átsegíteni a kezdeti nehézségeken, de ha ez nem vezet eredményre, más területen, kisebb beosztásban még megfelelhetnek a követelményeknek. Itt fontos igazán a munkáskollektíva személyiségformáló ereje — állapította meg az egyik felszólaló, példát mondva arra, hogy ez náluk hogyan sikerült. A kezdetben csalódott fiatalember (nemcsak benne csalódtak, számára is csalódás volt a kudarc) új helyén. már jól dolgozott és bátorítást kapva, igyekezete eredményes volt. A személyiségformálás különös hangsúlyt kapott az ülésen, kimondva, hogy a közismert hármas követelmény a vezetők iránt, magában foglalja a személyiségformálásra való készséget és képességet is. Csak az lehet jó vezető, aki nevelni is tud. Kollektív véleményezés Erősödött az elmúlt években a kádermunka demokratizmusa, ennek egyik jele. hogy a vezetők szélesebb körben kérték ki a beosztott dolgozók véleményét, javaslatait is a személyi döntések előtt. Érvényesül a pártszervezetek véleményezési jogköre. Míg korábban az volt a jellemző, hogy csak a párttitkár véleményét kérték ki a vezetők a döntés előtt — ilyen esetben hangulati elemek, egyéni szimpátia, vagy ellenszenv is „belejátszottak,’ a döntésbe, ma már mindenütt, a hatáskörbe tartozó káderekkel kapcsolatban a vezetőség, kisebb alapszervezetekben a taggyűlés gyakorolja a hatáskört. A demokratizmus fejlesztése követeli meg — hangzott el a vitában —, hogy a kádermunkáról szóló határozatokat necsak a döntésre, véleményezésre illetékesek, hanem a beosztott dolgozók is ismerjék. Több megállapításból lehet következtetni arra, hogy a határozat végrehajtása folyamatos feladat, még most, közel fél évtized elmúltával sem lehet a munkát „befejezettnek” tekinteni. Nincs mindenütt — ahol ezt határozatok előírják — függetlenített személyzeti vezető. A „második vonal” — azaz a vezetők utánpótlása, a számításba jövők tervszerű képzése, vezetővé nevelése — „kiépült”, sőt, néhány üzemben, termelőszövetkezetben a „harmadik vonal” is, lévén több helyettes közel a nyugdíjhoz, szükség van rajta kívül másra, fiatalabbra, a vezetői tisztség későbbi betöltéséhez. Érvényesül az a követelmény, hogy a vezető munkája megítélésének egyik lényeges tényezője, hogy gondoskodik-e megfelelően saját utánpótlásáról. Ám még a legutóbbi időben is előfordult, hogy az egyik gazdasági vezető olyan emberekkel vette körül magát, építette ki a vezetőgarnitúrát, akik tehetségtelenek, nálánál képzetlenebbek, nem jöhetnek számításba. Ezzel védte saját pozícióját. Az üzemi párt- szervezet — és a községi pártbizottság eredményesen lépett fel ez ellen. A vezetés gyakorlata Nagy gondot fordítanak a dunaföldvári pártszervezetek a mozgalmi munka kádereinek nevelésére, képzésére, a tervszerű utánpótlásra. Igen fontos megállapítás hangzott el: Tudomásul kell venni, mert a gyakorlat igazolta, hogy nem elég az iskola, bár a képzettség megszerzése, az iskolán szerzett felkészültség elengedhetetlen, az' iskola nem produkál gyakorlott pártmunkásokat. Az iskolán szerzett felkészültséghez társulnia kell a vezetés gyakorlatának. Ehhez lényegében az egyetlen járható út az önálló reszortmunka vállalása és végzése. E vonatkozásban még az erősebb, nagyobb létszámú pártszervezetekben is problémák vannak. Kompromisszum ? A közel öt éve született központi bizottsági határozat folyamatos megvalósulása tükröződik az üzemi demokrácia fejlődésében, az évről évre növekvő termelési eredményekben. A vezetők jól érvényesítik azt a követelményt, hogy gazdasági döntéseiknél az elsődleges a nép- gazdasági érdek. Több helyen még azt is vállalták, hogy emiatt nem növelték az évvégi nyereségrészesedést a lehetőségek határáig. Ám előfordult még „kompromisz- szum” is, a csoportérdekek előtérbe helyezése a népgazdasági érdekek rovására és itt a pártszervezet sem állt hivatása magaslatán. A párt- bizottság állást foglalt a tekintetben, hogy a vezetők minősítésénél, tevékenységük megítélésénél az eddiginél nagyobb súlyt kapjon ilyen irányú tevékenységük. Eredményesen valósul meg a közel öt éve hozott határozat — ez szűrhető le a dunaföldvári községi pártbizottság ülésének megállapításaiból. Ám továbbra is figyelembe kell venni, egyrészt azért, mert nem minden tekintetben, területen érvényesülnek még a határpzat egyes előírásai, másrészt, újabb és újabb feladatok jelentkeznek, amelyek megoldásához a határozat ad iránymutatást. <J) lVazlat egy Icísfilmhez Tervezett cím: Mindenkit tolnak (Fel, le, félre stb.). Ragyogó, verőfényes idő. Néhány hangulatkeltő, apró kis természeti kép (snitt) bemutatása után a felvevőgép vadonatúj kertes házak (kertes paloták) során pásztáz végig. Az ötödiknél megáll. Nyílik a kerti ajtó, fiatal pár lép ki rajta. Babakocsiban sétálni viszik gyermeküket. Sugárzik róluk a boldogság. Mindenük megvan. Ház, nyaraló: berendezve, autó, és íme egy gyermek. 4—5 váltással közeli kép a fiatalok arcáról, úgy, hogy mind a ketten látszanak a képen és a kisbabáról. (Ö lehetőleg angyalarcú legyen.) A kép kitágul, (totál). A kamera kicsit a babakocsit toló pár előtt halad, ugyancsak kocsira (értsd: fart) szerelve. A kocsit lassan tolják. (Operatőrt is lassan tolják, rendezőt is lassan tolják. Még csak az a második filmjük, míg a velük egyidősek már az ötödiknél tartanak.) Szóval a kamera lassan halad és váltakozva egész alakos (humán totál) és premier plán képeket vesz fel az enyelgő, össze-összebújó párról és a nyugodtan alvó gyermekről. Közben az utcán sétáló ismerősök, barátok meg-megállnak gratulálni és a babát csodálni. Gyors egymásutánban — mint egy-egy portré — a gyermekcsodálók arca jelenik meg némileg ironikusan ábrázolva, mint ahogy csodálatuk sem iróniamentes. (Ez a gyerek tiszta apja! Vajon ki lehet az apja?) A pár csak a szépre és jóra fogékony. Úsznak a boldogságban. Hogy ez jobban érzékelhető legyen, az ugrabugráló, a kocsit játékosan egymáshoz gurigató fiatalok mozgását las- sítottan veszi a felvevő. Így mintha a valóságban is úsznának. Lassan kiúsznak a képből. Ismét megjelenik az először látott családi ház, kicsit felülről nézve. (Kamera darun. Egyszer fent, másszor lent.) A kép nyitott. Látszik benne az udvar is a homokozóval, melyben az előbbi kisgyerek, már tipegve jár. A kamera hirtelen a ház díszes, kovácsolt vas kapujára közelít, ahol az alábbi hirdetés olvasható: „Mély gyermekkocsi igényesnek eladó.” Ezután snittek sora következik, melyek bemutatják a gyermek viharos fejlődését. Például: üvöltő, csökönyös kisgyerek, hátán iskolatáska. Apa, anya, könnybelábadt szemű nagyanya, nagyapa tolja, gyömöszöli be az iskola kapuján. Már nagyobbacska: kitol a tanítónénivel. Még nagyobbacska: kitolnak vele. Már egészen nagyocska: óriási tenyerén ülve (Jóska bácsi (Proteckcy) tenyere ez, némi aprópénzzel kibélelve) betolják az egyetem feliratú épületbe. Aztán édesapja, talicskába téve tolja (totál, nemcsak a kép, hanem a részegség is.) És így tovább. (Itt mindenki ötletparádéjára számí.- tunk). Végezetül hősünket Kis Hivatalból, Nagy Intézménybe tolják. Bizonyos kezek. Révbe ér. Hirtelen vágással fekete öregasszonyok tömbszerű csoportja jelenik meg a képen. Beszélgetnek. — Ez a gyerek az apjára ütött. — Többször is. — Az anyjára is. újabb vágás. A ház jelenik meg. (A fentebb leírt módon.) Öreg néni totyorog az udvaron egy tolókocsiban ülő férfi mellett. Mintha valahová készülődnének. A kép a kerti kapura közelít. Rajta újabb hirdetés: „Konyha és hálószobabútor, valamint egyéb ingóságok áron alul eladók.” Eddig ismeretlen helyszín következik. Szépen gondozott park közepén csinos kastély áll. Mondjuk barokk. Mindez valamely falu szélén. A járda a faluból egész a kastély bejáratáig vezet. A bejárat táján felállított felvevőgép belátja az egész fával szegélyezett utat. A falu házai jól ide látszanak. Verőfény. Az úton feltűnik egy tolókocsi. Benne idősebb pár szoron- kodik. Fiatal férfi tolja őket. Amint közelebb érnek, felismerjük bennük hőseinket: a fiút és szüleit. Gépállás változik. (A tényállás változatlan.) A kamera szembe fordul a szülőkkel (a fiúk is), és közelről, egy képben mutatja az öregek arcát, amelyen nem látszik más, csak nagy nagy fegyelem. Lassú svenkkel lemegy a kép az öregek kezére, ügy fogják, szorítják egymás kezét, mint a gyermekek. A kép itt néhány másodpercig elidőzik, (Időzzünk el mi is.) A kocsit toló fiatal ember befordul a kastély díszes kapujához, melyen olvashatóvá válik a felirat: öregek otthona. A felvevő a fal mellé húzódik. A fiú Oldalról látszik, a szülők már a kapun belül kerültek és nem látszanak. A fiú nem megy be, hanem egy olyan taszító mozdulatot tesz a tolókocsival, mint amilyet a pék szokott volt tenni, midőn a lapátról a kemencébe taszítja a kenyértésztát. A fiú a következő mozdulattal kihúzza az üres tolókocsit és a felvevő felé fordulva elindul. Teljesen belemegy a képbe és mindent, (de mindent) elhomályosít. Ismét a már jól ismert kertes ház látszik, kicsit felülről, a már leírt módon. A teraszra fiatal pár lép ki babakocsit tolva. A felvevő ismét a kertkapu hirdetésére közelít: „Tolókocsi igényesnek eladó.” Kis idő után a kép kinyílik. A kertkapu is és az előbb látott pár sétára indul. A kamera a magasban marad és felülről nézvést mutatja a sétálókat. Egyébként, mint ahogy a nyitó képsorokban, minden ugyanúgy megy tovább. CZAKÖ SÁNDOR KlSZ-kiildöttértekezletek A KISZ Központi Bizottságának határozata értelmében az ifjúsági szövetség a IX. kongresszus óta eltelt időszak eredményeit és a kongresszusi határozatok végrehajtásának állását országos értekezleten veszi számba. Az idei tisztújító alapszervezeti választásokat követően újjáválasztották a KISZ-bizottságokat, majd a járási és városi KISZ-bizottságok küldöttértekezleteire kerül sor. Megyénk három városában tegnap tartották meg a küldöttértekezletet. Szekszárd A megyeszékhely 209 KISZ- alapszervezetének küldöttei a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának nagytermében gyűltek össze, hogy az 5380 KISZ-tag és a választott testületek kétéves munkáját értékeljék. A városi küldöttértekezlet elnökségében helyet foglalt többek között Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára, dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Váradi László, a városi pártbizottság titkára. Herczig .Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzött. A KISZ-tagság helytállása a munkában, tanulásban, a szabad idő felhasználása, a párt eszméinek szolgálata és gyakorlati megvalósítása, közéleti aktivitás, az alapszervezetek tevékenysége, a rétegmunka, a KISZ együttműködése más szervekkel, és a pártirányítás néhány kérdése a beszámoló főbb témái. Számos küldött egészítette ki gondolataival és megbizó közössége véleményével az írásos előterjesztést, amelyet a számvizsgáló bizottság beszámolójával együtt a küldöttértekezlet elfogadott. Megválasztották ezenkívül a városi új KISZ-bizottság, a számvizsgáló bizottság tagjait és azokat, akik a megyei küldöttértekezleten képviselik a várost. Az új KISZ-bizottság tegnapi első ülésén újra megválasztotta titkárának Herczig Ferencet és az úttörő- elnökség elnökének Császár Juditot. Bonyhád (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Bonyhádon az MSZMP- székház nagytermében kezdte munkáját a KISZ járásivárosi bizottsága küldöttgyűlése. A meghívott vendégek között volt Rostás László, az mozgalom elterjesztése folyamatos. E két nagyüzem fiataljai védnökséget vállaltak ki-ki a maga területén egy új savazó építése és a szovjet export teljesítésére tett felajánlásaik felett. Az úttörőkkel közösen dolgoztak az „Egy nap a lakóhelyünkért” akció keretében. Kiemelt feladatnak tekintik a jövőben a fiatal pályakezdők patronálását. A küldöttgyűlés színfoltja volt, amikor a szünetben a résztvevők gitárkíséret mellett új politikai dalokat tanultak. BAYER BÉLA Dombóvár (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóváron a városi úttörőzenekar műsorral fogadta a KISZ-alapszervezetek küldötteit. Az ének—zenei általános iskola száztagú kórusa énekelte el a Himnuszt. Az ifjúgárdisták díszőrséget álltak a KISZ zászlajánál. Az elnökségben többek között Cserép Imre, az MSZMP dombóvári városi és Krizsán István, a KISZ megyei bizottságának titkára foglalt helyet. A politikai képzés személyi feltételeiről szólva a beszámoló megállapította: „Az elmúlt években ezen a területen komoly segítséget kaptunk a pártszervezetektől.” Részletesen szólt ezenkívül a szocialista munkaverseny egyéni formáiról, a brigádmozgalomról, az elért eredményekről és a gondokról. A társadalmi munka ellenértékét a KISZ-szervezetek Gu- naras fejlesztésére, gyermek- intézményekre, kirándulásokra, sporteszközök vásárlására, VIT-alapra költötték. Az úttörőcsapatokkal együtt évente több mint negyvenezer óra társadalmi munkát végeztek. Hauk Ferenc beszámolóját tartja Fotó: BAKÓ JENŐ MSZMP KB agitációs osztályának munkatársa, László Péter, az MSZMP Bonyhád járási titkára. A megyei KISZ-bizottság képviseletében Kamarás Györgyné jelent meg. A napirendi pontoknak megfelelően a küldöttgyűlés munkája két fontos témakör köré csoportosult. Értékelték a KISZ járási bizottság IX. kongresszus óta végzett munkáját és megválasztották a megyei küldöttgyűlés résztvevőit. Hauk Ferenc, a bizottság titkára beszámolójában hangsúlyozta: a járás, város KISZ-fiatalsága tevékenyen kivette részét az eltelt időszak munkájából, gazdasági, társadalmi, politikai téren egyaránt. KISZ-Radar központokat hoztak létre a cipőgyárban és a ZIM-ben. E A szabad időt a fiatalok aktív pihenésre, művelődésre, N testedzésre használják. A párt- és gazdaságvezetőink az ifjúsági parlamenteken, az üzemi „négyeseken”, a termelési tanácskozásokon, falugyűléseken biztosítják a fiatalok részvételét a közéletben. A beszámoló befejező részében a szövetség akcióképességével, a rétegmunkával, a pártirányítás kérdéseivel, az úttörőkapcsolatokkal foglalkozott. A hozzászólók ismertették az alapszervezetük eredményeit, és elmondták hogyan lehet tartalmasabb KISZ- életet teremteni. A küldöttek megválasztották a városi KISZ-bizottságot és a pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint a megyei küldötteket. A városi KISZ-bizottság titkára ismét Gyimesi György lett. WILHELM ÄDÄM
