Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
^^PÜJSÁG 1978. május 20. POLGÁRI Parancsnoki munka A kiképzés alapvető követelményeként: rbv. védelmi felderítő alegység a terep felderítést gyakorolja! A polgári védelmi köte I ezettség Pártunk XI. kongresszusa határozatai végrehajtása terén a tanácsi szervek mind eredményesebben tevékenykednek. Kiemelkedő szerepükben biztosítják a politikai, társadalmi és a gazdasági célkitűzések megvalósítását. Munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Mindezek mellett mind aktívabban vesznek részt szocialista hazánk védelmével összefüggő honvédelmi jellegű feladatok végzésében is. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényben rögzített feladatkörükben ellátják mindazokat a tennivalókat, melyeket a különböző jogszabályi rendelkezések hatáskörükbe utalnak. A helyi tanácsi szervek többek^ között szervezik és irányítják a polgári védelmet. Végrehajtják a lakosság védelmével és felkészítésével kapcsolatos teendőket. Az elmúlt évek során a helyi tanácsi szervek irányításával eredményesen biztosították a polgári védelmi szervezetek fejlesztését, a kiképzések végrehajtását. Széles körű honvédelmi propagandatevékenységgel elősegítették a lakosság körében a polgári védelmi kötelezettségek tudatosítását. A községi és az üzemi polgári védelmi feladatok végrehajtásának helyzetét a közelmúltban járási szintű értekezleten összegeztük. Járási polgári védelmi parancsnok elvtárs által megtartott értékelése alapján megállapítást nyert, hogy: — a járási polgári védelmi szervezettsége tovább szilárdult; — kiképzések végrehajtása során előtérbe került a gyakorlati kiképzés megvalósítása ; — a szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok, önvédelmi alegységek beosztottai többségében maradéktalanul eleget tesz ezen honvédelmi kötelezettségének. Igen aktívan vesznek részt a beosztásukkal járó polgári védelmi feladatok elsajátításában, a gyakorlati tevékenység végzésében; — az alegység parancsnoki állomány a több éves kiképzés folyamán megfelelő jártasságra tett szert az alegységek tevékenységének irányításában, vezetésében; — az üzemek, szövetkezetek dolgozói megismerkedtek a polgári védelem különböző kérdéseivel, az élet- és vagyonvédelem általános követelményeivel. Ahogy az élet minden területén, úgy a polgári védelmi feladatok végzése terén is újabb és újabb követelméA tamási Járási Polgári védelmi Parancsnokság, a tamási Nagyközségi Közös Tanács VB., az MSZMP és a KISZ nagyközségi bizottsága, az MHSZ járási vezetősége, 1978. február 24-én felhívással fordult a járás valamenynyek jelentkeznek. Következik ez abból a fontos megállapításból miszerint korunkban a honvédelem állandó fejlesztéséről, nevezetesen a polgári védelmi követelmények maradéktalan megvalósításáról nem lehet lemondani. Következésképpen megállapítható, hogy a polgári védelmi tevékenység tanácsi szerveink feladatkörében igen jelentős helyet foglal el. Éppen ezért a tanácsi szervek vezetőinek nagy felelősséggel kell foglalkozniuk mindazokkal a feladatokkal, amelyeket számukra a Minisztertanács 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. számú határozata megszab. Megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozniuk: — a lakosság, valamint a felügyeletük alatt álló szervek vezetőinek és dolgozóinak felkészítésével; — a lakosság és az anyagi javak, élelmiszer, víz, állat- állomány, stb. védelmének szervezésével és a védelem követelményeinek megvalósításával ; — polgári védelem szak- szolgálati és önvédelmi szerveinek szervezésével, kiképzésével, anyagi-technikai felszerelés kérdéseivel; — szükség esetén pedig a polgári védelem erőinek operatív irányításával, működtetésével ; — és nem utolsósorban az illetékességi területükön valamennyi állami, társadalmi és gazdasági szerv polgári védelmi tevékenységének ellenőrzésével. Mindezek a feladatok a helyi tanácsi szervek vezetőitől, elsősorban is a tanácselnököktől, mint a polgári védelem helyi vezetőitől átgondolt tervező-szervező és irányító tevékenységet feltételez. Ugyanakkor nem lehet nélkülözni az MSZMP helyi nyi üzeme, intézménye és szerve vezetőjéhez, kérve segítségüket és támogatásukat honvédelmi szaktanterem létrehozásához. A szaktanterem azzal a céllal épül, hogy segítse a honvédelmi törvényből adószervek, társadalmi szervek vezetőivel való hatékony együttműködést sem. Velük együtt hatékony segítségükkel tudják biztosítani a soron következő feladatok eredményes végrehajtását. Az 1978-as év minden polgári védelmi szerv vezetője és vezetése számára sokrétű feladat elvégzését irányozza elő. Csak néhány legjelentősebb ezek közül: — az üzemi dolgozók, szövetkezeti tagság munkahelyi felkészítésének továbbfolytatása; — a szakszolgálati és önvédelmi szervezetek beosztott állományának az éves kiképzési terv alapján történő .további kiképzése; — a tanulóifjúság honvédelmi nevelése keretében a polgári védelmi felkészítés biztosítása; — a községi, üzemi és szövetkezeti polgári védelmi parancsnokságok parancsnoki állománya körében a parancsnoki szervező-irányítótevékenység begyakoroltatása. A feladatoknak e rövid felsorolásából is kitűnik, hogy az érintett vezetőknek feltétlen támaszkodniuk kell a parancsnoki állomány egészére. Személyre szóló feladatmeghatározással, munkájuk segítésével és figyelemmel kísérésével, rendszeres beszámoltatásukkal a parancsnoki munka megalapozottá és tervszerűvé tehető. Ezek a követelmények elsődlegesek az egyszemélyi parancsnoki vezetés számára. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a községi polgári védelmi parancsnokok személyes szervező-irányító tevékenységének kiemelkedő szerepe van a község polgári védelme szervezésében, az elöljárók által megszabott feladatok végrehajtásában. LEHÖCZ JÁNOS dó feladatok végrehajtását, a honvédelmi nevelő munka magasabb színvonalát. A parancsnokság programtervet készített az építkezés elvégzéséhez. A programterv folyamatos és időarányos végrehajtásához operatív bizottság alakult. A 8x13 méter alapterületű Erdért-faház helyét a járási hivatal szomszédságában — már kijelölték és elvégezték a talajelőkészítési munkálatokat. A felhívás hatására több mint 100 ezer forint értékű felajánlás érkezett, ami anyagi és társadalmi munkából tevődik össze. Ez idáig 45 üzem, intézmény, szervezet küldte meg felajánlását, ami biztosítja tervfeladatok végrehajtását. A felhívás május 20-án zárul és az operatív bizottság értékelni fogja a felajánlásokat is. A tervek és az eddig végzett munka alapján minden biztosíték adott, 1978 augusztus 20-án délelőtt 10 órakor, a szaktantermet átadják. SZARVAS ANTAL Katasztrófavédelemben A természeti csapások már az ókorban is nagy gondot okoztak az emberiségnek. Nagy árvizek, hatalmas kiterjedésű tüzek, járványok a települések egész sorát pusztították el. Az ipar fejlődésével, az ipari üzemek kialakulásával együtt megjelentek és pusztítottak az ipari katasztrófák. A katasztrófák nagy, rendszerint több lakott területre kiterjedő súlyos következményű természeti csapások és ipari balesetek, amelyeknek leküzdése jelentős erő, anyagi és technikai eszköz koordinált bevetését, valamint egységes komplex területi vezetést tesz szükségessé. Megyénk területi fekvése, földrajzi és éghajlati viszonyai, valamint az ipari és természeti katasztrófák megelőzésében elért eredményeink alapján nincs olyan körülmény, amelynek következtében azt kellene mondani, hogy állandó katasztrófa veszély fenyeget. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a következő események vezethetnek katasztrófához: — árvizek, jeges árak; — omladékok a magas vízállás következtében; — partfelszakadások, partcsúszások; — nagy károk és tömegkatasztrófák a kzölekedés- ben; — súlyos üzemi katasztrófák, tűzesetek, robbanások; — viharok, villámcsapá. sok, felhőszakadások, hóviharok ; — az erdőket, a mezőgazdasági kultúrát sújtó természeti csapások (száj- és körömfájás, növényi kártevők tömeges rajzása, stb.). A katasztrófákhoz vezető esetek kiküszönölésére megfelelő óvintézkedéseket terveznek az arra illetékes szervek. A különböző óvintézkedések ellenére is bekövetkezhetnek véletlen jellegű katasztrófák. A bekövetkezett katasztrófák terjedésének megakadályozására és felszámolására, valamint az élet- és vagyonmentésre rendelkezésre állnak a központilag szervezett erők (Országos Mentőszolgálat, Állami Tűzoltóság, KÖJÁL, stb.), valamint az üzemekben szervezett tűzoltó-, műszaki és egyéb alakulatok erői, eszközei. Ha a katasztrófa jellege és kiterjedése olyan, hogy az élet- és vagyonmentés, valamint a katasztrófa következményének felszámolása a központilag szervezett és az üzemi erőkkel nem biztosítható, akkor kerülhetnek alkalmazásra a polgári védelem szakszolgálatai — együttműködve a néphadsereg erőivel. A polgári védelem feladatai elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák megelőzésében, következményeinek csökkentésében, a mentésben és a károk helyreállításában való közreműködést a polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) MT. h. számú határozat 6/d pontja írja elő. A polgári védelem erőinek és eszközeinek a tevékenységére központi döntés alapján kerülhet sor. A helyi jellegű feladatok esetén erre a tanácselnök vagy tanácsi hivatal vezetője is jogosult. A jelen időszakban szak- szolgálati alakulatainkat úgy kell felkészíteni, hogy azok alkalmasak legyenek véletlen jellegű természeti és ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában való közreműködésre. STADLER FERENC Népköztársaságunk alkotmányának — az 1972. évi I. törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvénynek — 70. §. (1) bekezdése szerint: „A haza védelme a Magyar Nép- köztársaság minden állampolgárának kötelessége.” Ennek az alkotmányos kötelezettségnek — amely lényegében az állampolgár általános védkötelezettségét jelenti — részletes szabályait a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT. számú rendelet tartalmazza. Az említett szabályokhoz különböző miniszteri — főleg honvédelmi miniszteri — rendeletek fűznek még további végrehajtási rendelkezéseket. A szóban forgó szabályozás révén válik az általános véd- kötelezettség alkotmányos elve konkrét jogi kötelezettséggé, magatartási szabállyá. A szabályozás szerint egyébként a honvédelmi kötelezettség több kötelezettségre — részkötelezettségre — tagozódik. Ezek a következők: a) a hadkötelezettség, b) a polgári védelmi kötelezettség, c) a honvédelmi munkakötelezettség, d) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség, valamint e) az ifjúság honvédelmi oktatásban való részvételének kötelezettsége a honvédelmi kötelezettségek teljesítésére való nevelés és felkészítés céljából. A honvédelmi kötelezettségek — részkötelezettségek — közül egy-egy állampolgárra egyes esetekben több is kiterjedhet, pl. a honvédelmi munkára kötelezett — a honvédelem érdekében — anyagi jellegű szolgáltatásra is kötelezhető, vagy a hadköteles — feltéve, hogy nem teljesít fegyveres erők állományában szolgálatot •— a honvédelmi munkakötelezettség, a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére is kötelezhető, illetőleg igénybe vehető. A honvédelmi kötelezettségek — részkötelezettségek — közül a polgári védelmi kötelezettség célja: a lakosság felkészítése a támadófegyverek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtása. Ennek megfelelően a polgári védelmi kötelezettség célja mind béke idején, mind háború idején megvalósulhat. A törvény szerint a polgári védelmi kötelezettség a) a férfiakra 16—65 éves, b) a nőkre 16—60 éves korig terjed ki. A polgári védelmi kötelezettség tehát az állampolgárok rendkívül széles körét érinti, amit a korszerű védelemre való felkészülés érdekében sok szempont indokol. A nukleáris támadófegyverek alkalmazása esetén egyrészt rendkívül bonyolult és kiterjedt feladatot jelent a pusztító hatásokkal szembeni védekezés, másrészt a csapások következtében nagy kiterjedésű kárterületek keletkezhetnek, ahol a lakosság tömegeinek mentése, mentesítése válhat szükségessé. Hasonló jellegű és méretű feladatok állhatnak elő bizonyos elemi csapások — árvíz, földrengés, száj- és körömfájás, stb. — bekövetkezése esetén is. A jogszabály — a szocialista jogra jellemző humanizmus alapján — a kötelezettség alól széles körben állapít meg mentességeket is. Ennek megfelelően mentes a kötelezettség alól: a) , a terhes nő a terhesség megállapításától kezdve, b) az anya a gyermek 3 éves koráig, c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ágú rokonát, vagy házastársát egyedül látja el, d) aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el, e) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, Vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan, f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a kötelezettség alól mentesített. A polgári védelmi kötelezettség — külön rendelkezések alapján — nem terjed ki a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél, valamint a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyekre, így a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség a büntetésvégrehajtási őrség, a tűzoltóság, a Vám- és Pénzügyőrség tagjaira, továbbá a munkásőrség hivatásos állományára. A polgári védelmi kötelezettséget önként — írásban — azok is elvállalhatják, akik a jogszabály értelmében kötelezettség alól egyébként mentesek. A polgári védelmi kötelezettség alatt állók köréből polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azokat, akik képzettségüknél, illetőleg képességeiknél fogva különleges polgári védelmi szakfeladatok ellátására alkalmasak. A kötelezettek további csoportja az üzem, intézmény, szövetkezet, stb. polgári védelmi szervezetébe osztható be a helyi jellegű önvédelmi feladatok ellátására. A polgári védelmi szervezetekbe be nem osztott és kötelezettség alá tartozó személyek pedig munkahelyükön — a munkáltató intézkedése alapján — a dolgozók polgári védelmi kiképzésébe oszthatók be a munkahelyükkel összefüggő polgári védelmi feladatok végrehajtására, illetőleg az általános polgári védelmi magatartási szabályok elsajátítására. A polgári védelmi kötelezettség teljesítésére csak a község, illetőleg a város területén állandó lakhellyel rendelkező vagy az ezek területén lévő állami szervekkel (vállalat, intézmény, hivatal, stb.) szövetkezetekkel és társadalmi szervezetekkel munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyt lehet beosztani, illetőleg kijelölni. A beosztás (kijelölés) felől az érintett polgári szerv vehetője (tanácselnök, vezérigazgató, igazgató, szövetkezet elnöke, hivatalvezető, stb.) határoz, akinek döntése ellen 15 napon belül a felettes polgári szerv vezetőjéhez fellebbezésnek van helye. (Folytatjuk) Honvédelmi szaktanterem, társadalmi összefogással A lakosság polgári védelmi felkészítésének egyik célszerű formája: a „pol gári védelmi kiállítás” Itt épül fel a szaktanterem
