Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
a Képújság 1978. május 18. taDteÉDSs kafl(Sfldl®si[k®p Grafikai hét - 1978 H©[1S^6©@LÄS A látható világ megörökítésének szándéka valahol ott kezdődött, amikor az ősember első rajzait karcolta kőre. Bajos lenne ilyen röviden felsorolni, hogy miként folytatódott később. Félelmetes rajzkészségű művészek nevének tömegét idézhetnénk. Korok, - emberek, igények — ide értve az ember önkifejezési igényét is — változtak A grafika szinte mérhetetlen kincsestárát nem kevés magyar gazdagította. Alkotásaik köA Szovjetunió lakosságának csaknem egytizede, több mint 25 millió ember folytat amatőr művészeti tevékenységet. Csupán a gyermekeket foglalkoztató kulturális, művészeti intézményeknek 10 millió növendékük van. Az 1975—77. között lezajlott össz-szövetségi amatőrművészeti fesztiválon a legtehetségesebbek mutathatzött ki-ki találhat egyéniségéhez közelállót, olyat, melynek láttán ha áttételesen is arra gondol, amire a művész. Örömre, bánatra, szerelemre, a világ nagy dolgaira. Több, mint kéttucatnyi magyar grafikus — közöttük sok magas rangú művészeti díjjal kitüntetett — kiállítása nyílik ma Szek- szárdon, a Szinyei teremben. Meglátogatásra érdemes gyűjteményre hívjuk fel — egyelőre előzetesen — olvasóink figyelmét. házak ták be képességeiket. A fesztivál csupán 1976-ban másfél millió új műkedvelőt szerzett a mozgalom számára. Jelenleg a Szovjetunióban több mint 150 000 klub és kultúrház található. Az amatőr társulatok száma meghaladja a 800 ezret. Közülük 450 hivatalosan is elnyerte a „népi” címet, amely a legmagasabb társadalmi elismerést jelenti Portré Tóth B. László képeiről fiatal arcok, gyermekportrék tekintenek a nézőkre, majd természeti tájak, s emberformálta környezet intim részletei. Tóth B. László festményein ezek a részletek úgy szerveződnek képi egységbe, hogy a belőlük áradó derűt időtlenné varázsolja az idős mester bölcsessége. Prága -' a főiskolák városa A híres prágai Károly Egyetemet IV. Károly cseh király és római császár alapította 1348-ban elsőként Közép-Európában — a bolognai és a párizsi egyetemek mintájára. A Habsburg-monarchia első gimnáziumát a jezsuiták hozták létre 1656-ban Prágában. A világ első műszaki főiskoláját ugyancsak Prágában állították fel. 1707-ben itt létesítették Európa első mérnöki iskoláját, melyből később megalakult a cseh műszaki egyetem. A Károly Egyetem és az 1800-ban létrejött Képző- művészeti Akadémia után a legrégibb kulturális intézmény az 1811 óta működő konzervatórium. Néhány hasonló olasz intézettel és a párizsi- konzervatóriummal együtt a legrégibb zeneiskolák közé tartozik. Közép-Európa első leány- gimnáziumát is a cseh fővárosban alapították — 1890-ben. Jelenleg Prága egyik legérdekesebb oktatási intézménye a középfokú zeneiskola, amely lehetővé teszi a csökkent látóképességű fiatalok számára, hogy konzervatórium i szintű zenei végzettséget szerezhessenek. Dunántúlt napló A reumások mekkájaként emlegetett Harkányban hétfőn megkezdődött az éjszakai strandolás. Az európai hírű gyógyvizet azok is élvezhetik, akik nappal dolgoznak, vagy melegben nem tudnak a szabadban tartózkodni egészségi okok miatt. A népszerű szolgáltatás évtizedes múltra tekint vissza. Harkány gyógyhellyé nyilvánításának centenáriuma alkalmával, az országban elsőként vezették be a 23 óráig tartó fürdést, tavasztól őszig. Egy-egy idényben már százezren élnek a lehetőséggel. Az időjárás szeszélyétől sem kell tartani, mert a víz hőfokát mindig a hőmérséklet- het igazítják, kellemes párafelhő véd a megfázástól. A fénycsóváktól csillogó medencékből televíziót nézhetnek a vendégek. A parkban ugyanis két készüléket szereltek fel. Az egyiken színesben, a fnásikon fekete-fehéren látható az adás. Az idei éjszakai szezonnyitás meglepetéssel is szolgált: a fürdő legrégibb és legkedvesebb medencéjét kettéválasztották, hogy gyorsabban, így gyakrabban cserélhessék a vizét. A medence közepén művészi kivitelű gyógyvizes ivókutakat alakítanak ki, ahogy valamikor régen volt. Ezzel is hangsúlyozni szeretnék a medence gyógyjellegét. Az a cél, csak olyanok látogassák, akiknek utókezelésre van szükségük. Vizének hőmérsékletét az egyik részben 36, a másikban 39 fokon tartják, ezért gyermekeket ezentúl nem is engednek bele. Somogyi Néplap Az idén decemberben kell megkezdődnie az új kaposvári tejüzem próbájának. Az átadási határidő október har- mincadika. Az épületeket és az elektromos szerelést készítő Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, a hűtő- és tejfeldolgozó berendezéseket szerelő ÉLGÉP, valamint az építésben részt vevő többi cég addigra átadja az üzemet. Egyetlen kétséges határidő foglalkoztatja most a Kaposvári Tejipari Vállalat vezetőit; az új üzemhez olyan szennyvíztelepet terveztek, amilyen eddig még nem létezett az országban; az ismeretlen „újdonság” előre nem látott gondokat okoz, lehetséges, hogy a tervezettnél csak valamivel később tudják átadni. Az illetékesek „diplomatikusan” úgy fogalmaznak : remélhetőleg nem fogja veszélyeztetni a szennyvíztelep az üzem beindulását. A vállalat igazgatója elmondta azt is, hogy a kaposvári vezetők és a tröszt illetékesei új elgondolásokat dolgoztak ki a kaposvári tejüzemmel kapcsolatban. A tejgyár „többet tud majd”, mint kezdetben remélték, így a nyolcvanas években az egész Dél-Dunántúl — elsősorban a Balaton-part — ellátásában nagy szerepet kap. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei meteorológiai statisztika szerint májusban eddig csupán öt nap középhőmérséklete volt a sokévi átlagnál melegebb. Érdemes megemlíteni, hogy 1968. május 13-án Székes- fehérváron 34 Celsius fok meleget mértek, de ugyanebben a hónapban mínusz három Celsius fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. Az utolsó talaj menti fagy a megyében az utóbbi tíz évben május 28-án volt, és mindössze két évben nem volt májusi fagy. A csapadék alakulása sem sokkal vigasztalóbb a hőmérsékletnél. Májusban a mai napig a Kossuth Termelőszövetkezetben kilenc milliméter csapadékot mértek, a sok évi májusi csapadék összege viszont hatvan milliméter. Az április havi csapadék összege negyvenkét milliméter volt és a mai napig idén 127 mm csapadék hullott le, a sok évi átlagnak hetvenöt százaléka. Az utóbbi tíz évben a legcsapadékosabb májusunk 1972-ben volt (104 milliméter), a következő évben viszont mindössze három milliméter hullott le. Sajnos az 1845. évi Gazdasági Kalendáriumból az idei májusi időjárás kategóriája kimaradt: „Parasztregulák: Híves és nedves május — jó termés. Szerfelett meleg május, gabonában és szénában — esős júniust hoz. Száraz május — száraz év. Sok égiháború májusban — bőséget jelent.” PETŐFI NÉPE A szóban forgó hajó a valóságban tulajdonképpen nem lépeget, ám mégis illik rá ez a név. A hidromechanizációs holland gyártmányú kotrógép, miután a Dunán és a Sión elvégezte dolgát, átkerült a Ferenc-csatornára, ahol már nagyon illő elvégezni a karbantartást. A csatorna medrében ugyanis 3— 4 méteres iszapréteg rakódott •le, amely tele van hínárral, gyökérzettel, s más egyéb anyagokkal, amelyeket, ha nem távolítanak el, ez a víziót teljesen eliszaposodna, lehetetlenné tenné a víz gyors lefolyását, a Duna víztömegének szabályozását. Ez a kotrógép ilyen helyen még nem dolgozott, s ezért nevezték el a munkát próbakotrásnak. Nem könnyű munkára vállalkoztak a vízügyi igazgatóság dolgozói, hiszen itt, a Ferenc-csatornán a legnagyobb ellenségük a hínár, a gyökér, a fatuskó. Ezeket az úgynevezett vágószerkezet a szivattyú vákuumába taszítja, s bizony előfordul, hogy a szívócső eldugul. Ilyenkor ki kell emelni, kézzel eltávolítani a szennyeződéseket, s indulhat a kotrás tovább. Az 53,5 tonna vízkiszorító hajó nyolc méter mélyen és 50 méter szélesen képes dolgozni, iszonyú hangerővel. Barna Benedek Jenő Kossuth, és Munkácsy-díjas festőművész. Műveiből most Pécsett láthatunk kiállítást, a Kossuth Lajos utcai bemutatóteremben. 25 millió amatőr művész Az olvasási kultúra elterjesztése a dualizmus korában SzergeJ Hazanov: Hogy mit szeretek? MAGYARORSZÁGON az 1867-es kiegyezés után alkotmányos keretek között megindulhatott a polgárosodás. A fejlődés megkövetelte a lakosság műveltségi szintjének emelését. Ezért az ország egyik súlyponti kérdése lett az oktatásügy fejlesztése, a művelődés fontosságának tudatosítása és intézményeinek kiépítése. Elsősorban az önművelést propagálták. Az önművelés legfőbb formáját az olvasásban látták. A kor fő kulturális jelszava „Könyvet a népnek!” lett. Tolna megyében is több újságcikk jelent meg az olvasás népszerűsítésére. „A felnőttek oktatása abban találja a legbiztosabb megoldás kulcsát” — írta például a Tolnamegyei Közlöny —, ha a házi iparkodás mellett gondoskodunk arról is, hogy a nép alkalmas, jó könyveket olvashasson. És irodalmunk akkor virágzik fel igazán, ha a népnek kedves foglalkozása és életszükséglete lesz az olvasás. Kedveltessük meg tehát a néppel az olvasást, lássuk el őt célszerű olvasmányokkal.” Természetesen az olvasási kultúra kialakítása és terjesztése szorosan összefüggött az iskolaügy- gyel. Feltételezte ugyanis az írás-olvasás ismeretét, ösz- szefüggött a köz- és magánkönyvtárak létrehozásával is. A XIX. század utolsó évtizedeiben a művelődési igények felkeltésére és kielégítésére sorban alakultak meg a könyvtárak, művelődési egyesületek, társaságok, olvasókörök. Ezeknek a szervezeteknek valóban egyik céljuk a műveltségi szint emelése, az olvasás népszerűsítése és az ismeretterjesztés volt. E mellett azonban komoly politikai szerepre is szert tettek, mert a sokasodó olvasókörök egy része kicsúszott a kormánypárt kezéből, és a kiegyezést balról támadó, Kossuth nevével és 1848 programjával fellépő pártok befolyása alá kerültek. Az 1880—90-es években gombamódra szaporodtak országszerte, így Tolna megyében is a közművelődés szolgálatára a társulatok, egyesületek. Legfontosabb feladatuk a könyvtárak kialakítása volt. Az 1871-ben alakult Szekszárdi Polgári Olvasókör például a következőképpen végezte ezt a munkát: a tagdíjból évi gyarapításra 100 forintot fordítottak. Jótékonysági bálokat rendeztek, és ezek bevételét könyvvásárlásra fordították. Magánszemélyek adományoztak könyveket. Szekszárdon a XIX. század utolsó évtizedeiben két jelentős egylet működött, amelynek igen jó könyvtára volt. Az egyik a Szekszárdi Kaszinó, a másik pedig a Szekszárdi Polgári Olvasókör. A Szekszárdi Kaszinó a vagyonos polgárok, a megyei nemesség és az értelmiség társadalmi-művelődési fóruma volt. 1841-ben Széchenyi István hatására jött létre. Az önkényuralom elsodorta ezt az első szervezetet, és a kaszinó csak a kiegyezés után alakult újjá. A „honfiúi érzés ápolása, a szellemművelés és baráti társulás” céljára 1871. április 10-én jött létre az iparosok és kistisztviselők részére a Szekszárdi Polgári Olvasókör. Ezt a célt „oktató és mulattató felolvasások tartása, barátságos érintkezés, hírlapok, folyóiratok és könyvek olvasása, továbbá kellemes időtöltés szórakoztató társasjáték által” kívánták megvalósítani. A felolvasások során a magyar történelem eseményeit, más népek és nemzetek kormányformáit és történetét, közhasznú gazdasági és általános tudományos kérdéseket ismertettek, és az olvasás során előforduló idegen szavakat magyarázták. Az olvasókörök könyv- állományukróí időnként tájékoztató jegyzéket nyomtattak ki. Sajnos ezekből igen kevés került megyénk köz- gyűjteményeibe. Az idők során vagy elkallódtak, vagy még magánkézben vannak. A Szekszárdi Polgári Olvasókör egyik nyomtatott katalógusa 1910 körül készült. A könyvállomány igen gazdag volt, a klasszikus irodalom túlsúlya jellemezte. Zömében irodalmilag értékes, mondanivalójában haladó alkotások voltak a könyvtárban. A klasszikus magyar és külföldi költők és prózaírók művei mellett persze a kor sikerkönyvei is közkézen forogtak, de arányaiban ezek igen kevés százalékot tettek ki. Sok volt a szakmunka — elsősorban a történelemtudományok köréből. AZ ÖNMŰVELÉSNEK ezek a szervezett formái igen jelentősek t a dualizmus korában. A szaporodó könyvtárak a műveltségi szint emelését segítették elő. Az olvasási kultúra terjesztése, a könyv megszerettetése az emberekkel igen nemes hivatás volt. Ma a községi könyvtáraknak fontos feladata lenne a haladó olvasókörök emlékeinek összegyűjtése és ezeknek a hagyó-, mányoknak ápolása. KISASSZONDY ÉVA Nagyon szeretek szendereg- ve ülni a fotelban. Órákig elnézegetem a régi kereszt- rejtvényeket. Kedvelem a kártyát, a sakkot, a dominót, főképp az ultit, különösen ha nyerek! örülök, ha hallgathatom a rádiót, ahogy jön sorba. Imádom a tv-ben az esti tornát, amikor csinibabák figuráznak. Élvezettel hallgatom az ismerősökről, meg az idegenekről szóló anekdotákat. Sajátosan izgalmas, hogy ki, kitől, mikor, miért vált el, ki, mikor, hogyan, kivel állt össze. Az agglegényekről, meg az aggszüzekről szőtt mesék egyenest izgalomba hoznak... Micsoda élvezet órák hosz- szat telefonálgatni korábbi munkatársaimnak, főnökeimnek, osztálytársaknak, egyetemi évfolyamtársaknak, általános iskolai meg óvodáshaveroknak. Szeretek elücsörögni a presszóban, bárban. Általában szeretem szürcsölgetni az életet. Micsoda élvezet elfogyasztani egy jó erőlevest, egy bőséges tálat, egy húsos pirogot. Szeretem jártatni a tollat a papíron. No persze, csak módjával, komótosan. Egyik írásjelet a másik után róva le. Szenvedélyesen szeretek beszélgetni a fociról, a Dinamó esélyeiről, a fiúk formájáról. Ha foci- meg hokirajongóra akadok, akkor akár egész nap is a témánál maradhatunk. Nem vetem ám meg a szellemes anekdotákat sem. Amikor nekem valaki azt mondja, hogy „hallottam-e már a legújabb viccet”, akkor már meg is ragadom az alkalmat és gyarapítóm gyűjteményemet. Ezért bújom a könyvtárakat is. Az élclapokban vadászok. Különösen csípem a Krokodilt. Amikor pedig szabad perceim adódnak, akkor órák hosszat bámulok ki az ablakon a semmibe. Kint az utcán a nap minden szakában, órájában és percében történik valami! No és ami a legfontosabb: az emberek. Azok az angyaliak. Különösen azok, akik engem körülvesznek. Valósággal imádom őket. Sokszor az egész kollektíva nálam tölti a napot. Élvezik a semmittevést. Ezért szeretem én ennyire a mi kis intézetünket... (Fordította: Sigér Imre)
