Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
1978. május 16. Képújság 3 Lucernaszezon Deesen éjjel-nappal dolgozik a takarmányvonal Tudósítóink írják (Folytatás az 1. oldalról). Tulajdonképpen szalagnak, termelési szalagnak is mondhatjuk a lucernabetakarítást, a takarmánykészítést, hiszen minden úgy megy itt, mint az iparban, ahol rádiót vagy autót szerelnek. Helye van mindennek a termelési vonalban, s ha netán egy gép kiesik, gond a pótlása. És félő, hogy tízezer forintok vesznek el egy óra alatt... Decsen jól működik a lucernabetakarító üzem. Immár két hete, kisebb-na- gyobb megszakításokkal — az eső miatt kellett állni többször — működik a hatalmas apparátus, amely csak gépekben nagy, egy műszakban mindössze tizenöt embert foglalkoztat. Az első kaszálású lucerna jó termése adja a terven felüli sok munkát, mivel a növény eléri a hatvan centit és az esők miatt a táblák egy része megdőlt, úgyhogy néhol a gépek csak egy oldalra tudnak vágni, visszafelé üresen jönnek a táblán Tavaly is sikeres volt Decsen a lucernaszezon, hiszen a saját szükségleten felül — a keverőüzemet, a szövetkezet takarmánybázisát is ellátják — hatvan-hetven vaNincs idő terített asztalnál falatozni. Erdélyi József, a kaszálógép fülkéjében reggelizik. gon export lucernagranulátumot küldtek, kiváló minőségben az NSZK-ba. A szövetkezetnek 654 hektáron van lucernája, ennek jelentős része, 390 hektár régi vetésű. Az első héten két műszakban dolgoztak, azóta háromban. Az esős napok után a szokásosnál több üzemanyagot használtak fel, de üzemzavar nem akadályozta a munkát, hiszen jól kijavították a gépeket, és gondoskodtak megfelelő mennyiségű tartalék fűtőanyagról is. A kaszáló-, betakarító-, szállító- és feldolgozó gépsor 28 —30 nap alatt végez az első kaszálással, utána mehetnek ismét oda vágni a lucernát, ahol elkezdték — pedig nem is öntözik a táblákat, mert nincs hozzá elég felszerelésük. Decsen a lucernaszezon jól indult, és várhatóan idén is jelentős mennyiségben tudnak majd exportálni, amellett, hogy a szövetkezet állattenyésztési ágazatát, illetőleg a keverőüzemet ellátják. PÄL.KOVÄCS JENŐ Fotó: Gk. Szalai Zoltán villanyszerelő gyakran ellenőrzi a motorok működését Teljes üzemben a lucernaüzem, előtérben a tagok részére kiosztott lucernaföld látható, innen is megkezdték a jó termés betakarítását. kedett. A balesetek következtében 61 személy — az emelkedés 62,5 százalék — meghalt. 306 személy súlyosan, 451 pedig könnyebben megsérült. A balesetek számának emelkedése a közlekedési fegyelem további romlásával magyarázható. A baleseti okok alakulása tekintetében az előző évhez képest jelentős változás nem következett be. A balesetek gyorshajtásra, az elsőbbségre vonatkozó szabályok megszegésére, a szabálytalan kanyarodásra, a szabálytalan előzésekre vezethetők vissza. Lényeges annak kiemelése, hogy a balesetek 16,8 százaléka ittasság következménye. — Visszatérő kérdés ezekkel kapcsolatban: mit lehet tenni? — A közlekedési bűncselekményekkel kapcsolatban kiegyensúlyozott ítélkezési gyakorlat tapasztalható és az elmúlt időszakban különösen az ittas vezetés miatt folyamatban volt ügyekben következett be szigorodás, amely elsősorban a járművezetéstől való eltiltás kimondásában jelentkezett. Főleg 1977. év második félévétől az ügyészség ezekben az ügyekben következetesen indítványozta a járművezetéstől eltiltást, amikor az elkövető engedélyhez kötött jármű vezetésével követte el a bűncselekményt. Ezt a gyakorlatot a továbbiakban is folytatni fogjuk. Azonban a, hatóságok intézkedésén túlmenően jelentős szerep hárul a munkahelyi kollektívákra, a családok tagjaira, általában a közösségre. Ugyanis tapasztalataink szerint az e bűncselekmény-kategóriába tartozó magatartást sokan közömbösen szemlélik, sőt sok esetben ittas személyeket jármű- vezetésre kérnek. Fontos megjegyezni, hogy aki ittas személyt járművezetésre kér, maga is elköveti e vétséget. — A politikai jellegű bűn- cselekmények hogyan alakultak? — Államrendünk szilárdságát bizonyítja az is, hogy 1977-ben az állam, a béke és az emberiség elleni bűncselekmények kategóriájában súlyosabb bűncselekmény nem fordult elő. A politikai jellegű bűn- cselekmények közül a legnagyobb arányt az elmúlt évben is — bár csökkenő hányadban — a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés képezte. Ilyen bűncselekmény miatt 1977. évben 17 személyt, míg 1976 évben 22 személyt vontak felelősségre a bűnüldöző szervek. Az elkövetőket a vadászati szenvedély és a lőfegyver birtokban tartása iránti vágy motiválta. Súlyos bűncselekmény elkövetéséhez lőfegyvert az elmúlt évben nem használtak fel, míg korábban ilyen is előfordult. Csökkenő tendenciát mutat a tiltott határátlépés, illetve hazatérés megtagadása miatt indított ügyek száma is. — A fiatalkorúak bűnözésével mi a helyzet? — A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények közül a leggyakoribb a vagyon elleni bűncselekmény. Ezen belül a személyek javai ellen elkövetett bűncselekmények száma magasabb — s az utóbbi időben kissé emelkedett is — mint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. A vagyon elleni bűn- cselekmények zöme lopás, viszont jelentős ezen belül a betöréses lopások száma. Viszonylag jelentős még a közrend és közbitzonság elleni bűncselekmények, valamint a személyek élete, testi épsége elleni bűncselekmények száma. — Segíti-e a lakosság a bűnüldöző szerveket? — A bűnügyek kapcsán számos olyan eset említhető meg, amikor az állampolgárok támadások elhárításában, a garázdaság megfékezésében tevékenyen közreműködtek. Sok esetben pedig — állam- polgári kötelességüket teljesítve — a közrendre és köz- biztonság helyzetére káros esemény észlelésekor azonnal értesítették elsősorban a rendőri szerveket, s ezzel nagyban elősegítették a súlyosabb bűncselekmény bekövetkezésének megakadályozását. A közrend és a közbiztonság további megszilárdítása érdekében arra kérjük az állampolgárainkat, hogy változatlanul segítsék a bűnüldöző hatóságok tevékenységét, vegyenek részt a jogtalan támadások elhárításában, a garázdák megfékezésében és a bűncselekményt elkövetők leleplezésében. Ide tartozik, hogy a büntető és a polgári perek egyaránt a bizonyítás egyik legjelentősebb eszköze a tanú- vallomás, amely hozzásegíti az igazságszolgáltató szerveket a valóság megismeréséhez. Különös érdek fűződik tehát ahhoz, hogy az állampolgárok tanúvallomástételi kötelezettségeiknek a legjobb tudásuk szerint tegyenek eleget és az eljáró hatóságok előtt a valóságnak megfelelő nyilatkozatokat adjanak. Előfordul, hogy különböző érdekektől vezettetve, vagy mások rábírására egyesek hamis vallomásokat tesznek. Talán eszükbe sem jut, hogy nemcsak a büntető ügyben tett hamis vallomás képez bűncselekményt, hanem a polgári perekben, de a fegyelmi, szabálysértési és más hatóságnál tett valótlan vallomás, vagy nyilatkozat is. — Az elkövetkezendő idők feladatai hogyan összegezhetők? — Már az előzőekben utaltam arra, és ez alkalommal még egyszer szeretném aláhúzni, hogy a megelőzés feltételei a szocialista társadalomban adottak, minden lehetőség megvan a bűnözés megelőzését szolgáló tervszerű, tudatos és összehangolt intézkedések kidolgozására, s az e körben meghatározott feladatok eredményes végrehajtására. Azért hangsúlyozom ezt a. kérdést, mert a bűnözés hosz- szabb távú megfigyeléséből láthatjuk, hogy bizonyos időszakonként, 2—4 éves periódusokban emelkedő és csökkenő hullámok alakulnak ki. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy egy három évig tartó emelkedő irányzat után , 1977-ben a bűnözés csökkenésre váltott át. Ebből azonban — az eddigi tapasztalatokra is alapítva — nem szabad olyan következtetést levonni, amely az eredmények láttán önelégültséget kiváltva lehetőséget teremtene a megelőzést szolgáló széles körű, összehangolt és következetes intézkedések, feladatmeghatározások és azok végrehajtásának abbahagyására. A következő években is az állami, gazdasági és társadalmi élet minden területén változatlan, vagy még nagyobb intenzitással kell dolgozni az állampolgárok szocialista öntudatának és helyes szemléletének fejlesztéséért, a bűnözést elősegítő okok feltárásáért, megszüntetésükért és megelőzésükért. Az ügyészi, a bűnüldöző és az igazságügyi szervek változatlan alapvető feladata, hogy a jogpolitikai elvek alapján következetesen érvényesítsék a bűncselekmények és elkövetőik felderítéséhez, a differenciált felelősségre vonáshoz fűződő érdekeket és támogassák, segítsék a bűnözés össztársadalmi szintű megelőzésére irányuló célkitűzéseket. Tamási járás: eredményes munka A Tamási Járási Földhivatal vezetőjétől, Erdélyi Gyulától, a járási helyzetről, a jogszabály megjelenése utáni feladatokról és a végrehajtás eredményességéről kértünk tájékoztatót. — Az 1977. évi tavaszi határszemle során a nagyüzemeknél 352 hektár szántó, 59 hektár szőlő, az egyénieknél 81 hektár szántó, 11 hektár szőlő műveletlen területet mértünk fel. A parlagon hagyott területeket a következők miatt nem művelték meg a tulajdonosok: kedvezőtlen domborzati és talajadottságok, kedvezőtlen üzemi adottságok (kis területek, nehezen megközelíthetők), vízborításos, elvizesedett, lefolyástalan és az előbbi csoportokba nem sorolható (egyéb) okok miatt. — A nagyüzemeknél gondot jelentett az is, hogy a jelenlegi technikával egyes területeken vagyon- és személybiztonsági okok miatt nem lehetett megművelni. Az első határszemlék után a parlagon maradt területek tulajdonsait a községi tanácsok felszólították a területek megművelésére. A felszólítások igen hatásosak voltak, mert a tsz-ek a parlagterület 25 százalékát, az egyéniek 89 százalékát művelték meg. Az elmúlt évi második határszemlén par-' lagon talált 11 százaléknyi egyéni tulajdonban lévő műveletlen területeket a községi tanácsok javaslatára a Nincs parlagterület a A Bonyhádi Járási és Városi Földhivatal a községi tanácsokkal együttműködve április utolsó napjáig befejezte az első idei tavaszi határszemlét. A gyors lebonyolítást a járás nagyüzemei tették lehetővé azzal, hogy a szükséges feltételeket biztosították. A járás egész területére érvényes, egyöntetű és igen megnyugtató eredményről adhatunk számot. A mezőgazdasági nagyüzemek az időszerű mezőgazdasági munkálatok közül az őszi vetések gyomirtását, a rovar- kártevők elleni vegyszeres védekezést, valamint a tavaszi vetések talajelőkészítését valamennyi szántóterületen befejezték és folyamatban vannak, illetve befejezéshez közelednek a tavaszi vetések, műtrágyázások, vegyszerezések. A korábbi évekhez viszonyítva az egyéni földtulajdonosok is jobban törődnek földjeikkel: az eddig 30—40 hektárnyi terület helyett idén mindössze 8,5 hektár megműveletlen területet találtak, amiből remélhetőleg a második határszemléig lényegesen kevesebb marad parlagon. A járásban eredmények mutatkoznak az új szocialista földhasználati Munkáskertek Dombóváron és a város környéki községekben is befejeződtek a határszemlék. Az ez évi tavaszi első határszemle igen jó eredménnyel zárult. Addig, amíg a tavalyi első határszemlén a bizottság 207 hektár műveletlen földet talált a területen, az idén összességében csak 47 hektár volt az a terület, amelyen még semmi nyomot nem találtak a művelésre. A 47 hektárból 25 hektárnyi terület a termelőszövetkezetek tulajdonában van, s 22 hektár pedig magánosoké. A városi földhivatal 16 községben és városban látja el a felügyeletet. E felügyelet nemcsak abból áll, hogy megállapítják a parlagföldek területét, hanem azok hasznosítását állandóan szorgalmazzák. Az illetékes tanácsokkal szorosan együttműködve mindent megtesznek azért, hogy a tulajdonosok időben műveljék meg földjeiket. Több esetben azonban a földterületek domborzati fekvésük miatt, nagyüzemi módon nem művelhetők meg. Ilyen esetben művelésiágjárási földhivatal állami tulajdonba vette. A járási földhivatal 1977 októberében — első ízben — őszi határszemlét tartott, azzal a céllal, hogy a tavasszal műveletlen terület hasznosításra került-e. — Az idei évben a tavaszi határszemlék kedvező eredménnyel zárultak. A szemléket április 30-ig befejeztük és elkészítettük az értékelést. A nagyüzemeknél — 4 tsz- nél — 12 hektár szántó, egy hektár szőlő, az egyéni gazdálkodóknál 51 hektár szántó és 5 hektár szőlő maradt parlagon. A szemlék után a községi tanácsok ismét elküldték a felszólításokat. Az eddig végzett munkánkról elmondhatom — igen eredményes volt. A tsz-ek és az egyéni gazdálkodók nagy része megműveli a földeket. Az állami tulajdonba vétel általában azoknál a személyeknél várható — az eddigi tapasztalatok alapján — akik a községekből elköltöztek, vagy olyan idős tulajdonosoknál, akik már nem képesek a terület megműveléséről gondoskodni. A törvény végrehajtása során pozitív tapasztalataink: a föld nemzeti kincsünk és a kincs megóvását a jogszabály kellően segíti. További folyamatos munkával elérhetjük, hogy minden „talpalatnyi” földet megműveljenek. SZARVAS ANTAL nagyüzemek szántóin forma, a tartós földhasználat területén is. Mintegy 25 hektár a tervezett földterület, amelyet főként kertszövetkezetek részére biztosítottak, a termelőszövetkezetek és a tanácsok. A földrendezési lehetőségek közül az önkéntes földcserékkel az idén is mintegy 230 hektár szántófölddel növelik a nagyüzemek tábláikat. Ugyanakkor megállapította az ellenőrzés azt is, hogy a gyepterületek — rét, legelő — jelentős része ha nem is felróható okból, még gondozatlan. Az elvizesedett rétek hasznosításához átfogó vízrendezési tervek megvalósítása után újratelepítéssel lehetne hozzálátni, míg a — járás domborzati adottságainál fogva — domboldalakon lévő legelőterületek gépesített gyomirtását, karbantartását, talajerő-utánpótlását csak erre specializált géprendszerekkel lehetne maradéktalanul megoldani. Énnek megvalósításához nagy anyagi erők összpontosításával, országos program keretében kellene hozzálátni, de mindenképpen szükséges a jövőben az állatállomány számának növelése érdekében. SZ1KSZAI GÁBORNÉ hét hektáron változásra adnak engedélyt, s ezeken a területeken erdőket telepítenek, illetve legelőgazdálkodásra hasznosítják. Dombóváron már évek óta jól hasznosítják a belterületen lévő parlagföldeket. Az üzemekben dolgozó, de városi (kert nélküli) lakásokban lakó munkásoknak 7 hektárnyi területet biztosítottak teljesen ingyenesen arra, hogy munkáskertet létesítsenek. Az érdeklődés állandóan növekszik, s ma már 55 munkáscsaláddal van a városi tanácsnak szerződése. A dombóvár^, ipartelep közelében is adtak ki ingyenesen az állami területekből művelésre parcellákat. A határszemlét tartó bizottság összegzésképpen megállapította, hogy a városban és a város környéki községekben a tanácsok, a termelőszövetkezetek, de a magánosok is eleget tettek kötelezettségüknek és a határ az idei év tavaszán mindenütt szép, jó benyomást kelt. MAGYARSZÉKI ENDRE
