Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

tr •*?(?. & XXVIII. évfolyam, 1Í3. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. május 16., kedd i Mai számunkból VÁLTOZATLAN FELADAT: A JOGPOLITIKAI ELVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE (2—3. old.) MEDDIG TERJED AZ ÖNÁLLÓSÁG? <4. old.) TOLNAI VL— KAPOSVÁR 16:9 (6. old.) ARGENTÍNA ’78 (6. old.) LUCERNASZEZON Kamatra várva Szakemberek szerint egy nagyvárosi csatornaháló­zat kialakításának költségei hatvan-nyolcvan esztendő alatt térülnek meg, ugyanakkor a százfős varroda' — konfekcionáló üzem — beruházási összegének másfél, két év alatt vissza kell térülnie a pénztárba, máskülön­ben létrehozása nem kifizetődő. Ha most ez a varrodát négy évig építgetik — azaz addig csak kiadás van rá, de haszon, kamat semmi —, aligha remélhető a befek­tetés gazdaságossága, mivel közben új típusú, termelé­kenyebb gépek kerültek forgalomba, s ezekkel nem tudnak lépést tartani azok, melyek a Luca székeként épülő varrodában állnak. Ezért — még mindig beérve a nagyon leegyszerűsített gondolatmenettel — a beru­házások két fő csoportját különböztetjük meg. Az egyiknél nem döntő a megtérülés ideje, mivel olyan társadalmi szükségleteket elégítenek ki, amelyeknél másodlagos a pénzben kimutatható kamat, elég itt az óvodákra, iskolákra hivatkoznunk; a másik csoportba tartozó beruházásoknál viszont jogos követelmény, hogy kifizetődőek legyenek, minél gyorsabban visszatérülje­nek, hasznuk ugyanis elengedhetetlen a termelés to­vábbi fejlesztéséhez, az életszínvonal-politikai célok eléréséhez. Kamatra vár tehát a társadalom, s mert számít e bevételekre, nem mindegy, időben, gyakran azon túl kerülnek-e ezek a forintok a közös pénztárba, avagy — mert sajnos, ilyen eset is van — teljesen elmaradnak. A beruházások befejezetlen állománya emiatt kap ki­emelt fontosságot a gazdasági tevékenységben. Tavaly 181,5 milliárd forintot költöttek a szocialista szektor be­ruházásaira, s ez nemcsak az 1976. évi szintet, hanem az 1977-re tervezett mértéket is jóval meghaladta. En­nél is gyorsabb tempóban növekedett a befejezetlen — azaz az esztendő végén kivitelezés alatt álló — beruhá­zások állománya. Nehogy félreértés essék: a gazdasági növekedés természetszerű velejárója a nagyobb érté­kű, bonyolultabb technológiájú beruházások arányának emelkedése, hiszen egy hatalmas erőmű, vegyipari üzem, bauxitbánya nem készíthető el, nem nyitható meg néhány hónap, másfél, két esztendő alatt. Gondunk az, hogy az egészségesnél, az elfogadhatónál — azaz a szükségesnél — nő nagyobb mértékben a befejezetlen beruházások állománya, s ez nemcsak tavaly volt így, hanem hosszú esztendők óta. Ami már a szervezés ala­csony színvonalára, az előkészítés, kivitelezés össze­hangolatlanságára mutat. Olyannyira erre mutat, hogy nem pusztán az újság­író véli itt az okokat megtalálni, hanem például a Nehézipari Minisztérium is, ahol — tiszteletre méltó ön- kritikussággal — széles körű vizsgálat alapján elemez­ték különböző nagyobb beruházások nemzetközi átla­gos, s itthoni tényleges időszükségletét. Egyebek mellett megállapíthatták, hogy hazai viszonyaink között egy- egy erőműnél — gépegységre számítva — a kivitelezési idő 30—50, bizonyos esetekben azonban 100 százalék­kal haladja meg a nemzetközi átlagot. Különféle tevé­kenységi körök termelékenységét ugyancsak összeve­tették a vizsgálat során, s kiderült például, hogy a fej­lett ipari országokban egy-egy munkás műszakonként kétszer, háromszor több acélszerkezetet épít be, mint itthon. Természetesen nemcsak a tényeket, hanem a magyarázatokat is kutatta a vizsgálódás, e magyarázatok summázata az, amit az előbb leírtunk, a szervezésről, az előkészítésről. Kézenfekvőnek látszik a következtetés, akkor ha­tározottan, s mielőbb javítani kell a mai állapotokon, jobbá tenni a szervezést, célratörőbbé az előkészítést. Az elhatározás ehhez tényleg elengedhetetlen — mert még az is hiányzik sok helyen —, ám önmagában ke­vés. Valójában ugyanis a beruházási tevékenység tö­kéletesítése, a befejezetlen állomány elfogadható mér­tékének megtartása nem építőipari, de még csak nem is termelőágazati feladat. Itt tényleg igaz az össz­társadalmi érdekeltség, s vele a cselekvési kötelezett­ség. A szakemberek „generálorganizációs tervezés” ki­fejezése, bár csúf, de tartalmilag igaz, mivel felöleli a beruházás valamennyi tényezőjét. S ebben a vala­mennyiben a létesítmény megfelelő területi elhelyezése éppúgy benne van, mint az időben elkészített energia- szállító hálózat, a munkaerő előzetes kiképzése, a szennyvíz elvezetésének, derítésének módja, stb. Olyas­mi is tehát, aminek látszatra közvetlenül semmi köze a beruházáshoz, a határidők betartásához, a kamatok tervezett megfizetéséhez. Itt, a generálorganizációnál csúszunk el a felületes­ségünk és restségünk banánhéjain. Mert megtesszük végül is mindazt, amit e fogalom követel, csak éppen jelentős időbeni késedelmekkel, s akkor már nem te­hetjük meg ugyanúgy, mintha időben cselekedtünk volna. Tavaly az összes beruházás 56,1 százaléka válla­lati hatáskörű volt, s a befejezetlen állomány e terü­leten nőtt a legnagyobb mértékben! Figyelmeztető ada­lék a kamatvárás hogyanjához, ahogy az is, az össze­sen 181,5 milliárd forintból 75,5 milliárdot az ipar hasz­nált fel beruházásokra. S amíg ez 28,3 százalékkal több az 1976. évinél, az átadások nem érték el azt a szintet, azaz nagy iramban bővült a befejezetlen állomány, s vele a kamatok késedelme. Ne feledjük: mindannyian várunk ezekre a kamatokra...! VERESS TAMÁS Tudósítóink írják Legtöbb a parlag a paksi járásban A MÉM Földhasználati Főosztályának szakembere ezen a héten két napot tölt a megyében: vizsgálja a megyei földhivatal által tett intézkedéseket, ellenőrzi a határszemlék folyamatos végrehajtását. A miniszteri utasításnak megfelelően ké­szítették el még az év első negyedében az első tavaszi határszemle feladattervét. Ez tartalmazza mindazokat, a tennivalókat, amelyek az elő­készítéssel, szervezéssel, végrehajtással kapcsolatosak. A feladatterv alapján dolgo­zik valamennyi járási föld­hivatal, természetesen úgy, hogy előzőleg a községi ta­náccsal és a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőivel egyeztették a tennivalókat. A határszemle végrehajtá. sa a mezőgazdasági nagyüze­meknél a járási földhivata­lok feladata, s ezeket a kö­zelmúltban a szántóterülete­ken, a szőlő- és gyümölcs­művelési ágú földeken elvé­gezték. Paks kivételével a megye minden községe, vá­rosa és mezőgazdasági nagy­üzeme kevés műveletlen te­rülettel bír; a korábban par­lag területeket idén már művelik, részben az üzemek, részben a kistermelők. Az idei első határszemle meg­állapította, hogy Pakson két­százötvennégy hektár szán­tó és kilencvenegy hektár szőlő műveletlen. A tavalyi második határszemlén még 1460 hektár parlag szántót és ötszázhét hektár szőlőt tar­Hazánkba érkezeit Dmitrij Usztyinov Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, honvédelmi miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meg­hívására magas rangú katonai küldöttség élén hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba érkezett. Az ünnepi díszbe öltözött Ferihegyi repülőtéren Usz­tyinov marsall! és a delegá­ció tagjait Czinege Lajos és Roska István külügyminisz­terhelyettes, valamint a Hon­védelmi Minisztérium kato­nai tanácsának tagjai, nép­hadseregünk tábornokai, tisztjei köszöntötték. A repülőtéri fogadtatás, a díszalegység díszmenetével zárult. Az Usztyinov marsall ve­zette szovjet katonai delegá­ció hétfőn délután, a Hon­védelmi Minisztériumba lá­togatott, ahol Czinege Lajos vezérezredes és a HM kato­nai tanácsának tagjai fo­gadták. Szívélyes, baráti légkörben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a fele­ket kölcsönösen érdeklő idő­szerű kérdésekről. A tanács­kozáson részt vett Vlagyimir Pavlov nagykövet. tottak nyilván Ott, ahol az indokolt volt, az üzemek kü­lön kérésére művelési ág­változás történt: az olyan te­rületeken, amelyek mezőgaz­dasági művelésre végképp alkalmatlanok, erdőt, legelőt telepítettek. Azok a mezőgaz­dasági üzemek, amelyeknek műveletlen földterülete meg­haladta a tíz hektárt, hasz­nosítási tervet készítettek. Tavaly ilyen üzem a megyé­ben összesen húsz volt. Sok parlagterületet mondhatott magáénak a paksi Duna- menti Egyesülés Tsz, a duna- földvári Alkotmány, a nagy­dorogi Uj Barázda, a dom­bóvári Alkotmány és a bölcskei Rákóczi Tsz. A legtöbb parlagot a paksi járásban vették nyilvántar­tásba. Ezeknek a területek­nek jó részét már tavaly mű­velésbe vonták. Érdemes megnézni' egy hasznosítási tervet. A dunaföldvári Alkot­mány Tsz-ben 235 szántó és 5 hektár szőlő volt tavaly műveletlen. A hasznosítási terv szerint 48 hektáron te­lepítenek folyamatosan er­dőt, melioráció után 30 hek­tár válik alkalmassá szán­tóföldi termesztésre, 157 hektáron legelőt telepítenek, illetve legelőként hasznosít­ják. A Jánoshegyi dűlőben 5 hektárt kicserélnek. Hasonló hasznosítási tervek készültek a járás más szövetkezeteiben is. Pakson a községben mű­ködő két termelőszövetkezet a tanács, illetYe a földhiva­tal közreműködésével föld­cserét hajtott végre: a szét­szórt területeket táblákba vonták. A tsz-ek erdősíte­nek, s ez év tavaszán a köz­ség határában 300 hektáros zártkertet jelöltek ki. Itt a tsz-tagok az alkalmazottak és az atomerőműnél dolgozók részére tartós használatba ad­ják a földet. Pakson, ha nem is száz százalékban, de meg­oldódni látszik a parlagterü­letek sorsa Ma, ami az in­gatlan-nyilvántartás szerint szántó, szőlő, vagy gyümöl­csös, jórészt már megművelt a községben. A szekszárdi járás hatá­rában elenyésző a művelet­len földterület nagysága; a határszemlék során 45 hek­tár szántót és egy hektár szőlőt találtak parlagon. A korábbi határszemlékhez vi­szonyítva a járásban lénye­gesen kevesebb a parlag; az itt működő mezőgazdasági üzemekben megértették, hogy a földet nem éri meg parlagon hagyni. Idén január elsején lépett hatályba a földvédelmi törvény módosí­tása; ami kimondja, hogy „...ha a mezőgazdasági nagy­üzem a művelési kötelezett­ségét a megjelölt határidőre nem teljesíti, a megművelet- len föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme ezerszeres szorzatának megfelelő forint- összeget köteles befizetni.” (Folytatás a 3. oldalon) Csehszlovák- magyar barátsági gyűlések A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ és a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága között évek óta gyümölcsöző az együttműködés. 1974-ben rendezték meg közösen Tol­na megyében a csehszlovák kulturális hetet. Ennek ke­retében ismerkedhetett meg közelebbről a megye lakos­sága a szocializmust építő Csehszlovákia kulturális éle­tével és mindennapjaival. Az együttműködés kereté­ben, a béke- és barátsági hó­nap alkalmából tegnap Tol­na megyébe érkezett Oldrich Tesarik a csehszlovák kultu­rális központ igazgatója és annak főmunkatársa Michal Mata. A vendégeket Szekszárdon Csajbók Kálmán, a HNF me­gyei bizottságának titkára fogadta. A kétnapos prog­ram keretében a kulturális központ képviselői tegnap délután Paksra utaztak, ahol a nagyközség párt-, tanácsi és népfrontvezetőivei talál­koztak, majd megtekintették megyénk egyik büszkeségét, a jövendő Atomváros lakó­telepét. A barátsági nagygyűlésen, az ifjúsági házban Oldrich Tesarik mondott ünnepi be­szédet. Szólt népeink barát­ságáról és beszélt többek között Csehszlovákia és Ma­gyarország, a szocializmus építésében elért eredményei­ről. A nagygyűlés után az ér­deklődők megtekinthették „A szülőföld változásai című szí­nes, magyarul beszélő cseh­szlovák dokumentumfilmet, amelyet csak a kulturális központ forgalmaz. A vendégek ma délelőtt, a dombori üdülőteleppel is­merkednek, majd Dunaföld- váron négy órakor, a községi tanács nagytermében ''kerül sor a barátsági nagygyűlésre. Ismét a veszélyes zóna közelében... A Szekszárdi Dózsa hazai pályán 1:0 arányban alul maradt a Debrecennel szemben, és ezzel ismét a veszélyes zóna közelébe került. Képünkön a mérkőzés egyetlen gól­ját szerzi Maczkó, a kivetődő Pólyák mellett. Tudósítás lapunk 5. oldalán. Fotó: Bencze (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents