Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
tr •*?(?. & XXVIII. évfolyam, 1Í3. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. május 16., kedd i Mai számunkból VÁLTOZATLAN FELADAT: A JOGPOLITIKAI ELVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE (2—3. old.) MEDDIG TERJED AZ ÖNÁLLÓSÁG? <4. old.) TOLNAI VL— KAPOSVÁR 16:9 (6. old.) ARGENTÍNA ’78 (6. old.) LUCERNASZEZON Kamatra várva Szakemberek szerint egy nagyvárosi csatornahálózat kialakításának költségei hatvan-nyolcvan esztendő alatt térülnek meg, ugyanakkor a százfős varroda' — konfekcionáló üzem — beruházási összegének másfél, két év alatt vissza kell térülnie a pénztárba, máskülönben létrehozása nem kifizetődő. Ha most ez a varrodát négy évig építgetik — azaz addig csak kiadás van rá, de haszon, kamat semmi —, aligha remélhető a befektetés gazdaságossága, mivel közben új típusú, termelékenyebb gépek kerültek forgalomba, s ezekkel nem tudnak lépést tartani azok, melyek a Luca székeként épülő varrodában állnak. Ezért — még mindig beérve a nagyon leegyszerűsített gondolatmenettel — a beruházások két fő csoportját különböztetjük meg. Az egyiknél nem döntő a megtérülés ideje, mivel olyan társadalmi szükségleteket elégítenek ki, amelyeknél másodlagos a pénzben kimutatható kamat, elég itt az óvodákra, iskolákra hivatkoznunk; a másik csoportba tartozó beruházásoknál viszont jogos követelmény, hogy kifizetődőek legyenek, minél gyorsabban visszatérüljenek, hasznuk ugyanis elengedhetetlen a termelés további fejlesztéséhez, az életszínvonal-politikai célok eléréséhez. Kamatra vár tehát a társadalom, s mert számít e bevételekre, nem mindegy, időben, gyakran azon túl kerülnek-e ezek a forintok a közös pénztárba, avagy — mert sajnos, ilyen eset is van — teljesen elmaradnak. A beruházások befejezetlen állománya emiatt kap kiemelt fontosságot a gazdasági tevékenységben. Tavaly 181,5 milliárd forintot költöttek a szocialista szektor beruházásaira, s ez nemcsak az 1976. évi szintet, hanem az 1977-re tervezett mértéket is jóval meghaladta. Ennél is gyorsabb tempóban növekedett a befejezetlen — azaz az esztendő végén kivitelezés alatt álló — beruházások állománya. Nehogy félreértés essék: a gazdasági növekedés természetszerű velejárója a nagyobb értékű, bonyolultabb technológiájú beruházások arányának emelkedése, hiszen egy hatalmas erőmű, vegyipari üzem, bauxitbánya nem készíthető el, nem nyitható meg néhány hónap, másfél, két esztendő alatt. Gondunk az, hogy az egészségesnél, az elfogadhatónál — azaz a szükségesnél — nő nagyobb mértékben a befejezetlen beruházások állománya, s ez nemcsak tavaly volt így, hanem hosszú esztendők óta. Ami már a szervezés alacsony színvonalára, az előkészítés, kivitelezés összehangolatlanságára mutat. Olyannyira erre mutat, hogy nem pusztán az újságíró véli itt az okokat megtalálni, hanem például a Nehézipari Minisztérium is, ahol — tiszteletre méltó ön- kritikussággal — széles körű vizsgálat alapján elemezték különböző nagyobb beruházások nemzetközi átlagos, s itthoni tényleges időszükségletét. Egyebek mellett megállapíthatták, hogy hazai viszonyaink között egy- egy erőműnél — gépegységre számítva — a kivitelezési idő 30—50, bizonyos esetekben azonban 100 százalékkal haladja meg a nemzetközi átlagot. Különféle tevékenységi körök termelékenységét ugyancsak összevetették a vizsgálat során, s kiderült például, hogy a fejlett ipari országokban egy-egy munkás műszakonként kétszer, háromszor több acélszerkezetet épít be, mint itthon. Természetesen nemcsak a tényeket, hanem a magyarázatokat is kutatta a vizsgálódás, e magyarázatok summázata az, amit az előbb leírtunk, a szervezésről, az előkészítésről. Kézenfekvőnek látszik a következtetés, akkor határozottan, s mielőbb javítani kell a mai állapotokon, jobbá tenni a szervezést, célratörőbbé az előkészítést. Az elhatározás ehhez tényleg elengedhetetlen — mert még az is hiányzik sok helyen —, ám önmagában kevés. Valójában ugyanis a beruházási tevékenység tökéletesítése, a befejezetlen állomány elfogadható mértékének megtartása nem építőipari, de még csak nem is termelőágazati feladat. Itt tényleg igaz az össztársadalmi érdekeltség, s vele a cselekvési kötelezettség. A szakemberek „generálorganizációs tervezés” kifejezése, bár csúf, de tartalmilag igaz, mivel felöleli a beruházás valamennyi tényezőjét. S ebben a valamennyiben a létesítmény megfelelő területi elhelyezése éppúgy benne van, mint az időben elkészített energia- szállító hálózat, a munkaerő előzetes kiképzése, a szennyvíz elvezetésének, derítésének módja, stb. Olyasmi is tehát, aminek látszatra közvetlenül semmi köze a beruházáshoz, a határidők betartásához, a kamatok tervezett megfizetéséhez. Itt, a generálorganizációnál csúszunk el a felületességünk és restségünk banánhéjain. Mert megtesszük végül is mindazt, amit e fogalom követel, csak éppen jelentős időbeni késedelmekkel, s akkor már nem tehetjük meg ugyanúgy, mintha időben cselekedtünk volna. Tavaly az összes beruházás 56,1 százaléka vállalati hatáskörű volt, s a befejezetlen állomány e területen nőtt a legnagyobb mértékben! Figyelmeztető adalék a kamatvárás hogyanjához, ahogy az is, az összesen 181,5 milliárd forintból 75,5 milliárdot az ipar használt fel beruházásokra. S amíg ez 28,3 százalékkal több az 1976. évinél, az átadások nem érték el azt a szintet, azaz nagy iramban bővült a befejezetlen állomány, s vele a kamatok késedelme. Ne feledjük: mindannyian várunk ezekre a kamatokra...! VERESS TAMÁS Tudósítóink írják Legtöbb a parlag a paksi járásban A MÉM Földhasználati Főosztályának szakembere ezen a héten két napot tölt a megyében: vizsgálja a megyei földhivatal által tett intézkedéseket, ellenőrzi a határszemlék folyamatos végrehajtását. A miniszteri utasításnak megfelelően készítették el még az év első negyedében az első tavaszi határszemle feladattervét. Ez tartalmazza mindazokat, a tennivalókat, amelyek az előkészítéssel, szervezéssel, végrehajtással kapcsolatosak. A feladatterv alapján dolgozik valamennyi járási földhivatal, természetesen úgy, hogy előzőleg a községi tanáccsal és a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőivel egyeztették a tennivalókat. A határszemle végrehajtá. sa a mezőgazdasági nagyüzemeknél a járási földhivatalok feladata, s ezeket a közelmúltban a szántóterületeken, a szőlő- és gyümölcsművelési ágú földeken elvégezték. Paks kivételével a megye minden községe, városa és mezőgazdasági nagyüzeme kevés műveletlen területtel bír; a korábban parlag területeket idén már művelik, részben az üzemek, részben a kistermelők. Az idei első határszemle megállapította, hogy Pakson kétszázötvennégy hektár szántó és kilencvenegy hektár szőlő műveletlen. A tavalyi második határszemlén még 1460 hektár parlag szántót és ötszázhét hektár szőlőt tarHazánkba érkezeit Dmitrij Usztyinov Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására magas rangú katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. Az ünnepi díszbe öltözött Ferihegyi repülőtéren Usztyinov marsall! és a delegáció tagjait Czinege Lajos és Roska István külügyminiszterhelyettes, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai, néphadseregünk tábornokai, tisztjei köszöntötték. A repülőtéri fogadtatás, a díszalegység díszmenetével zárult. Az Usztyinov marsall vezette szovjet katonai delegáció hétfőn délután, a Honvédelmi Minisztériumba látogatott, ahol Czinege Lajos vezérezredes és a HM katonai tanácsának tagjai fogadták. Szívélyes, baráti légkörben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a feleket kölcsönösen érdeklő időszerű kérdésekről. A tanácskozáson részt vett Vlagyimir Pavlov nagykövet. tottak nyilván Ott, ahol az indokolt volt, az üzemek külön kérésére művelési ágváltozás történt: az olyan területeken, amelyek mezőgazdasági művelésre végképp alkalmatlanok, erdőt, legelőt telepítettek. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyeknek műveletlen földterülete meghaladta a tíz hektárt, hasznosítási tervet készítettek. Tavaly ilyen üzem a megyében összesen húsz volt. Sok parlagterületet mondhatott magáénak a paksi Duna- menti Egyesülés Tsz, a duna- földvári Alkotmány, a nagydorogi Uj Barázda, a dombóvári Alkotmány és a bölcskei Rákóczi Tsz. A legtöbb parlagot a paksi járásban vették nyilvántartásba. Ezeknek a területeknek jó részét már tavaly művelésbe vonták. Érdemes megnézni' egy hasznosítási tervet. A dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben 235 szántó és 5 hektár szőlő volt tavaly műveletlen. A hasznosítási terv szerint 48 hektáron telepítenek folyamatosan erdőt, melioráció után 30 hektár válik alkalmassá szántóföldi termesztésre, 157 hektáron legelőt telepítenek, illetve legelőként hasznosítják. A Jánoshegyi dűlőben 5 hektárt kicserélnek. Hasonló hasznosítási tervek készültek a járás más szövetkezeteiben is. Pakson a községben működő két termelőszövetkezet a tanács, illetYe a földhivatal közreműködésével földcserét hajtott végre: a szétszórt területeket táblákba vonták. A tsz-ek erdősítenek, s ez év tavaszán a község határában 300 hektáros zártkertet jelöltek ki. Itt a tsz-tagok az alkalmazottak és az atomerőműnél dolgozók részére tartós használatba adják a földet. Pakson, ha nem is száz százalékban, de megoldódni látszik a parlagterületek sorsa Ma, ami az ingatlan-nyilvántartás szerint szántó, szőlő, vagy gyümölcsös, jórészt már megművelt a községben. A szekszárdi járás határában elenyésző a műveletlen földterület nagysága; a határszemlék során 45 hektár szántót és egy hektár szőlőt találtak parlagon. A korábbi határszemlékhez viszonyítva a járásban lényegesen kevesebb a parlag; az itt működő mezőgazdasági üzemekben megértették, hogy a földet nem éri meg parlagon hagyni. Idén január elsején lépett hatályba a földvédelmi törvény módosítása; ami kimondja, hogy „...ha a mezőgazdasági nagyüzem a művelési kötelezettségét a megjelölt határidőre nem teljesíti, a megművelet- len föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme ezerszeres szorzatának megfelelő forint- összeget köteles befizetni.” (Folytatás a 3. oldalon) Csehszlovák- magyar barátsági gyűlések A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ és a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága között évek óta gyümölcsöző az együttműködés. 1974-ben rendezték meg közösen Tolna megyében a csehszlovák kulturális hetet. Ennek keretében ismerkedhetett meg közelebbről a megye lakossága a szocializmust építő Csehszlovákia kulturális életével és mindennapjaival. Az együttműködés keretében, a béke- és barátsági hónap alkalmából tegnap Tolna megyébe érkezett Oldrich Tesarik a csehszlovák kulturális központ igazgatója és annak főmunkatársa Michal Mata. A vendégeket Szekszárdon Csajbók Kálmán, a HNF megyei bizottságának titkára fogadta. A kétnapos program keretében a kulturális központ képviselői tegnap délután Paksra utaztak, ahol a nagyközség párt-, tanácsi és népfrontvezetőivei találkoztak, majd megtekintették megyénk egyik büszkeségét, a jövendő Atomváros lakótelepét. A barátsági nagygyűlésen, az ifjúsági házban Oldrich Tesarik mondott ünnepi beszédet. Szólt népeink barátságáról és beszélt többek között Csehszlovákia és Magyarország, a szocializmus építésében elért eredményeiről. A nagygyűlés után az érdeklődők megtekinthették „A szülőföld változásai című színes, magyarul beszélő csehszlovák dokumentumfilmet, amelyet csak a kulturális központ forgalmaz. A vendégek ma délelőtt, a dombori üdülőteleppel ismerkednek, majd Dunaföld- váron négy órakor, a községi tanács nagytermében ''kerül sor a barátsági nagygyűlésre. Ismét a veszélyes zóna közelében... A Szekszárdi Dózsa hazai pályán 1:0 arányban alul maradt a Debrecennel szemben, és ezzel ismét a veszélyes zóna közelébe került. Képünkön a mérkőzés egyetlen gólját szerzi Maczkó, a kivetődő Pólyák mellett. Tudósítás lapunk 5. oldalán. Fotó: Bencze (MTI)
