Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
/ a Képújság 1978. április 7. A közművelődés kérdései Bejárók klubja K. 0. a reklámnak Jó a kínálat. Vonzó. Szívesen megnéztük volna mindjárt az elsőnek felsorolt filmet is. De hol? Mert a lefényképezett plakáton se a vetítés helye, se pontos ideje nincs feltüntetve. Vajon akkor minek ez a plakát? Türelemmel kivártuk a Forradalmi ifjúsági napok végét, hátha majd valami moziplakáton megjelenik a várt jelentés, de hiába. Illetve egy, a K. O. bejött. De az aztán nagyon. — ez—fez — Német nemzetiségi alapkönyvtár yjjijj]};:. éhány éve még azon ::;U folyt a vita, hogy mi a Pl célszerűbb: a lakó- ss vagy a munkahelyen teremteni meg a művelődés feltételeit? Ezt a kérdésfeltevést meghaladta az idő. Ma már senki sem kívánja a művelődési lehetőségeket egy épületbe koncentrálni, ahogy az is köztudott, hogy művelődni sem csak az erre a célra kijelölt épületekben lehet... A felismeréssel azonban még a kelleténél kevesebbet élünk. Kevés a nyílt olvasóterem, a kihelyezett klub, könyvtár. Arra pedig igazán fel kell figyelni, hogy egész Tolna megyében egyetlen helyen, Cikón működik klub a bejárók számára. Pedig a bejárók művelődési lehetőségei amúgy is szűk korlátok közé vannak szorítva. Otthon is, a munkát adó városban is a vonat vagy a busz indulása szabja meg, hogy mennyi időt fordíthatnak rá. így nem ritka, hogy a bejáró dolgozónak, diáknak a színházi előadások utolsó tíz perce ismeretlen marad, hogy le kell mondaniuk a moziba járásról, és nem gondolhatnak arra sem, hogy beiratkozzanak egy önképző körbe vagy klubba. Vagy ha igen, aránytalanul nagy áldozatok vállalásával. Mert a művelődési házak rendezvényei és csoportjai nem igazodnak — nem is tehetik — a különféle menetrendekhez, csak a bejáró igazodhat a programokhoz... Úgy, hogy üres, várakozással töltött órákat vállal, és a pihenésről mond le. Bizony, ez nehéz helyzet. Egyetlen orvosság enyhítheti: ez pedig éppen a klubforma, ami olyannyira hiányzik még. A bejárók klubja. A szekszárdi városi úttörőház gazdag programmal várja a gyerekeket a tavaszi szünetben. Április 3-án népi játékokkal fűszerezett vidám délelőttöt rendeztek, 5-én „Szép hazánk Magyarország!” címmel napközis csoportoknak tartottak bemutatót. Hatodikén 9 órakor az úttörő fúvószenekar nyílt szakköri foglalkozására várták az érdeklődőket. Hetedikén 10 órától ügyességi sportversenyre, dalolásra, könyvtári foglalkozásra és anyanyelvi A bejárók klubjai nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy kulturált körülmények között eltölthessék az időt vonat- és buszindulásig tagjai, hogy ne tartalmatlan várakozással, hanem olvasással, társasjátékkal teljenek a naponta ismétlődő üresjáratok. Ennél többet is ad: valódi klubprogramot, a tagságnak legmegfelelőbb időben. Ahogy a cikói bejárók klubjában történik. Szabó László, a bonyhádi városi művelődési központ dolgozója irányítja. így beszél az indulásról: — A klubot a művelődési központ két éve szervezte, olyan szándékkal, hogy a Cikóról Bonyhádra bejáró dolgozóknak helyben teremtsen művelődési fórumot. Itt a város különböző üzemeiben dolgozó munkások kicserélhetik tapasztalataikat, élményeiket, tanulságokat vonhatnak le a beszélgetésekből. Ez a cél alakította ki a klub arculatát, tevékenységének tartalmi oldalát. — Milyen programok valósultak meg ennek az elképzelésnek a jegyében? — kérdeztük Szabó Lászlótól. — Általában kettős szerkezetű foglalkozásokat tervezünk. Egyrészt a városi művelődési központ amatőr művészeti csoportjait kértük fel bemutatók tartására, másrészt a munkahelyi élet aktuális kérdéseit dolgoztuk fel viták formájában. Sokszor olyan problémákról is hosz- szan és mélyen vitatkoznak a klubtagok, amelyekről a munkahelyen nem esik szó. A vitavezetőket úgy választjuk ki, hogy maguk is jól ismerjék az üzemek életét, esetleg éppen vezető beosztásban dolgozzanak. A múlt vetélkedőre hívják az alsó tagozatos pajtásokat. A természetbarát szakkör tagjai 7— 8—9-én Királyrétre kirándulnak. Nyolcadikén 10 órakor Szatmári Juhos László szobrászművésszel találkozhatnak a gyerekek. Tizedikén a kisdobosok sötétvölgyi túrán vesznek részt; gyülekezés fél nyolckor az úttörőház aulájában. Április tizenegyedike a költészet napja jegyében zajlik: a Kazinczy szép kiejtési verseny városi, járási döntőjére kerül sor, ezen a napon év novemberében jól sikerült beszélgetést folytattak a klubtagok Szelesi Lászlóval, a BONY Szövetkezet elnökével, a 'munkahelyi, emberi kapcsolatokról. Ugyanakkor bemutatkozott a bonyhádi fúvószenekar is. Egy másik alkalommal Ady Endrére emlékeztünk, a költő életét bemutató reprodukciókból rendeztünk egy kis kiállítást, és meghallgattuk Latinovits Zoltán nagyszerű Ady-leme- zét is. — Vita és fúvószenekar... Kicsit szokatlan a párosítás. — Lehet, hogy sokszor nem szerencsés párosítani a közéleti-munkahelyi kérdések megvitatását szórakoztató programmal, de tapasztalatunk szerint esetenként a kétféle dolog néha erősíti egymás hatását. Nem beszélve arról, hogy a bejárók klubjában az idővel való takarékoskodás is lényeges szempont. — Milyen az érdeklődés a klub iránt? — Közel harminc klubtagunk van, a műszakok váltakozása befolyásolja, hogy mikor hányán tudnak részt venni a foglalkozásokon. Átlagban 15—20 főre számíthatunk — mondja Szabó László. A cikói „első fecskéről” most ennyit. De a bejáró dolgozóknak és diákoknak átalakított várótermekről, az ő számukra kijelölt klubszobákról is szívesen hallanánk. Annál is inkább, mert több ezer emberről van szó: Szek- szárdon, Dombóváron, Bony- hádon, Pakson, Tamásiban és az összes olyan településünkön, ahol leállnának a termelőüzemek nélkülük. könyvkiállítás is nyílik. Tizenkettedikén 10 órától ismét a fúvószenekar ad műsort, majd sportfoglalkozás következik. A Panoráma filmszínházban a tavaszi szünidei műsor keretében délután három órától vetítenek filmeket: 7-én „Az utolsó töltény”, 8-án a „Tótágas”, 10-én az „Osceola”, 11-én „A csillagszemű”, 12-én a „Rákóczi hadnagya”, 13-án „Óz, a csodák csodája” szerepel a programban. Csaknem ezerötszáz német nyelvű könyvvel gazdagodott, s összesen hatezerhét- száz könyvállományúra nőtt az utóbbi egy évben a Tolna megyei német nemzetiségi alapkönyvtár. Szekszár- don hat évvel ezelőtt négyszáz kötettel hozták létre a megyei könyvtárban a német nemzetiségiek bázis- könyvtárát, amelynek a ma már megtöbbszöröződött gyűjteménye nagy részéből letétként a német anyanyelvűek által is lakott harminc községet látnak el állandóan német könyvekkel, főleg a bonyhádi, a szekszárdi és a paksi járásban. A könyvek beszerzéséhez segítséget adott a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, és az NDK budapesti kulturális centruma. Az alapkönyvtárban az állami támogatás összege az évi ötvenezerről száztízezer forintra emelkedett, s ebből az idén újabb negyvenezer forint értékű német nyelvű könyvet vásárolnak, valamint a megyei zeneműtárat már ellátták hetvetezer forint értékű, tizenöt kötetes német nyelvű zenei szaklexikonnal. Mindezeken kívül a járási könyvtárak saját keretükből is vesznek német nyelvű köteteket, s az iskolai könyvtárak is kaptak német könyveket — amint arról Gacsályi József, az alapkönyvtár vezetője tájékoztatott bennünket. Kiadták az alapkönyvtár német könyveinek katalógusát, az idén pedig egy bibliográfiát is összeállítanak az iskolásoknak, a helyben használható német könyvekről, köztük szótárakról és lexikonokról, továbbá nemzetiségi írókkal találkozókat és a báziskönyvtár nyújtotta lehetőségekre a figyel- Vnet felhívó könyvkiállításokat is rendeznek. Bukásra álló szülők Március utolsó napján feleségemnek számtanórára kellett volna mennie. Pontosabban: el is ment, de a számtanóra elmaradt. Ilyesminek az ember diák korában örült, szülő korában már bosz- szankodik. Ugyanis nem az első számtanóra maradt el és immár úgy látszik, hogy elmarad az összes többi. Tavaly óta őrzünk egy szívélyes hangú meghívót, Báli Jánosnak, a Szekszárd városi Tanács művelődésügyi osztály- vezetőjének aláírásával. Előadássorozatra invitálta a kedves szülőket a városi úttörőházba. Néhány előadás címe: Halmazok, halmazelmélet — Relációk. — Valószínűségszámítás. — Egyenlőtlenségek. Amiből kiderül, hogy az előadások terhét vállaló Fadgyas Istvánné, az I. sz. általános iskola igazgatója, a szülőket kívánta segíteni abban, hogy azok viszont gyerekeiknek segíthessenek. Természetesen a számtan tanulásában. A kedves szülők a jelek szerint nem akarnak segíteni. Már nem az első előadás maradt el — érdektelenség okából. A március 31-i alkalmon megjelent széles Szekszárd városából 5 szülő. Az április 21-re tervezett utolsó előadást már meg se tartják. Minek? Hiszen ha a gyerekek nem is, a szülők úgyis bukásra állnak. Persze, ne legyünk igazságtalanok! Az se lehetetlen, hogy kisujjukban vannak a relációk és egyenlőtlenségek... O. I. DEVECSERI—VIRÁG n szünidő programja \ • A világnézet formálásáért Interjú Lukács József akadémikussal, a Világosság főszerkesztőjével A Világosság című folyóirat 18 évvel ezelőtt, 1960-ban jelent meg először. Fő célja kezdettől fogva a materialista világnézet terjesztése. Erről Lukács József akadémikus, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója, a lap főszerkesztője a következőket mondta: — Nem véletlenül fogalmaztuk meg a folyóirat alcímét úgy. hogy materialista világnézeti folyóiratot kívánunk szerkeszteni. Ezen azt értettük, hogy tudományos természetszemléletet. történelemszemléletet, társadalomszemléletet, erkölcsi, esztétikai szemléletet kíván a lap terjeszteni, és erről a pozitív alapról akarunk vitatkozni a vallásos és más idealista nézetekkel. — Hogyan lehetne eredményesen előmozdítani a materialista szemlélet kialakítását, terjedését? — Az emberek világnézete, világszemlélete mindenekelőtt saját mindennapos élményeik hatását tükrözi, közvetlen élettapasztalataik hatására fejlődik. A szocializmus építésének menetében igen fontos, mennyire tudják megérteni, felismerni az adott feladatokat, képesek-e választani az objektív alternatívák között, megszervezni ezek megvalósítását, s közben tapasztalataik alapján a saját szemléletüket is megfelelően korrigálni. Ebből következik, hogy a társadalmi gyakorlat -folyamatában magas színvonalú gondolkodási kultúrát kell elsajátítani. Igaz, az imént éppen azt mondtam, hogy az emberek gondolatvilágát elsősorban saját élményeik és tapasztalataik formálják, azonban ezeket az élményeket és tapasztalatokat fel is kell dolgozniuk tudatukban, amihez szükségük van az elmélet segítségére. Amikor célul tűztük, hogy ebben közreműködünk, tisztában^voltunk vele, hogy többféle követelmény együttes érvényesítésére lesz szükség. Ezért a legkülönbözőbb tudományágak — a természettudományoknak éppúgy, mint a társadalomtudományoknak — segítségével közelítünk a világnézeti kérdésekhez. Számításba vesszük azt is, hogy a filozófiai ismereteknek nagy szerepük van a dialektikus és materialista gondolkodásmód kiformálásában, de hatása van erre a művészetnek, az erkölcsi és természetesen a politikai ismeretek szélesítésének is. — A lap tehát komplex feladatra vállalkozott. Hogyan tükröződik ez a szerkesztőség munkájában? — A fent elmondottaknak megfelelően filozófiai rovatunkban egyaránt foglalkozunk korunk világnézeti problémáival, továbbá valláskritikával, valláselmélettel is. Történelmi rovatunk elsősorban filozófiatörténeti, eszmetörténeti, vallástörténeti kérdéseket tárgyal. Politikai rovatunk a hazai és a nemzetközi társadalmi-politikai életben felmerülő ideológiai problémákat vizsgálja. Kulturális rovatunk művészeti, művészettörténeti és irodalomtörténeti kérdésekre specializálódott. Van továbbá pszichológiai-szociológiai és természettudományos kérdésekkel foglalkozó rovatunk is. A szaktudományokból azonban főleg a világnézetileg fontos kérdések érdekelnek bennünket. — Milyen módszerrel szerez tudomást a folyóirat az olvasók igényeiről? — A folyóirat tízezer körüli példányszámban jelenik meg. Ez nem túl sok, de nem is kevés. A megjelenés évében elért példányszámnak ez a két és félszerese. A fejlődés tehát jelentős, mégsem vagyunk elégedettek. Folyóiratunk azokhoz a pedagógusokhoz, pártoktatókhoz, ismeretterjesztő előadókhoz szól, akiknek hivatásuk a materialista világnézet terjesztése, s ezért igen sokat tehetnek. Hozzájuk fűződő kapcsolataink igen sokrétűek. Főleg a levelekből kapunk jelzéseket, amelyek figyelmeztetnek vitakérdésekre, ellentmondanak vagy megerősítenek bennünket. Vidéken több helyen alakultak Világosság-körök, melyekben rendszeres eszmecsere folyik, a folyóiratban felvetett fontosabb problémákról. A szerkesztőség és a szerkesztő bizottság tagjai időnként előadásokat tartanak ezekben a körökben. Nem kevesen olvassák a lapot a marxista-leninista esti egyetemek hallgatói között. Elterjedt a folyóirat az egyetemi hallgatóság körében, elsősorban a történészek, népművelés és filozófia szakosok soraiban. A TIT szabadegyetemeinek különböző tanfolyamai révén is sokféle réteggel lehet kapcsolatot létesíteni. — Kik a folyóirat szerzői? — Főleg tudományos kutatók írják cikkeinket. Gyakran szerepelnek a lapban olyan gyakorló tanárok, akik pedagógiai munkájuk mellett bizonyos kérdések kutatásával is foglalkoznak. Művészek és írók véleményének, állásfoglalásának is helyt adunk. A szerkesztőség feladatát abban látjuk, hogy megszervezze e cikkek elkészültét, segítse a leghatásosabb forma kialakításában. Folyóiratunk egyébként 2—3 évre kiterjedő terv alapján dolgozik. Az egyes rovatok megpróbálják áttekinteni, melyek területükön a világnézetileg legfontosabb, legizgalmasabb problémák, s ezeket megtervezik. Inkább a téma, a témakör a fontos, ilyenkor, semmint a konkrét cikk. A hosszabb tervezést kiegészíti egy közép és egy rövid távú terv. — Gyakran kérik fel az egyes területek szakembereit cikkírásra? — Ha irányt akarunk adni a lapnak, természetesen nem lehet egyszerűen azokra a cikkekre támaszkodni, amelyek spontán érkeznek a szerzőktől, ezért gyakran kérünk fel kutatókat egy-egy téma megírására. Általában a lap tematikus, tehát egy nagyobb, komplex kérdéskört próbálunk sok oldalról megvilágítani, és ehhez kérjük a különböző szakemberek közreműködését. Éppen most folyik az ünnep-hétköznap viszonyával foglalkozó tematikus szám előkészítése, amely nyáron lát majd napvilágot. Történeti, szociológiai, társadalompszichológiai vonatkozásban egyaránt vizsgáljuk az ünnepek jelentőségét a múltban és a mában egyaránt. De jelent már meg ilyen száma a nevelés problémájáról, a nőkérdésről, az ökológiai krízisről, az elidegenedésről stb. Előfordul az is, hogy több számban egymás után térünk vissza ugyanarra a kérdésre, például hónapok óta rendszeresen jelennek meg az ideológia és ideológiakritika kérdéseivel foglalkozó cikkek. Ez is elősegítheti, hogy olvasóink átfogó képet kapjanak a fontos világnézeti tartalmú kérdésekről — fejezte be nyilatkozatát a Világosság főszerkesztője. LUGOSSY GYÖRGYI
