Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

s Képújság 1978. április 30. Könyvkiadás - a számok tükrében Új gyógyszer „M—71 POLFA” elnevezés­sel új lengyel gyógyszer kí­sérletei folynak a szívinfark­tus megelőzésére. Az új gyógyszer előállítása dr. Ma­rian Jerzy Eckstein profesz- szor közreműködésével már régóta kutatója e témakör­nek. Az állatokon végzett kísér­letek igen eredményesek vol­tak, és tovább folytatják azo­kat. A kísérletekhez egy má­sik lengyel tudós, dr. Win- centy Wcislo által szerkesz­tett mesterséges szívinfark­tust előidéző készülékét al­kalmazták. Az M—71 POLFA gyógyszer hatására az in­farktus-veszély megszűnt, és a szív újra normálisan mű­ködött. A gyógyszer emberi alkal­mazásához azonban még to­vábbi kísérletekre van szük­ség. Lengyel tudósok vélemé­nye szerint az „M—71 POL­FA” rendkívül erős hatása miatt sikerre számíthat. A cári Oroszországban min­den négy ember közül három írástudatlan volt. Ma nincse­nek analfabéták, és évente majdnem 700 könyv jut 100 emberre. * A bolygónkon megjelenő könyvek és brosúrák egyha- toda a Szovjetunióban lát napvilágot. * Óriási példányszámot ért el a Szovjetunióban a politi­kai, a művészeti és a népsze­rű tudományos irodalom. Csak 1977-ben a kiadott könyvek és brosúrák pél­dányszáma elérte az 1,8 mil- liárdot. ■* Több mint 12 500-szor ad­ták ki eddig Lenin műveit a Szovjetunióban — az ország és földgolyónk 102 nyelvén. A művek példányszáma megközelítette a félmilliár- dot. Marx és Engels művei több mint 300 kiadást értek meg a Szovjetunió valamennyi né-_ pének a nyelvén. A két nagy ideológus műveinek összesí­tett példányszáma meghalad­ja a 112 milliót. A „Kommunista Kiáltvány” 482 alkalommal jelent meg a Szovjetunióban — 46 nyelven — több mint 29 millió pél­dányban. * A „Proszvescsenyije” kiadó a tankönyvek és oktatási szemléltető eszközök kiadá­sára szakosodott. Évente több mint 1200 kiadványuk jelenik meg 275 millió példányban. A kiadó aktívan részt vesz a fejlődő országokban meglévő írástudatlanság felszámolását célzó UNESCO-tevékenység- ben. A kiadó könyveit a vi­lág 100 országában vásárol­ják. Csupán 1976-ban több mint 3 millió példányt vettek át tőle a külföldi cégek. * Napjainkban több mint 200 kiadóvállalat működik az or­szágban. Ezek évente több mint 80 000 művet és brosú­rát adnak ki, több mint száz nyelven. A politikai irodalom kiadó­ja évente 375 művet hoz for­galomba, mintegy 135 millió példányban. A Művészeti Kiadó évente 380 művet jelentet meg 94 millió példányban. Az utóbbi idők legjelentősebb kiadvá­nya a 200 kötetes „Világiro­dalom”, amely 60 millió pél­dányban látott napvilágot, kötetenként 300 000 példányt véve alapul. A „Könyvtár” a világ 80 országából szár­mazó 3235 szerző mintegy 26 ezer művét tartalmazza. * 1917 és 1977 között a világ 136 országának irodalmát képviselő szerzők 73 294 könyvét adták ki a Szovjet­unióban, több mint kétmilli­árd példányban. Emberi boldogság Tizennyolc gyermeknek adott életet A kazahsztáni Nyikolszk városban élő Petrenyijev családban tizennyolc gyerek van. Az édesanya, Anna Alekszejevna az 1. számú is­kola gazdasági részlegének vezetője. Az édesapa, Dmit- rij Joszifovics az észak- dzseszkazgani érclelőhely te­hergépkocsi-vezetője, egy BE­LAZ teherautón dolgozik. A család az államtól ka­pott tizenkét szobás családi házban lakik, amely modern bútorokkal, pianinóval, feke­te-fehér és színes televízió­val, könyvtárral van beren­dezve. A Petrenyijev család­nak személygépkocsija és kétszintes nyaralója van. Ekkora család aligha élne ilyen elégedettségben és jó­létben, ha az állam nem se­gítené őket. Petrenyijevék a szovjet alkotmánynak meg­felelően családi pótlékot és kü­lönböző juttatásokat kapnak. Ez természetesen a segítség­nek csak egyik formája. A család jelentős bölcsődei hoz­zájárulást, ingyenes üdülte­tést kap az államtól. A gye­rekek az iskolában ingyene­sen kapnak reggelit és ebé­det. — Gyakran megkérdezik tőlem, hogy boldog va­gyok-e — mondja Anna Alekszejevna, a feleség —■ Úgy érzem, a legboldogabb anya vagyok. Örömet okoz, amikor reggelente hét gyere­kemet az iskolába, hármat pedig az óvodába indítom út­nak. Nyolc gyermekem pedig már dolgozik. Családunkban nagyon jó a légkör, a gyere­kek munkaszeretők, segítő­készek, gondoskodnak egy­másról, a házimunka nagy részét ők végzik. Családunkban különösen az esték nagyon vidámak. A nap­pali szobában gitár szól, Lju ba lányom zongorázik. Van saját filmvetítőnk. Nagyobb gyerekeink már megkezdték önálló életüket. Galina lányunk elvégezte az orvostudományi egyetemet, most orvosként dolgozik. Va- lentyina ápolónő lett. Alek- szandr most szerelt le a ka­tonaságtól. Azt tervezi, hogy bulldózervezető lesz. Vera bányamérnök. Vaszilij és Leonyid gépbeállító szakmát tanul egy szövőgyárban. Oleg az iparitanuló-iskola elvég­zése után fúrómunkás lesz. Az élet megy a maga út­ján. Galina és Valentyina férjhez ment. Alekszandr megnősült. 42 éves koromra háromszoros nagymama va­gyok. Az unokáimmal nem tudok betelni. Azt hiszen ez az igazi, egyszerű, emberi boldogság. APN—KS Korszerű vasút Tovább bővítik a követke­ző években a jelenleg 14 000 kilométer hosszú NDK vas- úthálózatot. A vasúti fővona­lak 7500 kilométer hosszú, teljesen kihasznált hálózatát a jövőben két vagy három vágánnyal szélesítik. 1971 óta 1100 kilométeres szakaszon helyeztek üzembe második vágányt, még 1978- ban elkészül a Berlin és a Rügen-szigetek közötti pá­lyaszakasz második vágány­hálózata. Bővítik a villamosított vo­nalakat is, melyek jelenlegi hossza 1500 kilométer. A papa teherautóján Halak és a tudósok Semmi sem jellemzi job­ban Dél-Csehországot, mint halastavai, amelyek már ős­idők óta a környékhez tartoz­nak. Az első halastavak még a XII. században létesültek, s az itteni halászok büszkék erre a régi hagyományra. Az, aki már legalább egyszer látta munka közben őket, olyan benyomást visz magá­val, mintha valami csoda folytán a történelem egy fennmaradt pillanatának ré­szese lett volna, s a nehéz hálókkal dolgozó halászok feje fölött régóta nem múlik az idő. Pedig valójában amit látott, csak a külső burok, amely mögött korszerű tudo­mányos ismereteken alapuló, nemcsak szép, de rendkívül igényes és bonyolult munka folyik, így például igen kevesen tudják, milyen óriási prob­lémát jelent a halászoknak az a veszély, hogy a halas­tavak műtrágyával szennye­ződhetnek. A műtrágya a környező rétekről és mezők­ről szivárog a halastavakba, s ez a víznek tápanyagokkal való túltelítettsége a dél­csehországi haltenyésztők legnagyobb „réme”. Ha a halastó vize túl sok tápanya­got tartalmaz, akkor olyan nagy ' mennyiségben szapo­rodnak el benne a különféle moszatok, hogy a csak na­gyítóval látható apró élőlé­nyek nem képesek elfogyasz­tani őket. Előfordulhat, hogy az oxigén elhasználásával megbomlik a víz ökológiai egyensúlya, a víz elhal, s a halastó élet nélküli, bűzös szennyvízzé válik. Ezt a bonyolult problémát a halászok maguk természe­tesen nem képesek megol­dani. Ráadásul Dél-Cseh- ország, elsősorban Trebon vi­déke különleges természeti környezet is, ahol minden gazdasági lépést meg kell fontolni. Trebon környékét ezért rövidesen védett terü­letté nyilvánítják, s már be­vonták az UNESCO „Az em­ber és a bioszféra” elnevezé­sű programjának biológiai alapjába. Dél-Csehországban jelenleg is igen sok .tudós dolgozik á Csehszlovák Tu­dományos Akadémiához tar­tozó intézetekből; a botani­kai intézet, a táji ökológiai intézet, az entomológiai és parazitológiai intézet, a Ces- ké Budejovicei Mezőgazdasá­A dél-csehországi pontyfajta tulajdonságainak vizsgálata a vodnanyi kutatóintézet halkémiai osztályán (Fotó: CTK—KS) gi Főiskola és több más in­tézet szakemberei tevékeny­kednek itt. A haltenyésztéssel kapcso­latos sikeres tudományos ku­tatás egyik jó példája a ponty. Ennek a legelterjedtebb hal­fajtának — amely szinte a cseh haltenyésztés szimbólu­ma — van ugyanis egy kü­lönlegessége. A cseh ponty valószínűleg két fajta keresz­teződéséből ered, s kétszer annyi örökölhető tulajdonsá­got tartalmazó kromoszómá­ja van, mint a többi ponty­félének. Ez egyrészt segítette a túlélésért folytatott harcot, másrészt veszélynek is kitet­te: az öröklött fogyatékossá­gok kialakulása veszélyének. És éppen ez a bökkenő a tu­dományos haltenyésztésben. A ponty külsejéről ugyanis nem lehet megállapítani, me­lyik alkalmas valóban a to­vábbi tenyésztésre. Miroslav Valenta és Anto­nin Stratil, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Házi­állatok Fiziológiai és Geneti­kai Intézetének kutatói fe­dezték fel, hogy minden ponty magán viseli jellemét az aminosavak — a fehérjék alapvető szerkezeti elemei — különböző tulajdonságainak formájában. A két tudóst nemrégiben nemzeti díjjal tüntették ki, s felfedezésük jelentőségéről az is tanúsko­dik, hogy a világ minden tájáról érdeklődnek eredmé­nyeik iránt. A két kutató módszerét már a gyakorlat­ban is alkalmazzák, biztosít­va van tehát a pontyfajták programszerű nemesítése, az, hogy gyorsabban növekedje­nek, jobban gyarapodjanak, ivadékaik teljes mértékben életképesek legyenek. MARTIN REPIK Csehszlovák Tudományos Akadémia Kuba - 1S7S Az ötvenedik művelődési ház Alig néhány esztendeje, hogy az első művelődési ház megkezdte tevékenységét Holguinban. Kuba keleti tar­tományában. A tömegkultú­ra e központjai azóta már az egész országban megta­lálhatók. Tavaly avatták fel ünnepélyes külsőségek között az ötvenedik művelődési há­zat. Az év végén pedig a művelődésügyi minisztérium illetékes osztálya tanácsko­zást hívott össze Havannába e házak tevékenységéről. Ez a megbeszélés a ta­pasztalatcsere fórumává vál­tozott. Kitűnt az is, hogy a gyakorlatban bevált az az in­tézkedés, hogy a művelődési házak igazgatóit mindenütt a néphatalom helyi szervei ne­vezték ki jól képzett ottani kultúrmunkásokból. A műve­lődési házak vezetői így va­lóban jól ismerik a gondja­ikra bízott terület hagyomá­nyait és adottságait. Egyes helyeken, ahol a népművé­szeteknek erős hagyományai vannak, az igazgatók elsősor­ban ezek továbbfejlesztésére összpontosítják az erőfeszíté­seket. Olyan képzőművészeti köröket szerveznek, melyek tevékenységét országos hírű művészek patronálják. A ha­vannai egyetem képzőművé­szeti fakultásának egy-egy professzora időről időre vi­dékre látogat, hogy tanácsai­val, útmutatásaival segítse a népi festők és szobrászok munkáját. Műveikből ván­dorkiállításokat szerveznek és ezek színhelye a többi mű­velődési ház. Tervbe vették azt is, hogy a művelődési há­zak legkiválóbb művészeinek munkáiból mozgó kiállítást rendeznek, s a vasúti ko­csikban elhelyezett művésze­ti anyagot országjáró utakra irányítják. Másutt a műkedvelő szín­játszás a helyiek erős oldala, s a művelődési házak igaz­gatói központi segítséggel el­sősorban ezt fejlesztik. Egyes ilyen intézményeknek már országosan is ismert színját­szó csoportjai vannak. Ismét más helyeken pedig a mű­kedvelő zenekarok és ének­karok a helyi folklór-zene- kincs feldolgozásában olyan kiemelkedő eredményt értek el, hogy rádió- és televíziós szereplésre is gyakran kérik fel őket. Az 50 művelődési ház mindegyikének kiterjedt sportszakosztályai is vannak és ezek országosan is össze­mérik erőiket. A közoktatás állandó, gyors­ütemű fejlesztése is az egyik legfontosabbnak tekintett te­vékenység a forradalmi Ku­bában. A szigetországban, amely korábban arról is hir- hedt volt, hogy azok közé tartozott Latin-Amerikában, ahol a legmagasabb az anal­fabéták száma, rövid idő alatt tömeges felnőtt-tanfo­lyamok szervezésével embe­rek százezreit tanították meg írásrá-olvasásra. Megszűnt már az, a forra­dalom előtti időkre annyira jellemző helyzet, hogy a gye­rekek az általános iskola né­hány alsó osztályának elvég­zése után abbahagyják a ta­nulást és kenyérkereső tevé­kenység után néznek. Kubá­ban hatosztályos az általános iskola. Legutóbb Fidel Castro a nemzetgyűlésben el­mondott beszédében büszkén közölhette: 1978-ban 270 ezer fiatal végzi el az általános is­kola hatodik osztályát. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a hat évvel ezelőtt beiratkozott 284 ezer tanulóból csak 14 ezer morzsolódott le, maradt ki az általános iskolából. A cél egyébként az, hogy minél több fiatal tanuljon to­vább a középiskolákban. Eb­ben is nagy sikereket értek el az elmúlt esztendőkben. 1975-ben összesen 590 ezer diák tanult Kuba középisko­láiban. Az idén szeptember­ben pedig már majd kétsze- annyian, 1 millió 50 ezren vesznek részt a középfokú oktatásban. Ennyi diák to­vábbtanulását eredetileg csak 1980-ra tervezték, hiszen meg kellett teremjeni ennek anyagi feltételeit, új iskolák­ra, tanárokra és tanszékekre volt szükség. Hogyan érheti el Kuba eze­ket a kimelkedő oktatási és népművelési eredményeket, amelyek rendkívüli hatást tesznek Latin-Amerika, a fejlődő világ más országaira? Mint Fidel Castro rámuta­tott: az ország szocialista fej­lődése biztosítja ezt a gyors haladást a kulturális fel- emelkedésben is. Nemrég fo­gadták el a szigetország 1978. évi költségvetését a nemzet- gyűlésben. A szigetország állami költ­ségvetésének számai magu­kért beszélnek: közoktatásra, népművelésre és közegész­ségügyre 2,68 milliárd pesót fordítanak, ezzel szemben a honvédelem és a belső rend- fenntartó erők együttes ki­adása ennek kevesebb, mint egyharmada, 784 millió pesó. ARKUS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents