Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-28 / 99. szám

1978. április 28. Képújság 5 Felmérés az életért Könyvtár az iskolákban Az egészségügyi miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján hangzott ei, hogy bizonyos életkorban — főleg férfiaknál — nem csökkent a halandó­ság, sőt 1965-höz képest va­lamelyest emelkedett. Ez a jelenség késztette ar­ra a minisztériumot, hogy az idén nagyarányú vizsgá­latba kezdjen. Mint azt dr. Balog János főtanácsos elmondotta, a vizsgálatnak kettős célja van. Meg akar­ják ismerni a lakosság egész­ségi állapotát, hogy a pontos adatok birtokában a koráb­binál még jobban tervezhes­senek. Az egészségi állapot­ról egyébként eddig is folya­matos információval, rész­adatokkal rendelkezett a mi­nisztérium a kötelező éves jelentésekből. — Melyek ezek? ' — A betegforgalomról, a kórházi betegekről kor, nem, betegség szerinti megoszlás­ban készített adatlapok; a kötelezően bejelentendő be­tegségek adatai; táppénze­sek; rokkantak száma; a száz éve vezetett halálozási statisztikák. Ezek részinfor­mációk, ha összesítjük őket elég jók a következtetésre. A vizsgálat azonban nem elég jól, hanem pontosan akar következtetni, többek közt a halálozási arány bizonyos romlásának okára is. Az utóbbi jelenség meglepő, de valójában nem „mellbevágó”. Mikor egy ország gazdasági- szociális-kulturális helyzete elér egy szintet, a születés­kor várható életkor eléri mondjuk a hatvan évet, ak­kor a fejlődés óhatatlanul lelassul. Úgy mondjuk, hogy könnyebb az átlagos életkort negyvenről ötvenre emelni, mint hatvanról hatvanegyre. Ennek ellenére természete­sen az összes lehetőséget ki kell használnunk, hogy min­den módon növeljük az átla­gos életkort. — Milyen okot gyaní­tanak a statisztika rom­lása mögött? Mikor Alig akad több vitát és el­lenérzést kiváltó intézmény a modern társadalmakban, mint az ügyintéző hivatal, a bürokrácia szervezete. A vicclapok aktahalmaz közé szoruló kishivatalnokának karikatúrájától az állampol­gár „megleckéztetéséig” ter­jednek azok az „élmények”, amelyek azt az érzést erősí­tik, hogy itt eleve valami rosszról, pejoratív-megbélyeg­ző bürokratizmusról van szó. De azonosítható-e a bürokra­tizmus a modern társadalom egyfajta szervezeti-irányítási rendjének kérdésével? ÉSSZERŰEN! Meghatározott szakmai­jogi tudással rendelkező szak­emberek, hatáskör-elosztás­sal és hierarchikus, alá-fölé- rendeltségi renddel, az igaz­gatási-ügyviteli szabálygyűj­temény, ügyek és személyek nyilvántartása — íme a kel­lékek ahhoz, hogy a hivatal működésbe léphessen. Meri e tevékenység végső tárgya a dolgok igazgatása. A hivatal ugyanis ésszerűsíti, azaz ra­cionalizálja az ügyintézést. S a modern társadalmakban, ahol egyre több és több szempontból kell igazgatni a tevékenységet; ahol egy vál­lalat, egy terület vagy éppen az egész társadalom zökkenő- mentes működése egyre több ismerethez és feltételhez kö­tött, és az ésszerűsítés elke­rülhetetlen. De túl ezen, véd­— A balesetek növekedé­se mindenképp szerepet ját­szik, de sorolhatjuk a kopá­si betegségeket, elsősorban a keringési rendszer betegsé­geit. Az ilyesmi idős korban természetes, fiataloknál azonban idő előtti! Úgy hisz- szük, hogy a civilizációs be­tegségek nagy számát, korai jelentkezését' az életforma­váltás eredményezi. Itt üt vissza a hétvégi telek, a ko­csi, külföldi út, túlmunka, maszekolás. A családon belü­li munkamegosztás jelenlegi helyzete miatt lehet az, hogy a hajtást elsősorban a fér­fiak sínylik meg. Természe­tesen a fentebb felsoroltak csak elképzelések — egy biz­tos: arról szó sincs, hogy az egészségügyi ellátás ma rosz- szabb lenne, mint tíz éve. — A vizsgálatokat hány ’ emberen végzik? — A kiválasztott csoport az egész ország lakosságának egészét reprezentálja. Egy éven át huszonötezer embert kísértünk figyelemmel, a la­kosság két ezrelékét. A min­takiválasztást a Központi Statisztikai Hivatal végezte, az általuk kidolgozott egy­séges lakossági adatfölvételi rendszer alapján. — Miként történik a vizsgálat? — Április elsején kezdő­dött az országnak csaknem mind a négyezer orvosi kör­zetében. A körzeti ápolónők elmennek a személyekhez, fölveszik az adatokat. Volt-e orvosnál, voltak-e panaszai, el tudta-e látni a munkáját? Ez az adatfelvétel minden hónapban ismétlődik. Ha a megfigyelt személy orvoshoz fordul, vagy orvost hív, adat­lap készül erről is. — Ez a tevékenység a körzeti nővérektől több­letmunkát követel... — Minden lapkitöltést megfizetünk. Továbbá, ha vállalják, még egy, szintén heti az egyént is. A dolgok és ügyek intézésének szabá­lyokra, rendeletekre és ezzel összefüggő hivatali eljárá­sokra bontottsága kiküszöböl­heti az önkényesség, a rossz­indulatú szubjektivizmus le­hetőségét. Ebben az értelem­ben magában rejt egyfajta demokratizmust is. EREDET A dolgok igazgatása azon- ben emberek igazgatása is. S még ennél is több: embe­ri, azaz társadalmi, csoport és rétegérdekeket kifejező igazgatás. Történelmi összefüggésé­ben nézve, a bürokratizmus — a kisebbség érdekeinek védelmében — a kapitaliz­musban teremtődött meg. A tulajdon itt már nem egy­szerűen adottság. Állandóan gyarapítani és modernizálni kell, különben elveszíti érté­két. A bürokrácia mint az ügyintézés leggazdaságosabb módja, ezért a kapitalizmus nélkülözhetetlen elemévé vá­lik, s bekapcsolódik a tőke gyarapításának folyamatába. KÖZÉRDEKÜNK A tőkés magántulajdon megszüntetése alapjában megváltoztatta a társadalom érdekviszonyait. A hivatalok­nak a népet, a nép érdekeit kell szolgálniuk. A szocializ­musban egyre magasabb színvonalra kell emelni a szervezettséget, gazdaságos­fizetett feladatuk is lesz: végig kell látogatniuk a te­lepülésük egészségügyi intéz­ményeit, hogy öt évre vissza­menőleg összegyűjtsék a vizsgált páciensre vonatkozó egészségügyi adatokat. Amennyiben nem vállalják, erre a feladatra orvostan­hallgatókat, szigorló orvoso­kat kérünk fel. — Miként alakul az év végi összkép? — Négy adatforrás áll ren­delkezésünkre: az orvos— beteg találkozásról készült adatlapok; a tizenkét meg­kérdezés lapjai; az öt évre visszatekintő adatok és az év végi szűrővizsgálat. Itt a mintát először a körzeti or­vos vizsgálja meg. Ha gyanú támadt valamilyen betegség­re, akkor második lépcsőben járóbeteg-szakrendelésen, vagy kórházban folytatják a vizsgálatot. — Milyen formában hasznosul mindez a ter­vezésben? — Ha rájövünk a jelentős halálozási és betegségi okok­ra, akkor felvázolhatjuk ezek várható alakulását. Ha pedig ismerjük a várható helyzetet, akkor egy érettségizett gye­rek is kiszámíthatja, hogy mi kell: hol építsünk kórhá­zat, milyen betegségekre készüljünk, melyeket fedjünk el­végül dr. Balogh János ar­ról beszélt, hogy egy év múl­va kezdi munkáját az a nagy teljesítményű komputer, amely összeadja, bontja és elemzi az adatokat. Olyan remek gép ez, hogy a hatal­mas elemző munka mellett még hat más minisztériumot is kiszolgál. Persze működ­tetése nem olcsó, ahogy az egész vizsgálat sem az: har­mincmillió forintba kerül. Gondoljunk azonban arra, hogy egy kórházi ágy létesí­tése egymillió forint. A vizs­gálat adatai pedig harminc ágynál jóval többet tesznek majd nélkülözhetővé... — KS — ságot és az ésszerűséget. A társadalmasított termelőerők hasznos működtetése, a tár­sadalmi tevékenység és köz­élet sokoldalú megszervezé­se — a társadalmi munka- megosztás feltételezi az el­különített irányítást és köz- igazgatást. Sokan — tévesen — ezt gondolják bürokráciá­nak. A szocialista fejlődés során ennek hatékonyabb működtetése pedig egyre fon­tosabbá válik. Fejlődésünk mai szintjén azonban a szakigazgatás tár­gyilagos gyakorlatába belo- pózhat a különérdek, az ész­szerűség követelményeit hát­térbe szoríthatja a közöm­bösség, a hányaveti ügyke­zelés, vagy a hivatal „tekin­télyét” fitogtató kisszerű úr- hatnámság és aktatologatás. Ez az igazi bürokrácia, ami ellen lehet és kell is harcol­ni. A hivatalok nálunk a közérdeket szolgálják, s munkájukban a közszolgálat elsődlegességének kell tükrö­ződni. Nem kevesebbet jeleni ez, mint azt, hogy minden szinten ki kell szorítani a közhivatalokból az önös ér­dekű ködösítő bürokratizmus utolsó nyomait is. A hivatal a szocializmusban közintéz­mény. Magatartásának szim­bolikus, önmagán túlmutató jelentése van a társadalom és az egyén számára. Munkája ezért politikai hatást gyako­rol a társadalmi közérzetre. HÜLVELY ISTVÁN bürokrácia ? Nehéz volna pontosan megmondani, hogy mit ta­kar az iskolai könyvtárak fogalma a valóságban. Van, ahol több ezer kötetet, de szép számmal akad olyan iskola is, ahol néhány könyvet gondosan bezárt szekrényben. A zömre a jobbak közül is elsősorban az jellemző, hogy lehetősé­get nyújt a kötelező és ajánlott irodalom kölcsön­zésére. Emellett lexikonok és egyéb olvasnivalók áll­nak a diákok rendelkezésé­re. A jó tárgyi feltételek mellett is meghatározó, hogy a könyvtárosi teendő­ket ellátó pedagógus mi­lyen kedvvel, hozzáértéssel végzi — sokszor társadal­mi munkáját. Az eddigi tantervek még „megtűrték” a gyengén működő iskolai könyvtárakat is. A követ­kező tanévtől azonban ott is nagyobb gondot kell for­dítani a könyvtárakra, ahol az iskolakönyvtár eddig sem volt mostohagyerek. A szekszárdi Garay Já­nos Gimnázium és Óvónő­képző Szakközépiskola szép hagyományokkal rendelke­ző könyvtárat mondhat a magáénak. Évek óta vég­zett tudatos munka ered­ményeként megértek a fel­tételei annak, hogy az in­formációszerzés bázisa le­gyen a könyvtár. Németh Károllyal, a könyvtár vezető tanárával beszélgettünk az eddigi munkáról és a feladatok­ról: — Másodmagammal vég­zem a könyvtár irányítását, mindketten felére csökken­tett számban adunk órákat is. Kolléganőm, dr. Endré- di Lajosné biológia—föld­rajz szakos, én magyar— történelem. így kellő átte­kintéssel tudjuk a beszer­zést és az itt folyó munkát irányítani. Sok segítséget kapunk a gyerekektől, jól bevált hagyománya van nálunk a diákkönyvtáros­ságnak. Osztályonként két- két tanuló felváltva segéd­kezik a kölcsönzésnél. Ügyelnek a raktári rend­re, társaiknak segítenek a katalógushasználatban, A negyedik év végére gya­korlati és elméleti ismere­teket szereznek. Bízom benne, hogy akad a diák könyvtárosok között jő pár, aki ezt a szép hivatást választja majd. A fő cé­lunk azonban nem az után­pótlás-nevelés, hanem az önálló információszerzés megtanítása, a katalógus­rendszer megismertetése. Itt el is érkeztünk a jövő feladataihoz. A következő tanévben az új tanterv bevezetésével nagymérték­ben növekszik a könyvtá­rak szerepe. Az eddigi fel­adatok mellett a könyvtá­raknak az iskolán belül egy információs központtá kell válniuk. Csak így lehet megvalósítani az integrált, komplex nevelési progra­mot. A nevelői iskolában az önálló információszer­zés folyamán a tanár fel­adata tulajdonképpen a ko­ordinációs munka irányítá­sa. A tantervben rögzített anyag elsajátításának segí­tése mellett a szakkörök és különböző érdeklődési kö­rök kommunikációs köz­pontjának kell lennie a könyvtárnak. Mindezt úgy érhetjük el, hogy bővítjük a kommunikációs eszkö­zök skáláját. Bővíteni kell a diatárunkat, magnósza­lag- és lemezállományun­kat, de tablókat, plakáto­kat is rendszeresebben kell alkalmaznunk. Meg kell változnia a könyvtárnak. Egyfelől klubnak, folyó­irat-olvasónak kell lennie, másfelől tanteremnek, de folytatni kell a hagyomá­nyos munkát is. Rendszeresen tartottunk itt eddig is órákat. Nincs meghatározott nyitva tartá­sa a könyvtárnak. A tanu­lók többsége itt tölti lyu­kasóráit, délután is a diá­kok rendelkezésére állunk. Az iskolában működő ti­zennyolc szakkör is itt ké­szül fel a különböző verse­nyekre. Tervezzük a mintegy száz négyzetméter alapte­rületű helyiség bővítését. Lassan szűknek bizonyul a hely a 13 ezer kötetnek. Több mint húszezer forint az éves beszerzési kere­tünk. A bővítésre azért is nagy szükség volna, mert a gimnázium régebbi köte­tei még nincsenek rendsze­rezve. Ránk vár a feladat, hogy ezt az öt-hatezer ér­tékes könyvet katalogizál­juk. KOMAROMI Diák könyvtárosok Magyaróra a könyvtárban Lyukasóra a kölcsönzőben Sárga halak, kék madarak saságában. Ezek a zoológiái ritkaságok Szekszárdon láthatók a Halászcsárdában, mely idáig nagyon hangulatos hely volt. Bár itt a giccs mellett törtek lándzsát, a halászlevet alighanem szokványos és nem sárga színű halakból főzik... O. I. Az álmok kék madarát már nem kell kergetni. Itt van, sőt itt vannak. Sárga ala­pon láthatók és valószínűleg a saját színűk rémségein töprengenek. Valamivel odább, kék vízben sárga halak, sötétkék amőbák úszkálnak, húsz fehér buborék és egy sötét okkerba átcsapó színű tollas farkú rák tár­Az értelmező szótár használata magyarórán

Next

/
Thumbnails
Contents